Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-08 / 180. szám
1925. julius 8, BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal rablóbanda garázdálkodása, amilyenről Angerstein beszélt. A tanuk kihallgatása alatt a vádlott teljesen apatikusa ül a helyén és egyszer sem él a kérdezés jogával. Csak amikor Loeb vasúti kalauz elmondja, hogy ő nyújtotta Angersteinnek az első segélyt és ő kötötte be a sebeket, a vádlott keserűen jegyzi meg: r— Kár volt! Fuchs lakatos előadja, hogy amikor 'oltani akartak, nem találtak vizet, mert a vízvezeték el volt rontva. Egyik megígyükolt zsebéből kilógott az órája, amin ő csodálkozott, mert Angerstein azt mondta, hogy rablók fosztották ki a villáját. Geist Gusztáv munkás, a meggyilkolt kertész fivére elmondja, hogy amikor belépett a házba, éppen az egyik halottat hozták be A másik szobában egy férfi holttestet talált, amely arccal a föld felé feküdt. Először azt hitte, hogy az egyik rabló holtteste, csak amikor lámpát hoztak, kétségbeesetten látta, hogy a fivére halott. Azonnal Müller villájába rohant Angersteinhez, hogy megkérdezze, mi történt, ez azonban becsukott szemmel feküdt és nem válaszolt. Az ügyész halálbüntetést kér Ledereraé fejére Felbujiással vádolja a gyilkos csendőrfőhadnagy feleségét A védő rosszul lett a tárgyaláson — Szerdára halasztották a védőbeszédet Budapestről jelentik: A Lederer Gusztávné ellen folyó bünpör keddi tárgyalásán a perbeszédekre került a sor. Féltizkor nyitja meg a tárgyalást Denk tanácselnök és felszólítja a vád képviselőjét, hogy terjessze elő vádbeszédét. Makay ügyészségi alelnök feláll és mély csendben kezdi meg a vádbeszédet. — Általános tapasztalat. — mondja az ügyész — hogy az idők folyamán a bűnügyek iránt csökken az érdeklődés. Ebben a bűnügyben azonban a társadalmi érdeklődés, a sajtó érdeklődése még akkor sem csillapodott le. amikor a gyilkosság egyik tettesét, Lederer Gusztáv főhadnagyot, a katonai törvényszék jogerősen kötél általi halálra Ítélte. S hogy nem csökkent az érdeklődés ebben a bűnügyben, az természetes. Egy csendőrfőhadnagy gyilkolta meg vendégét, aki éjjeli szállást keresett nála, azért, hogy pénzéhez jusson, asszonyával együtt, aki őt erre a gyilkosságra felbujtotta és azután — asszonyával együtt — a középkorra emlékeztető sötét brutalitással, darabokra vagdalták áldozatukat.. — Most itt ül Lederer Gusztávné, akinek bűnéről mindent elmondottak már. Várja Ítéletét. Mielőtt azonban az ítélet kimondása sorra kerülne, fel kell vonultatnom a bűn fejlődését, hogy egy gyönge női lélek hogyan válik züllött előélet után kaszirnöből felbujtóvá. Lederer Gusztávné igyekszik hazudozásaival ködöt borítani a Tölgyfa-uccai éjszakára, Lederer Gusztáv vallomása azonban rávilágít feleségének hazudozásaira. Lederer Gusztávné . harminckét esztendejében csak a bűnnek van története. A három főszereplő Ennek az ügynek három főszereplője van, Lederer Gusztáv, Lederer Gusztávné és néhai Kodelka Ferenc. Lederer Gusztávné bölcsője Rotterdamban ringott. Törvénytelen gyermeke egy munkásnak. Szegénységben éfl, mint a többi hasonló gyerek. Tizenöt éves korától kezdve két éven át önmaga keresi a kenyerét. Otthagyja a szülői házat, cseléd lesz, kaszirnő, kifutónő, majd újra kaszlrnő. Ezek a foglalkozások lehetnek tisztességesek, de aki .ilyen foglalkozást iiz tiz esztendőn keresztül és helyét folyton változtatja, az nem lehet tisztességes, az kalandornő. Ledererné férjével együttélt házassága előtt. 1918-ban ment férjhez Lederer Gusztávhoz, ezután együtt laktak, ha volt lakásuk és különlaktak, ha nem volt lakásuk és bár teljesen vagyontalan volt, mégis folyton nagyzolt. Folyton örökségről beszélt, báró Stein Mancinak n evezi magát. Megtéveszti a hitelezőket mesékkel és adósságot adósságra halmoz. Ötven millióért vétet magának hálószobát, ugyanakkor nem biztos, hogy az ebédet másnap meg tudja-e fizetni. • — Az ügynek másik szereplője Ledederer Gusztáv, aki a háború előtt egyszerű bankhivatalnok volt, azután katona lett. Az ellenforradalom kilengéseiben résztvctt. Akaratnélküli ember, minden tekintetben feleségének a bábia, aki öt kénye-kedve szerint ráncigálja. — A harmadik szereplője ennek az ügynek Kodelka Ferenc, a meggazdagodott kispolgár. Hogy a katonai husszállitást megkaphassa, megismerkedikLedererékkel. Hogy mennyire mentek, hogy házasságtörés volt-e, hogy Kodelka jó viszonyban volt-e az asszonnyal, ezt nem tudom. Kodelka korlátolt ember volt, hiszékeny, talán túl naiv. Jellemző erre, hogy Ledererék egyszer már megkísérelték a megölését és ő mégis elment oda másodszor is. Ledererék sápot akartak huzni Kodelkával való barátságukból. Kodelkával együtt jártak kávéházba, vendéglőbe, mulattak és Kodelka fizetett. — Állítom azonban, hogy Kodelka részéről sem volt önzetlen a barátság, de az asszony még Kodelka vonzalmát is ki akarta használni. Idekapcsolódott be az a mese, amelynek kitermelője Lederer Gusztávné volt: a dollár mese. Hogy ezt a mesét Ledererné találta ki, arra is vannak bizonyítékok. Lederer Gusztáv csak azért bűnös ezekben a dolgokban, mert jelen volt, amikor a mese részleteit Ledererné Kodelkdnak elmondotta és nem cáfolta meg feleségét. Azzal azután, hogy Ledererék költöttek a 70 millióból, kimerítették a csalás bűntettének tényálladékát és ezért kérem, hogy csalás bűntettében bűnösnek mondja ki őket a bíróság. — De ez csak előzménye volt a véres éjszakának. Az volt a céljuk, hogy Kodelkát meggyilkolják. Meg kellett ölni Kodelkát a pénzéért, mert be kellett volna vallani a hamisságot, vagy visszaadni a pénzt, amelynek pedig egy részét már elköltötték. A véres éjszaka — Ledererné megkapta) a pénzt, másnapra hívta Kodelkát a villavásárláshoz, majd Kodelkát szállásra marasztalta azzal, hogy majd korán reggel kimennek a villavásárláshoz. Ezen az éjszakán ölte meg Lederer Gusztáv Kodelkát a fejébe irányított lövéssel. A gyilkosság után kivitték a holttestet az éléskamrába és oít feldarabolták. Lederer Gusztávné segített a felkoncolásban, ezt bizonyítja a tegnapi véres bűnjelek közt kiterített véres női hálóing. Lefejtették a holttestről a bőrt és igy akarták a vízbe dobni, nehogy felismerjék az emberi testrészeket, ha a viz kiveti azokat. — Ebben a tevékenységben része volt az asszonynak, épugy, mint a hullarészek eltüntetésében is. Ezek szerint tehát előre megfontolt szándékkal ölte meg Lederer Gusztáv Kodelka Ferencet és felesége bünsegédi bűnrészes. Ezt Lederer Gusztáv be is vallotta a honvédtörvényszéken. A tett irányítója, kezdeményezője és állandó adminisztrátora Lederer Gusztávné volt. Bizonyíték erre a rendőrségen tett töredelmes vallomása. — Lederernét tizennyolcszor hallgatták ki ebben az ügyben. Tizennyolc vallomást tett és mind a tizennyolc vallomás más. — Lederer Gusztáv szintéin beismerő vallomást tett és vallomásainak későbbi változtatása épugy fedi Lederer Gusztávné vallomásainak változtatását, mint ahogy beismerő vallomása fedi felesége beismerő vallomását. »Ne végy el szép asszonyt ieleségül« Lederer Gusztáv ezt a tanácsot adta egyik jóbarátjának Csepelen: — Barátom, ne végy el szépasszonyt feleségül és ne légy az asszonyba soha szerelmes. A léleknek ez az önkéntelen kitörése magyarázza a felbujtási, az asszony lelki bestialitását. Ez a legfőbb bizonyítékom arra, hogy Lederer Gusztávot a felesége felbujtotta a bűncselekmény elkövetésére. De vannak más bizonyítékaim is. Kodelka Ferencet a gyilkosság előtt tiz nappal is meg akarták ölni. Lederer elbeszélte, hogy egy alkalommal Kodeelkát a felesége ópiummal, morfiummal, vagy kloroformmal elaltatta. Ledererné örvendve újságolta ekkor a férjének, hogy Kodelka örökre elaludt. Eredj. — mondotta neki — vágd fel az ereit, hogy a vére kicsurogjon, hogy ne legyen sok bajunk vele, ha feldaraboljuk. Ekkor Lederer felvágta Kodelka ütőereit. Kodeika azonban megrázkódott a cselekménytől. bekötözték a vérző csuklót. Amikor Kodelka felébredt, ezt mondották neki: — Nagyon rosszul voltál, vizet hoztunk neked, a poharat kiütötted a kézből, a pohár eltört és átvágta a csuklódat. A féltékenységi jelenetek is a felbujtásra alkalmas eszközök voltak Ledererné kezében. Csodálatos, hogy férje erre nem reagált, jól tudván felesége mesterkedéseinek indító okát. Előtte nagyobb cél lebegett; a gyilkosság, a pénz megszerzése. A hitelezőknek azt mondották, hogy januárban lesz pénz. Tudták előre, hogy gyilkosság utján pénzt fognak szerezni. A felbujtásra vonatkozólag hivatkozom, a férj és a feleség jellemének különbözőségére is. Aki látta Lederer Gusztávot a katonai tárgyaláson, az megállapíthatja, hogy az az ember ott egy rongy volt, egy összeesett senki, aki nem mert feltekinteni, nem mert senkinek a szemébe nézni. Lederer Gusztáv otthon is mindenben az aszszony eszköze volt. Nemi volt ur a háznál, nem merte kidobni azt, akit ellenségének tartott. Ezzel szemben tessék megnézni az asszonyt. Meg lehet állapítani a külsejéből, a szeméből, ai tetteiből, a szavadból, aki úgy dobálta kezei között a férfit, a hogy akarta. Mindezekből a körülményekből arra lehet következtetni teljes bizonyossággal, hogy Ledererné bujtoU ta fel gyilkosságra a férjéi. A vádemelés — Gyilkosság bűntettében, felbujtói bünrészesség miatt emelek tehát vádat Lederer Gusztávné ellen. A lopás vádját Ledererné ellen ugyancsak lentartom. —■ Lederer Sándor a hullarészeket a nélkül szállította ki, hogy tudta volna, hogy a bőröndben mi van,, ezért nem emelek vádat ellene, de Lederer Sándor tudta, hogy a pénz, mit Lederer Gusztdvnétól elrejtés céljából kapott, bűnös utón szerzett pénz. Hiába állítja Lederer Gusztáv, hiába állítja Lederer Gusztávné, hogy Sándor nem tudott semmiről, ez ellenkezik a józan ésszel. — Ha Lederer Gusztáv féltékenységibői ölte volna meg Kodelkát, akkor diszbeöltözve kellett volna jelentkeznie a katonaságnál, nem büntették volna meg, de akkor a pénzt nem kellett volna rejtegetnie. Lederer Sándor nagyon jól tudta mindezt. — Ha, mindaz igaz, amit én mondottam, és ,aj törvényszék megállapítja,, — mondja Makay ügyész, — hogy a vádlott elkövetett egy fegyházzal büntetendő csalást, egy halállal büntetendő gyilkosságot és egy börtönnel büntetendő lopást, akkor természetes, hogy a büntetés csak a lehető legsúlyosabb lehet. Dr. Lévai Tibor, Ledererné védője, kéri a bíróságot, hogy a vádbeszédet tolmácsolják az asszonynak, ez meg is történik. Ezután az elnök felszólítja a sértetteket a magánjogi igények bejelentésére. özv. Kodelka Ferencné ügyvédje kéri az elnöki letétben lévő 38 millió korona kiadását, valamint különböző ékszerek és letétben levő holmik kiadását, további ügyvédi és egyéb költségek fejében Lederer Gusztávnénak 69 millióra való elmarasztalását. Ezután az elnök szünetet rendel el. A szünet után a védőbeszédeknek kellett volna következnie. Lévai védő azonban hirtelen rosszul lesz, mire kéri a bíróságot, hogy védőbeszédét szerdán mondhassa el. A bíróság az engedélyt megadja és az elnök a tárgyalást berekeszti. Módosítják a sajtótor vóoyja vas!atot A lényeges rendelkezések nem változnak — A javaslat részletes vitája a törvényhozó bizottságban Beogradból jelentik: A törvényhozó bizottság kedden délután megkezdte Jovanovics Liuba elnöklete alatt a sajtótörvény részletes vitáját. A gyűlés elején Popovics Velja többségi előadó beterjesztette azokat a módositásokat. amelyeket a hétfőn megválasztott saükebb bizottság a javaslaton eszközölt. Az ötödik szakaszmii. amely a lapok megindításának rendőrhatósági bejelentéséről intézkedik, az a módosítás, hogy a bejelentést az államügyészségnél kell megtenni, a rendőrségnél csak azokon a helyeken, ahol nincs államügyészség. A hatóság köteles a bejelentést huszonnégy órán belül irásbellleg tudomásul venni s ha ez elmaradna, a lan megindítható. A hatodik szakasz, amelv a nyomda feltüntetésének kötelezettségéről intézkedik, úgy módosul, hogy kivétetnek a kötelezettség alól a választási jelölő-ivek. kereskedelmi nyomtatványok. halálozási értesítések, mulat sági meghívók és gyűlési meghívások. ha csak a gyűlés tárgyát, helyét, ideiét és az összehívók nevét tartalmazzák. A hetedik szakasz azzal bővül ki1, hogy a beogradi. zagrebi. és ljubljanai egyetemi könyvtáraknak is be kell szolgáltatni eg.v-egy köteles példányt. A nyolcadik szakasz ugv módosul. hogy a felelős kiadó nevét is fel kell tüntetni a lapon. A tizenharmadik szakasz módosítása szerint az. aki kiadó, egyszersmind laptulajdonosnak is tekintendő. A laptulajdonos beleegyezése nélkül a lap megjelenése ideién és megszűnése után három éven belül azonos nevű lap nem indítható. A tizennegyedik szakasz módosítása az. hogy a lapteriesztfí nem lehet tizenhatévesnél fiatalabb. A tizenhetedik szakasz a módosítás értelmében nyomatékosabban biztosítja a szerzői jogot. Az újságcikk szerzője huszonöt éven át megtartja a szerzői jogot, amelv örökölhető is. A lapbetiltásról intézkedő tizenkilencedik szakasz annyiban módosul, hogy a betiltás csak akkor következhetik be. ha az állami és társadalmi rend elleni gyűlölet felkeltésére irányuló tendencia a cikkből világosan kiderül. A módosítások előterjesztése után megindult vita első szónoka Zsanics (Zajednica) volt. aki különböző módositásokat ajánlott. Az ötödik szakasznál azt javasolta, hogy ha a lapnak több szerkesztője van. be kelljen jelenteni a lap melyik részéért ki felelős. A kilencedik szakasz rháso-
