Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-17 / 189. szám

1925. julius 17. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal, a tisztviselőket. A tanács egy évi próba­időt javasolt, olyképp, hogy csak azokat a tisztviselőket véglegesítsék, akik a próbaidő alatt minden tekintetben meg­felelnek. Dr. Magarascvics Sándor három évi próbaidőt javasol. Dr. Manojlovics közbeszól: Kiegye­zem kettőben. Végül nagyobb vita után a tanács ja­vaslatát fogadják cl. A közgyűlés ezután a tanács javasla­tára Csabai György vágóhídi gazdát, Bojics Mladcn kézbesítőt. Horváth Albe szolgát, Basics P. János rendőrőrmes­tert, Huber István dijnokot, Sused Re­nda tűzoltó-kocsist és Szabó Brúnó rendőrbiztost nyugdíjazta. Nagyobb vita után a zenede tandiját kétszáz dinárról hatszáz dinárra emelte fel a közgyűlés, i A következő pont a régi vásártéren levő üres telkek eladásáról szóló tanácsi javaslat volt. A közgyűlés névszerinti szavazással elfogadta a javaslatot. Jovanovics Vászó rendőrkapitány be­tegségére hivatkozva újabb három havi szabadságot kért a várostól. A kérvényt Vukics Ferenc főjegyző ismertette s fel­olvasta dr. Pavkovics Milutin orvos bizonyítványait, amelyek igazolják, hogy Jovanovicsnak tüdőcsucshurutja van, amely feltétlen pihenést és gyógy­kezelést igényel. Malagurszki polgármester nem java­solja a szabadság megadását. — Az orvosok szerint — mondotta — a hegyek között kellene tartózkodnia, ehelyett itthon maradt. Dr. Magarasevics: Az még nem je­lenti azt, hogy nem beteg. Több felszólalás után a kért szabad­ságot megadja a közgyűlés. Végül néhány kisebb ügy letárgyalása után Gyorgyevics főispán félkettőkor berekeszti az ülést. Gyilkosok törzsasztala egy buenos ayresi kávéházban A Délamerikába szökött magyar különitményi tisztek szervezetet alapítottak Budapestről jelentik: A Somogyi­­r'úikosság egyik gyanúsítottjának, Lehrer Ä p.clnak szökéséről és általában a külföldre szökött különitményi gyilko­sok életéről az egyik budapesti lap munkatársának érdekes adatokat mon­dott el egy volt magyar tengerésztiszt, aki éveket töltött el az Európa és Dél­­amerika között közlekedő kereskedelmi hajókon és jelenleg is egy Angliában horgonyzó hajón van alkalmazásban. A tengerésztiszt elmondotta, hogy Délamerika nagyobb kikötővárosaiban, de különösen Buenos-Ay résben nagy tö­mege él különböző országok politikai emigránsainak. Hosszú ideig Buenos- Ayresben húzódott meg Megay László is, aki szintén résztvett a Somogyi— Bacsó-gyilkosságban több volt Pronay- és Ostenburg-kiilönitménybeli tiszttel együtt, akik valamennyien mint hajós­tisztek jutottak ki a tengerentúlra. A különitményi emigránsoknak kiépített szervezete van, ame’ynek segítségével teljes összeköttetést tartanak fenn egy­mással. Lehrer Árpád, aki gyakran tette meg az utal Délamerika és az európai kikötővárosok között, gyakran vitt ma­gával leveleket, amelyeket D.'lameriká­­ban leadott, a válaszokat pedig egy volt magyar haditengerésznek adta át. Néhány hónappal ezelőtt érdekes uj taggal szaporodott Lehrerék szervezete: az uj tag Döhmcl Frigyes, az a Döhmel, akit a Rathenau-gyilkossági ügyben való szereplése miatt Németországban kö­röznek s aki Magyarországon az Ulain— Hittlcr-puccs terveit elárulta. Döhmel, akit a puccs-ügv táblai tárgyalása után kitoloncoltak Magyarországról, menekü­lése közben jutott egy olasz hajóra, amelyen alkalma volt Lehrerékkel meg­ismerkednie. Döhmcl szintén Buenos- Ayrcsbc ment és ott csatlakozott a magyar emigráns tisztekhez, akiknek törzsasztaluk van egy buenos-ayresi kávéházban. Sfojadšnovics pénzügyminiszter a tervezett vajdasági adóreformról A legközelebbi tízenkeüed-javaslatokban már keresziülviszik a reformokat Beogradból jelentik: A pénzügy­minisztériumban két nappal ezelőtt lefolyt vajdasági adókonferenciával kapcsolatban, munkatársunk felke­reste Siojadinovics Milán pénzügy­­minisztert, akinél elsősorban az iránt érdeklődött, hogy melyek azok a könnyítések, amelyeket a konferencia eredményeképpen a vajdasági adózás terén végre akar hajtani. — Lesznek bizonyos könnyítések — mondotta a pénzügyminiszter — vaiósziniileg már a mostani tizen­­ketted javaslatban. A pénzügvmi­­nisztériumban lefolyt konferencia után két vajdasági szakértő: Klicin Mita és dr. Racks, felkérésemre kü­lön tanácskozást folytattak a pénz­ügyminisztérium illetékes osztály­főnökéivé! és megbeszélték a tör­vényhozási reformokat, amelyekkel a Vajdaság adóterheit könnyíteni lehetne. Magán a konferencián a fel­szólalók a maximális kívánságokat terjesztették elő, de ebben a terje­delemben, sajnos nem lehet a kí­vánságokat teljesíteni, mert ez az ál­lami bevételek érzékeny csökkené­sével járna. Az igazságtalanságok­nak azonban feltétlenül végét óhajt­juk vetni annál is inkább, mert a pénzügyminisztérium is belátja a panaszok egy részének jogosságát. Arra a kérdésre, hogy a tervezett adóreformok biztosan benne lesz­nek-e a tizenketted-javaslatban Sto­­jadinovics pénzügyminiszter kije­lentette, hogy az attól függ, hogy addig megtalálják-e az alapot ezek­­nek-e a tiznketted-javaslathan Sto­­vitclére. Részleges mozgósítást tervez a francia kormány Újabb csapaterősitések szükségesek Marokkóban Parisból jelentik: A marokkói helyzet olyan súlyos, hogy a kor­mány elhatározta, hogy nagy meg­erősítéseket küld Marokkóba. A rifkabilok az egész háromszáz kilo­méteres frontot a leghevesebben tá­madják. Különösen Fez környékén tombol a harc. Miután a kabiloknak Isikerült a francia frontot áttörni, Liautey marsai táviratilag a kabi­nethez fordult megerősítésért. Ezt már az uj marokkói főparancsnok­tól, Naulin tábornoktól is kérte. A pfaizi divízión kivül most már a tu­­nisi csapatokat is Marokkóba diri­gálják. A 27-es alpesi vadászokat azonnal készenlétbe helyezték. A hadügyminisztérium elhatározta, hogy szózattal fordul a francia nép­hez és felszólítja az önként való je­lentkezésre. Ez a határozat a leg­vadabb híresztelésekre adott alkal­mat. Azt hiszik, hogy a kormány elrendeli a részleges mozgósítást, ha nem jelentkezik elég önkéntes. A párisi lapok jelentése szerint né­hány nappal ezelőtt tizenkét ame­rikai repülő felajánlotta szolgálatait Franciaországnak a rifktbiiok ellen. Painlevé az ajánlatot elfogadta és néhány nap múlva már Fezbe fog­ják az amerikai pilótákat indítani. Csehszlovákia átadja a Csallóközt a magyar emigránsoknak? Magyar köziársaság alakul Szloveaszkó déli részén? — Benes állítólagos megállapodásai a párisi magyar emigránsokkal A budapesü saj£ó fantasztikus hire egy uj állam alakulásról Budapestről jelentik: A budapesti sajtó egyrésze — nyilvánvalóan bécsi forrásból — fantasztikus és nem túlsá­gosan valószínű híreket közöl dr. Be­nes Ede csehszlovák külügyminiszter­nek a magyar emigráció párisi vezetői­vel folytatott tárgyalásairól. Bencs ál­lítólag ajánlatot tett dr. Veér Imrének, a párisi Köztársaság cimü lap szerkesz­tőjének, hogy alakítson magyar köztár­sasági pártot a Szlovenszkóban, a je­lenlegi magyar pártszervezkedés letö­résére. A magyar emigráció ezt az aján­latot nem fogadta el, hanem cllenindit­­ványt tett, mely szerint kérte, hogy a Csallóköz területére engedélyezze a csehszlovák kormány, egy — a fenha­­tósdga alatt álió — magyar köztársa­sági állam megalapítását. Benes az in­dítványt a budapesti lapok szerint elfo­gadta, azzal a kikötéssel, hogy a léte­sítendő állam biztosítsa úgy a 'jugo­szláv, mint a cseh haderő szükséges esetben való szabad átvonulását: egy stratégiai cseh-jugoszláv korridor léte­sítését. Kikötötte továbbá azt is, hogy az államfő és a kormány tagjainak ki­jelölésében a csehszlovák kormány vé­tójoggal bírjon. Ezzel kapcsolatban Veér ismertette Benessel a bécsi, ju­goszláviai és párisi emigrációnak tár­gyi és személyi megállapodását, mely szerint az emigránsok tudomásul ve­­aúb Károlvi időleges visszavonulását. Lovászy Mártont helyezik előtérbe és amennyiben Lovászy a vezetőszerepet vállalja, rnég ez év folyamán az ő ve­zérlete alatt akcióba lépnek és a Be­nessel folytatott tárgyalások alapján megalapítják a csallóközi köztársaságot. Az ülésen Benes kikötéseit' figyelembe véve megállapodtak az ellenkormány tagjainak személyére vonatkozólag, je­löléseik azonban nem merítik ki az egész kabinetet. A lista, melyben meg­állapodtak, a következő: Miniszterelnök: Lovászy Márton, ha nem vállalja, Linder Béla. Külügyminiszter: Linder Béla. Pénzügyminiszter: Szende Pál. Belügyminiszter: Hock János. Kultuszminiszter: Veér Imre. Földmivelésügyi miniszter: Hoff­mann Ottó. A listán kivül alkotmányvázlatot is készítettek, mely majdnem minden pontjában megegyezik a Károlyi-féle köztársaság alkotmányával. Az uj ál­lamalakulás terve — mint a budapesti sajtó Írja — voltaképpen csehszlovák belpolitikai célt szolgál, ősszel lesznek ugyanis Csehszlovákiában a nemzet­gyűlési választások és az ingadozó cseh kormánykoalíció, amelynek egyik vezetője éppen Bencs, szeretné a maga szániára biztosítani a körülbelül 700.000 főnyi magyar szavazatot. Eddie tart a budapesti lapok híradása, amely ebben a formájában kétségkívül nem felel meg a valóságnak. A magyar emigráció egyik frakciója — Scotus Viator utján — valóban tárgyalt cseh­szlovák hivatalos körökkel hasonló kér­désekről és akkor jelentette ki Masaryk elnök a Budapesti Hírlap munkatársa előtt, lwgy állama hajlandó bizonyos te­rületi engedményekre éppen a Csalló­közben, ha Magyarországon demokrati­kus irányzat kerül kormányra. A ipa­­gyár kormányzat azonban a demokrati­zálódást túlságosan súlyos áldozatnak találta a felkínált engedményekért és a dolog abbamaradt. Alkalmasint ennek az akciónak félreértéséből származnak a mostani fantasztikus hírek a csallóközi köztársaság megalakulásáról.-------­­--------­Kisebbségi Élet Í2i .4 szlovák republikánus képviselők legutóbbi ülésükön elhatározták, hogy memorandummal fordulnak a kormány­hoz és a következőket kérik tőle: az ál­lami tisztviselők létszámcsökkentése a lehetőség szerint ne vonatkozzék a szlovákokra; a lebélyegzésnél visszatar­tott pénzek kiadását sürgessék meg; a vasúti tarifát a húsfélékre és termé­nyekre szállítsák le Keletszlovenszkón és Podkarpatska Rus részére: állítsanak fel csekkhivatalt Bratislavában és álla­mi bankhivatali fiókot Liptószentmikló- Son; a licenceket és a szeszíözést ve­gyék revízió alá; építsék ki a Prešov— Hanušovce—Vranov vasúti vonalat; hi­dakat állítsanak fel Keletszlovenszkón; építsék ki tovább a bratislavai kikötőt és elevátort állítsanak a gabonanemüek ré­szére; azonnal vegyék parcellázás alá a Hadik—Barkóczy és Andrássy uradal­makat; Sáros kapjon a sóvári sófőzőbői a régi jogon; ipartanácsot állítsanak fel Szloyenszkó részére; ipariskolát' állitsa­­nak fel Turócszentmártonban és techno­lógiai kereskedelmi múzeumát' Bratisla­vában; gazdasági iskolát emeljenek Tö­­keterebesen, gimnáziumot internátussa! Nagymihályon; adják ki a papok és ta­nítók államsegélyét; és végül emeljék fel megfelelőképp a jegyzők úti áta.­­lányát. $ Petrescu Leninen svájci román követ, mint ismeretes, nemrégiben egy nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy büntető szankciókat kellene alkalmazni azok ellen a román állampolgárok ellen, akik panaszaikkal a genfi nemzetközi fórumhoz fordulnak .A harcias követ öt­lete ugylátszik nem megy veszendőbe, mert mint a félhivatalos román Rador­­ügynökség jelenti, román kormánykö­rökben az a hir terjedt el, hogy Bratia­­nuék az ősszel feltétlenül a parlament elé terjesztik a Petrescu Connen által, jelzett törvényt, amely büntetéssel sújt­ja az országnak külföldön történő meg­­rágalmazását. * Az erdélyi agrármérnökök, akik az agrárreform technikai keresztülvi­telére szerződtek le az államhoz, a na­pokban beszüntették a munkát, mert többszöri Ígéret ellenére sem utalták ki nekik rendes napidijaikat. A munkabe­szüntetést a mérnökök a következő me­morandumban indokolták meg az agrár-, miniszter előtt: »Miniszter ur! Az erdé­lyi birtokrendező mérdökök egyesüle­tének 1925 julius 10-én hozott határoza­ta folytán, teljes tisztelettel jelentjük, hogy pénz hiányában valamennyi vál­lalkozó mérnök kénytelen abbahagyni az agrárreform mérési és parcellázási1 munkálatait. Igen sok kifizetetlen mun­kánk van a múlt és folyó évről. Eddig kölcsönökkel bajlódtunk, de már a hi­telünk is megszűnt s jelenleg a kamato­kat sem vagyunk képesek fizetni. Szí­veskedjék sürgősen intézkedni, hogy a dijak kifizettessenek, mert az egyesület határozata értelmében kénytelenek le­szünk állásunkról lemondani az egész segédszemélyzettel együtt í. évi julius 20-ával, amig nem kapjuk meg az átvett és átadott munkák dijait*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom