Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-12 / 127. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEt NAPE t925. május 12. Kovin község 6,200.000 dináros valorizálás! pere C»ak a hollandok gondollak a háborúra A belacrkvai törvényszék szombaton szenzációs valorizálási pert tárgyalt. A per nemcsak a perelt összeg nagysága miatt, de azért. is rendkívül érdekes, mert a szerződő jelek egyike a jelzálog­­kölcsöntadó Donau Hipoteck Dank há­gai jelzálogintézet olyan üzleti előrelá­tást tamisitott az ügylet megkötésénél, hogy egyetlen elképzelhető vagy bekö­vetkezhető eshetőséget sem hagyott fi­gyelmen kivid. A hágai Donau Hi pot cél; fiánk 19 lo­bén 260.000 osztrák-magyar korona jel­zálogkölcsönt adott Kovin politikai köz­ségnek, amelyből az akkor még Keve­­vrira község laktanyát, elemi és polgári iskolát akart építeni. A laktanya és az elemi iskola cl is készült, tnig a háború kitörésekor a pol­gári iskola építése befejezés előtt állott. Amikor Kevcvára a hollandus bank­kal a szerződést megkötötte, a kevevá­­rai községi képviselőtestület ki volt oszlatva és Temesmegye főispánja Ke­­vevára közigazgatása élérc igazgatóta­nácsot rendelt ki. amelyre mindazt a jogkört átrnliázta. amely a képviselő­testületet általában megilleti. Ez az igaz­gatótanács kötötte meg a 260.000 koro­nás jelzálogkölcsönt és a megállapodást az alispán is és a megyei törvényható­sági bizottság is jóváhagyta. A szerző-' dést közjegyzői okiratba foglalták. Ez a közjegyzői okirat a kereskedelmi bölcs előrelátás csodás példája, amely min­­, den lehetséges és elképzelhető vis ma­jorra gondolt. A hollandus bankárok kikötötték, hogy ez adós Kevcvára minden anyagi fele­lősséget magára vesz. amely akár há­borúból. Ionná (doniból, expropriációból, anarchiából, pénzdcvalváciöból, agrár­reformból kifolyólag előállhat. Evćgbp! a szerződés 14. §-a mindeze­ket előrelátva a visszafizetést a min­denkor érvényben levő pénznemben, de a hitelező kívánságára aranyban köti ki. Kovin község beleegyezését adta, hogy a holland bank tisztán közjogi ma­tériába is beleszólhasson azáltal, hogy arra az esetre, ha Kovin község meg­levő vagyona akár értékcsökkenés vagy bármely más okból nem volna elegendő az adósság kifizetésére, a hitelező bank felhívására Kovin köteles a lakosságra külön közterhet kiróni és a bank szerző­désileg biztosította magának a jogot a községi pénzkezelés tekintetében nem­csak az ellenőrzést gyakorolni, hanem kellő utasításokat is adni. Ezekbe a feltételekbe Kovin község felettes hatóságai beleegyeztek és 1913 augusztus 2-án aláírták a közjegyző előtt a szerződést, amelyen a község részéről Csermák Vilmos »megyei biz­tos: és Kokora Illés igazgatótanácstag írták alá. Amikor mindez rendben meg­történt, a holland bank kiutalta a 260.000 hékekorouát és kovin község arra a cél­ra használta fel a kölcsönt, amelyet maga elé tűzött. Kovin meg is kezdette a részletfizetéseket és kamatszolgálta­tást és mindaddig hiánytalanul teljesí­tette, amig 1916-ban, az év vége felé a háború következtében jelentékenyebb aránytalanság mutatkozott a papír- és aranykorona közt. \ Donáti Hipoteek Bank erre minden külön értesítés nélkül folyószánilakivo­­ratot küldött Kovin községnek, amely­ben az adósság már hollandi forintban volt feltüntetve és kérte a községet, hogy a folyószámla kézhezvételét - is­merje el. Ezt a község el is ismerte, 1917-ig tovább folyt az esedékes rész­letek törlesztése, de akkor már az ár­folyamkülönbözet igen súlyos volt. 1917 októberében a hágai bank arról értesi tette Kovin községet, hogy a szerződés 14. §-ának megfelelően a visszafizetést most már aranyban kívánja. Minthogy a belügyminiszter 1914. évi 9420. számú rendeleiével az aranyki vitelt és az aranyban való fizetést megültoUa és bank rpfOKg^nj/jti szerződébbiztositotía jogához, a község 14 nappal később a kölcsönügyletet leibontottnak nyilvání­totta és ezt azzal indokolta, hogy a köl­csön nagyon terhes reá, miért is más kölcsönt vesz fel, amelyből kifizeti a holland bank követelését. Noha Kovin r,em a vis maiorra hivat­kozással mondta fel a banktartozását, a holland bank azt mégis tudomásul vette és megírta a község vezetőségének, íogy a visszafizetést addigra függeszti fel, amikor az aranykiiizetésröl szóló belügyminiszteri tilalom már nem lesz érvényben, mert a bank. a szerződés 14. §-a alapján változatlanul ragaszkodik az aranyfizctésiicz. Erre minden további tárgyalás a két fél közt megszűnt. Ko­vin nem tette letétbe az adóssága hátra­levő,részét és uj kölcsönt se vett fel. A jugoszláv állam megalakulása után a bank a belacrkvai törvényszéknél dr. Hadzsi Koszta 6.200.000 dinár -séget. Dr. Hadzsi j­kolását dr. Kari Ifr ,s-gerichtsrat a bécsi I is jogforrásnak elfogadót orisa­íionsproblem in der Rechtspraxis und Gesetzgebung Mitteleuropas« című nagy jogi és pénzügyi munkájára alapítja, mely szerint a szerződés agy értelme­zendő. amint az becsületes gondolkodás mellett a gazdasági tendenciának meg­leld és hogy a szerződés teljesítésének megtagadása a jogállamba vetett hitet ingatná meg. A belacrkvai törvényszék a kereset indokait magáévá tette és az egész ke­reseti összeget megítélte a banknak, a mely ellen a kovini elöljáróság felebbe­­zeit. Az ügyet másodfokon a noviszadi ielebbviteli bíróság fogja tárgyalni. Ostromállapot a határ mentén A suhoticai tanyákon a1 határőrség brutalizálja a lakosságot A megkínzott emberek panasza — Letartóztatták a tanítót A tavankuti plébános följelentette a határőrség parancsnokát Ötven család bemenekült Suboticára A szuboticai rendőrségen a leg­utóbbi napok folyamán mintegy öl­vén iöldmives-család kért védelmet a határőrség túlkapásai ellen. Ezek 1 családok a vágó járási és a hajdú­­járási tanyákról menekültek el ti­tokban, éjnek idején a határrendö­­rök brutális önkénye elöl Szuboticá­­ra és — mint a szuboticai rendőr­ségen kijelentették addig nem is mernek otthonukba visszatérni; a inig a hatóságok rendet nem terem­tenek a valósággal harctérré válto­zott határmenti tanyákon. A mene­kült íöldmivesek, akiknek panaszai­ról a szuboticai rendőríőkapitánysá­­gou jegyzőkönyvet vettek föl. egy­behangzóan előadták, hogy amióta i liatárrendőrség személyzetét ki­cserélték. ostromállapot lépett élet­be a tanyákon: az uj határrendőri közegek minden különösebb ok nél­kül elhurcolják a lakosokot ottho­nukból. ártatlan embereket, akik el­len még vád sincs, félholtra vernek és ha valaki ellen áfást próbál kifej­teni, annak még családját sem kí­mélik, Az, uj határőrség be­mutatkozása Az északkeleti jugoszláv-magyar határőrséget a belügyminisztérium utasítására nemrég felváltották, mert állítólag nem teljesítették kel­lő szigorúsággal kötelességüket és ezáltal lehetővé tették, hogy a ha­táron a csempészek ismét megkezd­jék iizelmciket. Az uj határőrség egy kapitány parancsnoksága alatt, a múlt héten vette át a szolgálatot. Néhány napig a legbarátságosabb egyetértés uralkodott a határőrök és a lakosság között, pénteken azon­ban egy egész jelentéktelen ügyből kifolyólag, a határőrség magatartá­sa teljesen megváltozott. Raffai János íöldmives felesége ugyanis csütörtökön bejött Szubo­ticára bevásárolni. Útközben a,z tgvik határőr, aki élelmiszerekért már többizhen megfordult Raffaiék­­nál, megbízta az asszonyt, hogy vá> sároijon a részére egy kiló cukrot. Az asszony eleget is tett a határ­­rendőr kérésének és amikor az pén­teken megjelent a cukorért, az árát kérte tőle. Ugyanakkor ott tartóz­kodott Raffaiék sógora Zemkó Ta­más íöldmives. aki tréfás hangon követelte a határőrtől, hégy fizesse meg a cukor árát. A határőr erre eltávozott, de estefelé, amikor Zem­kó Tamás átment testvére Zemkó István tanvájára, utána ment két batárrendor és minden tiltakozás el­lenére bevitték a laki any áru. Ott összeverték s kezdték faggatni, hogy ismerősei közül kinek lakik rokona Magyarországon. Egy óra hosszat tartott ez a vallatás, azután Zemkó i hazaengedték. Zemkó vallatása során csak any­­nyit tudott mondani, hogy tudomá­sa szerint Urbán Antal napszámos­nak a szülei Magyarországon lak­nak. Kálvária-ut a laktanyáig Urban Antalt szombaton reggel kerítették elő. A reggeli órákban megjelent lakásán egy járőr és fel­szólította. hogy kövesse őket a lak­tanyára. Minthogy ekkor már hire ment a lakosság körében Zemkó ki­hallgatása körülményeinek, Urbán vonakodott a határrendőrökkel menni. Köréjük gyűltek felesége, karján hat hónapos csecsemőjével és két kis gyermeke, valamennyien könyörögtek, rimánkocitak, hogy ne vigyék el a senkinek sem vétő csa­ládfőt. A határőrök puskatus&al ker­gették szét saját házából az Urbán­­családot. Urbánt pedig magukkal hurcolták. Az utón állandóan ver­ték egészen a laktanyáig. A szerem esetlen ember kálváriája itt sem éri véget. Azzal gyanúsítva, hogy érintkezést tart fenn Magyarorszá­gon lakó szüleivel, félholtra verték, majd; eszméletlen állapotban kocsi­ra rakták és behozták Szuboticára Itt mint kémgyanust átadták a rendőrségnek és a kékre-zöldre vert emher, súlyos betegen felke­rült a rendőrségi fogházba. Állapota oly súlyos volt, hogy héttőn délig ki sem lehetett hallgatni és amikor kihallgatásra elövezették, a kísérő rendőrnek Icellctt támogatni. A kihallgatás után Urbánt termé­szetesen szabadon bocsáttották. Az üldözések szombaton egész napon át tovább folytak. A határ­őrök, bárkivel találkoztak az utón, megverték, Szabó Batancs Jánost, aki szerencsétlen nyomorék, azért mert köszönéskor csak megemelte a kalapját, az nt közepén táncoltat­ták. Ugyanekkor megverték az utón Varga András, és Pavlics Nácó röld­­miveseket. Antal Fülöp íöldmives­­nek megüzenték, hogy őt vasárnap fogják bevinni a laktanyára Antal azonban nem várta be letartózfatá sát. hanem megszökött, Ekkor már tömegesen hagyták el házaika*. gazdaságaikat a megrémült emberek és szombat estig mintegy ötvén . -.cilád menekült a tanyavidékről be Szuboticára. Elhurcolták a vágójárási faniíóí Az üldözések folyamán sor került Kanyó Béla tani tóra is. aki a vá­gójárási elemi iskolában működik. Szombaton az iskolaépqjptben levő lakásán letartóztatták és összekö­tözve bevitték a határrendörségre. A határrendőrség Kanyó letartózta­tásáról minden felvilágosítást meg­tagadott és még a tanügyi hatósá­gok intervencióira sem bocsájtották szabadon. Letartóztatása miatt szombat óta szünetel a tanítás a vágó iórási iskolában. A belügyminisztertől kérnek segítséget A határszélen történtekről hétfőn délelőtt tudomást szerzett dr, Pleszkovics Lukács országgyűlési képviselő is, aki a határrendőrség brutalitásairól táviratilag értesítette a belügyminisztériumot és azonnali intézkedést kért. Pleszkovics azon­kívül megjelent Obradovics Dusán rendőrfőkapitánynál is. aho! szintén védelmet kért az üldözött tanyavi­dékiek részére. A rendőrfőkapitányságon egész délelőtt folytak ebben az ügyben a kihallgatások é;s minden panaszt jegyzőkönyvbe foglaltak. / A tavankuti plébános panasza Ugyancsak hétfőn délelőtt meg­jelent a rendőrfőkapitányságon Ber­ge,l Antal tavankuti római katolikus plébános is, aki feljelentést tett a határőrség parancsnoka eilen. A feljelentés szerint a határrend­őrség parancsnoka néhány nappal ezelőtt megjelent Bergel plébános tavankuti birtokán és Neszvecskó György bérlő lakását erőszakkal el­foglalta. Neszvecskó családjával, bútoraival hajlék nélkül maradt, Bergel plébános még azt is pana­szolja. hogy a lakásrekviráló pa­rancsnok abban a lakásban kétes­­múltú hölgyeket lát süriin vendégül. A rendőrség a feljelentések alap­ján megindította a nyomozást. M. D. A boxbajnok- Dávid és a detektív-Góliát Véres verekedés egy budapesti jutball-meccsen Budapestről jelentik: A Hungária-uti pályán a Bobon Wanderers—MTK meccs előtt véres botrány játszódott le a nagytribünön. Fás Imre tizennyolc­éves fiatalember, az MTK boxbainoka az egyik tribünfeljáratnál, amint a he­lyére igyekezett, összeütközött Szabó K. Sándor dctektivvel, aki dühösén fi­gyelmeztette. hogy ne tolakodjon, mert van még idő, a mérkőzés úgy sem kez­dődik meg rendes időben. — Nem tolakszom — válaszolta a. fi­gyelmeztetésre a boxbajnok — a helye­met akarom csak elfoglalni. A szóváltás pár pillanat múlva annyi­ra elfajult, hogy a detektív igy förmedt rá az alacsonynövcsii, igénytelen kiné­zésű boxbajnokra: — Ne feleseljen, taknyos. A boxbajnok azonban nem hagyia magát és amikor Szabó K. Sándor botjával feléje sújtott, elkapta a botot, kicsavarta a hatalmas termetű detektív kezéből és szabályos két horogütéssel leteritette a hatalmas szál detektívet, akinek orrán-száján elkezdett a vér öm­­hni. A verekedésre összecsődült a tri­bün közönsége, előkerült egy rendőrtiszt is, aki szétválasztotta a két verekedőt. Fás Imrét az igazolás után szabadon­­bocsájtották, mert kiderült, nem tudta, hogy detektívet ütött meg és igy nem követett el hatóság elleni erőszakot. A boxbajnok ellen könnyű testi sértés cí­mén indítanak csak eljárást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom