Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-12 / 184. szám
6. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. julíus 12. dériképpen adni kell, akkor a szubvencióból csak 58.000 dinár kiutalását ajánlja. Dr. Aradszki Mita kifogásolja, hogy mig a színtársulat 900.000 helvett csak fiOO.OOO dinár állami segélyt kapott, a színtársulat jobb, a helyárak olcsóbbak voltak, most pedig a színtársulat roszszabb és az árak magasabbak. Sérelmezi. hogy operaadó címén a mozik közönsége íejadót fizet, — de operatársulat nincs. Elégedetlen a Vezetéssel és a szinügyi bizottság részére több beleszólást. az igazgató részéről pedig számszerű jelentést kér a pénzek hovaiorditásárói. Rajkovics Dragutin szerint a szubvenció folyósításának megtagadása veszélyezteti a színtársulat noviszadi működését, mert Szombor havi 100.000, Szubotica havi 150.000 dinárt helyezett kilátásba, ha a színtársulat Noviszadról odamenne. Dr. Aradszki Mita. Vujosevics Radovan űjabb felszólalásai után dr. Ilics Brankó indítványozza, hogy előbb a sürgősség kérdése felett döntsön a közgyűlés. A közgyűlés tulnyómó többsége Vuiosevics indítványát fogadta el és 58.200 dinárt folyósított a színtársulatnak és a szinügyi bizottságba dr. Aradszki Mitát, dr. Rajkovics Mihályt és Milak Pétert delegálta. Zárt tárgyalás a Márffy-pörben Tanúvallomások a bombamerénylök revolveres verekedéseiről Budapestről jelentik: A Márffy-ügyben a táblán folyó bizonyitáskiegészitési eljárás folytatására szombaton reggel már kevésbé előkelőén, nem autón, hanem a részükre beállított villamoskülönvonaton érkeztek meg a Márffy féle bombapör vádlottá!. A tárgyaláson első tanúként Kovalovszky József iskolai igazgatót hallgatta ki a bíróság, aki e!mondja, hogy a Ferenc-köruti helyiségbe az EME tagjai hivatalosan nem járhatnak be, egyénenkint lehet, hogy bementek, de gyűlést csak mindig kedden tarthattak. Volt egy kisebb szoba is, ahol beszélgettek. A következő tanú dr. Szaszlef Frigyes orvos, aki együtt lakott Márffyval. A tanú kijelenti, hogy 1922, augusztusában nem volt Budapesten. Márffy novemberben egyszer 4 órakor ment el szokása ellenére és este 10 órakor jött haza. Nem tud arról, hogy Márffy fürdőszobájában összejövatelek voltak. Radót nem ismeri, Marosira csak homályosan emlékszik. Károly király halálakor sem látott összejöveteleket Márffynál, csak néha jött hozzá egy-két ember. Márffy minden szombaton elutazott és hétfőn tért haza. Szaszler Gusztáv szentjános-kórházi segédorvos, aki szintén együtt lakott Márffynáí, emlékezik arra, hogy Márffy két nap múlva jött haza azután, hogy detektívek vitték el és törődöttnek látszott. Az ügyész megjegyzi, hogy ez nem testi, hanem lelki megtörtség volt. Strempl József tisztviselő Márffy és Marosi viszonyáról a következőket adja elő: — 1922 januárjában vettük fel ÉfvlE- be Márffy bajtársat. Később Marosi panaszkodott, hogy Márffy zsidóbankban van alkalmazva és lehet, hogy áruló. Ez az év elején történt. Később több bajtárs panaszkodott amiatt, hogy Márffy zsidó bankban dolgozik. December 9-én Márffy, Marosi és Varga összevesztek a mulatság miatt, úgyhogy széktörésre és revolverlövésre is került a sor. Márffy ekkor rendőrséggel fogatta le Vargát. Jöttek a bajíársak panaszkodni, hogy lehet olyan ember tagja a nemzetvédelmi osztagnak, aki a saját bajtársát rendőrkézre adja. Strempl Vilmos belügyminiszteri dijnok, az előbbi tanú fia, az elnök kérdésére elmondja, hogy Márffy és Marosi sohasem voltak jóbarátok, Márffy és Varga állandóan torzsalkodtak, ő maga is ott volt egy alkalommal, amikor összevesztek és revolverrel is megfenyegették egymást, sőt Varga a székhez ütötte revolverét, a fegyver el is sült. Zachár biró : Marosi is olt volt a verekedésnél ? A tanú: A mulatságon, amikor öszszevesztek, ott volt, Márffy ekkor detektivekkel lefogatta Vargát, bár ő is rendező volt. Márffy indítványozta Varga kizáratását is, azt állitotla, hogy kém, aki Románia számára kémkedik. A következő tanú Huber Zoltán, a belügyminisztérium közrendészeti osztályának tisztviselője. Márffy védője feláll cs zárt tárgyalásra tesz előterjesztést. A védő megjegyzi, hogy az indokolást is zárt tárgyaláson akarja előadni. Azt szeretné, liQgy Hubert és az útónná következő Szász nevű tanút is zárt tárgyaláson hallgassák ki. A biró ki is íiritteti a termet és elrendeli, hogy Huber Zoltánt zárt tárgyaláson fogják kihallgatni. Halálraítéltek egy g-yiükos csendőrt A hrzsenei gyilkosságba bíróság előtt Zagrebből jelentik • A hadosztály* bíróság szombaton tárgyalta Szlamen' kavics Vidoszáv és Radicsevics Momir csendőrök bűnügyét, akik ellen gyilkosság- miatt emelt vádat a katona1 ügyészség. Sz'amenkovics és Radicsevics 1924 április 24-én Hrzsene községben ittas állapotban belelőttek a köréjük gyűlt tömegbe. A golyók Krvárics István községi elöljárót és Je’.enics Krizs csendőraltisztet találták, akik sérüléseikbe nyomban belehaltak. A biróság a csendőröket múlt év novemberében halálra télte, de a beogradi legfelsőbb hadbíróság uj tárgyalást rendelt e'. A szombati tárgyaláson megállapították, hogy csak Szlamenkovics golyója volt halálos, mire a bizonyítási eljárás befejezése után a biróság Szlamenkoviésot golyó általi halálra, Radicsevicset pedig húsz évi súlyos börtönre Ítélte. A vádlottak az Ítélet ellen felebbeztek. A királynők királynője le akar mondani a trónról A szép Georgette harcq. a nem kevésbé szép Adeline-al Páris, július hó. (A Bácsmegyei Napló kiküldőit tudósítóidtól.) Franciaország ugyancsak kitesz magáért az ünnepek rendezésében. Nincs még egy nemzet, amely ilyen nagy pompával tudjon ünnepelni. Ma. az amerikai szabadságünnepen az U. S. A. tiszteletére olyan ünnepséget rendeztek, hogy az bizonyára felülmúlta a newyorkit. Julius 14-ére. a Bastille lerombolásának nagy évfordulójára pedig már most kezd ünnepi díszbe öltözködni a város. A rendszeresített ünnepek között mégis a legkedvesebb a királynéválasztás, amely ősrégi szokás. Minden kerület megválasztja a maga királynőjét és a királynők aztán egymás között kiválasztják a »királynők királynőjét«. Az idén a királynői trón körül egy kis kavarodás támadt. ügy történt, hogy a húsz párisi kerület királynői nagynehezen megválasztották a szép Georgettet a királynők királynőjének. Azért mondom, hogy nagynehezen, mert az első szavazásnál mindenki egy-egy voksot kapott — persze titkosan — amiből teljes joggal arra lehet következtetni, hogy ki-ki magára szavazott. A zsűri aztán módosította a választójogi rendeletet, mondván,, hogy önönmagára senki se szavazhat. Erre aztán a szép Georgette kapta meg a büszke címet. A szép Georgette vezetéknevét elfelejtettem, pedig magam is táncoltam vele egy-két fordulót a gépirókisasszonyok bálján, ő maga is gépirókisasszony, aranyos kis buta szőke dundi, aki meghatottan tartotta oda pirospozsgás pofikáját a mosolygó Gastennak, — Dcumergue köztársasági elnök urnák — baráti csókra. A szép Georgette büszke fis volt erre a puszira és boldogan viselte a magas méltóságát. Am mint tudjuk, még a királynők öröme se zavartalan. Egy szép napon Georgette azt olvasta az újságban, hogy a kiállításon nagy ünnepség lesz és ezen megválasztják Franciaország királynőjét (La reine de France) még pedig a vidéki városok királynőiből. A szép Georgette valamelyik udvari tanácsosa indítványára erre azt kérte az ünneprendező bizottságtól, hogy a jelöltek közé őt is vegye he. mert elvégre a »reine dđs reines« igényt tarthat arra, hogy Franciaország királynőjévé koronázzák. A szőke Georgette jól számított, az uj fő-királynőt a soviniszta Páris választja, amely hizonyára előnyben részesíti saját gyermekét. Nem igy t‘órtCjf, azonban. A rendezőség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a királynők királynője és a párisi királynők nem vehetnek részt a versenyben. Szóval megfosztották őket passzív választójoguktól. Nosza megsértődött erre a szép Georgette. Kedvenc lapjában nyilatkozott, hogy ezek után ő lemond, hozzanak vidékről királynők királynőjét. Már eleve kijelentette, hogy a megválasztandó hölgyet nem ismeri el királynőnek. Nyilatkozatától függetlenül a Tuileriák kertjében fényes ünnepség között ma megválasztották Franciaország királynőjét. A nagy rostálás után Marseille és Strassbourg került be a döntőbe. Sokan Elzásznak szerették volna adni a babért, hadd lássa a visszacsatolt tartomány, hogy milyen jövő vár ebben az országban a lányokra. Végül is Marseille győzött. Adeline Basso 17 éves marseitlei lány lett Franciaország királynőié. Egész nap ünnepelték a kis fekete szépséget és a mosolygó Gaston csókját ő is megkapta. Holnap a kiáliitás összes szökőkutjai az ő tiszteletére fognak szökni. Az ünneplő közönség sorából alkalmasint hiányozni fog a szép Georgette. Az uj királynő foglalkozására nézve halászlány. Ördögien csinos, az bizonyos. Jó volna vele valahol a zavarosban halászni... (s. a.) Felfüggesztették a Márffy-pör ügyészét Titokzatos hajsza Dolowschiák budapesti ügyészségi alelnők ellen Budapestről jelentik: A budapesti ügyészség elnöke felfüggesztette állásától dr. DolöWschiák Mihályt, az ügyészség alelnökét, aki legutóbb a Márffyügyben a vádat képviselte a bombavető ébredők ellen és halálos Ítéletet kért Márffy József fejére. Dr. Doiowscliiál; Mihály megfeiebbezte az elnökég döntését, a királyi ítélőtábla azonban jóváhagyta, igy most dr. Doiowschiák Mihály a fegyelmi vizsgálat befejezéséig fel van függesztve. A nála volt fontosabb bűnügyek iratait már más ügyészre szignálták. A felfüggesztő végzés indokolása nem árulja el, hogy miért indították meg a fegyelmi eljárást az ügyészség alelnöke ellen, ellenben olyan hírek terjedtek el, hogy Dolowschiák bele volt keverve dr. Erdős Ferenc ügyvéd vesztegetési ügyébe — aki állítólag megvesztegetett magasállásu közfunkcionáriusokat ebben az ügyben — és az ezzel összefüggő Holdingus-ügybe. Hivatalos helyről származó nyilatkozat is foglalkozik ezzel a verzióval és megállapítja, hogy semmi konkrét bizonyíték nincs ilyen irányban Dolowschiák ellen, a fegyelmit c?ak azért rendelték el, hogy az ügyészségi a'elnök tisztázza magát a keringő vádak ellen. Ezzel a hivatalos gyanúsítással szemben megállapítást nyert, hogy Dolowschiák ügyésznek nem is volt szerepe sem az Erdős-ügyben. sem a Zbona-pörben. „Kisgyereket vegyenek !“ Nyomorgó anya, aki elajándékozza a gyermekeit A szuboticai hetipiacon pár nappal ezelőtt egy síró asszony jelent meg. A szoknyájába egy kisfiú kapaszkodott, mig a karján két kisgyermeket tartott és minden szembejövőt igy szólított meg: — Az isten nevében kérem, könyörüljön rajtam! Fogadjon el tőlem egy gyermeket. A furcsa kínálat természetesen nagy feltűnést keltett a zöldségpiacon, ahol csak kalarábé és sárgarépa vételhez t oltak szokva az emberek és egy ifjú férj, aki történetesen arra járt, megkérdezte a kétségbeesett anyától, hogy miért akar megválni gyermekeitől. — Nem tudok enni adni nekik — sírta az asszony — az uram elhagyott és mi a legnagyobb nyomorban tengődünk. Az ifjú féri szerfölött elérzékenyült a történteken, a kisfiút elvezette a szomszédos cukrosboltba, ahol csokoládét vásárolt neki. Mikor visszavitte anyjához és távozni akart, a három esztendős apróság belekapaszkodott a karjába, megrázta a kezét, akár egy felnőtt és halálos komolysággal igy szólt:- Köszönöm papa! Szervusz apuka! A fiatal, gyermektelen férjet végtelenül meghatotta ez a kedvesség. — Örökbefogadóm — jelentette ki és az anya két kézzel tolta feléje a kisfiút. A család szívesen fogadta a kis jövevényt és másnap délelőtt nagy családi konferencia ült össze, perfektuálni az ügyletet, Illetve az adoptálást. A szegény asszony ragyogó arccal jelent meg: — Sikerült túladnom a kislányon is! — mondta büszkén, mintha legalább is egy nagyszabású gabonaszállítási bonyolított volna le. — Zsidó házba került, jó, finom helyre. A család gratulált, majd megkérdezték tőle: — Hol tartózkodik a férje? — Oszijeken — feWtc az asszony. — Talán ott vau állásban? — Nem, nincs állásban — mondta zavarodottan. — Akkor mért nem jön haza? — csodálkoztak az örökbefogadók. — Nem jöhet, mert... ül. ~ Ül? 1 — Igen, börtönben ül. — Politikából kifolyólag? — érdeklődött a jóhiszemű család. — Nem... nem hiszem, nekem azt mesélték, hogy lopott. Kinos csönd támadt és az asszony sírva fakadt: — Én nem tehetek róla. féléve nem él velem, itthagyott a gyerekekkel és mindenféle szemét népekkel állt össze. Haza nem adott egy krajcárt se, én kerestem mosással és takarítani jártam házakhoz. — A szülei nem segítették? — Nekem nincsenek szüleim. A lelencben nőttem fel, úgy találtak egy kávéház ajtajában. Sose láttam se az apámat, se az anyámat. A család megilletődötten hallgatott. Aztán a férfi szólalt meg: — A gyermeket addig nem adoptálhatjuk, mig nincs meg az ura beleegyezése. Majd írunk neki, jó? Az asszony bólintott. — De ha az uram nem engedi? — aggodalmaskodott. — Az baj — mondta az ifjú férj. Később a családfő uj kérdést intézett a nőhöz: — Hol esküdtek meg? A szerencsétlen anya pirulva mondta: — Nem vagyunk megesküdvc. — De hiszen akkor nincs szükség az apa beleegyezésére! — kiáltott fel a férfi és a gyermeket azonnyomban birtokba vették. * A harmadik testvérke még nincs lefogialózva. Egy kövér, egészséges, jókarban tartott kis csecsemő még kapható. Megrendeléseket elfogad a Bácsmegyei Napló kiadóhivatala is. (—) t
