Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-11 / 183. szám
12 OLDAL « ARA 1’U DINÁR PoStarina plaćena! XXVL évfolyam Szabotica, SZOMBAT 1925 joiius 11. 183. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Llöfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rosaia-Fonciire-palota) kiadéhivolaí: Sufcotica,Aleksandrova uhI,(Lelbach-palota! s ess A bírák „A fölfelé néző hat szem" — mondotta valamikor Tóth Béla, amikor a bíróság függetlenségéről — s ez a függetlenség a hivatali s emberi elfogultságtól való tökéletes szabadságot jelentette — a bíróság mindent megértő, minden emberi motívumot mérlegelő bölcseségóről irt. „A fölfelé néző hat szem“ — jelentette a magasebbrendüséget, jelentette a viszályok, perlekedések, világnézetek és politikai szempontok fölé emelkedett ludast és elfogulatlanságot — és jelenti ma is. Sok szó esik most a birói szervezet módosításéról, a törvénykezés hibáiról, a perek hoszszadalmasságáról, a telekkönyvek rendezetlenségéről, a biróhiany ró!, sok szempont sokféle okban jelöli meg az igazságszolgáltatás kétségtelen bajait, de nincs olyan vélemény, kritika, hivatalos vagy magánvélemény, mely a bírákat akarná felelőssé tenni az államhataíam birói funkciójának hibáiért. Az egyik kormányzati kurzust fölváltotta a másik, a közszellemet hol nyugati, hol keleti lángok tették izzóvá, volt kurzusa a féktelen nacionalizmusnak és féktelen nemzetköziségnek, de a legellentétesebb irányok is megegyeztek a nemzeti szellem uralmának törvényen és jogrenden kivüli eszközökkel való szolgálatában, minden izzott, forrongott, kavargóit és gomolygott, emberek, intézmények a felkelő nap felé fordítottak orcájukat és recipe ferrurn-ot hörögtek a lenyugvó uralom képviselői felé — csak a birák álltak mindig helyükön, nem szédültek le soha arról a magaslatról, ahová a jog, törvény, igazság és emberiesség princípiumai emelték, állták vitézül és férfiul a közszellem viharait s védték és megvédtek makulátlanul az állami igazságszolgáltatás tekintélyét és méltóságát. Sok kritika, sok bíráló megegyezés hangzik el a hatóságok működéséről s a hatósági jogokat gyakorló tisztviselők munkájáról. De a birák működése minden kritika és minden bírálat fölé helyezi magukat a bírákat. Minden reformtörekvés, minden javaslat csők azt sürgeti : tegyék emberileg lehetővé, hogy a birák elvégezhessék hivatali kötelezettségeiket, betölthessék azokat a jogszolgáltatás terén reájuk nehezedő feladatokat, de a bírákat nem éri gáncs, a birák működése, elfogulatlansága, igazsagszeretete és elfogultságtól ment judiciuma előtt meghajlik a legokvetellenkedőbb kritikai szellem is. Most tárgyalják a sajtótörvényt s a törvényhozó bizottság átalakul műhellyé, ahol bilincseket kovácsolnak a szabad sajtóra. A gyülekezési és egyesülési jog a közigazgatási tisztviselők belátásától, tetszésétől, hogy ne mondjuk : buzgóságatól függ. Szinte azt mondhatjuk : a birák s a bíróságok munkaköre reprezentálják ma a leghatékonyabb szabadságvédelme'. Hány eljárás indul meg látszatok alapján, hány nyomozás kezdődik koho't bizonyítékokká1, a vegytinta-haj«zesz, detektív által a házkutatásnál elrejtett bomba s a túlbuzgó nyomozók hányszor teremtenek olyan látszatokat, melyekbe elveszhet a legtisztább szándék s legártatlanabb cselekedet is. De veszély csak addig van s az ártatlanságot csak addig fenyegethetik a látszatok, a mig az ügy a bíróság elé nem kerül. „A fölfelé néző hat szem" nem nézi, hogy ki áll előtte, szegény-e vagy gazdag, keresztény-e vagy zsidó, szerb-e vagy magyar. „A fölfelé néző hat szem" csak az igazságot kutatjas csak atörvény szavnitismeriel parancsnak. Agyülöletnek, türelmetlenségnek, b:za - matlanságnak, elfogultságnak minden ostroma, áldozatok után libegő étvágya megtörött a „fölfelé néző hat szem“ tiszta tekintetén. Gondoljunk tisztelettel, nézzün hálával a birák és a biróságo felé, akik egymoguk többet testnek a hivatali tekintély védelmében, mint a legdrákóibb törvényes büntetési Ítéletek. A polgári szabadság, a polgári becsület, 6 lest és vagyon biztonságának felszentelt őrei ők, akik szegénységi fogadalmat is tettek, amikor birói pályára szólító hivatásukna engedelmeskedtek. Ne ankétezzenek, ne gyülesezzenek és ne onferer.ciázzanak tovább — ed janak emberi megélhetést, adjanak tisztes nyugalmat a bíráknak, az élő, nyomorgó, a hivatal terhei s az élet gondjai alatt ro-kadozó — egyetlen aikotmánybiz-Vositékunknak. A nemzetgyűlés megszavazta Lukinics Edo vád alá helyezését Százhuszonnyolc szavazattal százhárom ellen fogadták el az ellenzék vádinditványát — Szombaton választják meg a parlamenti bizottságot — A parlament ülése A nemzetgyűlés pénteki ülésén az elnök válaszolt Hadzsikadics (muzulmán) és Kremzsár (szlovén néppárti) hozzá intézett kérdéseire a belügyminiszter válaszának halogatása miatt. A két képviselő felszólalása után Radojevics közlekedési miniszter válaszolt Zsivoinovics (radikális) képviselőnek a rahovói Dunahid építése ügyében hozzáintézett kérdésére. A miniszter kifejtette, hogy ennek a hídnak építésére nézve még 1913. évben megegyezés jött létre Romániával. Akkor ki is tracirozták az odavezető vasútvonalat. A háború után a párisi konferencián is szóbakerült a hídépítés és nemzetközi megegyezés jött létre ennek a hídnak és a hozzávezető vasútvonalnak kiépítésére nézve. Ez a vasúti vonal a hires 45 fok vonalnak alkotó része lesz, amely Bordeaux-t köti össze Odesszával. Ez lesz a legrövidebb összeköttetés Amerika és Oroszország között. A vonal Franciaország. Olaszország, az SHS királyság és Románián. Bukaresten keresztül vezetne Odesszáig. Pénzügyi okok eddig megakadályozták a terv megvalósítását. A.románok későbben megváltoztatták eredeti szándékukat és Báziásnál kívánnák: a hidat megépíteni. Jugoszláv részről Brza-Palánkánál volna az ui csatlakozása a tervezett vonalnak. Pénzügyi nehézségek ennek a tervnek megvalósítását is lehetetlenné teszik. Rövid idővel ezelőtt a beogradi román—jugoszláv közlekedésügyi tárgyalások alkalmával szóba is került ez a terv. anélkül, hogv megegyezés iött volna létre. A kormánynak az az álláspontja. hogy ilyen nagyarányú vasúti építkezéseket nem lehet a rendes évi költségvetésből fedezni, hanem erre a célra külföldi kölcsönt kell felvenni. Radolyevics közlekedésügvi miniszter ezután Agatonovics demokrata képviselőnek egy szerbiai híd épitési ügyében hozzáintézett kérdésére válaszolt, majd Sztoiadinovics pénzügyminiszter válaszolt ugyancsak Agatonovics képviselőnek a dohánybeváltási áraknak a nisi keniszter emelkedett szólásra és ben. A pénzügyminiszter után ismét Radolyevics közlekedésügyi miniszter emelkedett szólásra és Alexics radikális képviselőnek, a csacsak—vlajkováci vasúti’ építésekhez kisajátított földek kifizetésére vonatkozó kérdésére válaszolt. A jégkárosultak segélyezése Petkovics radikális képviselő javaslatot terjesztett elő a zvorniki jégkárosultak segélyezése ügyében és hasonló javaslatot terjesztett dr. Pucs Rádics-párti képviselő is, aki bejelentette, hogy Krez és Karcsúin vidékén szintén sulvo-s károkat okozott a jégverés. Kérte a javaslatok sürgősségének kimondását. Sztoiadinovics pénzügyminiszter hozzájárult a sürgősséghez és azt indítványozta, hogy a javaslatokat te^vék át a pénzügyi bizottsághoz. Moszkovlvevics földmivespárti képviselő felszólalása után a Ház kimondja a sürgősséget. A parlament ezután rátért a Lukinics volt igazságügyminiszter elleni vádinditvánv tárgyalására. Az első felszólaló dr. Hodzsár (szlovén néppárt) hosszabb beszédében foglalkozott a Thurn-Taxis ügyg^el. Beszéde után az cinek egynegyed egykor berekesztette az ülést és folytatását délután néev órára tűzte ki. A délutáni ülés Fél ötkor nyitotta meg Szubotics alelnök a nemzetgyűlés délutáni ülését, amelyen a Lukinics ellen (benyújtott vádind.tvány vitáját folytatták. Moszkoljevics földmivespárti hangsúlyozza, hogy egyáltalán nem akar azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy bünös-e Lukinics, vagy sem. Tény, hogy a közvélemény a Thurn- T.axis-ügyben a korrupció súlyos esetét látja. Az országban az az általános. vélemény uralkodik, hogy a korrupció az állami élet minden ágában mutatkozik és hogy emiatt eddig még senkit sem vontak felelősségre. Maga az a tény, hogy Lukinicsot bíróság, elé fogják állítani, azt fogja eredményezni, hogv a nép bizalma az állammal szemben visszatér, mert látja, hogy a minisztert ts felelősségre vonják telte':ért. Csodálátosnak tartja, hogy a Pribicsevics-párt sajtója már hosszabb idő óta azt igyekszik bizonyítani, hogy nem szükséges Lukinicsot bíróság elé állijtani. Sürgősen követeli a maga részéről, hogy az ügy megvizsgálására a törvényeknek megfelelően parlamenti bizottságot küldjenek ki. Radikálispárti beszéd Lukinics ellen Zsujevics Alexa radikális volt a következő szónok. Miután igen halkan beszélt, a képviselők a szónoki emelvény körül csoportosultak. Beszéde elején Lukinicsre kedvező hangon foglalkozott az ügvvel, mire a független demokrata képviselők mind közelebb húzódtak az emelvényhez. Zsujevics azonban hamarosan fordított beszéde hangján. A Thurn-Taxis birtok feloldásáról beszélve élesen elítélte Lukinicsnak és egész pártjának eljárását. A Pribicsevics-párti képviselők ezt hallva lassanként eltávoztak az emelvény mellől és helyüket a radikálisok és ellenzékiek foglalták el. Pribicsevics közoktatásügyi miniszter a miniszteri padokból idegesen hallgatta a szónokot, majd Uzunovics építésügyi miniszterhez ment és gesztusaiból következtetve tiltakozott Zsujevics magatartása ellen. Uzunovfcs vállát vonta, mire Pribicsevics ingerülten visszatért helyére. Zsujevics beszédében kijelentette, hogy csak a saját nevében beszél, azonban a radikális képviselők egy nagy csoportja úgy gondolkozik ebben a kérdésben, mint ő, vagyis, hogy Lukinicsot ki kell adni a bíróságnak. (Nagy taps az ellenzéken). A korrupciót le kell törni, mert a korrupció nagy bajok okozója. A szerbek és kurvátok megegyezését azért is szükségesnek tartja, mert ez a megegyezés meg fogja szüntetni a korrupciót és lehetővé fogja tenni az ország pénzügyi és gazdasági megerősödését. Végül ismételten kijelentette, hogv Lukinics vád alá helyezését kívánja.
