Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-02 / 174. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. Julius 2. Kisebbségi Élet 0 S8® A magyar kultúra ápolásának missziós kötelességét komoly gonddal teljesítik a csehszlovákiai magyar ellen­zéki pártok, amelyek még a múlt évben megalakították »a pártközi vezérbizott­ság« alá rendelt kulturális albizottságot azzal a céllal, hogy a politikai küzdelem mellett a magyarság szellemi értékeit se­gítse és támogassa. A kulturális albizott­ság legújabb ülésén, amelyet Bittó Dé­nes, a szövetkezett magyar pártok ve­zérlőbizottságának elnöke vezetett, húsz városból és községből jelenték meg a magyarság képviselői, akik elhatároz­ták, hogy az albizottságot kiegészítik a köztársaság különböző helyein lakó kulturmukásokkal, akik eddig is hasznos szolgálatokat tettek önzetlen munkájuk­kal a szlovenszkói és ruszinszkói ma­gyarságnak és akiknek bekapcsolása a rendszeres kulturmunkába nagy haszná­ra lesz a csehszlovákiai magyarságnak. Az albizottság ezután megállapította munkarendjét, amely a kulturális mun­kát egészen uj alapokra fektette le, ar­ra az álláspontra helyezkedvén, hogy az intenzív, eredményes kulturmukának el­sősorban a magyar falura kell támasz­kodni. Az ülés további folyamán a leg­­aktulisabb kultúrpolitikai ügyeket és kulturmunka irányelveit, valamint a leg­sürgősebb tennivalókat vitatták meg. * A kisebbségi iskolákat egymásután a hadügyminisztertől ankét összehívá­sát kérte az ügy rendezése érdekében. A memorandum kimutatta, hogy ötezer embert, aki ugyan állampolgárságáról lemondott, de idegen állampolgárságra nem optált, képtelenség az ország terü­letéről kiutasítani. A hadügyi hatóságok foglalkoztak a memorandummal és uta­sítás történt, hogy mindaddig, amiig a kérdés megoldást nem nyer, függesszék, fel a hatóságok a kiutasítások végrehaj-! tását. A napokban érkezett le ebben az S ügyben a román hadügyminiszter dön- 8 tése, amelyben román állampolgároknak ismerik el az állampolgárságukról ön­ként lemondottakat és ezzel egyidejűleg valamennyit azonnal katonai szolgálat­ra hívták be. Az állambiztonsági hiva­tal körrendeletét adott ki az összes ha­tóságoknak, amelyben utasítja őket,hogy a kiutasításokat szüntessék be. egyúttal elrendeli a katonai behívások büntető­szankció nélküli foganatosítását. A ro­mán kormány megértő állásfoglalása általános megnyugvást keltett Romániá­ban. Kioa ultimátuma a nagyhatalmakhoz Bocsánatkérést és a hadihajók visszarendeléséi követeli a kínai kormány Newyorkból jelentik: A kinai külügyminisztérium megbízottja öt követelést terjesztett Samenben a külföldi államok diplomáciai képviselői elé, nevezetesen, hogy a konzulok kérjenek bocsánatot a külföldi rendőrség atrocitásaiért, azután haladéktalanul utazzanak el, az idegen hadihajókat rendel­jék vissza és Sament adják át n kinai hatóságoknak, a megölt kínaiak családtagjainak fizessenek kártérítést és a külföldi hadihajók parancsnokai szintén kérjenek bocsánatot a kinai kormánytól a történtekért. Az angol és francia konzul felszólította az idegeneket, hogy haladéktalanul utazzanak el Sa­­menből, mert zavargások fenye­getnek. Valószínű, hogy a kül­földi államok nem fogják teljesítem a kinai követeléseket. Hogy ebben az esetben a helyzet hogyan ala­kul és milyen fejleményei lesznek, az még teljesen bizonytalan. a bankokat ked-Honkongban den megnyitották. A görög kamara bizalmat szavazott Pangaloszoak Az ellenzék kivonult a szavazás elől — Az uj kabinet a parlament szünete alatt diktátort hatalommal kormányoz raztöldi és tengeri haderő ujjászer­zárják be a román iskolapolitika, erdé­lyi önkényurai, akik a legkisebb sza­bálytalanság esetén kíméletlenül bünte­tik — az erdélyi magyarságot. Felső­bányán egy magyar iskola működik az irgalmas nővérek rendházábau. Az Im­perium változás után a kormány egy ro­mán állami' iskolát is felállított a köz­ségben, amelyet potom árért ugyancsak az irgalmas nővérek rendházába helye­zett el annak ellenére, hogy az egyház­­község, amely az épület tulajdonosa, til­takozott a román iskola odahelyezése ellen. Az iskolát fentartó egyházközség miután az agrárreform megfosztotta vagyonától, a román iskola által elfog­lalt épületrész bérösszegének felemelését kérte az államtól. A kormány elutasítot­ta a kérdést, mire az egyházközség kénytelen volt a férfitanitók létszá­mát egyetlen kántortanitóra apasztani és az iskola osztályainak vezetését az irgalmas nővérekre bizni. Nemrég meg­jelent Felsőbányán Tülbure tanfelügyelő és a római katholikus iskola meglátoga­tása után kijelentette, hogy a román tantárgyak oktatását eredménytelennek tartja és ezért megtorló lépéseket fog tenni az iskola ellen, amely a tanitókart minimálisra apasztotta. A megtorló lépés magyarul annyit jelent, hogy a tanfel­ügyelő be akarja záratni a kisebbségi iskolát, amely szerinte nem tartotta be a törvény rendelkezéseit. * Érdekes monstre-állampolgársági por nyert elintézést Romániában. Közvetle­nül az impérium átvétele után történt, hogy Mármaros-, Szilágy- és Szatmár­­megyében azzal a célzattal, hogy ily­­inódon Amerikába és Palesztinába szó­ló emigrációs útlevelek!’,ez jussanak, mintegy ötezer sorköteles zsidó fiatal­ember önként lemondott román állam­­polgárságáról, amit a hatóság tudomá­sul is vett. Lemondásuk után értesítet­ték őket, hogy törölték mindannyit az állampolgársági listából és ennek kö­vetkeztében nem vehetők fel a román hadsereg kötelékébe. Az állampolgár­ságról lemondott fiatalembereket közben az a kellemetlen meglepetés érte, hogy a kivándorlási rendelkezések megszorí­tása miatt utleveleiket nem tudták vi­­zumoztatni és előállott az a helyzet, hogy kivándorolniok nem lehetett, vi-; szont az állam nem tekintette többé polgárainak őket és elrendelte az állam­polgárságijogaikról lemondott ötezer j ember kiutasítását Románia területéről. Az erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség jogvédő irodája a kiutasítások ügyében! memorandumot dolgozott ki, amelyben ’ Athénből jelentik: Nagy izgalom­ban ült össze kedden este félhét órakor a görög kamara, hogy meg­hallgassa az uj kormány program­ját. A parlamenti épület körül a kor­mány erős csapattesteket állított fel, amelyeknek azonban nem akadt dolguk, miután semmiféle rendzava­rás nem történt. A parlamentbe csak a legszigorúbb igazoltatás mellett le­hetett bejutni. Az első szónok Karaszevdasz kép­viselő, venizelista tiszt volt. A szó­nok heves szemrehányásokat tett a jobboldali pártoknak, amiért a for­radalmi alakulatokkal szemben oly gyöngék voltak. Kanaszevdasz beszéde alatt az iz­galom egyre fokozódott és végül olyan lárma támadt a kamaráiban, hogy az elnök kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. Rövid szünet után az elnök újból megnyitotta az ülést és megtette bejelentését a Mihalokopulosz-kor­mány lemondásáról és a Pangalosz­­kormány kinevezéséről. Ezután Pan­­galosz miniszterelnök lépett a szó­noki emelvényre. A minb-^erelnök polgári ruhában volt. Csak néhány tiszt-képviselő tapsolt, amikor Pan­­galosz a szónoki emelvén^ felé tar­tott. A miniszterelnök rövid nyilat­kozatot olvasott fel, amivel nem egé­szen öt perc alatt elkészült. A nyi­latkozat igy hangzik: — A kormány nem fogja önöket hosszú szónoklatokkal fárasztani, a nép belefáradt a szónoklatokba. Kor­mányom tudatában van azoknak a nagy nehézségeknek, amelyekkel úgy a belpolitikában, mint kifelé meg keil küzdenie. Meg fogunk tenni mindent, hogy méltók legyünk a ka­mara és a nép bizalmára. A kormány reméli, hogy sikerülni fog a köz-igaz­gatást megtisztítani és rendes mun­kához szoktatni. Meg akarjuk javítani a pénzügyi helyzetet és kedvező megoldást és gyors megoldást aka­runk találni a külügyi kérdésekben is. A kormánynak szándéka a szá­vezése, hogy a nemzetnek ismét te­kintélyt szerezzen a világ előtt. A menekülteket a kormány támogatni fogja. A kormány meg van győződve, hogy sikeresen síkra szállhat az or­szágra zudult szerencsétlenséggel szemben és meg tudja szüntetni a belső viszályt is. Bizonyosra vesz­­szük, hogy önök nagy szolgálatot tesznek a hazának, ha a kormányt munkájában támogatják. Javasoljuk, hatalmazzák fel a kormányt, hogy a parlamenti szünet alatt rendeleteket és törvényeket bocsáthasson ki. Javasoljuk, hogy a kamara na­polja el üléseit legalább október fő­éig. Harminc tagú parlamenti bizott­ság küldessék ki. amely ki fogja dol­gozni az uj alkotmányt. Mihelyt ez a bizottság elkészült munkájával az uj alkotmány azonnal érvénybe lép. A kamarának a kormány később fog jelentést tenni erről a kérdésről. A iiarminc tagú bizottság el fogja in­tézni a proporcionális választójogra vonatkozó javaslatot is. A parla­menti bizottság csak korlátolt mér­tékben ellenőrzi a kormány intézke­déseit, a» hadseregre, a tengerészei­re, a hazaárulók, rablók és csalók üldözésére vonatkozó intézkedések­re a bizottságnak nem lesz befolyása. Miután a miniszterelnök befejezte nyilatkozata felolvasását, Mihaloko­pulosz és Kafandarisz volt miniszter­elnökök, Pangalosz legkomolyabb el­lenfelei elhagyták a termet. Ezután Papanasztaziu emelkedett szólásra. Az államcsínyről csak egy mondattal emlékezett meg. Azt mon­dotta, hogy »igen komoly esemé­nyekről van szó.«- Ezeknél a szavak­nál a konzervatív párt részéről he­ves közbeszólások hangzottak el, a Sdemonstrációt azonban a kormány-Ipárti tisztek viharos ellenmondással elnyomták. Papanasztaziu azzal a megállapí­tással folytatta beszédét, hogy a |nagv pártokat nem lehet mentesite- 1 ni a felelősség alól, különösen a royalisták üzelmei felizgatták a had­seregét. Most itt -az fjwígSi megalkossuk a görög nép testvéri egységét. A katonai diktatnfüt népi helyeslem, de mégis bizalmat fogok szavazni Pangalosz kormányának, — fejezte be beszédét. Kondilisz tábornok sajnálkozását fejezte ki az államcsíny fölött, azon­ban hozzátette, hogy a tűrhetetlen helyzet tisztázása érdekében Panga­­tosznak cselekednie kell. Abban a re­ményiben, hogy most véget ért az államcsínyek sorozata, bizalmat fog szavazni Pangalosz kormányának. Éjfél után két óra volt, amikor vé­get ért az ülés. A kamara 208 szavazattal 185 sza­vazat ellenében bizalmat szavazott a kormánynak és elfogadta Panga­losz javaslatait, amelyek úgyszólván megszüntetik Görögországban a par­lamentarizmust.------- . .■ ■ ■■■" ■1 ' Bulgária válasza a jugoszláv demársra Kalfov külügyminiszter expozéja Szófiából jelentik: A szobranje ! külügyi ülésén Kalfov külügymi­niszter expozét mondott a külpo­litikai helyzetről. A jugoszláv kor­mánynak arra a demarsára, amely jugoszláv törvénykezés alá tartozó egyének letartóztatását teszi szóvá, a miniszter megjegyezte, hogy a bolgár kormány a szófiai jugoszláv követségen jegyzéket adott át. Mindazokat a . jugoszláv állam­polgárokat, akiket a székesegyház­ban elkövetett merénylet után le­tartóztattak, szabadlábra helyezték, egynek kivételével, akit orgazda­sággal vádolnak, de ennek szaba- I dohbocsátása is küszöbön áll. 1 Kalfov ezután közölte a bizottsága Igái, hogy a jugoszláv kormány a jjbeogradi bolgár követnél szóbeli I demarsban rámutatott fegyveres (bandák határátlépésére. A bolgár I kormány — mondta a miniszter — I teljes mértékben figyelemmel volt I Jugoszlávia demarsára, mint ahogy (Bulgária külpolitikája mindig azon (épül fel, hogy jó szomszédi viszony­úban éljen és a szomszédos, népek­hez közeledést készítsen elő. Ebben a tekintetben két év óta nem is volt panasz. A foganatositott intézkedé­sek ellenére a szófiai jugoszláv kö­vetség ugyanerről a kérdésről jegy­zéket nyújtott át a kormánynak. A kormány a határmenti zónák ható­ságainak határozott utasításokat adott és elrendelte, hogy ezek a ha­tóságok teljes éberséggel ügyelje­­nak a határbiztonságra. ______________3. oldal A megvert menyasszony Egy vámtiszt feljelentette a suboticai rendőrséget Az utóbbi időben sűrűn merültek fel panaszok a suboticai rendőrség egyes tagjainak túlkapásai miatt. Csak nem­rég történt, hogy egy nyomozásból ki­folyólag feljelentést tettek a belügymi­nisztériumban a szuboticaí rcndó'rség eilen és most, mint egy belügyminisz­teri leiratból kitűnik, hasonló feljelen­tést tett egy szuboticai vámtiszt. Szerdán délelőtt a belügyminisztérium­tól leirat érkezett, ezúttal a polgármes­teri hivatalhoz. A leirat közli, hogy Demárk Mijo suboticai vámtiszt felje­lentést tett a suboticai rendőrség ellen, amelyet azzal vádol, hogy junius 22-én súlyosan bántalmazták a menyasszonyát. A belügyminisztérium leiratában uta­sítja a város vezetőit, hogy a feljelen­tés ügyében indítsanak vizsgálatot és annak eredményéről tegyenek jelentést. A feljelentés ügyével legközelebbi ülésén fog foglalkozni a városi tanács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom