Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-22 / 194. szám

PoStarina plaćena? « Ara i'|g dinár XXVI. évfolyam Sziibotica, SZERDA 1925 julius 22. szám Megjelenik minden reggel, ünnep atán éa hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőség: Aleksandrova ui. 4. (Rossia-Fonciére-paloiz) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbacli-paloU) Börtönből a király elé Ne Amerikáról mondják tovább, hogy a végtelen lehetőségek ha­zája. Amit a belpolitika eseményei most mutatnak, az a végtelen le­hetőségek hozójává tcs.ú az SHS királyságot is. Az ország népének az a meggyőződése s tiszta örö­met érez afelett, bogy a végtelen lehetőségek valóra válása pp.cifi­­kólja azt a belső harcot, mely hét éven át foglalt le a maga számára minden energiát, időt, lendületet s az ovszágépiíés nagy munkáját s a nyugedtabb, békésebb és ter­mékenyebb jövendőt kčszili elő. Abban a beszédben, amellyel Radios István a vasárnapi gyűlé­sen felszámolta a múltat s meg­jelölte a jövő útjait, tanúságot adott a horvát pnrasztpárt vezére arról, hogy hozzánőtt a történelmi feladatokhoz. Radics a politikai impresszionizmus atyamestere volt Egész életét ködös célok, déli­bábok felett lebegő utak szolgá­latába állította. Vannak nagy mű­vészek, akik életük derekán szakí­tanak azzal a művészeti iránnyal, amelyen addig haladtak s amely­nek talán megalapítói is voltak. A vasárnapi beszéd arra mutat, hogy az impresszionista Radies a realizmus hivei közé szegődött vissza. Amit vasárnap mondott a két nép viszonyáról, a múltak ta­nulságairól s a jövendő ködös fel­adatairól s azokról az erőkről, melyek a megértés és béke je­gyében összeterelték ez egy hr.­­zában farkasszemet néző két népet, az inkarnációja volt a providen­­ciális államférfim böicseségnek. Radies a megegyezéssel a tagad is partjáról átevezett az alkotás ré­vébe. S a legközelebbi jövő fel­adatait olyan magasságról tekin­tette át, ahová nem is lehet föl­vinni fondorlatos terveket s rej­tett tőröket. Rsdics a történelmi szükségszerűség perspektívájába helyezte a történelem elvégzését s az emberi hatalmak akaratát. Az olvasó ne az események mér­legelőjét tartsa következetlennek, ha rövid időn belül ennyire el­lentétes képet rajzol Radics Ist­vánról. Nem az iró, maguk az események következetlenek. Ki gondolta volna, hogy a bolsevista agitáció miatt az államvédelmi törvény hatálya alá helyezett parasztpárt vezére, a parasztin­­ternacionáléval szövetséget kötő,' mandátumától megfosztott Radics István megjelenhetett a kontinens legalkotmányosabb uralkodója elölt ? De megtörténhetik minden, ha az ország érdekében történik. Az ország népének az az érzése, hogy nemzeti ünneppé kellene avatni ezt a napot, amelyen Ra­dics István megjelenhetett az uralkodó előtt, mert ez az audi­encia bokréta-ünnepe a nemzeti egyesülésnek. Ahhoz az erőhöz s ahhoz a belátáshoz, ami Radicsot a nemzeti megegyezéshez vezette, most hozzájárul az érzés őszint - sége is. Az erő, a belátás s az érzések Őszintesége nyújtanak biztosítékot arra, hogy Radics uj politikáját valóban a történelmi síiikségesség változatlan tényezői jelölik ki s hogy nem a kiszaba­dult rab ment hálálkodni a per­­törlő királyhoz, hanem a horvát nép politikai inkarnációja hajolt meg az alkotmányosuralkodó előtt. Ha Radics István kiállítást ren­dezne beszédeiből, a retrospektiv tárlat képeiben visszatükröződnék minden lényeges esemény, min­den igézetes jelenség, ami az európai politikai közvélemény ér­deklődését ideig-óráig foglalkoz­tatta. Radics impresszionizmusá­nak legfőbb oka a célok és esz- I ö -ök végiggondolásának hiánya volt. Kivételes tehetségét, hatal­mas szervező erejét, páratlan agifátori képességeit ellenség és hivő egyformán elismerte. De tudta róla mindenki azt is, hogy fantom-céljait színes papírsár­kányra köti s nem vasmacskázza le a tények és adottságok tala­jába. Angliának, Oroszországnak, a francia-német' viszonynak — hogy ne menjünk bizonyító pél­dáért messzebb — minden válto­zása, politikai átszineződése sok­kal nagyobb hatással voltak rá, mint a zagrebi lehetőségek, a beogradi tények s a jugoszláviai valóság. A vasárnapi beszéd s a bledi nyilatkozat azt a remény! keltik, hogy nem a börtöntől, hanem a megfejthetetlen problé­mák terhétől való szabadulásvá­­gya gyorsította benne a politikai célok és eszközök revízióját s az lesz a legnagyobb meglepetés, a ’ mit Radics még tarsolyában tar­togat, hogy — több meglepetést már nem fog okozni. Elhangzott a kormányJeklaráció „Egy tető alá kerüli a nemzet két része“ — Emberséget, igazságot, törvényegységesitést és polgári jogegyenlőséget ígér az uj kormány — A deklaráció hangsúlyozza a had­seregfejlesztés szükségét A Zajednica gúnyos megjegyzésekkel kísérte a deklaráció felolvasását A parlament ülése előtt, kedden délután a radikális és demokrata klubok ülést tartottak. A radikális­párt ülésén felolvasták a kormány deklarációját, amelyet a klub tudo­másul vett és megállapodtak abban, hogy kik vesznek részt a deklará­ció feletti parlamenti vitában. Ugyan erről tanácskoztak a demokrata pártban is. A vitában a párt szóno­ka, mint már jeleztük, Davidovics Ljuba lesz, aki a parlament csütör­töki ülésén fogja beszédét elmonda­ni a kormány politikájáról. Ezzel egyidqben a pártvezérek kollégiuma is tanácskozást tartott Trifunovics Márkó házelnök elnök­letével. Arról tárgyaltak, hogy a parlament a költségvetési tizenhet­­tedeket, vagy pedig a kormány dek­larációját vegye-e előbb tárgyalás alá. Hosszabb vita után abban egyeztek meg, hogy először a kor­mánynyilatkozat feletti vitával vé­geznek és csak azután térnek rá a tizenkettedek tárgyalására. Az el­lenzék garanciákat adott, hogy a' vi­­át nem fogja elnyújtani és július 31-ikéig a költségvetési iizenkette­­deket is megszavazza a parlament. Az előzetes tanácskozások miatt a parlament ülése csak félhatkor kezdődött. Ezen az ülésen, az uj politikai pártcsoportosulásnak megfelelően a képviselők is helvet cserélnek a par­lamentben. A Radics-párt a szélső baloldalról a jobbközépre került, mi­után a szélsőjobboldalt a radikáli­sok foglalták el. A Radics-párttól balra helyezkedtek el az ellenzéki pártok, a szélsőbalra a földműves párt és a Zajedniaa került. Feltű­nést keltett, hogy négy Radics-párti képviselő és pedig Jagatics, dr. Bucs, Trojanovics és Urojics a töb­biektől elkülönítve, szintén az ellen­zéki padsorokba ültek. Hir szerint ezek kijelentették, hogy a kormány deklarációja ellen fognak szavazni és ennek folytán vagy kilépnek a Radics-pártból, vagy pedig ki fog­ják őket onnan zárni. Az ülés alatt Kovacsevics Dragutin, a Radi'cs-pán alelnöke hosszas beszélgetést folyta­tott Urojiccsal. Általános az a véle­mény, hogy arra akarta rábírni Uro­­jicsot és általa három társát is, hogy a pártfegyelmet tartsák be. Ä parlament ülésének megnyitása után gyorsan végeznek a formalitá­sokkal és az előző ülés