Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-12 / 184. szám

1925. julius 12 BACS MEGYEI NAPLÓ 5. oldal Plágiumvád Mussolini ellen Egész fejezeteket lopott egy olasz esztétikus könyvéből Kómából jelentik: Egész Olaszor­szág azon a betüpárbajon mulat, a mely Mussolini és Benedetto Croce ismert esztétikus között játszódik le. Az ügy éppenséggel nem valami kedvezően alakult ki Mussolini szá­mára, azonban a diktátor maga té­liét róla, mert ő volt, aki a harcot kezdte. Egy alkalommal kijelentette ugyanis, hogy Croce valamennyi Írására fütyül, Croce ugyanis egyik legélesebb politikai ellenfele. Azt mondta Mussolini, hogy örül, hogy még egy sornyit sem olvasott Cro­ce Írásaiból. Erre az iró azt felelte neki, hogy akármit js beszél a dik­tátor, mégis csak eí kellett olvasnia egynéhány müvét, mert egész feje­zeteket vett ki belőlük. Croce, aki nemcsak egyik első Írója Olaszor­szágnak, hanem egykor közoktatás­­ügyi miniszter is volt, kijelentette: — Ha Mussolini a fasiszták gyű­lésén hallgatóinak derültségétől ki­sérve ki is jelentette, hogy sohasem olvasott tőlem semmit, azzal csak szellemi fölényemet ismerte el, mert én viszont Mussolininek valameny­­nyi Írását ismerem. Az ö himnuszát, amelyet az erőszakról zengett, Sö­reiből vette, akinek müvét én fordí­tottam le. Egyébként pedig Manzo­­niról szóló fölhivásában azt a részt, amely Goethe és Verdi Ítéleteire vonatkozik, tőlem lopta. Mussolini írása pontos megismétlése az én kri­tikai tanulmányomnak. Higyje el, jobb ha az ember ismeri az ellenfe­lét, mint hogyha azt adja elő, hogy sohasem olvasott tőle semmit. Elkészült a Radies elleni vádirat tervezete Csütörtökön jár le a vádirat be­nyújtásának határideje Beogradba utazott a zagrebi főügyész Zagrebből jelentik : A Rad:cs István ellen folyamatban levő bűnügyben csü­törtökön jár le az ügyészség részéről beadandó vádirat határideje. Ma még nem lehet következtetni sem arra, hogy az ügyészség bcnyujtja-e a vádiratot. Alexander főügyész szombaton Bco­­grádba utazott az ügyben és az ott kapott utasításoktól függ az eljárás folytatása, amely zagrebi körök vélemé­nye szerint szoros kapcsolatban van a megegyezési tárgyalások eredményével. Arra az esetre, ha a vádiratot mégis be kell adni, az ügyészség a következő 9 pontból álló vádirat-tervezetet készí­tette el : 1. Radics István, mint a horvát köz­­társasági parasztpárt elnöke 1924. junius 27-én Moszkvába utazott és a szovjet­követekkel való tárgyalások után csat­lakozott a Parasztinternacionáléhoz. Megígérte, hogy annak szellemében fog működni és végső esetben forradalom utján is elősegíti az SHS királyságtól való elszakadást. 2. Lázadásra szólította föl a hadse­reg tagjait. 3. 1924 február 2-án a macedón for­radalmárokkal együtt forradalmi fö!h;­­vást bocsátott ki. 4. Az SHS királyság ellen a mace­dón szervezeteket illegális akciókra szó­lította föl. 5.1923 március 21-én Sziszákon tartott beszédében a parasztokat lázadásra szó­lította föl. 6. Hausier Károly volt képviselőtár­sával folytatott magánbeszélgetésében kijelentette: „Ha Habsburg Kroly Becsbe érkezik, vele is tárgyalunk“. 7. 1924 november 1-én megtartott zagrebi népgyülésen királysértést köve­tett el. 8. Mint a parasztpárt elnöke Horvát­országban, Boszniában és Dalmáciában harci szervezetekkel erőszakos elszaka­dásra izgatott. 9. Londoni tartózkodása alatt a ma­gyar korm-ny képviselőjével, a Vajda-Beogradból jelentik : A tanítók országos egyesületének beogradi szervezete legutóbbi közgyűlésén foglalkozott oz uj iskolatörvény tervezetével. A törvénytervezet tanulmányozására kiküldött bi­zottság kétféle jelentest teijesztelt a közgyűlés elé : a többségi je­lentés a tervezet egyes rende’ke­zeseinek módosítását követelte, mig a 1 isebhsr gi jelentés az epés tervezet elvetését tartotta szük­ségesnek. A jelentések felett megindu t vitában a legtöbb szónok a tör vénytervezet ellen szólalt fel és kifejtették, hogy Pribicsevics nz elemi iskolai oktatást teljesen korszerűtlen szellemben akarja megszervezni. Különösen kifogó­­so t ik azt a rendelkezést, amely jogot ad a miniszternek arra, hogy a tanítókat tetszése szerint, a közoktatásügyi tanács meghal! gatása nélkül büntethesse és el­­bocsájthassa. Követelték továbbá, hogy az uj törvény gondoskodjon az intenzivebb iskolaépítésről és hogy az állami költségvetés száz­millió dinárt irányozzon elő is­kolaépítésre. A törvénytervezet ellen a taní­tók a legharciasabb argumentu­mokat hangoztatták. Az egyik szónok kifejtette, hogy régebben a tanítói kar oroszlán-ezred volt, mig a mostani nyíllak divíziója Budapestről jelentik: A törvényszék Schadl-tanácsa szombaton tárgyalta Boross Lászlónak, az Esti Kurír felelős szerkesztőjének sajtópörét. Borosst — mint ismeretes — öt nappal ezelőtt Schadl tanácselnök rendeletére letartóz­tatták, mert két óra késéssel jelent meg a tárgyaláson. A vádlott lapszerkesztő, akit fegyveres őrök vezettek tel a fog­házból a tárgyalásra, nyomban elfogult­­sági kifogást emelt dr. Schadl Ernő el­len. Elmondta, hogy Schadl egyizben felhatalmazást kért az ' igazságügymi­nisztertől, hogy bepörölhesse őt, de a felhatalmazást nem kapta meg. — Természetesnek tartom. — folytat­ta Boross — hogy az elnök ur. nem to­rolhatván meg rajtam semmit, most olyan lelki szituációban áll velem szem­közt, amely az elfogulatlan bírói ítélke­zést kizárja. De más ügyekben is ez a tanács olyan ítéleteket hozott... Schadl: ítéletet ne kritizáljon. Boross: Nem fogom kritizálni, de egyes Ítéletekkel szemben állítom, hogy... Schadl: Nem engedem meg. Ne kriti­záljon és ne állítson szembe semmit. Boross: Ebben a perben a Szózatot azzal vádoltam, hogy a gyilkosok barát­ja ... Schadl (félbeszakítja): Ez a per le van tárgyalva. Ismerjük. Azt mondja meg, mennyiben függ össze ez az elfo­gultsági kifogással? Boross: A múltak tapasztalatain okul­ságnak Magyarországhoz való visszacsa­tolásáról és Horvátország elszakadásá­ról illetve különválásáról tárgyalt. A vádirat tervezete ezenkívül szá­mos sajtóvétséget és lázadástszitó poli­tikai szónoklatot is inkriminál. Többen azonban a törvényterve­zetet védték, ami a jelenlévői között viharos botrányt idézet! elő. így amikor Popovics Rsdomir tanító felszólalását a következő szavakkal kezdte: — Kénytelen vagyok az elő­adottakkal szemben védelembe venni a legszentebb embert, a kör­­oktatási ügyek vezetőjét, Pribicsevi­­eset... — a közgyülésteremben felháborodott közbeszólások zug tak fel. — Le vele ! Áru'ó !— kiáltozták a Pribicsevics-ei enes tanitók. A nagy lármában általános ka vorodas keletkezett, botok emel­kedtek a levegőbe, a terem külön­böző részein kisebb csoportok bir koztak. Ikonics Milán tanító ekkor a szónokhoz ugrott és arculütötte Popovicsot. Dulakodás támadt és az általános felfordulás miatt oz elnök felfüggesztette az ü est. Délután folytatták a közgyűlést, amelyen Popovics folytatni akarta beszédét, de az újból kitört vihar miatt kénytelen volt e’állni a szótól. Az elnök ezután szavazást rendelt el. Minthogy a szavazást nyilvánosan nevszerint ejtették meg, a jelenlevők nagy része ki­vonult a teremből. A közgyűlés ezután a visszamaradtak szava­zatával hatvanegy szavazattal öt­­venhét ellenében a többségi je­lentést fogadta el. va jogosan mondhatjuk, hogy ha a múlt­ban elfogult volt ez a tanács, akkor most is az lesz. Schadl (ordít): Régi perre kitérni nem engedem! Erről nem engedem töb­bet beszélni. Boross: Erről a perről... Schadl elnök (most már az asztalra csap): Nem engedek erről beszélni! Boross: Néhány héttel ezelőtt Kádár Lehel állott ez előtt a biróság előtt... Schadl (az asztalra csap): Ehhez ön­nek semmi köze! Boross: Akkor perorvoslást nyújtok be az ellen, hogy az elfogultsági kifo­gást nem engedte meg az elnök ur in­dokolni és ezzel újabb tanuielét adta a velem szemben való elfogultságnak. Most letartóztatásom körülményeit va­gyok kénytelen elmondani. Én most nem akarom kritika tárgyává tenni... Schadl: Nem is engedem! Boross: A politikai ellentábor tagjai­val szemben másképp... Schadl: Mindjárt megvonom a szót! Boross: Én az én Ítéletemmel szembe akartam állítani Kádár Lehel ítéletét. Schadl: Nincs semmi köze Kádár Le­helhez! Boross: Én elismerem, hogy az elnök urnák joga volt letartóztatni, de leg­alább is elvárható... Schadl (nagyot csap az asztalra): Nem engedem meg a kritikát. Boross: A kritikát az elfogultságtól elválasztani nem lehet. Az elfogultság­gal nem ötletszerűen hozakodtam elő. Oka a négy álmatlanul és igaztalanut eltöltött börtön éjszakája. Schadl (bömbölve): Elég! Nem enge­dem folytatni! Tessék bevenni a jegyző­könyvbe az igaztalan szót. Boross: Megállapítom, hogy az elnök ur ismét megakadályozott beszédemben, ezt is tessék jegyzőkönyvbe vermi. Ez ellen perorvoslattal élek. Schadl: .lói van, üljön le azonnal. Ezután Boross védője rámutat arra, hogy Boross a Szózatról azt irta, hogy a gyilkosok barátja és védelmezője. E perben ezt bizonyítani kérte Kádár Le­hel cikkével. Schadl azonban nem en­gedte meg e cikkel való bizonyítást, mondván, hogy ezzel a cikke! a bűntett feldicsérését nem lehet bizonyítani. Né­hány hétre rá ugyané cikk miatt Kádár Lehelt a biróság mégis elitélte. bűntett és büntevő feldicsérésónek vétsége cí­mén. A védő azzal végzi előterjesztését, hogy a törvényszék az iratokat terjesz­­sze fel a táblához az elfogultsági kifo­gás elbírálására. ötperces tanácskozás után Schadl ki­hirdeti végzését, amely szerint a tör­vényszék az iratokat fölterieszti az Ítélőtáblához és úgy tekinti a mai fötár­­gyalást, mint amely meg sem volt kezdve. Boross védője ezután felfolvamodást jelentett be védence jogtalan letartózta­tása és fogvatartása miatt. Boross Lászlót ezután szabadlábra helyezték. — ................... ---------------­Noviszac! elégedetlen a színházával Éles kritika a színház vezetéséről — A köz­gyűlés a szubvenciónak esek egy részét folyósította A noviszadi Nemzeti Színház. az ál­lamtól évi 900.000 dinár állami segélyt kap. Ezenfelül Noviszad városa az el­múlt évben 214.000 dinár segélyt adott, a moziadóból 350.000 dinár folyt be a színház pénztárába és Bácsmegye kö­zönsége is 75.000 dináros évi segélyben részesíti a színházat, amely ezek sze­rint az elmúlt évben 1.539.000 dinár se­gélyt kapott és ennek ellenére állandó deficittel dolgozik és a társulat tagjait nem tudja pontosan fizetni. A színház vezetősége a költségvetési tárgyalásokat megelőzően szubvencióért {fordult a városhoz, amely 150.000 dinár I szubvenciót állított be a költségvetésbe. «A szubvenció Ietárgyalása a polgármes- I terválság hosszadalmassága és a kiszé­lesített városi tanács ujjáalakitása miatt Ij mindmostanig késedelmeskedett. A vá­lj ros az ezidei költségvetését csak julius »21-én fogja tárgyalni, amikor is dönteni I fog a szinház részére a költségvetésbe »{elvett 150.000 dinár sorsa felett is. 1 Dr. Vojnovics Brana színházigazgató I sürgős kérvényt adott be a városhoz, I amelyben kérte, hogy a 150.000 dinár szubvenciót julius 10-éig utalják ki, mert ellenkező esetben nem tud eleget tenni a nyári szabadságramenő társulati tagok fizetési igényeinek. Dr. Miiovanovics Milován polgármes­ter teljesítette a szinház kérését és csü­törtökre rendkívüli közgyűlésre hívta össze a kiszélesített városi tanácsot. A polgármester a közgyűlés előtt a kiszé­lesített városi tanács tagjaival értekez­letet tartott, amely másfél órát vett igénybe, de azon nem sikerült megegye­zést létrehozni. Dr. Miiovanovics polgármester déli 1 órakor nyitotta meg a közgyűlést. A közgyűlésen a városi főjegyző be­jelentette. hogy a város kiszélesített ta­nácsának névsorába tévesen került Ernszt János neve, a belügyminiszter Eriiszt Bernátot nevezte ki, aki már a mai közgyűlésre meghívót is kapott. Klicin Predrag városi tanácsnok elő­terjesztette a szinház kérelmét, amely­ben a költségvetésben felvett 150.000 di­nár kiutalását kérte. A városi tanács, te­kintette! a színészek érdekeire, a kére­lem teljesítését javasolja. Vujosevics Radován éles bírálatot mond a szinházvezetésröl. ellenzi az egész szubvenció kiadását, ha már min­Szent-e Pribicsevics? A beogradi tanitógyülésen megvertek egy szónokot, mert Pribicsevicset a legszentebb embernek nevezte — Éles támadások az uj iskolatörvény ellen Az elfogulatlan Schadl Az Esti Kurír sajtóperének izgalmas főtárgyalása Az elnök és a vádlott szó-párbaja — Szabadlábra­­helyezték dr. Boross László szerkesztőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom