Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-16 / 159. szám

1925. junius 16, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet ess a Az erdélyi magyar egyházak pa­naszait, mint ismeretes, most a napok' ban titkos ülésen tárgyalta a Népszö­vetség. A pimaszok tárgyalásával kap csolatban a legtekintélyesebb svájci lap a Journal de Génévé a következő figyelemreméltó cikket irta az erdélyi magyarság akciój áról: — Azt lehet mondani, hogy a nép­­szövetségi tanács mostani ülésezése a kisebbségek jegyében folyik le. A ta­nács külön bizottsága már elfogadta a romániai magyar telepesek petícióját, a melyre vonatkozóan a bukaresti kor­mány megadta válaszát a vezértitkár­ságnak. Most beérkezett az erdélyi há­rom magyar egyháznak, a római ka­tolikus, a református és az unitárius egyháznak beadványa Anghelescunak magánoktatási törvényjavasatával szem­ben, amely véget akar vetni a feleke­zeti iskoláknak. Nevezetes esemény, hogy a három egyház közt ebben a kérdésben egyetértés jött létre. A be­adványban a magyar egyházak kijelen­tik, hogy szilárdan ragaszkodnak ah­hoz az autonóm jogúiéhoz, hogy feleke­zeti iskolákat állíthassanak fel; tilta­koznak a román magánoktatási tör­vényjavaslat ellen, amely lerombolja intézményeik elkölcsi értékét, egyhá­zaik szabadságát és emberi jogaikat * A csúcsai paktum szóba került az erdélyi magyar párt intézőbizottságának legutóbbi ülésén. A párt demokratikus csoportja, a kalotaszegiek javaslatot terjesztettek az intézőbizottsághoz, a melyben egyrészt követelték, hogy a .paktumot hozzák nyilvánosságra, más­részt, hogy az egyezményt vegyék re­vízió alá. Az intézőbizottság hosszabb vita után elutasította a kalotaszegiek kívánságát azzal az indokolással, hogy a közlést a kölcsönösen fogadott disz­kréció folytán nem tartja szükségesnek. Az ülésen egyébként a kalotaszegiek régebbi javaslatai fölött is döntöttek: egyhangúlag elutasították valamennyi kalotaszegi indítványt, köztük azt is, hogy uj nagygyűlés jelölje ki az erdé­lyi magyar ksebbség politikájának uj irányvonalait. * A kolozsvári magyar színház pri­madonnáját Poór Lilit, mint az erdélyi lapok írják, a bukaresit Népszínház meghívta vendégszereplésre. A kiváló magyar színésznő, aki a meghívást el­fogadta júliusba» megy Bukarestbe, a hol az Antóniát, Lengyel Menyhért vi­lághírű darabját játsza el — román nyelven. A román színigazgató, aki Poór Lilit meghívta vendégszereplésre, hogy a magyar művésznőnek megköny­­nyitse a vendégjátékot, a darabon, a szerző beleegyezésével olyan módosítá­sokat tett, hogy Antonia egy magyar asszony, aki román földbirtokoshoz ment feleségül: a kolozsvári primadon­na rossz kiejtése és fogyatékos román nyelvtudása Ilyen rendezés mellett, leg­alább nem hagy foltot az előadás tisz­taságán. Az erdélyi magyar sajtó öröm­mel üdvözli a román-magyar kulturkö­­zeledésnek ezt a letagadhatatlan sikerét. * Az Avarescu-páriról, amely paktu­mot kötött az erdélyi magyar párttal, az a hir járja Bukarestben, hogy rövi­desen átveszi a kormányt Bratianuék­­tól. A kormánycsere hírére az egyik erdélyi magyar lap munkatársa megin­terjúvolta az Avarescu-párt egyik ve­zetőtagját Lintia Liviuszt, hogy kor­­mányrajutásuk esetén milyen kisebb­ségi politikát fognak folytatni: »A párt­program — mondta Lintia Livíusz — a különböző kormánypárti ágak mellett a kisebbségi kérdést is magában fogja foglalni, mint olyan kérdést, melynek rendezése az állam szempontjából igen nagy fontosságú. Én a magam' ré­széről teljesen tisztában vagyok az or­szágban élő nemzetiségek kulturális és gazdasági fejlődésével és erejével és tisztában vagyok azzal is, hogy az or­szág konszolidációjának munkájában a kisebbségeknek is ki kell veiuiiök a maguk részét. Hogy ezt elérhessük, szükséges keresnünk azt a megértési pontot, amelynek segítségével ez a kon­szolidáció lehetségessé válik. Hangsú­lyoznom kell azt, hogy ennek a meg­értésnek létrehozása nemcsak a román­ságnak érdeke, hanem érdeke ez első­sorban maguknak a kisebbségeknek, mert csak igy lesz lehetséges részünk­re a kulturális és gazdasági fejlődést biztosítanunk. Nem akarunk elnyomni senkit, nem akarunk senkit a jogaiban megrövidíteni, hiszen a román nép ter­mészeténél fogva toleráns és demokra­ta nép és nem természete az elnyo­más. őszinte, lojális magatartást kívá­nunk, amelynek fejében készek va­gyunk a testvéri együttműködésre.« részéről senkit nem fog különösebben meglepni, ha elmarad. A miniszterelnök hívei valószínűnek tartják, hogy Bethlen a Bcniczky-ügy helyett genfi eredmé• nyeiről fog_ beszélni és ott elért sikereit olyan módon fogja dokumentálni, hogy azok kerüljenek az érdeklődés homlok­terébe és — legalább is pillanatnyilag eltereljék a figyelmet a belpolitikád kérdések legfontosabb és legkényesebb ügyeiről. Painlevé nem tárgyal Abd e! Krímmel A francia miniszterelnök visszatért afrikai útjáról Marokkóban megszűnt a francia pánik Rabatból jelentik, hogy Painlevé mi­niszterelnök vasárnap délután onnan repülőgépen visszaindult Parisba. A mi­niszterelnök Rabatban közvetlenül mie­lőtt felszállott a repülőgépre, fogadta a sajtó képviseió'it. Kijelentette előttük, hogy Franciaország minden körülmények között békét kivan, de rossz szolgálatot tesznek a béke ügyének azok, akik messze a lövészárkoktól, Párisban azt hirdetik, hogy Franciaország nem akar verekedni. Ezek az emberek csak a riff-kabilokat bátorítják. Franciaország szerződésben vállalt kötelezettséget arra, hogy a protekturátusa alá rendelt ma­rokkói területen biztosítani fogja a rendet és a nyugalmat, tehát Spanyolországgal egyetértőleg kell eljár­nia, hogy Marokkóban biztosítsa és tar­tósan helyreállítsa a nyugalmat. Abd el Krímmel, aki benyomult a spanyol zó­nába és most is ott van, Franciaország nem tárgyalhat, mig a lázadó riff-kabi­­lok ki nem takarodnak, mert az ilyen tárgyalás a szerződés megszegése volna. Nem azért kezdett háborút Franciaor­szág, hogy hódításokra tegyen szert hanem hogy a szerződés értelmében a békét helyreáltilsa. A miniszterelnök után Jaquemot tá­bornok, a hadügyminisztérium elnöki osztályának vezetője adott a hirlapirók­­nak tájékoztatást a marokkói harctéri helyzetről. Kifejtette, hogy a francia hadállások erősek és a francia csapatok helyzete kedvező. Nincs ok aggodalomra és ki van zárva, hogy Abd el Krím offenzivája Fez ellen eredményes lehes­sen. Uezzan környékén a francia csapa­tok között átmenetileg zűrzavar kelet­kezett, pánik támadt, amely azonban már elmúlt. Tetuan közelében a marok­kóiak nagy támadást kezdtek és át akarták törni a spanyol vonalat, azon­ban súlyos veszteségeket szenvedtek és meghátráltak. Fezből jelentik, hogy Abd el Krím általános offenzivára készül. A riff-tör­­zsekhez kiáltványt intézett, amelyben azt igéri, Hogy rövid idő alatt mindnyáju­kat fel fogja szabadítani és iparkodni fog nemzetét ismét naggyá tenni. Csehszlovákiában teljesen elszakad az állam az egyháztól Éles kultúrharc várható a radikális uj egyházi törvény miatt Prágából jelentik: A klerikális Lidove ezentúl nem tarthatnak fenn iskolákat Listy közli, hogy a közoktatásügyi kor­mány elkészítette az egyház és állam teljes különválasztásáról szóló törvény­­javaslatot, amely bizonyára kulturhábo­­rut fog felidézni radikális rendelkezései­vel. A javaslat egyik legfontosabb intéz­kedése, hogy az egyházak minden álla­mi és községi javadalmazása és támo­gatása megszűnik, az oktatás tel'jesen az állam hatáskörébe megy át, a tanítás elveszti felekezeti jellegét, a tantárgyak közül kihagyják a vallásoktatást s an­nak helyébe lép az etika és a polgári kötelességek tanítása. A felekezetek jesen feleslegessé teszi. és az egyetemeken megszűnik a teoló­giai fakultás, az egyházi tudományokat pedig a főiskolákon világi tanszékeken fogják művelni. A törvényjavaslat behozza a kőtelező polgári házasságot, az egyes felekezetek vagyonát államosítja és kimondja, hogy bizonyos körülmények között a katho­­tikus templomokat más vallásfelekezetek is használhatják. Az anyakönyvvezetést teljefen kiveszi a javaslat a lelkészkcdö papság kezéből és behozza az állami anyakönyvveze tést, ami által a papi funkcionárust tei-Bethlen miniszterelnök Korthynál Kedden nyilatkozik a nemzetgyűlésben a Beniczky-ügyrol ezek háttérbe szorítják a Bcmczky-ügy egész jelentőségét, emiatt nem találta fontosnak, hogy Be­­niczky tanúvallomásával foglalkoz­zék, bár az kifejezetten hivatkozott rá, mint tanúra. A kihallgatásról nem szivárog­tak ki bővebb részletek és egyelőre nem tudni, hogy a kormányzó hogyan fo­gadta a miniszterelnök magyarázatát. Bethlen miniszterelnök egyébként ed­digi budapesti tartózkodása folyamán a Beniczky-üggyel összefüggő semmi­féle részletkérdésről nem nyilatkozott, igy Az Újság dolgáról, Beniczky sza­­badlábrahelyezéséről, a parlamenti vizs­gálóbizottság kiküldéséről sem. Politikai körökben már hétfőn délelőtt nagy ér­deklődéssel találgatták, vájjon milyen ä álláspontot foglal el Bethlen a Beniczky- I ügyben és fog-e erről keddi parlamenti felszólalásában nyilatkozni. Mindenki természetesnek találná, ha ez megtör­ténnék, de éppen gróf Bethlen István Budapestről jelentik: Bethlen István gróf miniszterelnök, aki vasárnap érke­zett vissza Oenfből, a déli órákban hosszas tanácskozást folytatott a távol­létében történt politikai eseményekről Vass József miniszeretaökhelyettessel, Rakovszky Iván belügyminiszterrel és Csáky Károly gróf hadügyminiszterrel. A kormányzó, amint a miniszterelnök hazaérkezéséről értesült, nyomban ma­gához kérette Bethlent, akit a gödöllői királyi palotában fogadott Vass, Ra­kovszky és Csáky miniszterekkel együtt. A kihallgatás alkalmával szóbakerüt, hogy Bethlen miért nem tartotta szükségesnek Géniből nyilatkozatot küldeni Beniczky Ödönnek a kormányzó ellen emelt vádjaira vonatkozólag és miért nem tett azonnal tanúvallomást a kormányzó mellett. Bethlen miniszter­elnök arra az álláspontra he'vezkedett, hogy ő Genfben az ott elért eredmények hangulatában élt és az volt a nézete, A lengyel kormány gazdasági bojkottot hirdet Németország ellen Franciaország választott bírósági szer* ződést ajánl Németországnak Varsói jelentések szerint a garan­­cia-pakíuni miatt, amelyben Német­ország nem garantálja Lengyelor­szág felé eső határait, a lengyel kormány erős gazdasági represszá­­liákra készül a német birodalom ellen. Mindenekelőtt Lengyelország megszüntetni készül a szénszállításo­kat Németország felé, a lengyel kor­mány ezenkívül felhívta a lakosságot, hogy a német árukat bojkottálja és szüntesse be az importot Németor­szágból. A lengyel kormány, hir sze­rint, el van szánva aira, hogy a gaz­dasági háborút minden tekintet nélkül végigküzdi, bár számol azzal, hogy a harc folytán a munkanélküliség, kü­lönösen a sziléziai szénterületeken növekedni fog. Mint a Matin közli, a biztonsági szerződésre vonatkozó francia jegyzék döniőbirósági szerződést javasol Németország és Franciaország kö­zött, amit egy német-belga, valamint egy német-csehszlovák-lengyel bizton­sági szerződés egészítene ki. A jegy­zék azt is követeli, hogy Németország lépjen be a Népszövetségbe. Az Echo de Paris szerint a szerződés nagy előnyt jelentene Németország­nak, amennyiben a leszerelés kérdése teljesen háttérbe szorulna. A fran­ciák nem utasítják el a német kor­mány által kezdeményezett újabb általános európai konferencia egybe­­hívását sem. Bizonyítványt kapnak a betiltott magyar osztály növendékei Nem kell magán-vizsgát tenni a subeticai zárda első osztályú tanulóinak Megírtuk, hogy a közoktatásügyi mi­nisztérium május 24-én azonnali hatál­lyal megszüntette a szuboticai Miasszo­­nyunk-zárda magyar tannyelvű leány­polgárijának első osztályát és úgy ren­delkezett, hogy a tanulók más intézet­ben tegyenek magánvizsgát. A sérel­met, arait a betiltás ténye jelent, fokozta az a körülmény, hogy a betiltás a tanév végén következett be, mert a kései ins tézkedés váratlan tanulmányi nehézsé­geket, a szülőkre pedig magánvizsgadi* jak alakjában jelentékeny megterhelést hárít. A zárda-iskola igazgatósága ezért sürgős felterjesztést intézett a minisz­tériumhoz, engedélyt kérve arra, ho^y a betiltott első osztály növendékei az intézetben fejezhessék be 3 tanévet és ne kelljen magánvizsgalatot tenniök, Mulagurskt Albe polgármester, továbbá dr. Radonics Jovan és Juries Márko szuboticai képviselők interveniáltak a minisztériumban a felterjesztés gyors és kedvező elintézése érdekében. Ennek ai intervenciónak eredményekép most ér-­­kezett meg a minisztérium döntése,' amely szerint a suboticai zárda magyar-' nyelvű leánypolgári iskola első osztályé-; nak növendékei még az intézetben fe­jezhetik be a tanévet és számukra az évvésri bizonyítvány kiadható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom