Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-18 / 161. szám
2. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. június 18. szemben a Vreine szerdai esti száma a kormánykörök következő magyarázatát közli: — A 138. szakasz az átmeneti rendelkezések között van és ennélfogva nem tartozik az alkotmányosság egyes rendelkezései közé. Az ellenzék el akarja venni a kormánytól azt a jogot, hcgv betilthasson lapokat. amikor a közérdek azt megkívánja. A kormány azonban az alkotmánynak ezt'a szakaszát minden változtatás nélkül belevette a saitótörvény-javaslatba. amiből világosan látható, hogy az alkotmány e rendelkezésinek megszüntetéséről szó sem leltet. .4 külügyminiszter tanácskozásai Nincsics külügyminiszter szerdán hosszasan tanácskozott Markovics .lován belügyminiszter-helyettessel, aki kedden tért vissza Athénből. Később Nincsics külügyminiszter fogadta Dodge amerikai, Genard angol és Vakard bolgár követek látogatását. Ötszáz magyar diák helyett harminc Nem Írják be a magyar nemzetiségű tanulókat a magyar elemi iskolákba Mint annak idején megírtuk, a közoktatásügyi minisztérium néhány héttel ezelőtt rendeletet adott ki, a mely szerint a magyar elemi iskolák első osztályában a tanköteleseket junius elsején kell beíratni, mert a. tanév elején, szeptemberben csak a szláv elemi iskolákba lehet már beíratni a tanköteleseket. Ezek az előzetes beiratkozások már befejeződtek, a legtöbb helyen azonban olyan megdöbbentő eredménnyel végződtek, amely szomorúan jövendöli, hogy az uj tanév hány magyar elemi iskolát ité! némaságra. A Mól környékén levő magyar lakosságú községekben elenyésző csekély számmal vették fel a magyar tanköteleseket a magyar elerhi iskola első osztályába. Kirívó példája a tanügyi hatóságok eljárásának az, ami Feketicsen történt. Fcketicsen eddig ötszáznál több volt a magyar elemi iskolába járó tanulók száma, a most befejezett előzetes beiratkozás alkalmával azonban csak harminc magyar gyermeket vettek tel a magyar elemi iskola első osztályába, a többi ötszáz tanuló össze] csak a szláv tagozatra iratkozhatik be. Hasonló a helyzet Maliidjoson és a többi magyar községekben is, úgyszólván mindenütt. Az elemi iskolákról szóló törvényjavaslatot csak most tárgyalja a parlamenti bizottság és a bizottságnak legutóbbi ülésein — mint a Bácsmegyei Napló jelentette — Pribicsevics közoktatásügyi miniszter bizonyos előzékenységet tanúsított a nemzetiségi elemi oktatásra vonatkozó követelésekkel szemben. De az ellenzéki felszólalásokon túl a vajdasági radikális képviselők is fel akarnak szólalni a törvényjavaslatnak a plenum előtti tárgyalása során a nemzetiségi oktatás érdekében. Ugyanakkor, amikor a miniszter, a kormánypárti és ellenzéki képviselők kívánságára maga is jobb belátásra jut és enyhíti a nemzetiségi elemi oktatást korlátozó rendelkezéseit, éppen a tanügyi hatóságok úgy akarnak maguknak érdemeket szerezni íölöttes hatóságaik előtt, hogy a magyar nemzetiségű tanulók számára lehetetlenné teszik az anyanyelvűkén való tanulást. Vajdasági gazdasági kongresszus Szuhoticán A kiállítással kapcsolatban tarják meg a kongresszust A noviszádi kereskedelmi kamara előkészítő munkálatai A múlt év novemberében Noviszadon tartott gazdasági kongreszszus a szuboticai delegátusok megliivására elhatározta, hogy az ezidei vajdasági gazdasági kongresszust Szubotícán fogják megtartani. A szuboticai Lloyd e határozatra való hivatkozással, karöltve a vajdasági gazdasági kongresszusok állandó bizottságával megkereste a noviszádi kereskedelmi és iparkamarát, hogy közölje az állandó bizottsággal, alkalmasnak találnák-e a vajdasági gazdasági kongresszus megtartására az augusztusban rendezendő kiállítás időpontját és ha igen, tegyen javaslatot a kongreszszus napirendjének és előadóinak megállapítása iránt. A noviszádi kereskedelmi kamara szerdán válaszolt a megkeresésre és közölte, hogy a tervbevett időpontot kedvezőnek tartja, egyben megtette a napirend és az előadók személye iránt« előterjesztését. A kongresszus bevezetéseképpen dr. Kosstics Mirkó egyetemi tanár, a noviszádi kereskedelmi és iparkamara főtitkára »A Vajdaság gazdasági jelentősége országos viszonylatban« címmel tudományos előadást tartana. Dr. Grgegovics Czveto, az Országos Gyáriparosszövetség központi titkára a most készülő adóreformról és az ezzel összefüggő aktuális kérdésekről értekeznék. Dr. Franges Ottó, zagrebi egyetemi tanár az agráripar védvámjáról tartana előadást. Negyedik előadóként dr. StojaainOvics Miliszláv, a beogradi Trgovinszki Glasznik főszerkesztője szerepelne, aki a gazdasági körök osztályszervezeténck jelentőségével fog foglalkozni előadásában. Természetesen ez a négy szakelőadás csak a keretét képezné a szubcticai gazdasági kongresszus napirendjének. amely minden aktuális kérdést fel fog ölelni. A szuboticai kongresszus iránt vajdasági körökben nagy érdeklődés mutatkozik. Küzdelem a népbetegségek ellen Országos alkoholellenes kongresz« sznsok —- Faházikók a tüdőbetegek számára A jugoszláv országos alkoholellenes szövetség julius 3—4. és 5-én Noviszádon rendezi ifjúsági kongresszusát, amelyre ezideig 700 résztvevő jelentkezett, de a jelentkezők száma bizonyára erősen túl fogja haladni az ezret is. Az ifjúsági kongresszus résztvevői főleg középiskolai tanulók, akiknek országosnevü orvosprofesszorok és szociológusok szakszerű tudományos és népszerű előadásokat tartanak. A kongresszus rendezését az országos szövetség sarajevói központja . irányítja, mig annak megrendezését dr. Markovics Lázár novisádi egészségügyi felügyelő és dr. Jojkics Vladan egészségügyi felügyelőségi előadó vállalták. A kongresszust a Szokolanum helyiségeiben tartják meg. A megnyitó beszédet dr. Markovics Lázár egészségügyi felügyelő tartja. Az ifjúsági kongresszus után —előre láthatólag julius 6-, 7- és 8-án — Beogradhan az országos alkoholszövetség 5 felnőttek számára rendez kongresszust, ★ A külföldi csereorvosok vajdasági cso< portja még a tengerparton van és a tengermenti egészségügyi intézményeket tanulmányozza. A csereorvosok szerbiai csoportja, —, számszerűen hatan — akik közt egy paleszíiniai, egy algíri, egy ázsiai, egy angol és két francia orvos van, pénteken, e hó 19-én délelőtt 11 órakor Noviszadra érkezik, itt megtekinti az egészségügyi intézményeket és még aznap este visszautazik Beogradba. Junius 22-én mind a három csereorvoscsoport Zagrebban találkozik és együttesen tekintik meg Zagrebot, Ljubljanát, Maribort és Rogacska-Szlatinát. * A noviszádi egészségügyi felügyelőség a tüdővész elleni küzdelemhez uj eszközül — hollandi mintára — favázas, karikákon tolható házikókat fog a szegénysorsu tüdőbetegek részére készíttetni, hogy a betegek családjuk közelében tartózkodhassanak. A siruers Irta: Baedeker Egy hölgy látogatott meg. akit személyesen nem. csak látásból ismertem. A csinos nőket az ember, legalább látásból, mind ismeri. Mély gyászban volt. libsszu fátyollal. s a szemén meglátszott a sok sirás. — Sirversre volna szükségem. — így szólt. Bár rossz helyen járt nálam, mégis megkérdeztem: — Kit gyászol? — Az uramat. Nem tudia? Négy hónapja hogy meghalt. A szavai zokogásba fúltak. — Bocsásson meg. kérem. — mentegette magát szipogva. — Hacsak rágondolok, folynak a könvrtyeim. Sose fogok megvigasztalódni. A legderekabb, a leeiobb és a leggyöngédebb féri volt a világon. Azért jöttem önhöz. Csak ön tudna hozzája méltó verset írni. — Köszönöm a bizalmát, kedves nagyságos asszony, de nem foglalkozom a költészetnek ezzel az ágával. ' — Kivételesen megtehetné nekem. Igen jól díjaznám. Nekem azt mondták. hogy az efféléket az egész városban maga érti a legjobban. — Rosszul informálták. Sohase írtam sirverset. sőt egyéb verset se. A gyászruhás hölgy nem tágított és folytatta: — Kérem, ez önnek semmi fárad* a&g. Az író leül és néhány Déré alatt ólkészül egy ilyen kis költeménnyel. Hiszen nem akarom, hogy az olyan hosszú legyen, mint a Zalán Futása. Csak annyinak kell lenni amennyi ráfér a síremlékre, amely a iövő héten kész lesz. Persze magának látnia kellene azt. hogy tudia. mekkorának szabad lenni a versnek. — Semmi célja, hogy megtekintsem. Higyjc meg. mein tudok verset Írni. Kacsonkáné —- igv hívták a bánatos özvegyet — tovább ellenkezett: — Szerelmes verset talán nem. mert ahhoz uraságed már nem elég fiata. de egy sírvers olvan könnyű s inkább is illik az ön tiszteletreméltó korához. t — Ha olyan könnyű, akkor megcsinálja más is. — mondtam sértődötten. Kissé bántott, hogy a szomorú de pikáns nő a szerelemre való minden jogomat elvitatta. — még az ártatlan líráét is. — Én csak önben bízok. — liizelgett a hölgy. — mert in márkát akarok, s azt hiszem, az Uraságod ismert neve — — Az nem jöhet tekintetbe. Az ilyen alkalmi rigmusokat a szerző nem szokta szignálni1. — Tudom, de az mégis csak más. ha elmondhatom, hogy a síremlékre vésett gyászverset egy ismert költő egyenesen az én számomra és az ón számlámra szerkesztette, mintha — — De hiszen én egyáltalában nem vagyok költő. — Hogy mondhat ilyet? Az író, az költő. — Sokáig tartana, ha bizonyítani akarnám, mennyire téved. E helyett arra kell kérnem: higyfc el. nem vagyok poéta, nem tudok verselni, s igy természetesen sirverselni se. — Mért rém mondja rövidesen és egyszerűen, hogy nem akar. — Dehogy nem akarok! Nem tudok. Nekem is voltak kedves halottaim. s egyiket se búcsúztattam ilyen módon. —- Én pedig nem tudom elképzelni Miskámíiak a sírkövét vers nélkül. — Vieux jen! Ósdi dolog! Mondjon le az ura emlékének ilyen megörökítéséről. Ápolja azt egyébb módon: hűséges ráemlékezéssel. — Csakhogy én régiszabásu nő vagyok. Ragaszkodom a hagyományokhoz s az ősi szokáshoz. A bol dogult uram sirvers alatt fog pihenni. Máskülönben talán nem is volna nyugalma a sírban s nekem az ágyban. Ugy-e megcsinálja, amire kértem? Erélyesen intettem, hogy: nem. S ő szemrehányóan mondta: — Keservesen csalódtam Önben, tisztelt iró ur. Nekem azt mondták, hogy ön udvarias és előzékeny ember, aki szívesen tesz szolgálatokat az embertársainak, s főleg fiatal nőknek. Es én tisztességesen meg is fizettem volna a fáradságát... — Erről a jutalomról le kell mondanom. s mivel maga nem tud lemondani a sirversröl. azt tanácsolom. forduljon tehetséges fiatal irótársamhoz. Maróti Aladárhoz, aki tud verset írni s talán vállalja a megtisztelő megbízást. — Jó költő az? — Azt maid az Irodalomtörténet dötní el. Ö és még néhánvan annak tartják. És tudja, egészen nyíltan szólva, ha az embernek sirversre van szüksége, nem műszói azt éppen Petőfinél meg. vagy Byron-nál rendelni * Néhány hónap múlva találkoztam Kacsonkanéval az utcán. Már nem gyászolt, sőt modernül (ami annyit Jelent, hogy: izgatón) volt öltözve, és igen derülten mosolygott, amikor meglátott. — Megvan a sirvers? — kérdeztem. — Nincs. — felelte a hölgy. Aladár lebeszélt róla. — Aladár? — Nos. igen. Maróti Aladár, aki mindenben igazat adott Önnek. Ö is: azt mondta, hogy a költészetnek ez az ága már divatját múlta, s ennélfogva csak azt vésettük a sirkőre: emelte vigasztalhatatlan özvegye. De azért nagyon hálás vaevok Önnek. hogy hozza utasított. Megszerettük egyanúst s a múlt héten egybekeltünk. Nagyon boldog vagyok, és sósa fogom elfelejteni, hogy ezt a boldogságot önnek köszönhetem. Engedje meg. hogy a barátomnak, a1 .mitévőmnek tekintsem. Megengedtem neki. * így szerez az ember barátokat Aztán hosszú ideig nem láttam a szép nőt. De mikor tegnap szembe jött velem az utcán, elfordította a fejét, hogv ne kelljen köszönnie. Kiváncsi voltam, hogy mi lelte, s addig jártam utánna. amig megtud-, tam. hogy az érdekes házaspár félévi házasság után elvált. így szerez az ember ellenségeket! Talán mégis hibát követtem cl. hogy nem Írtam meg azt a sirverset . .
