Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-12 / 127. szám
1925 május 12. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Elet ® a » Az aradi közkórházban a napokban megjelent egy katonai bizottság és hadügyminiszteri rendeletre hivatkozva a kórházi kápolna felnyitását kérte. A felnyitás után a bizottság vezetője kijelentette, hogy felsőbb utasítása van arranézt c, hogy a Szent-lstvánt ábrázoló oltárképet eltávolítsa a kápolnából. A festményen, amely állítólag Munkácsy Mihály tói való, az első magyar király az Istennek felajánlja a magyar koronát. A katonai bizottság még aznap munkásokat rendelt a kápolnába, akik . néhány Óra alatt az oltárt megfosztották fődiszétől. Hegy mi vezette a román hadügyrninisztriumot erre a lépésre, arra nézve a katonái bizottság vezetője nem nyilatkozott. Valószínűnek tartják azonban, hagy politikai háttere van a radikális kép el távolításnak. Az oltárról levett Szent-István-képet egyébként Bukarest egyik múzeumában fogják elhelyezni. •fc A nyelvtörvény végrehajtását hónapról-hónapra halogatja a prágai kormány. A »Lidové Noviny« szerint a legutóbbi minisztertanács sem végzett a végrehajtási rendelettel, amelyen áilitólag némi változtatásokat muszáj végezni. A nyelvtörvény, amely a kisebbségek nyclvhaSiználati jogát is szabályozza, kilenc szakaszból ál! és magában foglalja mindazokat az Intézkedéseket, amelyek a hatóságoknál, hivataloknál, állami intézményeknél, valamint a.z önálló, nyilvános intézeteknél- a nyelvhasználat módját megállapítják. A végrehajtási rendeletnek, a »Lidové Noviny« szekörülbelül 180 paragrafusa lesz. * A kisebbségi jogok európai nevű ismerője, dr. Lösch német birodalmi képviselő, érdekes nyilatkozatot tett a kisebbségi kérdésről. — A diplomácia kitalálta — mondotta Lösch — a kisebbség védelmi szerződéseket, amelyek azonban egyáltalán hem célszerűek. Hogy a Népszövetségnél egyáltalán történhessék valami a kisebbségek érdekében, ahhoz egy harmadiknak kell közbelépnie. Itt nyilvánul meg a kisebbségi jog aiaphibája, hogy a nemzetiséget nem tekintik személyiségnek, még kevésbé jogi személyiségnek. A nemzetiségi jognak kiépítése azonban európai feladat. Azzal kell kezdeni. hogy a kisebbség önkormányzatát az oktatás területén elsőnek kell bevezetni, ezután következik az önkormányzat joga, Oroszország a maga föderativ berendezkedésével már végrehajtotta azt, amit a párisi békecsinálók és az utódállamok nem tudtak elérni: a primitív nemzeti szükségletek biztosítását és az idegenajku népesség védelmét. A szovjetunió csak a külpolitikát és a gazdasági politikát tartotta fenn magának, sőt még a vezényleti nyelvet is megadta a nemzetiségeknek. A nemzeti kisebbségek elnyomása Lengyelországban, Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában a szovjet legjobb propagandája és a nemzeti köztársaságok, melyeket nyugati határán kiépített, robbantóanyagok ezen államok ellen. Azelőtt úgy hittük, hogy a földreform egy belső Szociális intézkedés lehet a földbirtok terén mutatkozó nagy különbségek kiegyenlítésére. A dolgok fejlődése 1917 óta azt mutatja, hogy a földreform leple alatt a nemzetiségek birtokainak kisajátítása megy végbe, amelyhez a bolsevista földrablás szolgáltatott mintát. A kisebbségi kérdés Közcpeurópa rákfenéié lett. * A esik választás még mindig foglalkoztatja Erdély közvéleményét. A legutóbbi napokban Floren főkortese, Stefan Bogdan liberális képviselő, akinek jelentős- szerepe volt abban, hogy a csíki székelyek voksait kilopták az urnákból, röpiratot adott ki. amelyben »köszönetét« mondott a magyar választóknak. A röpirat, amely jellemző dokumentuma a liberális rendszer cinizmusának, a következőkép hangzik: — Tisztelt székely polgártársaim! Sohasem adtak önök bizalmukról nagyobb bizouyságot, mint éppen az utolsó szeiiátori választás alkalmával. Önök értékelték azon csekély szolgálatot, amit érdekükben tenni módomban állott és méltányolták politikámat, amely mindenkor a megértést közeledést hirdette s azt, hogy Nagy- Románia minden becsületes és békés polgára, legyen az. román, vagy székely nemzetiségű, egyenlő jogokat élvezzen. Önök. látva ezt, nem hagyták eltántorítani magukat a kolozsvári mágnáspolitikusok által, akik más célokért harcolnák s akiknek más törekvéseik vannak, nem pedig a becsületes munka s a demokratikus világfelfogás, amelyek bennünket minden politikai ténykedésünkben vezérelnek. Köszönöm önöknek, hogy ezen választás alkalmával a román nemzeti liberális párt jelöltjét, Florea Gyula urat tisztelték meg szavazataikkal és biztosítom önöket, hogy uj biztatást merítve távozom körükből, hogy folytassam munkámat Bukarestben és hogy még nagyobb lelkesedéssel legyek az önök gazdasági és kulturális ügyeiknek szószólója és támogatója. A jó Isten tartsa meg önöket továbbra is özén szellemben és legyenek meggyőződve, hogy ebből mind több és több testvéri szeretet és közjó fog áradni úgy reánk, valamint önökre is. Dr. Stefan Bogdan tanár. Ä baloldali blokk győzött a francia községi pótválasztásokon A jobboldal Parisban három mandátumot vesztett szanálás érdekében mCg Kulturális leszerelést is. kénytelenek vagyunk végrehajtani és még a merges gázokkal folytatott harc eilen sincs módunkban védekezni, rendkívüli túlzás. Igaz, hogy hadügyi költségvetésünk nagy. de ha megengednék, hogy hadkiegészitésünnet ét* .7 elhatározásunk alapján 'lasts tic végre — vagyis ha sorozhat iánk — agy lényegesen csökkenne a hadügyi költségvetés. Az én véleményein szerint a kis antant dómat su esetén a magyar kormány nem elege ékelik meg egyszerű válasszal, hanem fel kell tárni a világ közvéleménye előtt a békeszerződésben biztosított kisebbségi jogokon esett znr,\mnkel. Addig nem lehet béke ér ncni lehet eredményes a Népszövetot: működése, amíg különböző államokat, különböző elbírálásban iérzésűének. Az irredentizmus vádjára azt ú'l?I- 3ük, hogy a szomszédába.nők i-rre vonatkozóan egy konkrét panaszt se tudnak felsorolni. Párisból jelentik: Parisban és vidékén vasárnap folytait le a községi pótválasztások, amelyek a baloldali kartell teljes győzelmére vezettek. A pótválasztásokon a szavazásra jogosultak sokkal kisebb számban jelentek meg az urnáknál, mint a múlt vasárnap. Ennek a körülménynek köszönhették a kommunisták, akik fegyelmezetten mentek szavazni,/ hogy a múlt vasárnap szenvedett csorbát némileg kiköszörülhették. Parisban például egy mandátumot szereztek eddigi mandátumaikhoz. A végleges eredmény az. hogy a baloldali kartell szemlátomást tért hódított. A párisi városi tanácsban a nemzeti blokk, amelynek eddig 50 mandátuma volt, három szavazatot elvesztett a köztársasági szocialisták javára, amely párthoz Painlevé miniszterelnök is tartozik. A többi párt a párisi községtanácsban megtartotta eddigi számerejét, A párisi községanács tehát a nemzeti blokk 47 képviselőjéből, 6 radikális szocialistából, 6 köztársasági szocialistából, 1^ független szocialistából és 7 kommunistából áll. Paris környékén a baloldali kartell, erősen hódított, megírthább a vidéki kerületekben. Lyonban a szocialisták jutottak többségre. Angcrsben a múlt vasárnapi,hódításokat kibővítette a baloldali kartell. Bordcaaxban 8 mandátumért folyt pótválasztás és mind a S mandátumot a baloldali kartell szerezte meg. Kedvező az eredmény Marseilleben is, de legnagyobb a győzelem Liliében, ahol a műit vasárnap még a nemzeti blokk tartotta kezében a többséget. Roubaaxban is a baloldali kartell kerekedett felül. Elzász- Lotharingidban szintén a baloldali körteidé a többség. Strassburgbmt 24 szocialistát és 12 radikálist választottak meg. Elzász-Latharingia nagyobb városaiban a képviselőtestület többsége baloldali, jgy Mühlhaasenben, amely a német .uralom idején is erősen baloldali volt. Itt a városi tanács 22 szocialistából, 9 radikális szocialistából és a nemzeti blokk 5 képviselőjéből áll. Colmarban a baloldalt kartell listája győzött, éppen igy Altkirch ben, Bemeiben és Welssenbnrgban és még sok más helységben. Az egyetlen nagyobb város Elzász-Lotharingidban Thann, ahol a nemzeti blokk győzött. Kavarodás a csúcsai paktum körül Az erdélyi Mag sr Párt kalotaszegi c*9- porlja a paktnis nyilvánosságra' bocsit követeli Kolozsvárról jelentik : A legnagyobb román ellenzéki párt, az Avarescu-pírt és az erdélyi magyar párt vezetői még a rnu.lt évben paktumot kötődet, amely- LbfC lefektették a politikai együtlmüko? fdés alapjait. A megegyezést, amelyet miután Csúcsán jött, létre, „csúcsai j|paktum'' néven említi állandóan az er• * délyi sajtó, közös elhatározásból, tát,iikai szempontból sem. az Avsrescupárt. sem a magyar párt nem hozta nyilvánosságra és az erdélyi magyarság1 még mindig nem tudja pontpsan. hogy a magyar póri vezetői milyen feltételek mellett kötöttek Axmrescuékl.al politikai : fegyverbarátságot. A paktum néhány főbb pontja válteddig csak közismertté abból a beszédbe,!, amelyet Goya Octavián mondott a kamara egyik ülésén és amelyben kijelentette, hogy ha az Ávatcscu-párf hatalomra kerül, a csúcsai egyezség értelmében a magyar párt képviselői az Avarescu-párt parlamenti vezénylete alá tartoznak. Ez az indiszkrét nviíatkozaí, ameív meglehetős nyugtalanságot keltett az erdélyi magyarság körében, arra indította a magyar párt kalotaszegi tagozatát, — amely tudvalévőén a páriellenzék vezetője. — hogy a paktum nyilvánosságra hozását követelje a magyar párt vezetőségétől. A kalotaszegiek legutóbbi ülésükön elfogadtak egy határozatot, amelyben leszögezték, hogy miután a paktumban a magyar nép igen fontos érdekei forognak kockám, mert ellenzékbckerüiése esetleg elriasztja a kormányt attól, hogy a magyarsággal mint népkisebbséggel tárgyaljon, a kővetkezőket kérik a magyar párt elnökségétől : 1. A magyar közvélemény, megnyugtatása céljából a lehető legrövidebb idő alatt hozza nyilvánosságra a paktum teljes és hiteles szövegét. Ebben item akadályozhatja meg a vezetőségei: a?, elnök ur által hangoztatott diszkréció, miután Goya Oktavián a paktum jórészét amúgy is nyilvánosságra hozta. 2. A nyilvánosságra hozott paktum elfogadása vagy elvetése tárgyában való határozás céljából hívjon össze a pártvezetőség lehető legrövidebb időn beiül rendkívüli nagygyűlést. A magyar párt elnöke, Ugrón István a kalotaszegiek határozatáról a következőket mondotta: — A kalotaszegi tagozat átiratát még nem kaptam kézhez s ezért állást vele kapcsolatban nem is foglalhatok. Ami a csúcsai paktum közzétételét illeti, újra csak azt mondhatom : én a csúcsai egyezség által kötelezve érzem magam arra. hogy annak lényegét és tartalmát illetően a két pártvezetöség megállapodása nélkül egyelőre ne nyilatkozzak. A fegyverkezés és irredentizmus kérdésében a kisantant közös demarsot intéz a magyar kormányhoz Kifogásolják a hadügyi költségvetést — „Magyarország veszélyezteti a békét“ — Appoayi Albert nyilatkozata a félhivatalos bukaresti közleményről Bukarestből jelentik: A kisantantkonferencia vasárnapi ülésének legfontosabb tárgya —■ mint a Bácsin egy ei Napló már jelentette — a magyar kérdés volt. A tárgyalást Benes cseh külügyminiszter beszéde vezette be. Bratiami miniszterelnök és Daca külügyminiszter a Romániát különösen érdeklő kérdésekkel foglalkozott. Hivatalos kommünikét ezekről a tanácskozásokról nem adtak ki, de a tárgyalások részleteit élesen megvilágítja a kővetkező félhivatalos közlés, melyet a külügyminisztérium sajtóosztálya tett közzé: »Magyarország, a német birodalom példájára, nem tudja elszánni magéit arra. hogy teljesítse elvállalt kötelezettségeit és minden alkalommal megkísérli, hogy a külföldi közvéleményt a trianoni béke revíziója gondolatának megnyerje. Ezáltal Magyarország veszélyezteti a békét, illetve a békeszerződések által előállott helyzetet. Magyarország hatalmas hadügyi költségvetése, amelynek tételei a románok által előirányzott költségeket is elérik, másrészt a magyar költségvetés pazarló összeállítása, amely mögött a jóvátétel megfizetésének lehetetlenné tétele keresendő. olyan tények, amelyek magukéit beszélnek és amelyekből a konferencia levonja következtetéseit.« A tanácskozáson egyébként a. magyar kérdésben Bratiami miniszterelnök várakozó álláspontot ajánlott, vele szemben Benes, Dúca és Nincsics külügyminiszterek egyértelrniileg azon az állásponton voltak, hogy a kisantantnak tisztázni kell a titkos fegyverkezés és irredentizmus ügyét. Hír szerint a konferencia úgy határozott, hogy a kisaütaní kormányai a fegyverkezés és az irredentizmus kérdésében kollektív jegyzéket intéznek a magyar kormányhoz. A demars a közeli hetekben fog megtörténni. Budapesti jelentés szerint a kisantant konterenicájaró! kiadott e félhivatalos közlésre vonatkozólag gróf Apponyi Albert a következőképpen nyilatkozott egy újságíró előtt: — A félhivatalos közlés állításai a tényeket nem fedik. Pazar költségvetésről vagy fegyver kezesről beszélni akkor, amikor a pénzügyi