jegyzőköny­vének felolvasásával, majd pedig felolvassák a királyi ukázokat a régi kormány felmentéséről és az uj kor­mány kinevezéséről, valamint Pasics miniszterelnök kísérőlevelét, amely­ben a parlamentnek bejelenti a kor­mányváltozást. Az egyes miniszterek nevének felolvasásánál az ellenzék, különösen a Zajednica tagjai, gú­nyos megjegyzéseket tesznek. Ezután az elnök Gyuricsics Már­ké igazságügyminiszter és minisz­terelnök-helyettesnek adja meg a szót, aki általános figyelem mellett olvassa fel a kormány deklarációt. A felolvasás közben az ellenzék, külö­nösen a. Zajednica tagjai köz­­‘beszólásokkal ad kifejezést elégedet­lenségének, Trifkovics Márkó elnök azonban erélyesen rendet teremt és figyelmezteti az ellenzéket, hogv a kormányprogramról a vita során el­mondhatják véleményüket a képvi­selők. A kormány deklarációja — Népképviselő Urak! — olvassa a miniszterelnök-helyettes. — A ki­rályi kormány, amely Pasics P. Ni­kola elnöklete alatt alakult még, első kötelességének tartja, hogy a parla­mentnek bemutatkozzék és megis­mertesse munkaprogramjával. Erinek a kormánynak összeállítása a két leg­erősebb parlamenti csoport, a nem­zeti radikális-párt és a horvát pa­rasztpárt közt létrejött megegyezés eredménye, amely két párt a nép többségét képviseli. E megegyezés megkötése alkalmával megállapítást nyert, hogy mindkét párt nézetei teljesen megegyeznek az állam alap­jait illetően, amit a horvát paraszt­párt vezetőségének a 'parlamentben március 27-ikén tett nyilatkozata és ennek a pártnak további működése is tanúsít. Az ilyen módon megala­kult kormány egyetért az állam be­rendezése körüli munka tekinteté­ben. Ugyanígy egy véleményen van a kormány amaz elhatározás tekin­tetében is, hogy minden erejét latba veti a nemzet gazdasági erejének megszervezésére és kihasználására, valamint az ország természeti kin­cseinek kiaknázására, hogy a nép számára biztosítsa azt a szép és boldog jövőt, amit az munkaszere­teténél és békeszerető hajlandóságá­nál fogva kétségtelenül megérdemel. Mogy pedig az állam védelme biz­tosítva legyen, a kormány azt tartja, hogy semmi áldozatot sem szabad sajnálni a hadsereg szükségeidre mindaddig, amíg a világon a fegyve­res erő lesz egyik garanciája az ál­lamok külső biztonságának. Ebből a célból a kormány töre­kedni fog az alkotmány integrális végrehajtására, valamint az alkot­mányon alapuló uj törvények meg­alkotására, amelyek a nemzeti és ál­lami élet minden területén garantál­ják a szerbek, horvátok és szlové­nek teljes egyenjoguságát. Az alkot­mány ilyetén végrehajtásának gyor­san kell lefolynia a S. II. S. király­ság egész területén minden kivétel nélkül úgy, ahogyan azt az alkot­mány egységes és osztatlan király­ságunk számára előírja. Népképviselő Urak! A királyi kor­mány feladatául tűzi ki, hogy nagy és észszerű takarékosságot vezes­sen be, hogy végrehajtsa a törvé­nyek egységesítését, hogy megvédje az állam minden polgárának polgári és politikai jogait és hogy a hatósá­gok minden képviselője embersége­sen és igazságosan járjon el. A kor­mány minden szükséges intézkedést meg fog tenni, hogy komoly ellenőr­zést gyakoroljon az összes állami al­kalmazottak felett. A parlament által elvégzendő fel­adatok közül a kormány kötelessé­gének tartja, hogy külön javaslatot terjesszen be a költségvetési tizen­­kettedekröl, a sajtóról, az állam­ügyészségekről, a bíróságok szerve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom