Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-16 / 159. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. június 16, ségi kérdésben. A kormány álláspontja ezekben a kérdésekben már olyan alaposan ki van dolgozva, bogy a delegációnak csak ezt az álláspontot kell tovább védenie. Minden kérdésben a delegáció két tagjának kell jól elké szülni, mert minden bizottságba egy tagot és egy helyettest választanak. A vitában még Jovanovics Ljuba, Setyerov Siavko, fankovics Velizér, Kumunudi Koszta, Kojics Dragutin és Karovics vettek részt, akik mind hangsúlyozták a washing toni konferencia fontosságát, majd elhatározták, hogy a bizottság állandó összeköttetést fog fenntartani a külügyminiszterrel és a parlament elnökével. Az érdemleges vitat a bizottság kedden kezdi meg. Nem enyhítik a sajtótörvény rendelkezéseit A törvényegységesitő bizottságnak a sajtótörvényt tárgyaló albizottsága hétfőn délután ülést tartott és azokat a szakaszokat tárgyalta, amelyek megvitatását eddig elhalasztották, valamint döntött az ellenzék javaslatai ügyében. így a 10. szakasznál Zsanics azt javasolta, töröljék azt a rendelkezést, a mely szerint országgyűlési képviselő nem lehet felelős szerkesztő. Srskics törvényegységesitő miniszter kívánságára a bizottság a módosítást elvetette. A 13. szakasznál az ellenzék követelte, hogy töröljék azt a rendelkezést, amely szerint a pénzbüntetés és illetékek biztosítására a törvényes zálogjog fennáll a szerkesztőség egész leltárára, sőt a kéziratokra is. Zsanics felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy a szellemi, irodalmi és művészi mozgalmakat rendszerint szegény emberek csinálják, akik gyakran idegen lakásban dolgoznak és e rendelkezés folytán az a veszély fenyeget, hogy senkise fogja lakását és berendezését szerkesztőségi célokra rendelkezésre bocsátani. A törvényes zálogjog ilyen kiterjesztése különben iis még bűnesetekkel szemben se áj! fenn. A bizottság Zsanics felszólalása ellenére is elvetette az ellenzék javaslatát. A 14-ik szakasznál az ellenzék a rikkancsok bejelentési kötelezettségének eltörlését kívánta, amit azonban a többség elvetett. Az ellenzék kívánságára az Újságárusokra megállapított korhatárt a javaslat 18 évről 16 évre szállította le. A 70- edik szakasznál uj fejezetet iktattak be, amely szerint azt a lapot, amely legkésőbb második számában a biróság által megítélt helyreigazító nyilatkozatot nem közli le, be kell tiltani. A 94-edik szakasznál elfogadták Zsanicsnak azt a javaslatát, hogy az uj törvény életbeléptetése előtt elkövetett sajtóvétségek ügyében a régi sajtótörvények alapján járjanak el. Markovics Lázár Indítványára elfogadták azt a javaslatot, hogy a királyról, vagy a királyi család tagjairól rajzolt karikatúra közlése vétség. Zsanics Indítványára elfogadták azt a javaslatot, hogy a parlament, tartománygvülések, közigazgatási és egyéb testületek, bíróságok nyilvános ülőidéiről és tárgyalásairól közölt teljes, vagy részleges, de a valóságnak megfelelő tudósítások nem képeznek .-.aj tó vétséget. Zsanics és Smodelj képviselők ezenkívül több szakasznál változtatást ajánlottak a sajtótörvény enyhítésére és különösen azért szálltak síkra, hogy a politüfsu Mjtővéts&t&kért elítélteket, »fis törvényeknek megfelelően, külön enyhébb elbánásban részesítsék, amit azonban a többség elutasított. Az albizottság ezzel befejezte működését és még csak kedden fog ülést tartani, végleges jelentésének negíogalmazása végett. Ezután a javaslat a törvényhozó bizottság plénuma elé kerül, ahol előreláthatóan még heves vita fog lefolyni a kormánypártok és az ellenzék között, amely harcolni fog a legszigorúbb intézkedések módosításáért. Bonyodalom a hajdujárási bérlők visszahelyezése körül Az uj telepesek nem akarják elhagyni a földeket — A váro3 a rendőrségre bízza az agrárminiszter rendeletének végrehajtását Szubotica város haiduiárási. vágójárási és csordajárási földjei körül az agrárminisztérium döntése után sem simultak még el a bonyodalmak. A minisztérium — mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — úgy döntött, hogy azokat a magyarországi optálókat akik egy hónappal ezelőtt telepedtek le a földekre. nem illetik meg a birtokbavett parcellák és ezek terméséhez és birtoklásához a régi bérlőknek van joguk. A határozat foganatosítása azonban alighanem újabb bonyodalmakra fog vezetni. A miniszteri döntés egyrészt orvosolja ugyan a huszonötéves városi bérletek bérlőinek sérelmeit, akiket máról-holnapra egyszerűen kitettek az általuk megművelt földekről, holott már erre az évre is kifizették a városnak a bérleti összeget, ugyanekkor azonban maga után vonja az uj telepesek érthető tiltakozását, akik nem akarják elhagyni a nekik átadott parcellákat és arra hivatkoznak. hogy a földek elfoglalása óta már ők is eszközöltek befektetéseket a földeken és munkájuk kárbavész. A város természetesen az agrárminisztérium döntéséhez tartja magát. amely szerint a régi bérlők visszahelyezendők a földekre. A város részérő’! az ügyben keletkezett minden bonyodalomért és anyagi károsodásért a noviszadi agrárhivatalt teszik felelőssé, amely a város megkérdezése vagy értesítése nélkül telepítette ki a régi bérlőket és helyezte el a földeken az ui telepeseket. A város már több ízben került hasonló esetek miatt összeütközésbe az agrárhivatallal. Ebben az esetben is a városnak nem volt tudomása arról. hogy a régi bérlőket kitelepítik a íöldekről és erről már csak az uj telepesek elhelyezése után a bérlők panaszaiból értesült. így a város, mint a földek tulajdonosa maga is befejezett tények előtt állt és nem tehette meg idejekorán a szükséges lépéseket, amelyekkel védelmébe vehette volna régi bérlőit. Az uj telepesek panaszaival szemben a város arra az álláspontra helyezkedik. hogy miután azok csak egy hónappal ezelőtt foglalták el a földeket, amelyek akkor már meg voltak művelve, nem lehet tekintettel arra. hogy az ui telepesek is eszközöltek már beruházásokat és végrehajtja az agrárminisztérium rendeletét. annál is inkább, mert a régi bérlők a bérleti összegek kifizetésével és a föld megmunkálásával sokkal jobban vannak anyagilag érdekelve. A minisztérium egyébként határozottan kimondta döntésében, hogy a földek kiosztására csak a jövő gazdasági év kezdetén kerülhet sor. azzal a feltétellel, ha ehhez az agrárreviziös bizottság is hozzájárul. Az ui telepesek viszoftt. akiket önhibájukon kívül tisztán csak az agrárhivatal téves és jogellenes intézkedése következtében ér most károsodás, a miniszteri döntés után csupán a noviszadi agrárhivatalt tehetik anyagilag felelőssé. Miután azonban az ui telepesek vonakodása folytán a régi bérlők visszahelyezése valószínűleg nem fog simán menni, a városi tanács az agrárminisztérium rendeletének foganatosításával a rendőrséget bízta meg. amely a rég! bérlőket a legközelebbi napokban visszahelyezi birtokukba. Á moli lialálfogáa Hat havi boriamé és huszonötezer dinár kártérítésre ítélte a biróság a volt moli rendőrő. mestert Fötárgyalás a suboticai törvényszéken j A moli rendőr-iogda titkait fürkészte már másodízben a biróság, ahova 1921. év október 21-én becsukták Ajmádi István moli lakost és ahonnan három napi fogvatartás után csak meghalni került haza. Az első tárgyalási múlt hó 2ó-án tartották meg ebben a bűnügyben, de nem fejezték be, mert a boncoló orvos tanúként! kihallgatása vált szükségessé és uj tanukat is beidézett a biróság. Hétfőn volt a folytatólagos tárgyalása a moli rendőrök bűnügyének, Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa előtt. A közvádart Vasziljevics Ljuba dr. államügyész képviselte, az első és harmadrendű vádlottat Vuics Milán dr., a másodrendű vádlottat Piskulics Zvonimir dr. védte. A vádlottak padján: Jaksics Vászó rendőr, Krnyajszki Jován rendőrőrmester és Pesics Milán rendőr ültek. Pavlovics István elnök a folytatólagos főtárgyalás megnyitása után bejelenti, hogy a boncoló orvos, Hdvel dr. Magyarországba költözött és igy nem volt beidézhető. Perazsics Bozsldár dr. törvényszéki orvos ismerteti a bonc-jegyzőkönyvet. Előtárj eseti véleményét, amelyhez dr. Bartha Antal törvényszéki orvos mindenben hozzájárul. Az elnök, valamint a védők több kérdést intéznek az orvosszakértőhöz. A védők főleg azt kívánják megállapítani, hogy a teljesen részeg állapotban levő Ajmádi a cellában elesés, vagy ütődás folytán szenvedhetett-e olyan sérülést, mely halálát előidézte? Az orvosszakértők ezt kizártnak tartják. A boncjegyzőkönyv szerinti sérülések: — bélrepedés, véraláfutásos, elszlnesedett nyomok — kemény, tompa eszköztől esetleg rúgástól erednek. Az orvosszakértő kihallgatása után a beidézett tanukat hallgatta ki a biróság. Az első tanú Denkovics György moli íérfiszabó. Negyedik szomszédja volt az elhalt Almádinak. Gyakran járt át hozzá. Amikor hallotta, hogy becsukták, megkérdezte Ajmádinét, hogy miért zárták be az urát? Az asszony se tudta, mert amikor elment a községházára, megtudakolni a rendőrvezetőtől, azt mondotta neki, hogy ha sokat alkalmatlankodik, vagy kirúgja, vagy az István mellé zárja. Harmadnapra, mikor Almádi kiszabadult, mindjárt meglátogatta és akkor Ajmádi azt mondotta neki: »Megvertek rettenetesen. Csak hason ne vágtak volna. Ez lesz az életem vége.« Azután meg is halt. Az elnök: Kérdezte, hogy ki verte , meg?, A tanú: Igen. Az elnök: És mit mondott Ajmádi? A tanú: Azt mondta, a vezető ur, aztán Terlac Stevó és K.onyovics Nécó. Czibolya Antal tanú ismerte Ajmádi!, aki mikor a fogdából hazajött mondta neki, hogy a vezető ur verte. Hároman verték. Marodics Dragoljub tanú — szintén szomszédja volt az elhaltnak, — elmondja, hogy Ajmádi panaszkodott neki, hogy tapostak rajta, a hasán és a mellén. A bizonyítási eljárás ezzel befejezést nyert és elhangzottak a perbeszédek. Vasziljevics Ljuba dr. államilgyész íentartja a vádat. Vuics Milán dr. védő kifejti, hogy védencei, Jaksics és Pesics rendőrök ellen nem merült föl bizonyték. Fölmentést kér. Piskulics Zvonimir dr. Krnyajszki védője, azt vitatja, hogy Ajmádi, részegségében, maga okozhatta sérüléseit. A perbeszédek után a biróság meghozta az Ítéletet, mely szerint Krnyajszki Istvánt bűnösnek mondja ki halált okozó súlyos testi sértés bűntettében és ezért hat havi börtönre és — az özvegy részére, aki hét árvával maradt, — 25.000 dinár kártérítésre ítélte, Jaksics és Pesics rendőröket a biróság fölmentette. Az államügyész megnyugodott a fölmentésben, de felebbezést jelentett be Krnyajszkira vonatkozólag súlyosbításért. „Katonák voltak Somogyi Béla gyilkosai“ — mondja a magyar ijjazs.í güg'/miniszter — Szervezkednek a legitimisták Budapestről jelentik: Az ellenzék parlamenti akciója során követelni fogja, hogy a hadbirósági eljárás helyett a polgári bíróságra bízzák Somogyi és Bacsó gyilkosainak kinyomozását, mert igy több garanciát látnak arra, hogy í a bűnösök íelelősségrevonása minden • befolyástól mentes lesz. Ebben az ügyben egy újságíró kérdésére Pesthy Pái igazságügyminiszter a következőképpen nyilatkozott: — A Somogyi—Bacsó-féle gyilkosság ügyében egész egyszerűen azért illetékes a hadbíróság, mert a gyilkosok katonák voltak. Az ügyben kezdettől fogva katonai nyomozás folyt és igy az uj eljárásnak is a hadbíróság előtt kell lefolynia. Egészen bizonyos az. hogy akik a gyilkosságot elkövették, katonák voltak és igy a hadbíróság illetékességét senkisem vonhatja kétségbe. Csak azt kell az uj eljárás folyamán kinyomozni, hogy kik voltak ezek a gyilkos katonák. Az igazságügyminiszter nyilatkozata nagy feltűnést kelt. tekintve, hogy eddig az volt a kormány álláspontja, hogy a [tettesek még nincsenek kinyomozva. A legitimisták kilépnek a passzivitásból A legutóbbi politikai események egyik figyelemreméltó következménye az a hatalmas legitimista tüntetés, amelyet vasárnapra készítenek elő gróf Sigray Antal Körmenden megtartandó beszámolója alkalmával. A legitimisták, akik a Benlczky-ügyben eddig nagyon rezerváltan viselkedtek, valószínűleg a Horthy melletti ébredő-tüntetés ellensúlyozására rendezik a legitimista-demonstrációt. A legitimisták ki akarnak lépni a passzivitásból és ujult erővel, egységesen fognak bekapcsolódni az országos politikába. A cél: a legitimizmus társadalmi megszervezése, oszhataflan táborba gyűjtése a legitimizmus híveinek. A külpolitikai és belpolitikai szempontból egyaránt nevezetes zászlóbontáson a legitimista politikusokon kívül számos küldöttség képviselteti magát és különösen nagy számban vonulnak föl a Dunántúl és Nyugatmagyarország legitimista kerületei. A beszámolón gróf Sigtettesek még nincsenek kinyomozva és az uj eljárásnak éppen ez az oka.
