Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-14 / 216. szám
Í9?5. auguszhn Í4. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oltja L kilengések felett is, mire a jelenlevő horogkeresztesek nagy tör mát csaptak. Mármar tettleg is inzultálták a szónokot. amikor Wolff ezredes hamar bezárta a gyűlést, A közönség azonban nem távozott, a szembenálló felek pedig tovább folytatták a vitatkozást, úgy hogy a rendőrségnek kellett a termet kiürítenie. Ismét jelentkeztek tanuk, akik azt állították, bogy két volt német birodalmi tiszt felszólította őket. lépjenek be a cionista kongresszus meghiúsítására felállítandó horogkeresztes rohamzászlóajba, A rendőrség erélyes nyomozást folytat az állítólagos horogkeresztes toborzások ügyében, eddig azonban eredmény nélkül, Tény, hogy Becs tele van riasztó hírrel. A cionista sajtóiroda vezetője kijelentette, hogy a cionisták teljesen megbíznak a bécsi rendőrségben és meg vannak győződve arról, hogy a kongresszus zavartalanul fog lefolyni. Csütörtökön már körülbelül kctezer delegált és vendég érkezett Becsbe az augusztus 18-án kezdődő cionista kongresszusra, köztük hatvan palesztinai kikii dötí. A kormány behozatali vámot vet ki a külföldi gabonára Eltörlik az élőállat és a hús kiviteli vámját Pusztító ciklon tombolt Csehszlovákiában Kiöntött a Moldva és az. Elba Prágá ján több városrész vir, alatt áll Prágából jelentik: Közép- és Kelet- Csehszlovákiában rettenetes vihar .tombolt, r v ti zedek óta nem emlékeiének az országban hasonló elemi csapásra. A legutóbbi napok hősége után hétfőn már erős hősüllyedés következett, amely hétfőn este és keddre virradó éjjel, valamint szerdán borzalma* orkánná fejlődött. Villám villámra következett és a mennydörgés, mint borzalmas dobpergés hangzott egész éjszaka. A hatalmas felhőszakadás folytán a Moldva és az Elba kiöntötték és mindkettőnek mellékfolyói is veszedelmesen megdagadtak. A viharra jégeső következett. A kár egyelőre felbecsülhetetlen. Az orkán sok helyen szétrombolta a telefon- és táviróvezetéket. Prágában a Moldva áradása folytán a mélyebben fekvő városrészek, igy 7Jzkov és KaroUnenthal víz alatt állanak. A Prága- pílserii vasútvonalon Berán mellett egy kilométeres szakaszon megrongálta a vihar a vasúti töltést. Egy ötveti méteres töltésszakaszt az ár elmosott a föld szintről és igy u levegőben lebegő vasúti sittek a mélységbe zuhantak. A forgalom ezen a fővonalon megszűnt. A, prága—kladnói vasúti összeköt- j teres Kraloup mellett megszakadt.! Poricany községben harminc ha- j zat súlyosan megrongált az árvíz. Ebben a községben eddig egy emberélet pusztulásáról tudnak. Prestitzben szintén nagy károkat okozott a vihar, amely a szakadó hegyipatakok faliidjait majdnem kivétel nélkül elragadta. A városban az uccák \ burkolatát egy méter mélységben j fclszakitotta az ár. Pils-enben egy villámcsapás az elektromos müveket érte. amely üzemzavart okozott és tiz percig világítás nélkül volt a város. Radnitzban és Beránban tüzeket okozott a villám, az utóbbi helységben cgv malom faépülete gyulladt ki. Offenziva készül a bécsi cionista kongresszus ellen Készülődnek' a horogkeresztesek Becsből jelentik: Minél inkább közeledik a cionista kongresszus megnyitása, annál élénkebb tevékenységét fejtenek ki a horogkeresztesek. Nagygyűlésükre egyenesen Hitlert akarták meghívni. Kérdést intéztek a birodalmi kancellári hivatalba, vájjon Hitler beutazása elé nem görditenek-e akadályokat. A kancellári hivatalban kijelentették, hoy Hitlernek semmi esetre sem adnak beutazási engedélyt Ausztriába. Megtették egyúttal a szükséges intézkedéseket és értesítették az összes határőrségeket is, hogy Hitler Adolfnak semmi esetre se engedjék meg a határ átlépését. A császárhü néppárt Salzburgban egy vendéglőben gyűlést tartott. A gyűlésen a legkülönbözőbb politikai pártokhoz tartozó emberek vettek részt, köztük több arisztokrata is, mint Lamberg gróf, Fünfkirchen gróf és mások. Sok horogkeresztes is megjelent. Ezek a szónoki emelvény körül csoportosultak, úgy hogy már a gyűlés elején látni lehetett, hogy meg akarják azt zavarni. Wolff ezredes, az osztrák monarchisták vezetője volt az első szónok, aki hangsúlyozta, hogy osztály- és felekezetkulönbség nélkül össze kell fogni, a szigorú Uötelességteljesités és hazaszeretet jegyében. Ütána Salm Erich gróf szólalt fel. aki Czernin grófot támadta, mint a régi Ausztria „sírásóját“, de pá'cát tört egyúttal a legutóbbi időben előfordult antiszemita zavargások és Beogradből jelentik : A minisztertanács gazdasági és pénzügyi bizottsága csütörtök délelőtt több órán át tárgyalta az autonóm vámtarifa kérdését azzal kapcsolatban, hogy a főldmivelésügyi miniszter előterjesztést tett az ország mezőgazdasági termékeinek vámvédelemben való részesítésére. Eddig mindennemű gabona-árut és lisztet vámmentesen lehetett behozni az országba, ami érezhető konkurenciát jelentett a belföldi termelőknek. A bizottság elhatározta, hogy ezt az állapotot megszünteti és felhatalmazást ad a pénzügymi-A noviszadi Vojvodina Bank összeomlása annakidején mindenfelé nagy feltűnést keltett. A közgazdásági körök utolsó pillanatig azt hitték, hogy a bank jól meg van alapozva és az elért eredmények arányában vannak a bank nagyarányú kereskedelmi tevékenységével. A bank még a jó konjunktúrák idején váratlanul bejelentette a fizetésképtelenséget s kérte a kényszeregyezségi eljárás megindítását. A megindult kényszeregyezségi eljárás folyamán Jovanovies Koszta és Stalzer Kresimir könyvszakértők megbízást kaptak az eljáró bírótól, hogy vizsgálják meg a bank egész tevékenységét visszamenőleg 1919 szeptember 7-éig, amikor a bankot a Prometna Banka Vojvodina kivált igazgatósági tagjai megalapították. A két könyvszakértő feladatának megfelelt és terjedelmes, részletes és minden részletre kitérő, lelküsmereíességge! megirt jelentésében számolt be tapasztalatairól. A bankot a Prometna Banka disszidens igazgatósági tagjai ugyanazokkal a célkitűzésekkel alapították., mint amilyenek a Prometna Banka tevékenységét irányították: a Vajdaság és a Szerénység gadasági fejlesztése, a kivitel fokozása és a behozatal lebonyolítása. A részvénytőkét először öt mPJió koronában állapították meg, amelyből 60%ot kitevő 3 millió koronát azonnal be kellett fizetni. A bank igazgatósága a kibocsájtott részvények 68%-át vette át, de a részvénytőke első részleteivel a Prometna Banka Vojvodinát terhelték meg, amelynek kamatnélküli folyószámlát nyitottak. A bank export- és importüzletekkel kezdett foglalkozni, részben saját számlára, részben bankokkal együtt, ezenkívül finanszírozott néhány vállalkozást, amelyeket a bank igazgatósági tagjai alapítottak. A bank engedélyt kapott a minisztériumtól, hogyr romániai petróleumot hozhasson be a Vajdaságba, amelyet főleg katonai hatóságoknak- szállított. A Vojvodina Bánt már négy havi \ fermá'lasa után 337094 69 korona )tyc ! niszternek a vámtarifa megváltoztatására aként, hogy a jövőben behozatali vám alá essék a külföldi gabona. Ez a vámtétel, hir szerint, az uj vámtarifa életbeléptetése előtt érvényben volt vámtétel feléi fogja kitenni. A bizottság ezzel szemben elhatározta, hogy az állattenyésztési termékek kivitelének megkönnyítése céljából viszont eltörli úgy az élőállat, valamint a hús és zsír kiviteli vámjait. A kormány e határozatainak nagy befolyása lesz az ország gazdasági életére. reséget mutatott ki és ilyen rövid idő után már öt százalék osztalékot fizetett. 1920-ban a bank már kizárólag áruüzletekkel foglalkozott és a banküzletet elhanyagolta. Ügyfelei főleg saját igazgatóságai voltak és néhány olyan vállalat, ahol a bank igazgatósági tagjai érdekelve vannak. Levegöüzletek Ugyanezen év nyarán az 5 millió koronás alaptőkét 20 miUió koronára emelték fel' amelynek nagy részét az igazgatósági tagok ismét a Prometna Banka Vojvodina utján jegyezték, a melynek a bankkal szemben való tartozása ilymódon 4.970.000 koronára növekedett Az uj kibocsájtásu részvények közül megmaradt 2381 darab, amelyeket az igazgatósági tagokból, álló szindikátus vett át. A jelentés összehasonlítást tesz más bankok működésével, amelyek saját számlára kötött áruüzletek helyett önálló vállalatokat finanszíroztak, amelyeket szakértők s nagyrészt saját tőkéjükkel vezettek. A Vojvodina Bank »ű felszabadulás után a fantasztikus tervek érájában, rendkívül nagy nyereségek reményében kereskedelmi ügyekben hozzáncmértö igazgatáságával, rendszertelenül, minden konjunkturális üzletbe belement.* Ezeknek a körülményeknek tudható be, hogy behajthatlanokká lett követelései támadtak, amelyeket le kellett volna Írni, de azok éveken át, mint aktiv tételek húzódtak meg a mérlegben és — igy mondja a szakértői jelentés — arra szolgáltak, hogy eltakarják a valódi helyzetet. A bank tartalékai kiapadtak, az üzletfelek száma megcsappant A bank igazgatósága akkortájt a kereskedelmi konjunktúra javulására és a dinárárfolyam, esésére számított. Fiókjai utján erős beíétnropagandát kezdett, de ez sem használt sokat a betétek után magas kamatokat kellett fizetni, viszont a betétek utján szerzett pénzeket bizonytalan vállalkozásokba fektették, a melyek még a betéttóke után fizetett kamatokat sem jövedelmeztek- A jelentés nags bajnak igazgatóságnak több tagja minden ratUs bázis nélkül nagyobb összegeket varit igénybe, amelyek után, aránytalan, a betétek után fizetett kamatoknál jóval kisebb kamatot fizetett, úgy, hogy a ka. matkülörrbözet a bankot terhelte. Mériognjaaipuládók Ezek a jelenségek arra vehettek, hogy a bank 1922-ben az ingatlanok és a leltár értékének felemelését kezdte keresztülvinni. Az év végén az ingatlanok értéke 351.087.44 dinár volt. A leltár 142.522.14 dinárral bővült. Ebben az évben a mérleg szerint 693.048.83 dinár volt a tiszta nyereség, míg 1.923-ban a bank helyezte rosszabb volt. úgy, hogy a bank igazgatósága az 1923. évi osztalékáról lemondott, azonban az útiköltségek és időveszteség címén nagyold} öszszeget utalt Id önmagának. 1924 első felében kalkulációs mérleget készítettek, mely dacára minden erőfeszítésnek, 1,478.966.96 dinár veszteséget mutatott, amiben a jelentés szerint nemcsak a kedvezőtlen konjunktúrának, hanem a bank vezetésének is része van. A bank, mint bank de facto már nem is létezett, hanem csak az igazgatósági tagok által alapított vállalatok fizetési helye volt. A szakértők még azt is megállapítják, hogy az igazgatóság sohasem fordított nagy gondot a könyvek rendszeres vezetésére. Vadászat betétekre A betétszerzési vágy arra ösztökélte az intézetet, hogy a Vajdaságban és a Szerémségben szorult helyzete dacára további uiabb fiókokat nyisson. A betétek összege ekkor már 8.959.862.32 dinárt tett ki, amelynek nagy része a fiókintézetek révén özönlött a központba. A fiókintézetek a betéteknek a központba való utaláson kívül más tevékenységet nem fejtettek Iá. A központ a fiókokat nem ellenőrizte és azok nagyrésze ráfizetett. A bank vezetősége ekkortájt majd minden ütésen úgy határozott, hogy újabb vállalkozásokba nem bocsájtkozik és ennek dacára újabb üzleteket kötött. Ilyen viszonyok mellett Radulovics Gyoka, az intézet igazgatója több ízben kérte a felmentését, de nem tndtak helyébe megfelelő személyt találni. A bank 7%-os beruház! kölcsönöli kívül 2%%-os hadikár kötvényekkel fs rendelkezett A bank a nála letétben vott ezen kötvényeket a felek előzetes engedélye alapján saját céljaira felhasználta. Egy részét a Marodna Bankánál lombardirozta, mig a másik részét: főleg a hadikár kötvényeket óvadék céljaira fordította. A Narodna Banka 1.532.900, dinár lombardhitelt adott a 7%-os beruházási kölcsönkötvényekre. Az utolsó mérleg Az 1924. évi november 8-iki utolsó mérleg szerint az aktívák állottak: Készpénzből a központnál és a fiókoknál 19.959.19 dinárból. Giroszámla a Narodna Bankánál 7.512.05 dinárból, váltók a könyvek szerint 5.200.390 dinárból, ebből reeszkomptálva vottak 3.682.390 dinár értékben. Kétes értékűek 1.517.900 dinár összegű váltók, behajthatlanok 1.215.325 dinár értékben, úgy, hogy a fennmaradt váltók 302.575 dinár értékű aktívát jelentenek. A könyvek szerint az értékpapírok; értéke 2.017.259.25 dinár. Ebből azonban a szakértői jelentés szerint csak 12.890 darab Grafika részvény 644.500 dinár és 5 darab Narodna Banka részvény 19.250 dinár, összesen 663.750 dinár összegű ériékpapir képvisel tényleges értéket. A könyvek szerint az áruraktár értéke 350.101.50 dinár, minthogy a bank kimondott likvidációjára való tekintettel ezeket nem sikerült eladni, az, áruraktár tényleges értéke csak 50.000 dinár. A devizák a könyvek szerint 20.136.10 dinárt tesznek ki, de a valóságban jelentékeny árfolyamveszteség folytan kisebb értékűek. A könyvek szerint az idegen valuták 23.165.63 dinárra rúgnak, a tényleges értékük azonban csak 634 dinár. Az, ingatlanok a könyvek szerint dinárt tesznek ki. A stakér-A novisadi Vojvodina Bank bukását a hozzá nem értő vezetés okozta Húszmillió dinár a bank behajthatatlan követelése Nyolc és félmillió dinár a veszteség- — A bírósági szakértők a bankbukás okairól tün+eti. fel, hogy az i 981.845.75
