Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-28 / 200. szám

1925. julius 28. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. A szerelmes miniszter Zsarolással végződött a volt osztrák pénzügyminiszter gáláns kalandja Bécsböl jelentik: Egész Becs Inulat­­ságos zsarolási és szerelmi botránj'on mulat már napok óta, Dr. Grimm volt pénzügyminiszter, aki most a pénzügy­minisztérium ügyvezető osztályfőnöke, a napokban feljelentést tett Dobro­­hiischka Antal állítólagos színész ellen, aki a volt minisztert hosszabb idő óta nagyobb összegekkel zsarolta. Grimm még a múlt év folyamán meg­ismerkedett egy fiatal hölggyel és az ismeretség folyamán rövide:cn jelentke­zett Dobrohuschka ur, aki azt állító11 a, hogy ö az illető hölgyi törvényes férje és ezen a címen kárpótlást követelt dr. Grimmtől. Dr. Grimm, hogy a bot­rányt elkerülje, először adott is kü'ön­­böző összegeket Dobrohuschkának, ez azonban, mivel Dobrohuschka tehetet­lennek mutatkozott, a volt miniszter megunta a dolgot és zsarolásért, feljelen­­efte a hölgy „férjéi". A rendőrség megallapitotts, hogy Dobrohuschkát csalás miatt többször elítélték és a fiatal hölgy, aki bárónő­nek mondotta magát, szintén régóta körözött szélhámosnö. A hölgy eltűnt Bécsbő1, Dobrohuschkát pedig a rendőr­ség letartóztatta. Hogyan élt Madics a fogfeázfean ? A vizsgálóbíró a horvát vezérről Zagrebból jelentik: Egy zagrebi Mor­vát lap munkatársa beszélgetést folyta­tott dr. Körbter Szlavisa vizsgálőbiró­­val, aki a Radics-pörben a vizsgálatot vezette és Radics Istvánt hónapokon át naponta kihallgatta. A vizsgálóbíró a horvát vezérnek a fogságban tanúsított magatartásáról a következőket mon­dotta: — Már az első kihallgatás alkalmával feltűnt nekem Radics csodálatos emlé­kezőtehetsége. Meg kellett vizsgálnom Radics egész politikai működését 1921- ig visszamenőleg és ő minden segédfor­rás nélkül minden kérdésre a legponto­sabb választ adta. Mint ismeretes, Ra­dics az utóbbi öt év alatt Horvátország­ban sokszáz gyűlést tartott, s ezek kö­zül, autón utazva, sokszor hármat is el­intézett egy nap alatt, de még ma is emlékszik minden gyűlés dátumára és beszédei pontos tartalmára. Ha egy a »Donu-ban évek előtt megjelent cikket említettem, rögtön szószerint is tudta idézni. Ilyen . memóriáju. emberrel éle­temben még nem találkoztam. Leibnitz­­re, a. hires német filozófusra emlékeztet, aki tudvalevőleg egyszeri olvasás után egész könyvet tudott idézni. —■ Radicsnak igen szerencsés tempe­ramentuma van. Mindig jókedvű és elő­zékeny mindenkivel szemben. Csak ak­kor szomorodott el, ha barátai értesítet­ték a híveivel szemben elkövetett erő­szakosságokra. Ilyenkor elhalványult, lehorgasztotta a fejét és egész nap nyo­mott volt a hangulata. Úgy tűnt fel ne­kem, mintha fizikailag velük érezne. Nagy örömet szereztek neki látogatói. Állandó vendégei között volt két unoká­ja is, a hatéves Mira, Vandekárné fia. Radics nagy gyermekbarát. Különösen a szőke, kékszemü Mira tudta jól szóra­koztatni nagyapját, s ezek voltak ké­nyelmetlen helyzetében legboldogabb percei. Sokszor nevettünk, ha a kis Mira biztatgafta nagyapját: — Megmondom én a rendőr bácsinak, hogy engedien ki! — Hathónapi fogsága alatt legtürel­­mesebtr foglyaim egyike volt Radics. Al­kalmatlankodásoknak, amik azö társadal­mi állásbeli foglyoknál napirenden van­nak, nála nyoma sem volt. Csak tarnbu­­rát kért. mert a pihenés óráiban igen szívesen muzsikáit s később puha karos­széket hozatott hazulról; ez volt minden külön kívánsága félévi fogsága alatt. Az ennivalót, amit hazulról hoztak neki, so­hasem kritizálta és sohasem voltak spe­ciális igényei az étkezés tekintetében. Az egyszerűség és minden vreteriziótól való mentesség Radics iöjellemvonásai; nem szokott köznapi dolgokból problé­mákat csinálni. — Radics egyébként csupa jóakarat. Unalmában rászokott a cigarettázásra. Minthogy rendkívül rövidlátó, mindig valamely ügyesebb fogoly szolgálta ki: cipőjét és ruháját tisztította és kisöpörte céliáját. Az ilyen háziinunkásoknak egész jól dolguk van, mert uruktól enni­valót kapnak. Radics házijnufikása azon­ban még ennél is tovább ment s egy szép napon Radics észrevette, hogy ci­garettájához csendes társa van. Radics mosolyogva jegyezte nícg: — Ez speciális fcgyencjog, melyet nem tanítanak az egyetemen. — A fogság nem esett . nehezére Ra­dicsnak. A vizsgálat első idejében dél­előtt és délután kihallgattam irddámban, ami annyira igénybevette, hogy alig bir­kózhatott meg a mindennap beküldött nagy ujsághalmazzal. Figyelemmel ki­sírt minden belföldi lapot, naponként el­olvasta a nagyobb angol, francia, cseh, bolgár és görög lapokat, figyelemmel ki­sérte az amerikai horvát suitót és elol­vasott emellett számalan szaklapot és könyvet. Radics első kihallgatása alkalmával tiltakozott ugyan mentelmi joga megsér­tése miatt, én ezt jegyzőkönyvbe vettem, egyébként azonban mindig udvarias és koHciiiáns volt köztünk az érintkezés — fejezte be érdekes nyilatkozatát a Ra­­dics-pör vizsgálóbirája. Ä községek visszakapják földjeiket a topoiai járásijáé A nemszlávok is részesülni fegaak az agrárreformban A pénzügyi bizottság elnöke megígérte a iopolaiaknak az adősérelmek orvoslását Radonics Javán dr. nyilatkozata Radonics Jován dr. és Markusev Mi­lán radikálispárti képviselők vasárnap tartották meg beszámolójukat a topoiai járás magyar községeiben. Radonics Jován magyar nyelven ismertette a po­litikai helyzetet, továbbá az adókivetés és agrárreform körül mutatkozó anomá­liákat. ígéretet tett, hogy a változott politikai helyzetben minden jogos pa­naszt orvosolni fognak. A képviselők első' gyűlésüket Topo­­lán tartották meg, utána Maliidjosra, majd Szekicsre és Feketicsre mentek és mindenütt nagyszámú hallgatóság előtt beszéltek. Ä választópolgárok részletesen előadták panaszaikat, ame­lyeket a képviselők feljegyeztek. Feketicsen a beszámoló végeztével Malagurszky Mátyás községi jegyző in­tézett beszédet a képviselőkhöz. Vá­zolta az adókivetés terén történt igaz­ságtalanságokat és elpanaszolta, hogy a topoiai járás adóreviziójára kiküldőit inspektor nem is jelent meg Feketicsen. Radonics Jován dr. a topoiai járás­ban elhangzott adópanamákról a követ­kezőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának: — A járás lakosságának panaszait teljesen indokoltaknak találom, mert való­ban alig van a Vajdaságban hely, ahol ennyire mostohán bántak volna a la­kossággal az adókivető bizottságok. A párhét előtt általam indítványozott revízió megtörtént, azonban Nikolics inspektor munkájával nem vagyok megelégedve. Újabb felülvizsgálatot fogok szorgal­mazni és amig ez megtörténik, haladé­kot eszközöltem ki a pénzügyminiszter­nél a járás 13 milliót meghaladó adó­jának befizetéséi r. Mint a parlament pénzügyi bizottságának elnöke indítvá­nyozni fogom, hogy az adóminimumot 2500 dinárról 8000 dinárra emeljék föl, hogy igy a legszegényebb néposztály mentesítve legyen az adóterhektől. — Az agrárrevizió a topoiai járásban is meglepetéseket fog hozni. A földeket visszakapják a községek és a szegény­­sorsu lakosság bérbeveheti majd azokat. Ezenkivül még az ősz folyamán a nem szlávok is föltétlenül földet fognak kapni\ Meghalt a majom-por vádlója Szivszélhüdést kapott a por izgalmaitól William Bryan, az Egyesült-Álla­mok volt külügyminisztere, aki leg­utóbb az egész világ figyelme ési ér­deklődése közepette a daytoni na-a­­joinpörben a közvádlói tisztét látta el, tegnap délután Daytonban hirte­len meghalt. Bryan az ebedet még jókedvűen költötte el, közérzését nem zavarták aggasztó tünetek. Ebéd után rövid pihenőre pamlagra heve­­redett Bryan, de ebből az álmából többé nem ébredt fel, szivszélhüdés érte. A délután fohmmáin csali Bry­an felesége tartózkodott a házban. A halál teljesen észrevétlenül követke­zett be. Egyik szomszédja, aki dél­után öt óra felé Bryan látogatására jött, már holtan találta a volt kül­ügyminisztert. William Jennings Bryan 1860-ban született Illinois-államban. Ügyvéd­nek készült. A politikába nagyon koráji belekóstolt, 1891-ben már a kongresszus tagja. Döntő sikerét 1896-ban aratta, mikor a nemzeti konveníiben nagy beszédet tartott a szabad ezüstvalutáról. Utóbb is el­ragadó szónok maradt különleges amerikai zamattal. Bryan háromszor volt az Egyesült-Államok elnökjelölt­je. Egyszer Mac Kinley, kétszer Taft ellen lépett fel mint a demok­raták első embere, de mindannyi­szor megbukott. 1913-ban Wüson el­nöklése idején külügyminiszter lett. A következő évben bekövetkezett a világháború, amelyben nemsokára Amerikának is szint kellett vallania. 1915 májusában a németek elsü­­lyesztették a Lusitániá-t s Bryan jú­niusban lemondott a külügyminisz­­terségről, mert nem akarta követni Wilson háborús politikáját. A háború óta az öregedő Bryan a republikánus elnökök idején nem vállalt nagyobb szerepet, nevét a legutóbbi hónapokban a daytoni ma­­jompör furcsaságai vetették ismét felszínre és sodorták a világérdeklő­dés középpontjába. Elkeseredett és már-már groteszk képviselője volt a darwinista-ellenes szempontnak s a 65 éves öreg ur halálát nem kis mér­tékben siettették a világhirliedtté vált pör izgalmai. Halálával az ame­rikai politika egyik legérdekesebb alakja' dőlt ki! az élők sorából. A de­mokratapárt tagja volt, a leglelke­sebb és legpuritánabb amerikaiak közül, akit nagy józanság, a béke okos szeretete jellemzett, de akinek lelki arcképéből a karikaturaszerü tipikusan amerikai izü vonások sem hiányoztak, például a furcsa farmer­­agyafúrtság és némely téren nagy maradiság. # MíVWWVWW*AA*V* I Drótkötelekéi, szigetelt és csupasz | I rézhusalakat, izzólámpazsinórokat, antenadró- $ I tokát, ólomkábeleket elsőrendű minőségben, f < jutányos áron szállít a ’ s \ Novisadi Kábelgyár (Radmčkau.2.) i § Telefon 121 4433 f VWMVVWMW»/vwvwwww WWW»1VWWWVW OTPOR IJj nacionalista szervezet alakult Zagrebban Zagrebból jelentik: Miután az Orjuna, I a Srnuo és a Hunao, valamint a többi I ifjúsági szervezetek az utóbbi időben j ritkábban hallattak magukról, Zagreb­­j ban most feltűnt egy u.i nacionalista szervezet, mely Otpor-nai; (EllcnláTlás) nevezi magát. Az egyesület hetilapot is alapított hasonló elnevezéssel. Az a szervezet, amelynek alapszabá­lyait a hatóságok már jóváhagyták, az államnyelv és a hazai gazdasági érde­kek védelmére alakult politikamentes nemzeti szervezel-nek nevezi magat és célja — alapszabályai szerint — minden törvényes eszközzel és elfogadott mód­szerekkel élérni azt, hogy az állam min­­j den nemzeti alattvalója otthon érezze 1 magát (svoj svome). Az Otpor programja a következő tiz pontban foglalható össze: 1. Üzleti és magánforgalomban csak az államnyelv kizárólagos használata. 2. A népi sajátságok és a nemzeti kul­túra fejlesztése és támogatása. 3. Minden kereseti pályán elsősorban I csak belföldi munkaerők nyerhetnek al­kalmazást, hogy ezáltal csökkenjen a munkanélküliség és a vele összefüggő szociális és gazdasági bajok. 4. A nemzet szellemi és fizikai erejé­nek és az ország természeti kincseinek' kihasználása céljából a termelés első­sorban csak hazai anyagot és nyerster­ményt, a fogyasztás csak hazai termé­ket használhat. 5. Uj kereseti lehetőségek teremtése, hogy a tengerentúlra való kivándorlás megszűnjön és az eltávozottak vissza­térjenek. 6. Az állam, a nép, a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem és minden egyes ember szükségletét az országban és hazai termelőknél fedezze. 7. A külföldi töke felhasználásának, expanziójának és viszonyának, valamint azon idegeneknek és belföldi szövetsé­geseknek szigorú ellenőrzése, akik idegen tökét és érdekeket képviselnek. 8. Idegeneknek az állampolgárság és az illetőség kötelékébe való felvétele fe­letti szigorú ellenőrzés. 9. E célok elérésére: a hazai termelés, a munkaerők és termékeik szolidságá­nak, lelkiismeretességének és haladá­sának támogatása. 10. Minden állami és nemzeti szerve­zetek, intézmények és egyesek támoga­tása, amelyek ezekért a célokért küz­denek, különösen ha ezen küzdelmükben baj éri őket. Az Otpor első nyilvános fellépése — az Esplanade-szállóbeli antiszemita tün­tetés — amelyről már röviden hirt ad­tunk — tudvalevőleg botrányba fulladt. Az Otpor cimü lap szerkesztőiét, Mod­­rics Józsefet, akit a tüntetésből kifolyó­lag letartóztattak, a rendőrség átadta az ügyészségnek. Újabb zavarok a suboiicai földosztás körül Otventagu küldöttség a főispánnál A szuihoticai agrárreviziót végző bizottság teljes apparátussal kezdte meg munkáját és a revízió során a bajmoki rátákon levő városi földe­ket már szlétl is osztotta a földigény­lők között. A földosztás következté­ben azonban ismét komplikációk’ ál­lottak be, minthogy a bizottság azt az ígéretét, hogy a városi bérlők földjeit csak végszükség esetéi; használja fel, nem váltotta be. Hétfőn délelőtt a szuboticai bér­lők ötven főnyi küldöttsége kereste feí Gyorgyevics Dragoszláv főispánt, akivel közölték, hogy a bajmoki rátákon levő városi bérleti föl­deket szétosztották a telepesek között. A kenyér nélkül maradt sze­­génysorsu földmivesek, akik bérle­tük elvesztéséről már csak altkor értesültek, amikor felszólították

Next

/
Oldalképek
Tartalom