Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-17 / 189. szám

2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÖ 1925 julius 17. bizonytalanság mutatkozik politi­kai körökben. Sokan tudni vélik, hogy Trifunovics Dusán nem vál­lalja az uj kormányban n had­ügyminiszter! tárcát és Z-CCSevics tábornokot vagy Trifkovics Péró tábornokot, a királyi gárda pa­rancsnokát jelölik a hadügymi­­niszterségre. Pa ties miniszterelnök csütörtök este nem állította össze az uj kormány névsorát, hanem péntek délelőtt tizenegy órára magéhoz kérette a Radics-párt miniszter­­jelöltjeit : RiidlCS Pavlet, dr. Sílpe­­rinát, dr. Nikicsel és dr. Krnjacsot. Ez alkalommal fogják valószínű­leg a kormányalakítás formalitá­sait elintézni, úgy hogy az uj ,kormány előreláthatólag csak szom­baton fog megalakulni. Az ellenzék éles harcra készül az uj kormány ellen A közvélemény általában nagy biza'ommá! tekint az uj alakulás elé. Radikálispárti körökben meg vannak győződve, hogy az uj koalíció három éven ál nyugodtan log kormányozhatni. Rodicsék is meglehetős optimizmussal lógják fel a helyzetet és bíznak az uj 'kormány munkaképességében. Az ellenzék ezzel szemben éles harcra készül. Ellenzéki körökben azt hiszik, hogy a radikálisok és a Radics-pfjrt hamarosan össze fog­nak különbözni és különösen azt várják, hogy <•' horvátok csalat­kozni fognak Horvátország köz­­igazgatásának kilátásba helyezett reformjában. Egységes marad a Radics-párt A Zajednica tagjainak a horvát parasztklub legutóbbi üléséről történt kivonulása után hire ter­jedt, hogy magából a Radics­­pártból is több képviselő kilépni készül. Uroics, dr. Bugs, Trojano­­vics, Miklansics és dr. Lovrekovlcs Radics-párti képviselők, akiknek nevét a készülő szecesszióval kapcsolatban emlegették, csütörtö­kön kijelentették, hogy alávetik magukat klubjuk határozatainak és nincs szándékuk kilépni a pártból. A radikálisok nem hajlandók a sajtótörvényjavaslat lénye­ges módosítására A törvényhozó-bizottság tudva­levőleg megszakította a sajtótör­vény részletes vitáját és egy az ellenzékből s kormánypárti tagok bői alakított bizottságot küldött ki azoknak a módosításoknak ke resztülvitelére, amelyeknek elfo­gadására a kormány is hajlandó­nak mutatkozott. Ez a bizottság már napok óta' működik és eddig is jelentékeny módosításokat eszkö­zölt a sajtótörvény tervezeten. Azon­ban a módosítások miatt kormány­körökben nagy az elégedetlenség Srskics tör vény egy ségesi tő-minisz­ter elien, akinek szemére vetik, hogy az ellenzék javaslataival szemben túlságos engedékenységei tanúsít. A radikális párt részéről többen arra akarták rávenni az ellenzé­ket, hogy érje be kisebb módo­sításokkal, az ellenzék azonban az ajánlatot kereken visszautasí­totta és elhatározta, hogy nem vesz részt tovább a külön bizottság munkájában, hanem a parlament ben fog éles harcot kezdeni a javaslat eilen. Ellenzéki körök­ben azt hangoztatják, hogy eddig is csak azért vettek részt a bi­zottságban, mert azt hitték, hogy a javaslat némely súlyos rendel­kezéseit sikerül nekik enyhittetni a többséggel. Most azonban ki­derült, hogy csak jelentéktelen módosításokat hajlandók keresztül vinni az eredeti javaslaton és ezért az ellenzék nem akarja vál­lalni a felelősséget a törvény meghozataláért s nem vesz részt a szükebb bizottság munkájában. Megszavazták a szuboticai költségvetést adókat hoznak be, a régi adókat fölemelik — Elfogadták a városi föídadójavaslatot — Részben fölemelik, részben le­szállítják a pótadói — „Bérbe kell adni Palicsot és államo-Házbérfiüért fizetnek a bérlők sitani a rendőrséget“ Subotica város kiszélesített tanácsa csütörtökön délelőtt rendkívüli közgyű­lést tartott, amelynek iárgysorozatáu a város 1925 évi költségvetési tervezete, valamint az ezzel szorosan összeiüggö földadórcforntjavaslat szerepelt, A köz­gyűlést rendkívül .nagy érdeklődés előz­te meg, sokán azt vártak, hogy a költ­­sévetési tárgyalás folyamán nagy vita fog kifejlődni a városi tanács hívei »és a tanács éllen fordult földmivespárti kép­viselőtestületi tagok között. Mint isme­retes ugyanis, a tanács a költségvetési tervezetben mutatkozó tizenhárom millió dinár deficit eltüntetésére javaslatot dol­gozott ki, a földadó pótadójának meg­reformálásáról. A javaslat azonban oly nagy ellenzésre talált a radikálispárt gazdacsoportjában, hogy emiatt a máju­si közgyűlés napirendjéről le kellett ven­ös ezzel együtt a költségvdtés letár­­gyalása is halasztást szenvedett. Várat­lanul sikerült a javaslat ellenzékével megállapodásra jutni és a tanács a köz­gyűlés elé terjesztette a költségvetési javaslatot. Ilyen előzmények után inkább fokozta az érdeklődést az, hogy a szuboticai vendéglősök, akiknek tudomására ju­tott, hogy a tanács a városi borfogyasz­tási adó' emelését is javasolni fogja, testületileg felvonultak a közgyűlésre. Sztipics Márkó szuboticai vendéglős ve­zetésével száznyolcvan vendéglős lepte el a karzatokat, hogy demonstráljon a tanácsi javaslat ellen. Tekintettel a fontos tárgysorozatra, Malagurszki Albe polgármester és Szu­­vujdzsies Sándor íőszánivevő is meg­szakították szabadságukat, hogy a köz­gyűlésen résztvehessenek és igy ponto­san tíz órakor teljes számban vonult be a tanács a közgyűlési terembe, amikor Gyorgyevics Dragoszláv főispán nyom­ban megnyitotta a közgyűlést. Városi töldadé A tárgysorozat első öt pontia külön­böző adóemelési-javaslat. Crnkovics Iván volt képviselő kéri, hogy a tárgy­­sorozat első négy pontját egyszerre tár­gyalja le a kiszélesített tanács. A közgyűlés rövid vita után elfogadja Crnkovics indítványát, mire Gyorgye­vics főispán felszólítja Nedelikovics M\­­ladin pénzügyi tanácsnokot, hogy ter­jessze elő a tanácsi javaslatokat. Az első javaslat a földértékadó beve­zetéséről szól. A közgyűlés a legna gyobb csendben hallgatja a javaslat fel­olvasását, a tanács észrevehetően meg­könnyebbül: a földművesek megtartot­ták Ígéretüket. A javaslati szerint 1925 január elsejétől a szántóföld után hol dánként negyven, szőlő után holdanként harmincöt, veteményes kert után bol­hánkért harminc, mező és legelő után holdanként huszonöt és erdő után hol­danként busz dinár adót szed a táros. Házbéríillérck Következik a második javaslat: a ház­­bérf illára dó bevezetése, ugyancsak 1925 január elsejei érvénnyel. A javaslat sze­rint a házbérfilléradót minden lakó és üzlethelyiség bérlője tartozik fizetni, ki­véve azokat, akik nemzetközi szerződé sek alapján adómentességet élveznek, a városi állami tisztviselőket, a hadsereg tagjait, valamint azokat a bérlőket, akik évi száz dinárnál nem fizetnek nagyobb bért. Azok a bérlők, akik Boskó Vujfcs­­ucca 28—31. számig a Petrogradszka­­uccá 11—12. számig, a Tereztimová-uc­­• Cában, a Cilii és Method-téren, a Ha­rambasicseva-ucca 15—18. számig, a Vllsouova-rtcca 40—51. számig, a Milo­­jevics-uccán és minden oly uceáfi. Ame­lyeket a fentebb felsorolt útvonalak kö­zé esnek, a bérlök a bérösszeg 12 százalékát fizetik. — A vasúttól a Milos Obilicseva­­uccán húzódó útvonalon, a Zrinyl-téren, a Frankopanszka-ucca 3—4. számig, a Magyar-uccán, a Save Tekelije-uccu 31—40. számig, a Kralja Tomiszlava­­uccán, a Laza Mamusics-uccán. a Szom­­bori-nt 2ő—17. számig, a Plctikoszics­­uccán, a Beograd-ut 65—66. számig, a Rajicseva-uccá 34— 37. számig, a Szent György-téreu. a Juricvszká-uccÜii és mindazon tov ábbi utcákon, amelyek. az első osztályba tartoznak, a bérlők a bérösszeg 10 százalékát fizetik. —- Végül mindéit egyéb uccán, amelyek a harmadik, osztályba tartoz­nak, a bérlök a bérösszeg 8 százalékát fizetik a házbéradó címén. Emelik a beriogyasztási adót A házbérfilléradó-javaslM felolvasása után a korcsmái illeték és a boradó eme­léséről szóló javaslatot ismertette Ne­­deljkővics tanácsnok. A javaslat szerint a tanács a boradó^ 25 páráról 75 parára emeli. Városi hirdetést adó Az ötödik javaslat a hirdetési adóról szól. A Javaslat szerint falragaszok és röpcédulák után tiz para adót. hordoz­ható plakátok után öt dinár és jármü­vekre szerelt hirdetési táblák után negy­ven dinár adót kell fizetni. Állandó hir­detési táblák után évenként a nagyság arányában 40. 80, 150. illetve 500 dinár adót kell fizetni. Kivételt képeznek a hivatalos hirdetmények. Röpcédula-vita A javaslatokhoz elsősorban Pcndzsics György szól hozzá és kéri. hogy a ki­szélesített tanács valamennyit egyhan­gúlag fogadja el. A következő felszólaló Krnyac .lován a hirdetési-adó bevezetése ellen beszél. Kéri, hogy szállítsák le az adókulcsot a felére. Malagurszki polgármester: Összesen csak huszonötezer dinárt irányoztunk elő hirdetési-adóban, ami minimális ősz szeg. Pcndzsics: A kereskedők röpcéduláit ne adóztassák meg! Malagurszki polgármester: A költség­­vetést úgy állítottuk össze, hogy min­den fillérre szükségünk van. Damjanoxics Milán: Röpcédula-adó sehol sincs. Csak a kereskedők ellen irányul. Dr. Manojlovics Jócó a jótékony és kulturegycsiiletckct veszi védelmébe a röpcédula-adóval szemben. Kéri. hogy ezeket az egyesületeket mentesítsék az adó alól. /I közgyűlés végül mind az öt adója­­vaslatot elfogadja, azzal, hogy a jóté­kony és kulturegyesiiletek nem fizetik a röpcédula-adót. Ezek után a tanács a közgyűlés tie terjesztette Szubotica város 1925. évi költségvetési tervezetét. A költségvetési vita A költségvetés! tervezetet Szmmjd­­csics Sándor föszámvevő ismerteti. A tervezet szerint a város összes bevétele 23.872.470, a kiadás 32.376.910, deficit: 8,504.440 dinár. A költségvetési egyen­súly helyreállítására a tanács száz szá­zalékkal emeli a negyedosztdlyu kere­setiadu és a házbéradó pótadóját, ami I. 523.249 dinár' jövedelmet jelent. Az 1., II. és III. osztályú kereseti adókra, a földadóra és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójára a múlt évi 245 százalék pótadó helyett csak 190 százalékos pótadót állapit meg a tanács. Ily módon 447.987 dinár felesleg is marad. Az első felszólaló Juries Márkó kép­viselő elfogadja a javaslatot, de kéri, hogy amennyiben az év végén többlet mutatkozik, azt a jöv(i-évj költségvetés deficitjének csökkentésére fordítsák. A kiszélesített tanács figyelemmel ki-, sérte a kővetkező felszólaló, dr. Pisku­­lics Zvoiíiníir beszédét. «Bérbe kel! adni Palicsot« — A városi adók, — mondotta Pisku­­lics — rendkívül magasak az állami adókhoz viszonyítva. Sokkal kevesebb városi adót kellene fizetni Szuboticán, ha a városi tanács kihasználná mind­azon jövedelmi forrásokat, amelyek szinte kínálkoznak. Elsősorban Palics fejlesztésével kellene törődni. Palics ma igen alacsony nivón áll és amig a város kezelésében lesz, sohasem fog jövedel­­met hozni. Egyetlen mód a fürdő kiak-: párására, ha a város bérbeadja. Az nem gazdálkodás, hogy tiz párás bélyegeket ragasztunk a röpcédulákra. Szubotica kereskedelme és gazdasága ezelőtt vi­rágzó volt. Ma már annyira hanyatlott, hogy külföldi kereskedőt nem is látni a városban. Szavaimat a főkapitányhoz kell intéznem, ne nézzenek mindenkit kémnek, Szuboticán minden külföldi kémgyanus, úgy kezelik itt ókét, hogy az a külföldi, aki mar egyszer itt járt, a jövőben még csak keresztül utafgii sem mer a váro­son. Ezért nincs a városnak idegenfor­galma, habár ez jelentékeny jövedelmet, jelentene a város kereskedelmének. Rendőrségi vízumot nehezen lehet kapni. Két-három nap is beletelik, amig hozzá lehet jutni. Mindezek a körülmények nagyon szoros összefüggésben állnak a költségvetéssel. Kéri, hogy a város több gondot for­dítson a tisztviselők ellenőrzésére. Sok­kal kevesebb tisztviselő kellene, ha min­denki rendesen dolgoznék. Meg kell ros­tálni a tisztviselőket és akkor nem for­dulnának elő oly botrányok sem, mint amilyenek az utóbbi időben történtek. ^Államosítsák a rendőrséget« Pcndzsics György hasonló értelemben szólal fel. — A múlt. évben — mondotta — száz­ezer dinárt fizettünk rá Pallosra, Palics, ahelyett, hogy jövedelmet hozna, csak pénzébe kerül a városnak. Sürgősen, mi­előtt a fürdő teljesen lezüllik. módot kell találni arra, hogy a város megsza­baduljon ettől a ráfizetéstől. Ezt csak úgy lehet elérni, ha bérbead.iuk a fürdőt. Majd arról beszél, hogy a rendőrség sokba kerül. — A város' adja át a rendőrséget az államnak, — mondja Pcndzsics — ma már mindenhol államosították a rendőr­séget. Végül sérelmezi, hogy dr. Sztipics Ká­roly íöügj ész és Petrovics Koszta fő­mérnök magánpraxist folytatnak. Petrovics főmérnök válaszol Pend­­zsicsnek és kijelenti, hogy kénytelen magánpraxist folytatni, mert a város rosszul fizeti tisztviselőit.. — Ha a város nem tudja biztosítani a tisztviselők megélhetését, —■ mondja — akkor kötelessége megengedni, hogy a tisztviselője magáiipraxiszt folytathas­son. Közli Petrovics főmérnök azt is, hogy, magánpraxisát a városi.tanács és a bel­ügyminisztérium is engedélyezte. A költségvetési vitában még Milekics .lován, dr. Milics Ivó és dr. Manojlovics Jócó vesznek részt. A vita befejezése után a közgyűlés elfogadja a költségvetési javaslatot. Kisebb ügyek Nagyobb vita fejlődött ki afelett,! hogy mennyi szolgálati idő után véglegesítsék

Next

/
Oldalképek
Tartalom