Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-13 / 215. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal KÖZGAZDASÁG 1925. augusztus 13. Újból módosították a munkásaddrendeletet Napi 13 dinár 40 par« a* adómentes iétminimnm A pénzügyminisztérium 28650. szánni rendeletében újból módosította a fizikai munkásokra kirótt adót. Az eddigi ren­dieteket most a következőkben módo­sítja a 28650. számú rendelet: A fizikai munkások a munka termé­szetére való tekintet nélkül folyó évi április elsejétől keresetük urán tartoz­nak fizetni két százalékot közvetlen adó címén, tél százalékot rokkant-adó rí­mén, kéttized százalékot dőfogatadó fejében, hattized százalékot pedig rend­kívüli pótadó címén, összesen tehát 3.3 százaiékor. A községi pótadó nem le­het több, mini minden száz dinár kere­set után fél dinár. A IS éven aküi és 65 éven felüti mun­kások nem fizetnek munkásadót. Ezt az adót azok a munkások sem fizetik, kiknek évi jövedelme az 5000 dinárt meg nem haladja és nem esnek ezen adó alá az úgynevezett időszaki mun­kások sem (napszámosok). A munka­adók az adóbefizetésekért felelősek. A pénzügyi hatóságok tartoznak a bejelen­tésekről a munkaadónak elismervényt adni. A nem képesített ipari napszámo­sokról és az ideiglenes munkásokról a munkaadók nem tartoznak bizonyítókor követelni arról, hogy eddigi adójukat be­fizették-e, vagy sem, de mindenesetre felelnek az adófizetéséit arra az időre, amely időre náluk munkában voltak. A pénzügyi hatóságok kívánságára köte­lesek a munkaadók a bejelentés mellett, amelyet minden alkalommal a munkaadó­nak kötelessége bizonyítani, keresztle­véllel, vagy más alkalmas okmánnyal igzolni a munkásnak életkorát, ameny­­nyibeu nem tudnák azt igazolni, tarto­zik az ilyen munkás után is munkásadót megfizetni. Az 5000 dinár évi létminimum tekintetében a pénzügyi hatóságok i ugyancsak követelni fogják, hogy a mun- 1 kaadók szabályszerű adóbejelentést ad­janak be közokirat alakjában a szüksé­ges bizonyítékokkal, hogy a munkás évi keresete csakugyan nem haladja meg az évi ötezer dinárt A módosítások azonnal életbe lépnek, még pedig április elsejétől kezdődő visszaható erővel. Véget ért a pénzkrizis Sokszáxmillfös elhelyezeti en tike a sagrebi pénzpiacén —Tovább esik abankkaraniiáb Minden jel arra vall. hogy Jugo­szlávia közgazdasági életének egyik íőbaja, a pénzkrizis, szünőíélben van. Szakemberek véleménye szerint a zagrebt pénzintézetek ina egy mil­liárd dinárt messze túlhaladó kész­pénz tőkével rendelkeznek, melyei — legalább a krízis folyamán kiala­kult feltételek mellett — már nem tudnak elhelyezni és egyedül az Első T orvát T afiarékpénztár felesleges, vagyis rendelkezésre álló tőkéje meghaladja a? ötszáz milliót. Ennek természetes következménye­képpen 'esni kell a bankkamatlábnak is. Még két-három hónap előtt a zagrebi és ljubljanai bankkaricll mil­liós pönálék t^rhe alatt — tiz, ille­tőleg tizenkét százalékban maximál­ta a magánosok betétei után fizetendő tőkekamatot, ma nyolc százalékkal, iolyószámlabetéteknél még hét szá­zalékkal is alig lehet elhelyezni banknál pénzt Ennél a jelenségnél az a legérde­kesebb, hogy ugyanazok a körülmé­nyek, melyek ezelőtt a pénzszűkét idézték elő, most indirekte befolyás­sal vannak a mindinkább feltünede­ző »pénzbőségre« is, mert már ilyen kifejezéseket is használnak tulpesz- ' szimista bankigazgatók. Azelőtt áz j Ipar és általában a termelés panasz- I kodott, hogy tőke híján nem tud ele­get tenni1 exportkereskedelmi köte* lezettségeinek, illetőleg ambi dóinak, ma pedig, mikor a dinár árfolyam­­emelkedése folytán terményeink ára a külfölddel szemben napról-nap­­ra érezhető diszparitásba kerültek, az ipar, a termelés nem akar már pénzt, hiszen üzemét munkahiany miatt úgyis csökkenteni volt kényte­len és száz meg ezerszámra bocsát el munkásokat A pénzbőség mindazonáltal csak »nagyban«, a szükebb pénzvilágban érezteti hatását, a magános érdekelt még alig érzi. A bankhitel még min­dig meglehetős drága s busz száza­lékon alul alig lehet még ma is bank­ban hitelt kapni. A pénzkrizis általá­nos likvidálását csak a magántőke szilárdsága képes elérni s a tőkével rendelkezők és hitelt keresők közötti közvetlenebb kapcsolat megteremté­se. Akkor majd. ha a banktőke kon­­kurrenseként fellép a magántőke is, akkor nemcsak a betétkamat lesz alacsonyabb, hanem a kölcsön ka­mata is. A föl dbér letek adója. Azok a föld­­tulajdonosok, akik földjüket készpénz­ben meghatározott bérösszegért adják bérbe, a bérösszeg 10%-át fizetik III. oszályu kereseti adó fejében. Ehhez az összeghez járul még különböző pótlé­kok s jövedelmi adó fejében mintegy 20% s a földtulajdonos köteles a köz­ségi és vármegyei pótadót, ami helyen­ként 300—500%-ot tesz ki, — megfi­zetni. Ellenben a feles, harmados, szóval a részes bérieteknél, ha a megmunká­lást a bérlő saját háznépéve' végzi, nem kell sem a harmadosztályú kereseti adót, sem annak pótlékait, sem az általános jövedelmi pótadót fizetni. Ha azonban a föld megműveléséhez mezőgazdasági Cselédeket is alkalmaznak, fizetendő a harmadosztályú kereseti adó s ennek pótlékai. Jő termés a Szeré ínségben. Movi­­siadról jelentik: Az idei szerémségi tér­ni seredmény a nagy esőzések ellenére, jó átlag S—-10 métermázsa búza termett holdanként. A tengeri igen jó ál! és a sző'ő is kedvező terméskilátásokkal kecsegtet. A szőiőákertekbcn a jég sok helyütt nag-y károkat okozott. A községek kötelesek az árverési jegyzőkönyveket a pénzügyi hatósá­gokhoz bemutatni. Az illetéktörvény 81. teteje és a végrehajtási utasítás 90. szakasza azt Írja elő, hogy a közsé­gek kötelesek az árverés utján bérbe­adott földek, valamint az árverés utján történt eladások és vételekről szóló jegyzőkönyveket a pénzügyi hatóságok­nak bemutatni. A községek legnagyobb lesre elmulasztót: elegei tenni ezeknek a rendelkezéseknek s most sorra bírsá­golják emiatt a községi jegyzőket. A snboticai vegyvizsgáló állomás működése. A snboticai vegyvizsgáló állomás (városháza, ÜL emelet, 146.^sz.) julius hóban 64 tejmintát, 1 bormintát, 1 paprikanJintát, 75 ivóvizmir.tát, 2 szikvizmintát vett vizsgálat alá. A vegy­vizsgáló állomás díjmentesen vizsgál meg minden élelmicikket, amelyet ma­gánfogyasztásra vásárolnak. Felemelték a szeszadót. Sántáról jelentik : Eddig az államkincstár egy liter százszázalékos szesz után húsz dinár adót szedett be. Ezt az adót a szesznek a gyárból, való kivitele előtt kellett az illetékes állami adó­hivatalban kifizetni. A szeszadót a pénzügyminiszter* a napokban kiadott rendeletével 20 dinárról 25 dinárra emelte azzal, hogy a bárhol található készleteket azonnal fel kell venni és az Őt dinár kü’ömbözetet már a meg­levő szeszre is utána kell fizetni. A rumra, likőrre és konyakra kirótt j luxusadó megszűnt, de » meglevő j készletek után eddig kifizetett iuxus- I adót nem térítik vissza". A rendelettel : egyidejűleg azt is elrendelte a pénz­ügyminiszter, hogy a rumot, likőrt es : konyakot ezentúl nem kell az ugyns- I vezeti zárjeggyel ekátni. A divatlapok és zz uj vámtarifa. A legújabb vámtarifa a folyóirtokat és könyveket, de különösen a külföldi divat­lapokat tetemesen megdrágította, a meny­nyiben a divatlapok kg-ját nem kevesebb mint 30 dinár behozatali vám terheli. A Papyrus novisadi könyvkereskedés, amely az ország legnagyobb divatlap­kereskedése, közbenjárt, hogy ezek a vámtelek mérsékeltessenek. Addig is, iámig ez az. ármérséklés éleibe nem lép, a divatlapok legnagyobb részénél a vámtöbbletet egyáltalán nem, míg egy­néhány divatlapnál csak kis mértékben hárította át a fogyasztókra. A Marconi társaság milliós vesz­tesége az Angol-Magyar Banknál. Becsből jelentik: A Marconi Wirclles Telegraphen-Company most tartotta meg Marconi elnökleté alatt az évi közgyű­lését, A társaság vezérigazgatója beje­lentette, hogy a Marconi társulat az utóbbi két üzleti évben 2,943.234 font sterling veszteséget szenvedett. A vesz­teség nagy része abból keletkezett, hogy a társaság 1920-ban nagyobb ér­dekeltségei: vállalt a budapesti angol­­magyar banknál. A bécsi jelentés azért meglépő és érthetetlen, mert a buda­pesti angol-magyar bank az elmúlt üzleti években tetemes nyereséget mu­tatott ki. A noYiszadi értéktőzsde félévi forgal­ma. Noviszadról jélentík: A noviszadi termény- és értékaőzsde érlékosztálya ezévi januárjában 396 darab értékpapír forgalmat bonyolított le 250.200 dinár ár­folyamértékben. Február a forgalom 3821 darab értékpapírnál 437.959 dinár, már­ciusban .1175 darabnál 152.423.50 dinár,’ áprilisban 400 darabnál 55.200 dinár, má­jusban 2® darabnál 46.694 dinár és jú­niusban 1389 darab értékpapírnál 264.625 dinár volt, vagyis az első félévben 7470 darab értékpapírt forgalmaztak 1,207.101 dinár 50 pora árfolyamértékben. Július­ban 1175 darab értékpapír kerüli eladás­ra 58.825 dinár árfolyamértékben. A jú­liusi forgalom túlnyomó részét az Ipar- és Kereskedelmi Taakrékpénztár részvé­nyeiben 135 djnáros áron létrejött üzle­tek tették ki. Szerdai gabonaárak. Szentáró! jelentik: A szerdai piacon a következő árak sze­repeltek: Búza: 270 dinár. Tengeri: 185 dinár. Vasútra szállításra: 187.50 dinár. Hajóra szállításra: 190 dinár. Szeptem­berre: 195 dinár. Zab: 150 dinár. Árpa: 155j, dinár. Sörárpa: 175 dinár. Rozs: 200 dinár. Muharmag: 150 dinár. Kétes: 160 dinár. Heremag: 1100 dinár. Bab: 200 ■dinár. 0-ás liszt GG: 500 dinár. 2-ős: 450 dinár. 5-ös kenyérliszt: 400 dinár. 7-es: 280 dinár. Takarmányliszt: 170 dinár. Korpa: 160 dinár. Minden nagyobb pénzintézet árusítja a snfeoflcai kiállítás fgaroiványát! A szentai kereskedők panaszai. Szen­tárót jelentik: Kedden este avatták fel a szerdai Kereskedelmi Egyesületnek az Eugen-szállóban lévő uj helyiségét ki­tünően sikerűit bankett keretében, A banketten Milosevics Szlávkó elnök és Fischer Ármin aíelnök mondottak beszé­det, majd az egyesület tagjai eszmecse­rét folytattak a szentai kereskedelem sérelmeiről. Fölpanaszolták a szentai kereskedők, hogy a szegény néposztá­lyok számára gyártott textiláru vámja több, mint maga a beszerzési ár és elha­tározták, hogy a vámot ezentúl nem fogják hitelezni, mert a kamatveszteség felemésztené a kereskedelmi hasznot. Elhatározták továbbá, hogy gondoskodni fognak a vámhivatal elhelyezéséről és a vámhivatalnokoknak lakást fognak biztosítani, mert a szuboticaí vámhivatal túl van terhelve és Szentár.ak égető szüksége van vámhivatalra. A szentai kereskedők legnagyobb sérelme, hogy a vasárnapi munkaszünetet csak Szentén tartják meg, míg a környékbeli falvak* ban és városokban a kereskedők vasár­nap, nagy forgalmat csinálnak, minthogy ekkor tömegesen jön be a nép a szállá­sokról. Azt kívánják, hogy a vasárnapi munkaszünet mindenütt egyformán le­gyen kötelező. A szentai kereskedők nagy számmal fognak résztvenni a szu­­boticai tiltakozó gyűlésen és elő fogják a'dni sérelmeiket. KINTORNA ú » m Novisadon az égjük meüékuccában renoválnak egy házat. Az állványokra az ott lakó borbély a következő értesí­tést ragasztotta ki: A ház átalakítása miatt az i genus z­­telt vendégek ideiglenesen hátul boroi­­váltatnak. $ Braun orrvérzést kap a kávéházban. Egyik barátja azt ajánlotta neki, hogy ha hazafelé megy, tartsa jó magasan a fejét. — Nem lehet — mondja Braun — ez nagyon sok pénzembe kerülne. — Hogyan? — Ha magasan tartom a fejem, minden második ember megpumpol ez utcán. A papa hazajön és így szól a lányá­hoz. — Rózám. édes. egy örömhírt mondok neked. — Mi az, tata? — Te tegnap este menyasszony lettél.-- Igazán? És kivel? — Hallatlan — mondja az öreg mér­gelődve — neki mindent muszáj tudni.-----------~~~ ......mi1— -----------­TŐZSDE * SS 0 A dinár külföldi árfolyamai 1925. aajfusjchia 12, Budapest deviza 1269—1677, vaj«te 1249—1271. Prága deviza 6050—6100, valuta 6025 —6075. Bérűn deviza 751.20—753.50, valuta 743—747. Bécs deviza 1270.50—1274.50, - valuta 1273. Trieszt deviza 4975—4985. London deviza 272. jNewyork deviza 179*/4. Zürich, aug. 12. Zárlat: Beograd 9.225, Páris 24.075, London 25.0225, Newyork 515, Brüsszel 23.25, Milánó 18.60, Am­sterdam 207.06, Berlin 122.625, Bécs 0.007255, Szófia 3.75, Prága 15.25, Var­só 93.50, Budapest 0.007255 Bukarest 2.70, Beograd, aug. 12. Zárlat: Berlin 13.30, Bécs 7.87, Budapest 7.SS, Bukarest 28.50, Genf 10.86, London 271.25, Milapó 201.50,1 Newyork 55.85, Páris 260.50, Prága. 165.50. Valuták: Dollár 55, Lira 201. Noviszadi terménytőzsde, aug. 12. A tőzsdén bejelentett kötések: Búza 300, mm. bácskai uj K. D. 285 dinár, 1000 mm. bácskai uj K. D. Vili. 290 dinár, 1000 mm. bácskai uj K. D. VIE—IX. 295 dinár, 1000 mm. bácskai uj K. D. IX— X. 300 dinár, 1000 nun. bácskai uj tiszai hajóáru 289 dinár, 100 mm, bácskai uj K. D. 78 2% 280 dinár, 500 mm. szeré­­mi uj K. D. 76 77 2% 280 dinár. Zab 300 mm. bácskai K. D. szpboticai paritásban 170 dinár. Tengeri 600 mm. bácskai K. D. fővonal 190 dinár, 500 mm. bácskai K.; D. VIII—IX. 190 dinár, 200 mm. bácskai IX. K. D. 190 dinár, 200 nun. bácskai K. Đ. Szotnbor környékén 191 dinár. 100 mm. K. D. fehér 192.50 dinár, 400 mm. K. D. VIII. 190 dinár, 1500 ram. bácskai dunai hajóáru 197.50 dinár. 100 mm. bá­náti temesi hajó R. K. 205 dinár. Liszt 100 mm. bácskai 0-ás bázis K. D. 460 dinár, 600 mm. bácskai 6 .sz. 305 dinár, 100 mm. bácskai 6- sz. K. D. 295 dinár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom