Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-07 / 179. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal 1925. julius 7. 7 Kisebbségi Éle © m a A lengyelországi zsidó kisebbség, mint ismeretes, egységet kötött a lengyel kormánnyal. A paktum, a lapok szerint, ötvenkét pontot tartalmaz, amelyekben a lengyel kormány a következő engedményeket adta meg zsidó kisebbségeknek: a zsidó anyanyelvű iskolák kivétel nélkül megkapják a nyilvánossági jogot; a zsidó szakiskolákat a kormány anyagilag támogatja. Zsidó bírósági gyakornokokat fognak kinevezni; 1926 január elsejétől kezdődőleg módszeresen zsidó hivatalnokokat alkalmaznak a hatóságoknál; a kormány respektálja a zsidóság követelését katonai szolgálatra nézve; a zsidó lakosság proporcionális képviseletet kap a kereskedelmi kamarákban, az állami, pénz- és hitelintézetekben; a lengyel jegybank tartozik zsidó kereskedőknek ugyanazt a hitelt nyújtani, amit nemzsidó kereskedőknek és az állami szállításoknál egyenrangusitják a zsidó szállítókat a nemzsidó szállítókkal; a kormány el fog követni mindent, hogy a lengyel jobboldali sajtó beszüntessen minden antiszemita agitációt; a zsidó kereskedők vasárnapon két óráig nyitva tarthatják üzleteiket. Zsidó politikai kör.ök szerint a lengyel kormány engedménye igen nagy vívmány a kisebbségi jogok fejlődése terén. # A szlovenszkói magyar tanítók a napokban kongresszust tartottak Léván. A kongresszus* amelyen többen követelték, hogy a történelem-koinité, magyar lellket mételyező tankönyveket ki kell küszöbölni az iskolákból, határozati javaslatot fogadott el. amely igy hangzik: »A kongresszus elhatározza, hogy nem csupán a formai jogigény alapján, hanem a magyar iskola nemzeti és állampolgári nevelő munkájának hatáserejét fokozandó, a tiszta magyar tankerületekben magyar felügyeletet, a központi hivatalban pedig az összes magyar iskolákra kiterjedő hatáskörrel országos magyar tanfelűgyelőséget kér. A magyar tanítóság ezzel megfelelő mértékben osztozni kíván az állampolgári nevelés felelősségében s reméli, hogy az iskolára szorított magyar kultúra ápolását is igy teheti intenzivebbé. A szlovenszkói magyar tanítóság meg van győződve, hogy a kérés teljesítése esetén kétoldalú nagyobb terhet vállal magára, amelynek csak a közaz állam és a gondjaira bízott társadalom láthatná hasznát. De meg van győződve arról is, hogy a magyar tanítóság megbízhatóságába vetett hit nem érhet véget a már magyar kézben levő iskola igazgatóságánál s a konszolidáció jelét látja a magyar tanító felelősségi hatáskörének nagyobb kiterjesztésében«.-fr Anghelescu közoktatásügyi miiniszter, mint az erdélyi lapok írják, a rettegi református iskolát a Consíliul permanent megkérdezése nélkül, tehát az iskolai törvény megsértésével 56873— 1925 számú rendelettel bezáratta. A miniszter aíz iskola igazgatójához a következő levelet intézte: »Igazgató Ur! Van szerencsém közölni, hogy fenti számú rendelettel elrendelem a rettegi református iskola bezárását, mert nem felel meg a szabályzat követelményeinek és nincs szükség reá, lévén abban a helyiségben állami iskola. Jakab József tanító működési bizonyítványa megvonatik, mivel nem ismeri aiz állam nyelvét.« *Prágában nagy sikerrel vendégszerepeit Faragó Ödön kassai színtársulata. Az első estén, amelyen megjelent a csehszlovák főváros szine-java, a magyar művészek »Marica grófnő« operettet játszották. A darab főszerepeit Faragó igazgató Király Ernőre és Kosáry Emnryre bízta, akik mint vendégek egészítették ki a jónevü magyar-ensemblet. Az előadásról a cseh sajtó a legnagyobb elragadtatással irt. A Ceské Slovo a következőket jegyezte meg: »Még az sem volt baj, hogy a közönség nagy része nem értette az előadást, a siker átható és forró volt. Tetszettek a játékosok, szép játékuk, de elsősorban negyszerü temperamentumuk miatt. Megtették azt, amit tőlük Prága várt és valószínűen egész Prága eljön megnézni a mi szlovenszkói magyarjainkat«. A Večernik, a Pravo Lidu elsősorban csodálta azt a »verve«-t, mely Prágában szinte ismeretlen fogalom, és amely