Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-17 / 160. szám
8 OLDAL »■ ARA 1’|2 DINÁR PoStarioa plaćesa! smúm évfolyam Szubotica, SZERDA 1925 jtmius 17. 169. szám Kegjelenik minden reggel, ünnep után éa hétfőn délben Telefon azám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rcssin-Fonciére-paiota) Kiadóhivatal: Subotíca,Aleksandrova u!.l.{Lelback-paÍ3la) Eiég volt! (+) A bajok megelégelésének ezt az indulatkitörését lehetett hallani a napokban olyan alkalommal, amikor annak az öncélú nemzeti türelmetlenségen kívül semmi más pszichológiai alapja nem volt. Egy ismeretlen ember — senki nem tudja, honnan jött és hova ment — a szuboticai magyar párt közgyűlésén az elnök elé toppant és a fülébe dörögte : elég volt! A gyűlés e kifakadásra nyomban széjjelrebbent, mielőtt programszerű munkáját elvégezte volna. A magyarság a kisebbségi sorsban, tekintet nélkül pártpolitikai megoszlottságára, nemcsak a törvényeknek engedelmeskedik hűségesen, hanem a törvények fölé ágaskodó erőszakkal sem száll szembe és a jogaihoz való ragaszkodás erkölcsi tőkéjét nem veti bele botrányok forgatagéba. Sem jogosultsága, sem gyakorlati értelme Tre-m volt annak az egyéni akciónak, amely a magyar párt suboticai szervezetét megakadályozta abban, hogy a lisziujitást megejthesse. A választások izzó hangulatában elkövetett jogellenes cselekedetek sem menthetők, még kevésbbé azonban azok a kilengések, amelyeket a győzelemre törő harc túlfűtött atmoszférája sem igazol. Egyébként pedig miért lettvolvolna elég egy olyan gyűlésből amelynek résztvevői senkinek sem vétettek és a hatalom vizeit a legcsekélyebb mértékben sem zavarják ? A vajdaság népeit nemzetiségi különibség nélkül egészen más és sokkal súlyosabb gondok foglalkoztatják, semmint azt a megállapítást, hogy „elég volt“, egy ártatlan pártgyülésj megzavarására fecséreljék. Elég volt! — lebeg a felkiáltás egy virágzó országrész lakosságának ajkán. Elég voll a büntetlen gyanúsításból és vádaskodásból, elég volt az egyenlőjogu polgárok osztályozásából, elég volt a jogok és kötelességek adagolásának aránytalanságaiból, elég volt a meddő pártpolitikából,amelynek az ország gazdasági fejlődése esik áldozatul. A megelégelésnek ez a kórusa nem a magyarság körében zendül meg, amelynek egy szeiid pártgyülését felelőtlen elemek szétugrasztotték, hanem a Vajdaság gazdasági társadalmában, amely sorozatos tiltakozó gyűléseket tart, hogy a kormányzatot meggyőzze az adórendszer és agrórreform bénitó igazságtalanságairól és a bíráskodás mármár katasztrofális mizériáiról. Szerb, bunyevác, magyar, német és szlovák egykép fájdalmasan érzi, hogy a Vajdaságban a fejenkénti adó hatszor olyan nagy, mint e/ ország többi részében. Ugyan-csak az egész Vajdaság gazdasági boldogulásának állja útját az az ideiglenes és ötletszerű agrárreform, amely máról-holnapra megfoszthatja a föld megmüveiőit munkájuk gyümölcsétől. A közlekedési állapotokra nézve pedig kell-e jellemzőbb adat, mint a noviszadi mérnökegyesület elnökének panasza, hogy a Vajdaság által fizetett három milliárd adóból alig jut valami az itteni vasútvonalak, utak és hidak rendbehozására ? A Vajdaság követeli az adó-Á1 nemzetgyűlés szünetét az egyes parlamenti bizottságok serény munkára használják fel. A kormánynak nyilvánvalóan az a szándéka, hogy a szünet után minél több törvényjavaslatot terjeszthessenek a nemzetgyűlés elé, hogy igy a parlament e hónap végéig el legyen liátva munkával annál is inkább, mert junius végére a szkupstina hosszabb elnapolását tervezik. A bizottságok ülésein kívül más politikai esemény nem is történt a keddi nap folyamán, annál kevésbbé, mert Pasics miniszterelnök kedden sem hagyta el a Topcsiderben levő villáját és a függőben levő politikai tárgyalások igy nem haladhattak előre. A bizottságok ülése Ülést tartott kedden az interparlamentáris konferenciát előkészítő bizottság, amely több albizottságot választott. Az albizottságok először maguk közt fogják kidolgozni referátumaikat a plenáris tárgyalásra és azután a bizottság plénuma megállapítja azokat a határozati javaslatokat, amelyeket a jugoszláv delegáció az Interparlamentáris Unió genfi konferenciáján elő fog terjeszteni. Az elemi iskolai törvényjavaslatot tárgyaló albizottság kedden délelőtt és délután is ülést tartott. A tanácskozáson megkezdték a törvényjavaslat negyedik szakaszának tárgyalását. amelynek során Bazala dr. Zajednica-párti ismét szóvá tette a nemzetiségi iskolák ügyét. Szerinte a törvényjavaslat anacionalizáló szándékot mutat, amit nem lehet jóváhagyni. A másfaiit és nvelvü polgárokat meg kell nyerni az állam számára és nem elidegeníteni őket. Helyteleníti az iskoiakönvvek állami monopolizálását is. Hohnvec (szlovén néppárt) a vallásoktatásról szóló szakaszt birálta. Pribicsevics közoktatásügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy az ellenzék álláspontját nem teheti magáévá és különösen a vallásoktatást illetően megmarad az eredeti lamalat mellett rendszer egységesítését, az igazságszolgáltatás szanálását, a közlekedés megjavítását és,énnek a követelésnek szolidaritásában elmosódnak a nyelvi, faji és vallási ellentétek. A gazdasági körök eszmélnek rá leghamarabb, hogy elég volt abból a mentalitásból, amely pártgyülések oktalan szétkergetésére is vezet, amelynek azonban ennél sokká! mélyebbre vágó eredménye egy országrész túlterhelése adókkal és mellőzése a viszontszolgáltatásokban. fejezet került részletes vita alá. a mely a nemzetiségi iskolákról intézkedik. Az ellenzéki felszólalások után Pribicsevics közoktatásügyi miniszter kijelentette, hoev hozzájárul a szakasz olvan módosításához, amely Szerint a nemzetiségi, kisebbségek iskoláiban a nemzeti tárgyakat. a történelmet és földraizot nem az államnyelven, hanem az iskola oktatási nyelvén kell tanítani. Ezzel szemben belevették a szakaszba azt a rendelkezést, hogy a nemzetiségi iskolákban az államnyelv tanítása kötelező. Az albizottság a szakasz többi fejezeteit változtatás nélkül elfogadta. amivel azonban még nem fejeződött be a nemzetiségi iskolákról szóló javaslat vitája, mert a bizottság plénuma előtt erre vonatkozóan még élénk eszmecsere várható. Számos jel arra mutat, hogv a közoktatásügyi miniszter még további engedményeket is fog tenni, mert nemcsak az ellenzék, hanem több radikális képviselő síkra fog szállni a nemzetiségi iskolák érdekében. Különösen a vajdasági radikálispárti képviselők veszik előreláthatóan védelmükbe a kisebbségi iskolákat. Az albizottság ezután megkezdte az 5-ik szakasz tárgyalását, amely a tanítókról intézkedik. Nagyobb vita fejlődött ki a tanítóknak szolgálati minősítéséről szóló fejezetnél. A javaslat tárgyalását még nem fejezték be. Feltűnést keltett, hogy az iskolatörvényt tárgyaló albizottság keddi ülésén egy németpárti képviselő sem jelent meg. Igaz ugyan, hogy nincs némietpárti tagja az albizottságnak, de a házszabályok értelmében a bizottsági tárgyaláson mint vendég minden képviselő megjelenhet és fel is szólalhat, csak szavazati joga nincs. Előkészületek a washingtoni interparlamentáris konferenciára Kedden délelőtt ülést tartott az a parlamenti bizottság, amely instrukciókat dolgoz ki a washingtoni inieraäöagi^iäris koáere&ciáa r^S: A vajdasági képviselők a kisebbségi iskoláért Pribicsevics hajlandó engedményekre — A nemzetiségi tanulók a nemzeti tárgyakat is anyanyelvükön tanulhatják az elemi iskolában — Az elemi iskolai törvény bizottsági tárgyalása A délutáni ülés folyamán a 35-ik vevő jugoszláv delegáció számára. A bizottság három szekcióra oszlott, , amelyek külön-külön tárgyaltak. Az első — politikai — szekció tagjai lettek: Jovanovics Ljuba, dr. Jovanovics Máta, Jovanovics Jócó, Nincsics Momcsilló, dr. Markovics Lázár, Nesics Ljuba, dr. Tiambics Ante és Spaho Mehmcd. A jogi szekció a következőkből alakult meg: Popovics Ljuba. Popovics Vc- Ija, Perics Ninkó, Maries Krszta, dr. Polics Vladiszláv és Kumanudi Koszta. Végül a gazdasági szekció tagjai a következők lettek: Sztanics Andra, Sztanics Alexa, Jankovics Velizár, Koics Dra,gutái, Komnenovics Mirkó, Krajacs Iván, dr., Loncsarevics Iván, dr. Setyerov Szlávkó, Szálih Baljics és Radoszavlyevics Milos. A politikai szekció tagjai megkezdték a munka felosztását és a referensek megválasztását. Egyelőre csak a kisebbségi kérdés referensét választották meg Jovanovics Vásza személyében, aki az--eddigi interparlamentáris konfidenciákon is hasonló minőségben* működött. Segéd-referensként beosztottak mellé a vajdasági kisebbségek kérdésében Setyerov Szlávkót, a délszerbiai kisebbségek kérdésében Jovanovics Jócót és a bolgár aspirációk kérdésében Nesics Ljubát. A szekció még nem választotta meg elnökét, de nem kétséges, hogy Jovanovics Ljuba lesz az elnök. A gazdasági szekció Jankovics Velizárt választotta elnökévé, titkárrá pedig dr. Setyerov, Szlávkót. A jogi szekció elhalasztotta az elnökválasztást, azonban valószínű, hogy Perics Ninkót választja elnökévé. Földmivespárti konferencia Zagrebban Zagrebból jelentik: Hétfőn és kedden Zagrebban gyűlést tartottak a földmivespárt nem szerbiai szervezeteinek vezetői. A gyűlésen elhatározták, hogy Zagrebba julius hónapra pártkongresszust hívnak öszsze, amelyen Horvátország, Bosznia, Dalmácia és a Vajdaság földmivespárti szervezetei vesznek részt. A kongresszuson a párt meg fogja határozni állásfoglalását az összes aktuális politikai kérdések tekintetében, úgyhogy a Szerbián kívüli szervezetek a földmivespárt augusztus 30-ikán Beogradbaa megtartandó országos kongresszusán léphessenek fel. Az albizottság letárgyalta a sajtótörvényt A sajtótörvényt tárgyaló albizottság kedden délelőtt ülést tartott, a melyen megszerkesztették a jelentést a törvényhozó bizottság plénuma számára. A jelentést az ellenzéki tagok nem írták alá, hanem ellenvéleményt terjesztettek elő, a mely a következőkép hangzik: — Nem egyezik véleményünk a sajtótörvényről úgy. ahogy a többség elfogadta, sem általánosságban, sem részletekben. A beterjesztett törvényjavaslat szélső reakciós és agtid.emoiiratikus. ez a javaslat
