Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-18 / 161. szám
12 oldal K Ara ú dinár PoStariaa plaéenaf XXVI. évfolyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1925 június 18. szám Alegjeleoik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkeszt ősé if 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-pa'ota) Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova ul, l.(Le!bach-palcta) A törvényhozás sérelme Az a beszámoló, amit a pénzügyminiszter a hivatalos lap hűvös hasábjain az elmúlt esztendő egyenesadó-bevételéről tart, nem túlozva a szó jelentését — támadás a nemzetgyűlés költségvetési joga ellen. A költségvetési jogot nem szabad összetéveszteni magával a költségvetéssel. A költségvetés megszavazásával a nemzetgyűlés megállapítja az államháztartás tervezetét, megállapítja a kiadások és bevételek tételeit és összegeit. A költségvetési jog azonban azt jelenti, hogy a költségvetés megszavazásával, esetleg az apropriációs törvény elfogadásával a törvényhozás felhatalmazza a kormányt a költségvetésben megállapított bevételek behajtására és a kiadások utalványozására. A törvényhozás azonban — külön törvény nélkül — csupán a költségvetésben megállapított bevételek beszerzésére ad a költségvetésről illetőleg az apropriációról szóló törvény elfogadásával felhatalmazást a kormánynak. Epenugy, mintahogy költségvetésiieg ki nem jelölt célokra költségvetésileg meg nem állapított összegeket nem lehet külön törvényes felhatalmazás nélkül utalványozni, épenugy a törvényhozás költségvetési jogának sérelme nélkül nem lehet olyan összegeket nem behajtani, de elfogadni sem, melyeknek jogcímét és összegszerűségét a költségvetés nem állapítja meg. A költségvetési joghoz tartozik a virement, a hitelátruházás, ami szerint a kormány, ha a költségvetés egyes tételeiben megtakarítást ér el, a megtakarított öszszeget ugyanazon tétel más rovatában foglalt kiadás fedezetére fordíthatja. De a költségvetési jog sem az elméletben, sem a gyakorlatban nem ismer olyan felha talmazást, mely arra jogosítaná fel a kormányt, hogy a tételeiben és összegszerűségében megállapított hatszorosát hajtsa be az adófizetőkön. Mire való az egész költségvetés, ha a végrehajtó hatalom jogosítva érzi magát a költségvetési kereteknek ilyen példátlanul bátor kiterjesztésére. Hová lesz a törvéjnyhozás szuverénitása, ha nem a törvényhozás, de a végrehajtó hatalom állapítja meg az állami bevételek nagyságát s ezek között a közterhek mértékét. Hová lesz az a megszámlálatlan millió, amit a deficitmentes költségvetés egyes bevételi tételeinek hatszoros és hétszeres öszszegben való behajtása eredményez. Bizonyára egyetlen para sem vész el. De hova lesz ez a monstruózus bevételtöbblet, ha a költségvetés egyensúlya minden kiadásnál gondoskodott törvényszerű fedezetről. Ez a hatalmas bevételi többlet azt a látszatot kelti, hogy e törvényhozás költségvetési joga még más irányban is meg van sértve. Mert ha a zárszámadások óriási bevételi többletet nem tüntetnek fel, amire alig van kilátás, akkor arra kell gondolni, hogy vagy egyéb bevételek nem folytak be abban a mértékben, . ahogy annak beszerzését a költségvetés a kormány kötelességévé tette, vagy olyan kiadásokra kellett fedezetet teremteni, aminek folyósítására a törvényhozás a végrehajtó hatalomnak nem adott felhatalmazást. A vajdaság népe — osztály és nemzetiségi különbség nélkül — úgy látszik hiába panaszkodik az egyenlőtlen elbánás miatt, hiába emeli fel tiltakozó szavát az ellen a pénzügyi politika ellen, amely gazdasági előfeltételek nélkül belső jóvátételt hajt végre a vajdaságiak kárára s az ország egyéb területén élők javára. Süket fülekre talál ez a panasz, hogy a Vajdaság, bár népe az ország lakosságának 11%-át teszi ki, az egyenes adóknak mégis 28%-át fizeti. S emellett a legsúlyosabb adónemet más országrészeken nem is ismerik, ami miatt amig a Vajdaságban fejenkinti közteher 360 dinárra rúg, addig másutt alig éri el a 80—100 dinárt. Ez ellen hiába panaszkodott eddig s panaszkodik most a Vajdaság népe. De az ország törvényhozása csak megérti az a panaszt, mely a parlament legalapvetőbb joga, a költségvetési jog sérelmének orvoslását sürgeti I ? Csütörtökön tárgyalja a nemzetgyűlés az igazságügymmiszter elleni vádinditványt Az ülésszak végén igazolják a Radics-párti mandátumoka!: A törvényhozó (bizottság szerdán délelőtt tizenegy órakor Jovanovics Ljuba elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen szétosztották a bizottság tagjai közötti az ügyészekről és a birákról szóló törvényjavaslatok tárgyalására vonatkozó albizottsági jelentéseket. Jovanovics Ljuba elnök bejelentette, hogy a szerdai ülésen az ügyészekről szóló törvényjavaslatot fogják tárgyalás alá venni. Tászics előadó felolvasta az albizottság jelentését. Az elnök ezután arra való tekintettel, .hogy csak ma osztották ki az albizottsági jelentéseket, azt javasolta, hogy ezen az ülésen ne kezdjék meg az érdemleges tárgyaást, egyszersmint szünetet adott, hogy a bizottsági tagok megállapodjanak az érdemleges tárgyalások megkezdésének időpontjában. Az ülés újbóli megnyitása után Jovanovics Ljuba elnök jelentette, hogy a legközelebbi ülést írásban fogja összehívni. Délután ülést tartott a rokkanttörvényt tárgyaló bizottság, amely a javaslatnak több szakaszát elfogadta és előreláthatóan a legközelebbi ülésen be is fejezik ennek a javaslatnak a tárgyalását. Ugyancsak ülést tartott a bíróságok szervezetéről szóló törvényjavaslatot tárgyaló albizottság is. fittől az albizottságtól'az ellenzék tudvalévőén távol tartja magát és így a bizottság többségi tagjai egvtnás közt gyorsan elintézték és elfogadták a javaslatot és megszerkesztették az albizottsági jelentést, amelyet csütörtökön fognak a törvényhozó bizottság plénumának előterjeszteni. Az interparlamentáris konferenciát előkészítő bizottság szerdán nem tartott, ülést, a bizottság tagjai azonban , egymás közötti megbeszélések során tárgyaltak a konferencia anyagáról és a bizottság munkájának felosztásáról. A Radics-párti mandátumok igazolása Az ellenzék körében megütközéssel tárgyalják, hogy az igazolóbizottság a nemzetgyűlés határozata és az elnök külön figyelmeztetése ellenére Sem ült össze a szünet alatt. Az ellenzék ebből azt következteti, hogy a kormány nem akarja a Radics-párti mandátumokat a nyári szünet előtt igazoltatni és az ügy elintézését az őszi ülésszakra kivánja halasztani, holott a házszabályok szerint a parlament összeillése után három hónapon belül el kell végezni a mandátumok igazolását. Kormánykörökből eredő információk szerint az ellenzéknek ez az aggodalma alaptalan. A kormány nem akarja a mandátumok. igazolásával túllépni a házszabályokban megszabott határidőt és e hó 27-ikéig föltétlenül igazolni fogják a Raclicspárti mandátumokat. Addig azonban néhány sürgős törvényjavaslatot akarnak tető alá hozni, ami az ellenzék mostani erőviszonyai mellett sokkal könnyebbén megy, mint ha. a Radics-párti mandátumok már igazolva volnának. Az- igazolásra előreláthatólag közvetlenül a nyári szünet előtt kerül sor. Dr. Pérics Ninkó. az igazolóbizottság elnöke szerdán délelőtt meglátogatta a beteg Pasicsot íöpcsideri villájában. de az igazolások kérdését Szóba sem hozta előtte, hanem a birákról szóló törvényt tárgyaló albizottság munkájáról referált. Megválasztották a demokrata párt uj vezetőségét A demokrata párt újonnan megválasztott főbizottsága szerdán délután Dayidoyks hiúba elnökletével ülést tartott. Ezen az ülésen megalakult a főbizottság és megválasztotta a párt vezetőségét. Elnökké újból egyhangúlag Davidovics Hubát választották. Ugyancsak egyhangúlag történt a vezetőség többi tagjainak a megválasztása is. Alclnökökké Tímotijevics Koszta és dr. Krsztelj Ivó volt minisztereket, főtitkárrá dr. Vlajics Bozsidárt, pénztárossá Mihajtovics Ljuba képviselőt választották meg. Äz igazságügy miniszter elleni vádindiivány A parlament csütörtöki ülése iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, tekintve. hogy az interpellációkon kívül'a napirenden szerepei a. luki-rács Edó i.gazságügyminisztcr elleni vádindítvány' is. Mint már jelentettük, Lukinics betegségére való hivatkozással kérte a vádinditvánv'ra adandó válasz elhalasztását. Az ellenzék vezetői szerdán délelőtt ülést tartottak. amelyen ezzel a. kérdéssel' foglalkoztak és megállapították, fii egy az igazságügy miniszter kívánsága ellentétben van a ház szabni.vökkel. amelyek szerint a kinyomtatott vádirditváiiy kiosztásától számított tizenöt napéit belül köteles a miniszter válaszolni. ez a határidő pedig iunius 6-ikár; már lejárt. Ezért az ellenzék a parlament csütörtöki ülésén ellenezni tagja a halasztás megadását és követelni fogja. hogy. ha a miniszternek nincs módiiban szóbelileg válaszolni, akkor írásban terjessze be védekezését. Az ellenzék az alkotmány sajtószakaszának módosítását követeli Az ellenzéki pártok javaslatot nyújtottak be a, ^parlamentnek az. alkotmány 138-ik szakaszának megváltoztatásáról. Az alkotmánynak ez.a szakasza arról intézkedik, in^g.v az állami' hatóságok betilthatják mindazokat a lapokat, amelyek faji gyűlöletre, hatóságok és az állam elleni felkelésre izgatnak, Miután a javaslat beterjesztését töblr beogradi lap tévesen kommentálta, az ellenzéki pártok szerdán egy magyarázó kommünikét tettek közzé, mely a következőképp hangzik: — Az alkotmány 138-ik szakaszát rendkívüli viszonyok idején, a kommunista veszedelem korszakában vették fel. Ez a veszély ma. már nem áll fönn és ha’fenn is ,áll, azt a földalatti sajtót, amely az állam, ellen izgat, a hatóságoknak úgy sincs módjukban ellenőrizni. Az alkotmánynak ezt a szakaszát; a rend-1 űrhatóságok és a bíróság egész másféí'ekép értelmezik. A rendőrhatóságok azon a véleményen .vannak, hogy. a szakasz jogút ad nekik arra. hogy betiltsanak ' lapokat, pedig az alkotmány 13. szakasza is elég eszközt ad a hatóságok kezébe azzal, hogv lapelkobzással akadályozza meg a sajtó kilengéseit. A bíróság, viszont azt az álláspontot képviseli, hogy a 138-ik szakasz alapján nem lehet lapot betiltani, hogy ezeket az anomáliákat megszüntessük, ezért nyújtottuk be javaslatunkat a parlamenthez. Az ellenzék ilyen kommentárjával'