valósággal magával ragadta a közönséget. A Narodni Politika, amely! az elegáns párisi nívójú toalettekért is lelkesedik szintén nagy megbecsüléssel irt a magyar színészek lendületéről. Egyetlen cseh lan sem talál kivetnivalót az előadáson, sőt lelkesedik, buzdítják Prága cseh lakosságát, hogy siessen megnézni a »mi szlovenszkói magyarjaink« nagyszerűségét. * A nemzetközi népszövetségi ligák kilencedik közgyűlése, mint jelentettük, most folyik Varsóban. A kongresszus három bizottságot bízott meg a napirend megállapításával és pedig: a népi kisebbségek bizottságát, a jogi bizottságot és a propaganda bizottságot. Ezek a bizottságok már meg is kezdték tanácskozásaikat Wililoughy-Dickinson elnökletével. A legközelebbi plenáris ülés napirendje lesz a genfi jegyzőkönyv, a be- és kivándorlás kérdése, a nemzeti kisebbségek helyzete, különös tekintettel a kisebbségek javára történő védelem ügyében való eljárásra. A kisantant iijahb demarsot intézett Magyarországhoz Diplomáciai jegyzék a Habsburg-főliercegek felsőházi tagsága miatt Budapestről jelentik: A csehszlovák, jugoszláv és román kormányok diplomáciai képviselői közös jegyzékkel fordultak a magyar kormányhoz, amelyben föl világosít ást kértek a felsőházról szóló törvényjavaslat azon tervbevett rendelkezéséről, hogy a detronizáli Habsburg-ház tagjai megkülönböztetett jogcímen felsőházi tagságot kapnak. Rámutatott a jegyzék, hogy az ilyen megkülönböztetés azt a látszatot kelti, hogy a Habsburgokat Magyarországon uralkodó családnak tekintik még ma is és figyelmeztette a magyar kormányt a detronizáláskor vállalt nemzetközi kötelezettségeire. A magyar kormány a kisantant demarsára adott válaszában kiemelte a Habsburgok detronizáciöjára vonatkozó nemzetközi kötelezettség érintetlenségét és utalt arra, hogy a felsőházi javaslat indokolása szerint a Habsburg-család tagjai nem mint a tényleges uralkodóház tagjai kapnának helyet az uj felsőháziján, hanem mint örökös jogú főrendek. A magyar kormány lojálisán késznek nyilatkozott, hogy ezt az álláspontját necsak a törvény indokolása, hanem szövege is kifejezésre juttassa éts ezért a törvényjavaslatot megfelelően módosítani fogja, úgyhogy minden félreértést eloszlasson. A kisantant budapesti diplomatái még nem nyilatkoztak arról, hogy tudomásul veszik-e a magyar kormány válaszát, hanem ezt kormányaik álásfoglalásától teszik függővé. Egyébként — mint ilyenkor szokásos — a Magyar Távirati Iroda cáfolja a budapesti lapoknak azt a hírét, hogy a demurs valóban megtörtént Katasztrofális orkán a Bácskában A vihar és a jégeső egyes vidékeken az egész termést elpusztította — Fákat csavart ki, embereket emelt a levegőbe és elsodorta s szétszórta a buzakereszteket a szélvész A segélyakcióról tárgyalt a nemzetgyűlés A bácskai falvak felett vasárnap négy órakor már a szombori határ este hatalmas orkán vonult végig, a mely borzalmas pusztítást vitt véghez a szántóföldeken. Az eddig beérkezett jelentések szerint a szonibori, a topolai, a sztáramoravicai és a bajsai határban dühöngött legnagyobb mértékben a vihar és ezeken a helyeken teljesen tönkre tette úgy a lábon álló, mini a már learatott, keresztekbe és osztagokba rakott gabonát is. A felsőbácskai szántóföldek siralmas képet nyújtanak. Emberemlékezet óta nem; volt ilyen pusztító orkán a Bácskában. A hatalmas szél nyomában zuhogó eső következett, amelyet később csaknem félóráig tartó jégeső váltott fel. Diónagyságu jégdarabok estek, amelyek a pusztulást teljessé tették. A beérkezett jelentések szerint a vihar Oszijeken keresztül Baranyából indult ki, ahol szintén óriási károkat okozott, azután végig vonult a Duna mentén, az egész Bácskán keresztül, le a Szerémség irányába, de errefelé már alább hagyott a szél és csak jelentéktelenebb károkat okozott. Vasárnap egész napon át szokatlan hőség uralkodott, a fülledt levegő előre jelezte a vihart. A délutáni órákban a déli égbolton sötét viharfelhők tornyosultak, amelyek nyugatról keletre vonultak. Délután a vihar középpontjában állott és hét óra tájban elérte a pusztulás a Bácska másik részét is. A szombori határban rendkívül sok gabonakereszt állott a földeken. A szél a kévéket a levegőbe kapta, messze elröpitette, a fákat gyökerestől kitépte, a házak fedelét megrongálta, az ablakokat beverte és több helyen ledöntötte a kéményeket. A szélvihart hatalmas zápor követte, a viz megmaradt a földeken, majd rövidesen utána megeredt a jégeső. A diónagyságu jégdarabok kipergették a kalászból a magot, leverték a gyümölcsöket, elpusztították a tengeri és kender-vetéseket. Valamivel később a szuboticai határ szélén húzódott el a vihar. Szubotica vidéke csodálatosképpen megmenekült a pusztulástól, itt mindössze negyed óráig tartó záporeső volt, de utána ismét kitisztult és csak az éjszakai órákban esett megint az eső. Topola azonban már áldozata lett az orkánnak. Este hétkor borzalmas szélvész volt, amely a községben B pusztított. Fákat döntött ki, a házak nádfedeleit letépte és magával ragadta a vihar. Az uccán életveszélyessé vált a közlekedés. Egy fából készült nagy raktárhelyiséget a vihar felborított. Az uccákon felgyülemlett a viz, az uccaszélességu aj' tetején nagy tömegben úszott a fákról levert gyümölcs és a kiszakított, derékbatört fatörzsek, amelyek még órák múlva is akadályozták a kocsi közlekedést. A viz benyomult a házakba is, a föuccai Pataki-vendeglöböl ki kellett szivattyúzni a vizet. Ezzel egyidejűleg a földeken is kegyetlenül pusztított a vihar. A községből többen megpróbálkoztak kimenni földjükre, hogy valamit megmentsenek a gabonatermésből. Ez a törekvés azonban kivihetetlennek bizonyult, meri a szél oly nagy erőyel dühöngött, hogy a levegőbe kapta az embereket is. Fekete István gazdálkodót, aki megpróbálkozott, hogy szénakazaljait megmentse, a vihar az egyik kazallal együtt elkapta és több méternyire dobta. Fekete az esés következtében több sérülési szenvedeti. A gabonát ezen a vidéken is kicsépelte a vihar, amely a gabonakévéket még a községbe is besodorta. A vihar után a lakosság tömegesen vonult ki a szántóföldekre, hogy a pusztulást felbecsülje. A vihar a topolai határban hihetetlen károkat okozott. Csaknem az egész termés és a lábon álló vetés megsemmisült. Hasonló mértékben pusztított az orkán Sztaramoravicán, Bajsán és Sztariszivácon is. Ezeken a vidékeken szintén felbecsülhetetlen a kár. A jégverés a délbácskai községekben, Vajszka, Bogyán, Karavukovó, Szonta és Bácspalánka határában is nagy pusztítást vitt végbe. A középső Bácskában a jégeső néhány perccel hat óra után kezdődött és tizenkét percig tartott. A jégeső oly méretű volt, hogy a szállások nyitott folyosóiról lapáttal és kosarakban kellett a jeget eltakarítani. A jégeső a közép Bácskában széles szalagban vonult, végig és főleg Odzsacit, Keresztúri, Torzsát, Lalicsot, Pribicsevicsevót, Srbobránt, Vrbaszt és Kulát érintette. Szakemberek becslése szerint a búza 30—40%-a és a tengeri 80%-a pusztult el a jégeső folytán, amely ezenkívül főleg szöllőben, kenderben és gyümölcsben okozott károkat. A biztositó intézetekhez az egész Bácskából tömegesen érkeznek távirati jelentések, amelyek beszámolnak a kár hozzávetőleges nagyságáról. Sürgős segítséget a jégkárosultaknak A vihar pusztításai a nemzetgyűlés hétfői ülésén is szóba kerültek, Agatonovics demokrata és dr. Leóvác radikális képviselők, akik rész-1 letes információt kaptak kerületeikből, hosszabb beszéd kereteben hozták a parlament tudomásara azt a felbecsülhetetlen kárt, amely a vasárnapi vihar folytán nemcsak a Bácskát, hanem az egész országot is érte. Agatonovics beszédében javaslatot nyújtott be a nisi kerület jégkárosultjainak segélyezésére vonatkozólag és kérte a sürgősség kimondását. Miletics Krszta földmivelésügyi miniszter válaszolt Agatonovics beszédére és kijelentve, hogy az ország egyébb részein is voltak elemi csapáson, — különösen jégkárok, azt javasolta, hogy a pénzügyminiszter és a pénzügyi bizottság ideiglenes segélyezésre szükséges hiteleket engedélyezzenek. Javaslatát áttették a pénzügyi bizottsághoz. A miniszter végül indítványozta, hogy Agatonovics képviselő javasla-
