Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-09 / 181. szám

1925. julius 9, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal, Kisebbségi Élet sas A mezőgazdasági kamarák felállí­tásáról szóló román törvény legsikerül­tebb megtestesítése annak a példabe­szédnek: »nesze semmi, fogd meg jól«. A román kormány nem akart elmaradni a nyugateurópai törvényhozásoktól, amelyek már régen felállították ezt az intézményt, gondoskodott azonban arról, hogy a lényeget: a gazdák független megnyilvánulását a kamarák utján le­­tompitsa. Az erdélyi lapok szerint Bra­­tianuék telerakták a kamarákat állami és megyei hivatalnokokkal, akik a gazdák képviselőivel teljesen egyenlő jogokat élveznek. Erdélyben egyes helyi hatósá­gok számtalan idegen, nem-gazda ele­met csempészték be a kamarák névjegy­zékébe: detektiveket, városi adóbeszedő­ket és szolgákat. A legerőszakosabban c tekintetben a marosvásárhelyi hatóságok jártak el, amelyek hogy a kisebbségi gazdák tulsulybajutását megakadályoz­zák, legkülönféle címeken román tiszt­viselőkkel rakták tele a kamarát, amely ilyenformán egyáltalán nem képviseli a gazdák érdekeit.. A marosvásárhelyi gazdák elhatározták, hogy jogorvosla­tokkal fognak élni a mesterséges válasz­­tógyártás ellen. Éles sajtóvita indult meg a bukares­ti román lapok között arról a kérdésről, hogy szabad-e a kisebbségeknek nem­zetközi fórumok elé vinni panaszaikat. A legsovénebb lap, a Viitorul azt han­goztatta, hogy a kisebbségeket meg kell tanítani becsületre és el kell venni a kedvüket attól, hogy állandóan Romá­nia ellen áskálódjanak. Az ellenzéki Adeverul a laptársa cikkére válaszul le­szögezte azt az álláspontját, hogy a nemzeti kisebbségeknek igenis joguk van a panaszra, mert a román kormány ab­szolút rosszakaratuan kezeli a nemzeti­ségek kulturális és politikai jogait. »A Viitorul — írja az Adeverul teljesen kép­telen tárgyilagosan ítélkezni, mihelyt olyan politikai kérdés forog szőnyegen, amelyet nem lehet az ő szótárába talál­ható négy-öt szidalmazó kifejezéssel el­intézni. Azok közt a kérdések között, amelyeket abszolúte lehetetlen értelme­sen megvitatni a liberálisok lapjával, el­sőhelyen áll a kisebbségek problémája. Azt állítottuk, hogyha azt akarjuk, hogy a kisebbségek ne forduljanak panaszaik­kal a Nemzetek Szövetségéhez, az ellen az a leghathatósabb eszköz, megadni számukra a lehetőséget, hogy itthon hallgattassanak meg, valamint az a tudat, hogy polgári jogaikat teljes mér­tékben gyakorolhatják az országban. Adják meg nekik elsősorban a parla­mentben való igazságos képviseletet. Ne zaklassák folyton és ne oszlassák fel egyre szervezeteiket. A választók jegy­zékét pedig ne tartsák kiegészitetlenül öt esztendő múltával is. Megengedhe­tetlen, demokráciaellenes és oktalan do­log, hogy a magyaroknak, akik az or­szág összes lakosságának tiz százalékát alkotják, csak két-három kamarai kép­viselőjük legyen«. A Viitorul e választ nem hagyta szó nélkül: nekitámadt az Adeverulnek és elnevezte perfid és vak­merő kisebbségi lapnak. * Elrománositási tervet készítenek elő az erdélyi tanügyi hatóságok. A kolozs­vári lapok szerint a nagyszebeni tanügyi inspektorátus áll a mozgalom élén, (melynek nyomására akció folyik székely­udvarhelyi román tanügyi körökben, hogy az ottani román és magyar tan­nyelvű állami elemi iskolák összesítése címén az iskolák csak román tannyel­ven nyíljanak meg a következő iskolai év elején. Az akció azzal a célzattal fo­lyik, hogy befejezett tényeket teremtse­nek, melyeket aztán a közoktatásügyi miniszter — természetesen — tudomá­sul venne; sőt bizonyára meg is vere­getné a vállát a párisi nemzetközi jgyezményrc fütyülő romanizálóknak. A terv szerint az összesített iskola tan­nyelve csak a román lenne és a magyar — mint tárgy — napi két órában volna tanítandó, hogy a kecske is jóllakjék, a káposztából valami mégis megmaradjon. A terv keresztülvitelét Székelyudvarhe­lyen ebben a tiszta magyar vidékben, kemény diónak tartják. Erre vall a ti­tokzatos előkészítés is. Ma azonban gondos és óvatos előkészítés után mégis csak sikerülne a terv, akkor nyitva lesz az ut a megyében levő állami magyar tannyelvű elemi iskolák romanizálására. Varsóból jelentik: A népszövetsé­­gj ligák uniójának kisebbségi bizott­sága tárgyalta Aularcl Drofesszor­­nak a numerus ciausus ügyében ki­küldött albizottság előadóiának ha­tározati javaslatát, amely két rész­ből áll. Az első részben sajnálattal állapítja meg a javaslat, hogy a nu­merus clausus Magyarországon még fennáll, ezzel szemben megelégedés­sel fogadja, hogy Lengyelországban általános egyezmény iött létre a kormány és a zsidó kisebbség kö­zött. ami kizárja a numerus ciausus bevezetésének lehetőségét. A máso­dik részben felhívja az unió főtitká­rát. hogy terjesszen elő rendszeres jelentéseket az európai országokban uralkodó antiszemitizmusról, vala­mint a numerus claususra vonatkozó tényekről. A határozati javaslat első részét szótöbbséggel fogadták el. ellene szavazott két delegáció, köztük a magyar is. A javaslat második része egyhangúlag ment keresztül. A kongresszus szerdai ülésén a kisebbségi ügyekben való eljárás reformjáról tanácskoztak. A kon­gresszus elé két javaslatot nyújtot­tak be: az egyiket Magvarv Géza budapesti egyetemi tanár, a másikat pedig Rauchberg prágai delegátus. Rauchberg javaslata szerint a szükséges reformokat a Népszövet­ségnél lehetetlen keresztülvinni és ezért meg kell elégedni a jelenleg Beogradbél jelentik: Szerdán délután öt órakor nyitotta meg a parlament ülését Subotics alelnök. Tekintettel arra, hogy a napiren­den a Lukinics igazságügyminisz­­tér ellen benyújtott vádinditvány szerepelt, a karzatok megteltek közönséggel. Az ülés elején az elnök felol­vassa a királyi ukázt az igazság­­iigyminiszter lemondásának elfoga­dásáról. Az ukázban Alexander király Őfelsége dr. Zserjav erdő­­ügyi minisztert bízza meg az igaz­­ságügyminiszlérium ideiglenes veze lésével. Felolvassák az igazoló-bizott­­ság jelentését, amely szerint a sibeniki kerületből dr. Pasorics József tanár, a banjalukai kerü létből fózics Pejo földmives került be a parlamentbe a három kerü­letben megválasztott Radios Pavle helyére. Az autókatasztrófa kö­vetkeztében meghalt Ajanovics muzulmán képviselő helyét a parlamentben Kapetanovic's Musz­­tnf<( hég, volt képviselő fog­lalja el. Dr. Brankovics titkár különböző aktákat olvas fel akadozva, mire sor, hogy ezt a manővert mindenütt visszaverje és a magyar iskolákat meg­védelmezze. & Az érettségi vizsgák uj rendszere csődöt mondott Erdélyben. A katasztro­fális eredmény megdöbbentette magát a kormányt is, amely az erdélyi lapok ér­tesülése szerint azok számára, akik megbuktak ősszel, uj vizsgákat rendel cl. Az őszi pótvizsgákról szóló rendelet érvényes szabályokkal, amelyeket azonban rendszeres formába kell ön­teni. A magyar javaslat, amelynek előadója Lukács György volt. ezzel szemben megállapította, hogy a mostani eljárási szabályok alapján lehetetlen a kisebbségi jogoknak ér­vényt szerezni, mert a gyakorlatban útját állják annak, hogy a kisebbségi sérelmek az illetékes nemzetközi fó­rumok elé kerüljenek. A kisebbsé­geknek két ilyen fórumuk van: a népszövetségi tanács és a hágai ál­landó döntőbiróság. A Népszövetség a fennálló szabályok szerint csak akkor köteles kisebbségi ügyekkel foglalkozni, ha ezt valamelyik ta­nácstag kívánja. A példák azt bizo­nyítják. hogy a tanácstagok oppor­­tunitásból nem szívesen vállalják a kisebbségi panaszok előterjesztésé­nek feladatát. A Népszövetség az el­múlt öt év alatt beérkezett jogosult panaszok nagy tömege közül eddig csak két kisebbségi panasszal fog­lalkozott érdemlegesen. A másik fó­rum. a hágai döntőbíróság elől szin­tén elzárják a panaszttevőket azzal, hogy a döntőbiróság csak a Népszö­vetség által eléje terjesztett ügyek­ben és az érdekelt államok utján hozzáérkezett panaszok fölött Ítél­kezik. A magyar előadó beszéde után egyesek halasztó inditvánvt nyújtot­tak be. köztük Piuvara román dele­gátus, amit azonban elutasítottuk. Zsanics közbeszól: — Maga sem tudja a cirilicót. (Derültség). Milovanovics Bóra (radikális) javaslatot nyújt be a délszerbia> jégkárosultak segélyezéséről és a javaslatra a sürgősség kimon­dását kéri. Miletics Krszta föld­­mivelésügyi miniszter és az el ienzék nevében Pecsics Dragutin hozzájárul a sürgősség kimondá­sához. Moskovljevics (földmives-párti) a grockai gyilkosság ügyében parlamenti vizsgálóbizottság ki­küldését javasolja. Moskovljevics, akit Zsivanovics grockai főbíró a gyilkosságra való felbujtással gya­núsít, azzal vádolja a főbírót, hogy kerületében védtelen em bereket üldöz. Közben Moskov­­'ievics éles szóváltásba keveredik Zsupeny Alexával (radikális), a!i később szót kér és súlyos váda­kat hangoztat a földmives párt ellen. Heves jelenetek folynak le a többség és az ellenzék között, majd a nemzetgyűlés Moskovljevics javaslatát elveti. Az elnök ezután hosszabb szü­netet rendel. Este nyolc órakor nyílik meg ismét az ülés, ame­lyen dr. Polics (Zajednica) hosszú jogi fejtegetés sorén bizonyítja, hogy Lukinics igazságügyminisz­­ter döntése tejesen törvénytelen. Polics 9 óra után fejezi be be­szédét, ezután az elnök napirendi indítványt tesz, hogy a csütörtöki ülésen io ytassák a vitát a Luki­­nics-ügyben kiküidendö parla­menti bizottságról. A csütörtöki ülésen előrelátha­tólag niég csak dr. Palacsek, Pri­­■bicsevics-párti képviselő szólal föl és azután minden vniószinüség szerint egyhangú határozattal ki­mondják, hogy a Turn-Toxis-ügy« ben parlamenti vizsgálóbizottsá­got küldenek ki. „A meseországot már nem lehel kiaknázni“ Lord Birkenhead beszéde Indiáról Londonból jelentik : A felsőház ülésén lord Birkenhead megtartotta régen várt beszédét az indiai hely­zetről. A karzatok zsúfolva voltak, különösen sok hindu íéríi és nő je­lent meg nemzeti viseletben, akik némán hallgatták végig a konzerva­tív párt vezérének beszédét. B rkenhead lord kijelentette, hogy az indiai nacionalisták tévednek, ha azt hiszik, hogy Angliának még min­dig olyan fontos India. Régen elmúlt az az idő, amikor ki leheléit hasz­nálni a keleti meseországot. Az in­diai nacionalisták egyébként nem is kívánják, hogy Angiin teljesen visz­­szavonuljon Indiából, bár ezt kőny­­n'yen megtehetné, mert a visszavo­nulás számára nem volna veszteség, sőt ellenkezőleg gazdasági nyerésé­­get jelentene. Az angol kormány kész olyan javaslatokat fontolóra venni, amelyek mögö'.t a hindu nép töme­gei állanak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy India sem nemzeti, sem vallási szempontból nem egysé­ges: kilencféle vallás és százharminc­féle nyelv van a domíniumban. A gandhisták nem hivatkozhatnak In­diára, mert a nép egy része áll csak mellettük, az a rész, amelyet nem lehet összetéveszteni az indiai nép széles rétegeivel. Birkenhead beszéde után a felső­ház áttért a pénzügyi javaslatokra. A Radics-perben befejezték a vizsgálatot Radics hívei pertörlcsre számítanak Zagrebfcóí jelentik : Körber zag­­rebi viz.sgálóbiró, űki Radics Ist­ván és társai elleni büntető per­ben a vizsgálatot vezeti,'jelentést tett, hogy a vizsgálatot befejezett­nek tekinti s az iratokat felter­jesztette az ügyészséghez. Az ügyészség a rendelkezésére álló adatok alapján vádiratot adhat Radicsék ellen, vagy az eljárás megszüntetését javasolhatja. Radics hívei azt várják, hogy a radikálisokkal való megegyezés alapján perlörlés-sc\ szüntetik meg a büntető ügyet. Már szerdára várták, hogy az erre vonatkozó intézkedés megérkezik, azonban az esti órákig semmiféle rendel­kezés nem történt. Biztosra ve­szik azonban, hogy csütörtökön megjön a pertörlési rendelet, a mely esetben Macsek és társai eilen is nyomban megszüntetik az internálást s őket is szabadon bocsátják. Az erdélyi magyarságon van most a már a legközelebb meg fog jelenni. A népszövetségi tinié elitéli a magyarországi numerus clausust A kisebbségi panaszok ügyében elfogadták a magyar javaslatot A király elfogadta az igazságiigyminiszter lemondását Csütörtökön választják meg a parlamenti bizottságot a Thurn-Taxis-ügy megvizsgálására — A parlament ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom