Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-15 / 187. szám
4. oldal, BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. Julius 15. által megadott cimre idézést fog Lehrcrnek küldeni és abban az esetben az ő szabad akaratától fog fiiggeni, hogy visszatér-e Magyarországba vallomástétel céljából. A katonai ügyészségen egyébként napról-napra folynak a Somogyi—Bacsóügyben való kihallgatások. A tanuk között egy nyugalmazott főhadnagyot is megidézett a katonai ügyészség, a főhadnagy azonban ismételt idézés ellenére sem jelent meg a kihallgatáson, ellenben Írásbeli nyilatkozatban kijelentette, hogy a hivatalos titoktartás kötelezettsége eltiltja a vallomás megtételétől és a feloldást nem is kéri, mert ebben az ügyben nem kivan vallomást tenni. A főhadnagy vasárnap a nyilatkozat megtétele után el is utazott Budapestről. A katonai ügyészség most, mint hogy időközben a hivatalos titoktartás kötelezettsége alól való felmentés mái megtörtént, megtette a lépéseket a föhadnagy felkutatására és arra, hogy megkerülése után kihallgatásra állítsák elő. ről hazafias kötelességemnek tartom hallgatni...? Julius 10. »... Ja, igen, most jut eszembe, ich habe nach ein andere ok zu schweigen. Nem is tudom a nevüket azoknak az uraknak!... Dehogyse kérem, bemutatkoztak, hogyne mutatkoztak volna be, úriemberek voltak azok kérem, de hát tudja elnök ur, hogy szokott az lénni bemutatkozásnál, az ember nem tudja megjegyezni a nevet...« Julius 11. »... Tulajdonképpen azt se tudom, hogy milyen gyilkosságról tetszik beszélni, hiszen annyi gyilkosság volt mostanában az ember egyebet se olvas a lapokban, mint csupa gyilkosságot, hiába a háború után mindig elromlanák az erkölcsök...« Julius 12. »... Az illető Kodelka urat futólag ismertem s most gyükosságra való felbujtással vádolom ... Képzelje, fel akarják akasztani az uramat s kizárólag miatta van az egész dolog... ő lesz az oka az egésznek... A legtisztább felbujtási eset.« Stella CIRKUSZ © B a Egy ■&Sf szép asszony vallomása A szentai tisztviselők nem kaptak fizetést az adópénztár lefoglalása miatt Szünete! az üzens a szentai adóhivatalban Julius 5. » ... Az úgy történt tisztelt törvényszék. hogy én magam a gyilkosságban nem vettem részt, az egészet a férjem végezte, ő tetszik tudni csendörfőhadnagy volt, én csupán néztem az egészet, érdekes látvány, nem igaz, ritkán lát ma már az ember ilyesmit, még ha különítményes is az ura, hol vannak már azok a jóidők, ugy-e kérem, én legieljebb azt vallom be, hogy a husszállitásnál segédkeztem, a megboldogultnak is az volt az álma, hogy minél több husszállításban vegyek részt és, itt tekintetes törvényszék ki kel! térnem az anyagi részre is, a holttest urnái találtatott 70 milliót elvettem tőle, mert nem akartam, hogy a Dunában kiszedjék a zsebéből: az öngyilkosok között ugyanis sok kétes exisztencia lézeng ...« Julius 6. »A részletekre már nem emlékszem egész pozitive: nem mai dolog ez már kérem, de azt mindenesetre tudom és ha kell, becsületszavamra is megerősítem, hogy az ügyet én az újságból olvastam. Feltűnt ugyan nekem, hogy ez a Kodelka egy-két napig nem járt a nyakamra, de azt hittem, hogy csak véletlen. Arra vonatkozólag, hogy a férjem lett volna a gyilkos, csak annyit mondhatok, hogy a férfiak dolgába nem szoktam beavatkozni ...« Julius 7. "i... Fiát ha az elnök ur mindenáron erőszakoskodik velem, védtelen növel, elárulhatom, hogy a gyilkosságról sem én, sem férjem közvetlenül nem tudunk. Három ismeretlen különítményes tiszt gyilkolta meg a jó Kodelka urat. Hogy ez hihetetlen? Elnök ur kérem ne tessék ilyet mondani, ön az egyetlen,' aki hihetetlennek tartja, hogy három különítményes meggyilkolt volna valakit...« Julius 8. »Folyton azt tetszik forszírozni, hogy a neveiket mondjam meg ezeknek a különítményes uraknak. Bocsánatot kérek, de hol marad a köteles diszkréció? Elvégre a vendégeimmel szemben legminimálisabb háziasszonyi kötelességem, hogy eleget teszek az illő udvariasságnak. Igaz, hogy ők kissé visszaéltek a vendégjoggal, de mindegy, igazi urinő mindig a helyzet magaslatán marad... Julius 9. »... Újat nem tudok mondani nagyságos Elnök ur, kár hogy ide fáradt, legfeljebb még azt tehetem hozzá tegnapi vallomásomhoz, hogy még egy okom van elhallgatni az illető különítményes tiszt urak neveit: a külföld... Mit szólna hozzá a külföld, ha kipattan Országszerte nagy feltűnést keltett az >a péidállan eset, hogy a bírósági végrehajtó lefoglalta a szennai állami adóhivatal kasszáját egy pórból kifolyólag, amelyet dr. Ludaics Milos szentai ügyvéd indított az államkincstár ellen. Ebből a szokatlan végrehajtási esetből, amelyről legutóbbi számunkban részletesen beszámoltunk, érdekes bonyodalmak származtak. Mint Szentáról jelentik, az állami adóhivatal kedden már nem tudott eleget tenni hivatalos kötelezettségeinek, minthogy a Wcriheim-szekrény és anyagpénztár le vannak pecsételve. A foglalás éppen akkor érte az adóhivatalt, amikor az állami tisztviselők és nyugdíjasok kifizetése megkezdődött. A minisztériumok ugyanis nem gondoskodtak idején a hitelek folyósításairól és csak c napokban érkeztek meg a felhatalmazások a tisztviselők és nyugdíjasok illetményeinek kifizetésére. Kedden azonban már egyetlen állami tisztviselő és nyugdíjas sem kapta meg fizetését, ami természetszerűen nagy elkeseredést keltett a tisztviselő társadalomban. Beszüntette a szentai adóhivatal az okmánybélyegek, váltóürlapok és járlatlevelek kiadását is arra való hivatkozásssal, hogy a pénztár biróilag le van pecsételve. A szentai járásbíróság kedden foglalkozott az adópénztár lefoglalásának ügyével, de döntést nem hozott. Szerdán fog határozni a bíróság abban a kérdésben, hogy fenntartja-« az állami adóhivatal pénztárának lefoglalását, vagy feloldja a zár alól. Ez esetben a végrehajtó más kielégítési alapot keres. Felfedezték a rák kórokozóját? A gyógyítás uj módjának fölfedezéséről még nem számol be a jelentés Londonból jelentik: A Daily Expressz mai száma feltűnést keltő tudósításban számol be arról, hogy a Royal Institute for Medical Research jelentése szerint több évi kutatás eredményeképpen sikerült megtalálniok a*rák gyógyítását és felfedezték a rák kórokozóját is. A kísérleteket több esztendőn keresztül a legnagyobb részletességgel folytatták, és főleg egereket használtak fel a kísérlet céljaira. Részleteket az intézet még e hét folyamán nyilvánosságra fog hozni, addig csák annyit hajlandók elárulni, hogy a kísérleteket azon az alapon folytatták, hogy kátrány és hasonló természetű anyagok minden esetben rákbetegséget okoznak. A híradás rendkívüli szenzációt keltett. Ha ez a hiradás igaznak bizonyul, úgy ez a világszenzáció hatalmas lépést jelent a modem orvostudomány utján. Hosszú idő óta folyik már a nagy vita akörül a kérdés körül, hogy vájjon mikroorganizmusok okozzák-e a rákot, vagy nem, más szóval, hogy ki lehet-e a rák egységes kórokozóját mutatni. Különböző kutatók, különböző eseteknél kimutattak egyes mikro-organizmusokat, de még eddig egyetlen alkalommal sem sikerült az állandó kórokozót megtalálni. Minden formában jelentkeztek már a mikroorganizmusok: találtak coccusokat, diplococcusokat, bacillusokat, de minden alkalommal, minden esetnél mást és mást. Ilyen körülmények között nem lehetett eldönteni azt a kérdést, hogy a rák ragályos betegség-e, vagy sem. A kutatás azt is megállapította, hogy amennyiben rákbetegséget operativ beavatkozással gyógyítanak és az operáció folyama alatt az operált területet infekció éri, akkor na? A müveit nyugat? A magam részé-'ott ismét rákos daganat keletkezik. Sőt, ha az operáció befejezése után, a seb összevarrásakor injekció éri azt a rést, amit a tii a testben okoz, ott is rákos infekció keletkezik. Mindez arra mutatna, hogy valamilyen mikro-organizmus működik és a betegséget az közvetíti. De mindeddig nem sikerült kimutatni ennek a mikro-organizmusnak mibenlétét és azt sem, hogy minden rákos betegségnél jelen van. Régen tudott tény az, — amire a távirat céloz — hogy azok a munkások, akik állandóan foglalkoznak kátrány és hasonló anyagok készítésével, vagy pedig foglalkozásuk körében naponta kapcsolatba kerülnek ezekkel az anyagokkal,, bizonyos idő eltelte után valamennyien bőrrákot kapnak és ez a rák mindig a herén jelentkezik. Az egerekkel való kísérletezés jóformán gazdasági jelentőségű kérdés. Egeret t. i. azért választottak a klpérlet céljaira, mert olcsó kísérlett anyagot keresnek és az egér mutatkozott erre a legalkalmasabbnak. Azt különben a ráksebészettel foglalkozó orvosok régen tudják, hogy a rák átültethető, nem meglepetés tehát az, hogy az angol orvosoknak a rákot egerekre sikerült átültetni. Abban az esetben, ha a hiradás nem korai s tényleg megfelel a valóságnak, ha az angol orvosok tényleg megtalálták a rák gyógyítását, a világot egyik legkomolyabb csapásától szabadították meg, hiszen éppen a háborír utáni években terjedt el annak a hire, hogy a rák terjedőben van. Ha ez a hir ebben a formájában nem is felelt meg, a valóságnak, a rák még mindig egyik legtitokzatosabb, legkiiürkészheteüenebb betegség marad és problémájának megoldása évenként ezrek életét mentheti meg. Meg kell várni, hogy a fölfedezésről részletek érkezzenek Londonból. Az utolsó szót a londoni felfedezésre vonatkozóan természetesen csak akkor lehet kímondani.*ha nyilvánosságra kerül a felfedezők jelentése. amelyet péntekre várnak. A világraszóló felfedezés W. E. Gyér és E. Barnard orvosok nevéhez fűződik. akik kutatásaikat a londoni Medial Research Council elé terjesztették. Az újonnan felfedezett rákbacrMus áthatol a baktériumszürő pórusain, tellát végtelenül1 kicsiny és csak egészen különleges ultramikroszkópokkal sikerül a bacillusok jelenlétét megállapítani. A bacillust állatok rákdaganataiban találták, különösen a madarak rúkdaeanata tartalmaz tömérdek rákbacillust. Találtak rákbacilkist emberi daganatokban is. Ha a rákbacillus egészséges állatok szervezetébe kerül, egymagában még nem okoz rákbetegséget, mert a fertőzés csak akkor következik be. ha külön specifikus rákdasanatváladék is kerül a szervezetbe. A feltalálók ezt specifikus faktornak nevezik s az ezzel történő befecskendezés is csak úgy eredményes, ha ugyanegy fajtájú állatok váladékát vi-szik a szervezetbe. Egy egér specifikus faktora tehát egértől ered és ezt rákbacilhisokkal egyetemben keli a szervezetbe vinni, hogy rákdaganat keletkezzék. Csak november 1-ig SuboÜca város, mint üaázinr, csak záros határidőre méltányos A szuboticai lapok keddi száma öröm« hirt hozott annak a néhány száz embernek, aki Szubotica várost tiszteli házigazdájaként. Azt írták meg az újságok, hogy a város mennyire méltányos, nem akarja fenyegetni bérlőinek exiszíencláját s ezért meghosszabbítja a bérleti szerződéseket, csupán a házbért valorizálja, a békebeli koronát 12 dinárba számiba. Az újságokon meglátszott, hogy mennyire örülnek, hogy végre meg is dicsérhetik a nemes várost. Szubotica város, mint háziúr, azonban csöppet sem hiú. Nem akar rászolgálni a dicséretre, amelyet az újságok — most már bevall-: Íratjuk — csalétekként ajándékoztak neki abban a hiszemben, hogy ha a tanács értesül arról, hogy méltányos elhatározását mennyire elismerik, tényleg méltányos lesz s példát ad a béremelést ambicionáló házigazdáknak. A város bérlőinek öröme azonban nem tartott soká. Maga a város gondoskodott arról, hogy bérlői hiú reményekkel ne kecsegtessék magukat. Kedden délelőtt sietve kézbesítették a boltbérlőknek a tanácsi határozatot, ameiy szerint a házigazda-város csakugyan méltányos, azonban csak november 1-ig. November 1-ig a házbéreket csakugyan méltányosan, néhányezer dinárral emel-i te a város, azonban november 1-re va« la ni ennyi. bérlőjének felmondott, azzal, hogy az üzlethelyiségeket nyilvános árverésen kívánja értékesíteni. A tanácsnak, értesülésünk szerint, az a terve,, hegy azoknak a helyiségeknek a bérle-, tét is felmondja, amelyeknek hosszabb bérleti szerződésük van s ezeket is árverésen kivánja bérbeadni. A tanács álláspontja szerint a város nem nélkülözheti mai anyagi helyzetében azt a jövedelemtöbbletet, amelyet a helyiségek jobb áron való bérbeadása jelent s bíznak benne, hogy sok refiektáns lesz rá. Ha a lakásbiróság akceptálja a városi tanácsnak azt az álláspontját, hogy a hosszabb időre szóló szerződéssel bér-, beadott helyiségeket is felmondhatja, többek között a Városi kávéház és a Korzó-mozi bérlete is árverés alá kerül. Értesülésünk szerint az egyik helyiségre komoly reílektáns a Városi Takarékpénztár is, amely valamelyik földszinti hetyiségben akarja irodahelyiségét elhelyezni, s igy valószínű, Ijogy vagy mozi, vagy kávéház nem lesz a városi székházban,