Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-24 / 167. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925, június 24. A szociáldemokrata képviselők természetesen ki akarják használni ezt az esetet annak bizonyitására, hogy a Somogyi-ügyben csak parlamenti vizsgálóbizottság derítheti ki az igazságot és a parlamentben szóváteszik, hogy miért tabu ebben a gyilkossági pörben a felbujtó személye. Kedden járt le egyébként Beniczky Ödön tizennégynapos fogházbüntetése és szerdától kezdve tnár mint vizsgálati fogoly ül a Somogyi-ügyben tett kormányzósértő tanúvallomása miatt a volt belügyminiszter. A francia centrum megingott Marokkóban Fez veszedelemben Rekord-bukások az érettségin A jelöltek több adut feiét visszavetették a sznboticai gimnáziumban A sznboticai állami főgimnáziumban már. tavaly is példátlanul rossz volt az évvégi eredmény és _ az érettségi-vizsgán a tanulók .szokatlanul nagy percentje bukott meg. Ezidén ez a silány eredmény jelentékenyen rosszabbodott és az érettségi megdöbbentő eredménnyel végződött, amennyiben az érettségire jelentkező diákok hatvan száza'éka bukott meg. A szokatlanul rossz eredmény miatt a szülők és maturánsok részéről sok panasz ballható és úgy a szerb, mint a magyar tagozat tanulói között nagy az elkeseredés. Különösen meglepetésszerűen érték a buktatások a magyar tagozat növendékeit, akiknek panaszai között az a mende-monda is felbukkant, hogy a magyar tagozat váratlanul szigorú elbírálása a paritás kedvéért, a szerit tagozaton elért rossz eredményre való tekintettel történt volna. Nehéz megállapítani, hogy ezeknek mi a ténybeli alapjuk. Tény azonban, hogy a gimnázium magyar tagozatán érettségire jelentkezett huszonkét tanuló közül csak tizenkettő telelt meg, hármat egy évre, kilencet pedig három hónapra vetettek vissza, u szerb tagozat tizenkilenc maturánsa közül pedig egy visszalépett az érettségitől, kilencet pedig három hónapra visszavetettek. A magyar tagozaton a következők tették le sikeresen az érettségit: Heltai Margit, Hodolik Sándor. Klinkó István, Kovács-Oskolás Margit, Krausz Hedvig, Ladány Lili, Lengyel János, Perl Perszka, Róth Klári, Singer András és Zopf Miklós. A szerb tagozaton a következők érettségiztek megfelelő eredménnyel: Gyurgyevics Konstantin. Gyelmis Julka, Matijevics Magda, Mikics Mara, Prodanoviosi György, Protics Stojanka, Székely Géza, Sarcsevics Pál, Vukovics Lázár és Vilisics László. A bukások megdöbbentően nagy számának okaira nézve érdeklődtünk Caries Jankónál, a sznboticai főgimnázium igazgatójánál, aki kijelentette a Bácsmegyei Napló munkatársának, hogy a rossz eredmény csaknem kizárólag annak a következménye, hogy az idén szokatlanul gyenge osztály került érettségire. Hangsúlyozta az igazgató, hogy a rossz tanulmányi előmenetel okát elsősorban a háború utáni nevelés hiányosságában látja és a iz iskola és szülők együttműködésétől reméli a pedagógiai eredmények megjavítását, ezért szívesen látná, ha a szülök a jövőben gyakrabban keresnék fel. ■ Bármiképpen is indokolja a gimnázium a rekord-buktatásokat, mindenesetre megdöbbentő, hogy azoknak a tanulóknak több mint a felét, akik nyolc éven át megfeleltek és akiket érettségire bocsátottak, az utolsó vizsgán kérlelhetetlen szigorral megbuktatják. Tangerből jelentik: A francia északi front közepén, amely egyúttal Feznek védeime is, a kábítok több hatalmas ostrom után döntő eredményeket értek el. Igen széles küzdelem fejlődött ki a skeri, aftai és tannati állomásoknál is, amelyek mind megerősített magaslatok. Az eiső elesett, a másodikat kiürítették, a harmadikért még mindig folyik a harc, de a marokkóiak erősen támadnak. Egy másik magaslatot a marokkóiak bevettek. A francia parancsnokság kénytelen volt magát újra élelemmel ellátni, emiatt nagy veszteséggel járó harcokba vö t kénytelen bocsátkozni a marokkóiakkal. Csak igy sikerült magát két hónapra ellátni élelemmel. Az élelmezés biztosítása után a franciák visszavonultak. Ez a kényszerhelyzet valóságosan katasztrofálisan tünteti fel a franciák pozícióját. Két héten keresztül minden nap úgyszólván minden órában uj támadásnak voltak kitéve a francia állások a marokkóiak részéről. Ribandnál a franciák kénytelenek voltak emiatt hetvenöt főnyi őrségüket hátrahagyni, amelyet állandóan tűz alatt tartottak a marokkóiak. Ágyújukkal egész közel tudtak férkőzni az álláshoz, úgyhogy minden lövésük körülbelül biztos találat volt. Végre azután behatoltak az- állásba. Bizonyos, hogy az őrséget felkoncolták. Rabat! jelentések szerint Abd el Krim a nyugati fronton Versan mellett hevesen támadja a francia csapatokat. A párisi jobboldali lapok azt követelik, hogy a kormány erélyes intézkedéseket tegyen az ellenséggel szemben. Követelik azt is, hogy minden rendelkezésre álló eszközt, igy a mérgesgázokat és a iégi bombázást is használják fel a hadviselésben. Általános kfaaosz a munkásadó körül Ä munkásadon kívül rendkívüli állami pófadót, rokkantadót, előfogatadót és önkormányzati adót is kell fizetni A pénügyigazgatóság útbaigazításai Az 1925. évi április—junius hónapokra szóló költségvetési tizenkettedtörvény ápriiis elsejei kezdettel munkásadéi, rendkívüli pót adó, rokkantadó. clöfogatadó és önkormányzati adó lerovását teszi kötelezővé minden testi munkásra. Az erről szóló végrehajtási utasítás sem nyújt kellő felvilágosítást az uj adónemek kiszámítása és lerovása felöl. Etekintetben általános tájékozatlanság uralkodik, ami abban nyilvánul meg, hogy valósággal mcgOstromolják a pénzügyigazgatóságot felvilágosítás kérésekkel. Ezért a legilletékesebb fórumhoz, a tartományi pénzügyigazgatósághoz fordultunk azzal a kéréssel, hogy az uj adók tekintetében adjon az adózóknak felvilágosítást. A mukásadórói szóló törvény szerint minden testi munkás, akik munkabérüket nem az államtól kapják, hanem magánszemélyektől vagy magánvállalatoktól, április 1-től kezdődőleg, — rokkantadó és a rendkívüli állami pótadót kivéve, — minden állami adó és állami rendkívüli pótadó helyett, évi bérük után 2 százalékos munkásadót tartoznak fizet ni. Ezáltal az egyes tartományokban érvényben levő eddigi és erre vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztették. A munkaadó felel a nála dolgozó munkások adójáért. Április 1-éig terjedt negyedévre a test! munkások az eddig ér vényben volt adórendszer rendelkezéseinek megfelelően fizetik az adójukat. El lenben április 1-tő! kezdve a következő adókat tartoznak fizetni: ■a) évi bérük után adó és állami pótadó fejében 2%-ot. b) a tizenkettedtörvény 54. §-a értelmében rokkantadót. c) rendkívüli állami pótadót. d) E törvény 59. §-ának megfelelő előfogatadót. • A munkásadótörvény nem sorolja fel azokat a munkásszakniákat. amelyekezt az adót fizetni tartoznak, de a végrehajtási utasitás szerint a munkásadót tartoznak fizetni: 1. A háztartási alkalmazottak (inas, szakácsnő, dajka, szobaleány, mindenes, kocsis stb.) 2. A mezőgazdasági munkások, béresek stb. 3. a városban és mezővárosokban a napszámosok, teherhordók, kirakok, uccaseprök, stb: 4. ipari munkások, mint pékek, mészárosok, mosoda-, szabó-, cipész-, aranyműves-, ékszerész-. asztalos-, szobafestő-, kovács-, lakatosmunkások, stb.: 5. kereskedelmi alkalmazottak, mint tanoncok. pincérek, szállodai-, kávéházi- és vendéglői-, pincészeti-, varieté-, har-, mozialkalmazottak,. kereskedősegédek, inasok, stb: 6. magánvállalatok és cégek azon alkalmazottai, akik ttilnyomórészben testi munkát végeznek, mint bánya-, malom-, fűrész-, téglagyári-, vasúti-, hajózási-, nyomdai-munkások, stb; 7. .1 gyári munkások, mint szesz-, cukor-, papír-, bőr-, cipő-, kötél-, szappan-, posztó-, üveg-, cement-, szikviz-, textil-, kémiát, fémipari gyárak munkásai, stb; 8. épitészszaki munkások, mint kömivesek, pallérok, — ha nem dolgoznak akkordban. — uccakövezök, stb; 9. szállítmányozási vállalatok alkalmazottai, hajóvendéglői alkalmazottak, stb. Az önkormányzati testületeknél azoknak vállalatainál és ipartelepeinél alkalmazott munkások ugyancsak tartoznak ezt az adót fizetni. A munkásadót a munkás évi kérésein után vetik ki. A természetbeni járulékok a helyi viszonyoknak megfelelően értékesítendők és szintén adó alá esnek. Ellenben a különmunka utáni kereset adómentes. Azok a testi munkások, — mint napszámos, favágó, cipőtisztító stb. — akik önállóan dolgoznak, külön adóvallomást tartoznak beadni a kereseti adókivetőbizottsághoz, amelyben a pontos kereset feltüntetendő. Ök az adót háromhavonkint fizetik. A negyedév leteltével a negyedévenként fizetendő adót tőlük vég-, rehajtás utján szedik be. Ez az adózási mód azokra a munkásokra is vonatkozik, akik oly magánvállalatoknál vannak, amelyeknél nincs két alkalmazottnál több. Ezek a munkaadók azonban felelnek az adóvallomások helyességéért, amit aláírásukkal tartoznak elismerni. Az adóivet két példányban, lezárva, a munkaadó aláírásával ellátva, a befizetendő adóval egyidejűleg a munkaadó minden hónap végén az adóhivatalhoz köteles beadni. Az egyik adóív az adóhivatalnál marad, a másikon az adópénztárnok elismeri a fizetést. Ezenkívül minden munkásról külön adókönyvet kell vezetni, amelyben a teljesített fizetéseket elismerik. Az adókönyvecskék 52 sorból keli hogy álljanak, hogy a heti befizetések előjegyzésére hely legyen. Bármely munkás kérésére az adóhivatal tartozik az adólerovásról hivatalos bélyegmentes tanúsítványt kiállítani. A munkásadóbefizetések nyilvántartására az adóhivatalok külön könyveket vezetnek, amelyben minden munkaadó részére külön számlát nyitnak. A munkaadók kötelesek a testi munkás felvételénél meggyőződni, vájjon a felvett munkás az elűző munkahelyén kiii zette-e ezt az adót. ellenkező esetben tartozik a munkaadó ezt az adóhivatalnak bejelenteni, hogy ezáltal a felelősség alól mentesítessék. Ha ezt elmulasztja, maga viseli az anyagi felelősséget a be nem fizetett munkásadéért. Azok a munkaadók, akik szabálytalanul vezetik az adókönyveket, kisebb munkabért és adót vallanak be, kötelesek megtéríteni a tényleges és a bevallott adó közötti különbözetet. A rendkívüli állami pótadó 30 százaléka a tényleg lerótt összes állami adóknak, vagyis a 2 százalékos munkásadó 30 százaléka állítandó be. A rokkantadó kiszámítása következőképen történik: A napi munkabér 356-al szorzandó, ezáltal előáll az évi bér, amely után a 2 százalékos munkásadó fizetendő. Az ekképp kiszámítandó munkásadó 356-al osztandó, ez az összeg az egy napra eső rokkantadó. Heti fizetéseknél az ekép elért szánt héttel, havi fizetéseknél 30, illetve 31-cl szorzandó. Az előfogatadót ugyanígy kell kiszámítani. Önkormányzati pótadó a 2% munkásadónak egynegyede. Az adóhivatalok ellenőrizni fogják, hogy az adók és póíadók pontosan fizettessenek be. Húsz dinárig terjedő munkásadénál az évi rokkantadó (április—december 31.) 3 dinár. 50 dinár adónál ugyanerre az időre 9 dinár, 100 dinár adónál 18, 200-nál 36, 300-nál 56, 500-nál 93, 700-nál 130, 1000-nél 188, 1500-nál 284. 2000-nél 39, 3000-nél 630, 4000-nél 900, 5000-nél 1200, 7000-nél 1785, 10.000-tié! 2700. 15.000-né'l 4276 dinár stb. Az elöfogatadó 20 dinár nmnkásadónál 1.50 dinár, 50-nél 4.50, 100-nál 9, 200- nál 18, 300-nál 28, 500-nál 46. 700-nál 64, 1000-nél 94. 1500-nál 152, 2000-nél 195, 3000-nél 315, 4000-nél 450. 5000-nél 600, 7000-nél 892, 10.000-nél 1350. 15.00Ú-nél 2138 dinár. zi szép asszony halála Fötáryyalás a szuboticai törvényszéken Ez év március 24-én Topoláu gyanús körülmények között meghalt Vadócz Ferencné tizenkilenc- esztendős, feltűnően szép leánya, Teréz, A fiatal leány, halála előtt hat héttel, férjhez ment Csipcsált Károly topolai lakoshoz és tragikus körülmények között bekövetkezett korai halála nagy izgalmat keltett. Rebesgetni kezdték, hogy a fiatal menyecske halálát gyanús manipuláció okozta, amelyet egy topolai ismert asszony — akiről székében tudták, hogy gyanús műtétekkel szokott foglalkozni — végzett rajta. A topolai rendőrség nyomozni kezdte az ügyet és ennek során eljárás indult Rácz Ferencné, született Herk Zsuzsánna ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt, de eljárás indult az elhalt fiatalasszony édesanyja, Vadócz Ferencné ellen azon a címen, hogy rábeszélte a lányát, hogy meneküljön magzatától. Ebben a bűnügyben kedden tartották meg a fötárgyalást a szuboticai törvényszéken Pavlpvics István törvényszék! elnök tanácsa előtt. A vádat V0- sziljevics Ljuba dr. állarnügyész képviselte, a védelmet Kellert Benő dr. és Vuics Milán dr. látták el. Elsőnek Herk Zsuzsannát hallgatja ki a bíróság. Nem érzi magát bűnösnek. Ezután a másodrendű vádlottat, az elhalt fiatalasszony édesanyját, Vadócz Ferencnél hallgatják ki. Elmondja, hogy leánya februárban esküdött meg. Egy napon panaszkodott és azt mondta, hogy elmegy a Zsuzsa nénihez. »El mentem vele. Hogy mi történt ott, arról én nem tudok semmit. Az elnök az iratokból felolvassa a két vádlott asszony vallomását, amelyet a topolai járásbíróságon Ncpokoj dr. járásbiró előtt tettek és amely vallomás több lényeges pontban eitér iőtárgyalási vallomásuktól. Vadócz Ferencné azzal magyarázza az eltérést, hogy amikor a járásbíróságon vallott, »nem volt észnél.« Az egyetlen tanú, az elhalt nénje, Vadócz Julis kihallgatása után dr. Perazsics Bozsidár és dr. Jeremies Risztó törvényszéki orvosok terjesztették elő orvosi véleményüket, majd a perbeszédek után a bíróság meghozta Ítéletét, a mely szerint Herk Terézt bűnösnek mondotta ki az ellene emelt vádban és egy évi börtönre, Vadócz Ferencnél, mint bűnsegédet három havi fogházra Ítélte. Az ügyész és a védők felebbeztek.
