Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-01 / 117. szám
1925, május 1 BACSMEGYEI NAPLÓ 5. old«! Három év egy pofonért A budapesti hadbíróság drákói Ítélete A katonai ügyész halálbüntetést kéri a vádlottra Budapestről jelentik: A hadbíróság' csütörtökön tárgyalta Liszióczky Ferenc őrvezeíő ügyét, aki ellen a katonai ügyészség fiiggclemsfrtés miatt emelt vádat. A függelcmsértést január 27-ikén követte el a vádlott a Ferenc József-laktanyában, ahol a legénységi szobában Hentes Sándor őrvezető, a szobaparancsnok sorakozó! vezényelt, mert az ügyeletes tisztet várták. A tiszt késett, mire Lisztóczky kilépett a sóiból és ki akart menni a folyosóra. A szobaparancsnok figyelmeztette, hogy ö még nem v$zéayeit oszolj7-t. Lisztóczky őrvezeíö *— aki ugyanolyan rangban volt, mint a szobaparancsnok — erre elkiáltotta magát: — Oszolj! A szobaparancsnok tiltakozott, majd előrántotta baj on étijét és megfenyegette Liszté czkyt: — Leszúrlak, ha nem állsz be a sorba, Lisztóczky nem ijedt meg a fenyegetéstől, hanem hatalmas pofont mért le a bajonettel b.adonázó őrvezető-bajtársa ábrázatára. A pofozkodó őrvezetőt letartóztatták és miután három hónapig vizsgálati fogságban tilt, fő tárgyalásra tűzték ki ügyét. A tanúként kihallgatott közlegények a vádlottal egybehangzóan adták elő a tényállást. Az' ülnök (egyik tanúhoz): Miért nem mentek szobaparancsnokuk segítségére ? ,4 tanú i Mert a szobaparancsnok ur nem adott parancsot oszolj-ra és nem mertünk kilépni a sorból. Ugrik százados-hadbíró: Maguk troltlík ! Mind büntetést érdemelnének, Legjobban meg kellene büntetni ezt a Hentes őrvezetőt, amiért azonnal le nem szúrta az ellenszegülő vádlottat A katonai ügyész azt títögózfefía, hogy az elkövetett függelemsértésre a katonai büntetőtörvény könyv» halálbüntetést ir elő és a vádlott főbelövetését indítványozta. körülménynek vették, hogy a* Inzultált elöljáró egyenlő rangban volt a vádlottal és a csekély műveltségű vádlott —minthogy Hentes csak elöljárója volt és nem jöilebbvalója — nem lehetett tudatában annak, hogy milyen súlyos bűncselekményt követett el. A védő arra hivatkozott, hogy Lisztóczky őrvezető tette elkövetésekor ittas volt és nem tudía, hogy mit csinál, A bíróság Siosszas tanácskozás után Lisztóczky Ferenc Sfvezetőt függelemsértés miatt lefokozásra és három évi sulyos börtönbüntetésre ítélte. Enyhítő A szentai lakásrekvirálás Weinberger textilkereskedő letartóztatásának botrányos fejleményei — Lukovác rendőrkapitány ellen bűnvádi feljelentési tettek Demonstrációra készülnek a szentai kereskedők Szentéről jelentik: A tiszaparti város lakosságát botrányos eset foglalkoztatja, amelynek középpontjában a szentai rendőrség egyik tagja, Lukovác Tané alka.pl tány és Weinberger Lipót, a város egyik legtekintélyesebb és legvagyonosabb kereskedőié állanak. Weinberger Lipótot ugyanis — mint a Bdcsmegyci Napló közölte — szerdán délután egy lakásügyből kifolyóan letartóztatták és a letartóztatást elrendelő Lukovác olyan törvénytelen eljárást tanúsított a kereskedővel szemben, amely Szenta egész közvéleményét, nemzetiségre való tekintet . nélkül, a 1-eguai.yobb mértékben felháborította. Antiszemitizmus a iakáshivatafban Weinberger Lipót nemrégen átalakítóit lakásának egy részét néhány hónappal ezelőtt elrokvirálta a iakáshivaíai és felszólította a kereskedőt hogy a lefoglalt szobákat haladéktalanul adja át tjj lakója részére. Weinberger a végzést megfelcbbezíc és kérte a laikáshivatalt, hogy ebben az: ügyben tűzzön ki tárgyalást. 'Hónapokon keresztül húzódott az ügy, mig végre a lakáshiva•tal szerdán ' délután’. fél , négy órára (megidézte Weínbergert tárgyalásra, Az idézésre a kereskedő megjelent a lukáshivatalban, 'amtíyndv jelenlegi vehetője Lukovác Tané, a hivatalábaJ.épő. VVcinbergerre minden ok nélkül durván ráíámadt és Sezsidózta. Weínbergert rendkívül meglepte a rendőrtisztviselő eljárása, de még csak tiltakozni sem mert annak fenyegető magatartása miatt. A szokatlan fogadtatás után azután megkezdődött a tárgyalás. Lukovác továbbra is lármázott, Weinberger pedig hallgatott mindaddig, aniig elkészült a jegyzőkönyv, amelyet alá kellett volna írnia. Egy éjszaka a fogdában Weinberger lojális állampolgár és jó adófizető, azonban stz államnyelvet még nem bírja és ép ezért vonakodott aláírni az államnyelven irt jegyzőkönyvet, • amelynek tartalmát nem ismerte. Lukovác azonban,, amikor Weinberger időt kért arra, hogy a jegyzőkönyvet ügyvédje is elolvashassa, letartóztatta és a rendőrség fogdájában helyeztette el a kereskedőt. Weinberger felesége csak az esti órákban értesült a történtekről, nyomban a rendőrségre sietett, de ott sem Lukovác, sem pedig a rendőrség többi tagja nem voltak hajlandók felvilágosítást adni férjéről. Ennek folytán természetesen som éleiméi, sem pedig rahát, ágyneműt nem tudtok WeaÖergernek beadni cellájába, aki egész éjszakán át őrizetben volt és csak csütörtökön délelőtt kilenc óra tájban engedték szabadon. Kilakoltatják a kereskedőt saját házából- •£ botrány Weinberger szábádónbocsátasával még nem fejeződött be. Csütörtökön délelőtt ugyanis megjelent a kereskedő lakásán két rendőr, akik minden tiltakozás ellenére megkezdték Weinberger kilakoltatását. A lakásból, természetesen nem a legnagyobb vigyázattal, minden bútordarabot az udvarra hordtak és azzal a legkevésbé sem törődtek, ha valami eltört. Végül kicipelték a lakásból a hatalmas Wertheim-kasszát is, aztán eltávoztak' jelentést tenni munkájukról. A kereskedők bezárják üzleteiket Weinberger a rajta és a családján ejtett sérelem miatt ügyvédje utján Lukovác ellen hivatalos hatalommal való visszaélés miatt bűnvádi feljelentést tett az ügyészségen. Lukovác ellen egyébként a város lakossága körében is erős mozgalom indult meg. A rendőralkapitány ellen, aki csak nemrégen került Szentára, már rendkívül sok panasz merült fej és ez az eset arra indítja a város társadalmának vezetőit, hogy a kormánytól kérjenek védelmet a rendÖrtisztviselővel szemben, A szenta! kereskedők elhatározták, hogy tiltakozásuk jeléül egy napon néhány órára zárva tartják üzleteiket. Május elseje A jugoszláviai mankásszervexeiefe m. övben egységesen ijMlt a munka ünnepét Május elsejét, a munkásság nemzetközi ünnepét a jugoszláviai tnunkásszo vezetek is megünnepHk. .Az egész országban csaknem teljes lesz a njunkaszünet és a legtöbb helyen nyilvános gyűléseket és ünnepélyeket rendeznek. Az ezévi május elseje a jugoszláviai szervezett munkásság számára azért is jelentős, 'mert ezúttal a különböző frakciók elsőbben igyekeznek egységesen fellépni és a munka ünnepet ÍcSzőr raanifesztációk keretében ülik ns$g. A független munkás-szakszervezetek beográöi központi szövetsége, a szocialistapárthoz közelálló főszövetséggel és a mindkét központtól különálló Grafikai Munkások Szövetségévei együtt közös kiáltványt adtak ki, amelyben felhívják; a munkásságot, hogy az idei májas elseiát a munkásmozgalom szervezeti egységének előkészítése jegyében ünnepeljék meg. A bírom szövetség clhatá-Az ismétlő egérfogó (Kis regény) irta: Rudó Imre (Befejezés) Sajóviz a kandallóba dobta a szerződést. Nagy láng leit belőle, a délutáni homályu szobát megvilágította, az asztalon álló araiiyíogók ragyogtak... Ez este megitit színházba mentek és megint nem az előadás, hanem a kullszszák mögötti életben való elvegyiilés volt a cél. Sajóvizet egy küldöttség fogta körül a napokban elhalt szinésztársuk özvegye, árvái felsegélyezése ügyében. Franek igy magára maradt és egy elhagyott sarokban lévő zsámolyra telepedett le. Egy szép kóristalány lépett hozzá — Meg sem ismer... Pedig ma egy hete egymás mellett ültünk a vacsoránál ... Látja, én jól megjegyeztem masát .. . Sajóvlz barátja.., Érdekes feje van. *— Érdekes fejem van?... Nekem érdekes fejem van?... Ne higyje ... — ó! nagyon... Maga, drága ember, a vacsoránál megmondta, hogy hány éves . . . Nem hisdéfh, hogy anayí volna , . . Olyan szép, világos, tiszta a szeme ... Franek hin mosolygással nézett a leányra. Az folytatta: —Egy hét óta mindig magára gondolok ... A modora különösen tetszik nekem. Én még sose találkoztam rendes modorú férfival... A leány sóhajtott... ügy gondolta, hogy eleget beszélt, a férfi most már megteheti az ajánlatot. De Franek nem nyilatkozott Idegesen leste, hogy mikor végez már Sajóviz a küldöttséggel. , — ... Én hűségesen szeretném magát — rebegte a leány. Franek elpirult. — Kérem, kisasszony, én most ideiglenes állapotban vagyok... Rendes körülményeim között szerény életmódot folytatok. A leány hirtelen clszánássa! Franek térdére ült, átkarolta és nevetve mondta: — önzetlenül szeretlek.. A leány égette Fjaneket. Keze elindult, hogy lelökje magáról, de mégis megölelte, erősen magához szorította. A leány megcsókolta a szálát. ... És Franek szeme könnyekkel telt meg. Sirt örömében, mint ahogy sírunk, ha elveszettnek hitt, húsz év után viszszatérő legkedvesebbünket szorítjuk keblünkre . . . Franekei ifjan hagyta ei az ifjúság, rosszul kifundáit egérfogó csapdájába került, de -íme a kiszáradt mederbe újra befut az élet forrása. — Az arany egérfogót neki ajándékozom' — gondolta magában. ★ — Nagyon különös vagy ma este, barátom . . . Sokat Ittál? — Keveset ittam, hidd ei, kedves Sajóviz, összesen két pohár pezsgőt Ittafn... és mégis... Tudod, úgy érzem* hogy' akció indult meg beiíRcfli ... igen akció indult meg bennem... Megkérlek téged, hogy lefekvés előtt beszélgess velem ... Kérlek ... én nem tadom,mondd, miért tartasz magadnál harminc napig? És mi fesz harminc nap -után? Visszalökődöm oda. ahol voltam? . . . Nézd, Sajóviz Gedalja, én eddig tűrtem ezt az állapotot... Nem is tűrés volt ez. Öntudatlanul oda adtam magam neked ... De én ma este nagy változáson mentém által . . . Én ma úgy» érzem, hogy az egérfogót tökéletesíteni halnám. ...Ma én visszanyertem húsz esztendőt!... Sajóviz sápedtan kérgesbe: — Boldog vagy? — Boldog vagyok! Nem igaz! — dőrgőtt Sajóviz.-- De! Boldog vagyok!,.. Haragszol érte? — Nem vagy boldog 1 A világ Tegboldogíalaüabb embere vagy! — Miért? mert nincs semmim?... Majd lesz!... Megcsinálom Jól az egérfogót. Unsz évvel ezelőtt azért nem sikerült, mert nem voltam boldog. Sok pénzt fogok előteremteni. — A pénz nem boldogít H — Eh! ez közmondás! Húsz évi szegénységemben megtanultam a közmondásokat. Közmondás volt a párnám, a járásom, közmondást kenytem a kenyeremre, közmondást ittam a poharamból, közmondás uszított a munkára, közmondásból merítettem a nyugodalmam... A közmondások gyalázatosán butitók, a haladás kerékkötői... Meg kell ölni őket! — Igazad van — mondta halk remegő hangon Sajóviz és szelíden megfogta Franek kezét. — A közmondások gonoszok. Néhány közmondást szejptnék én is megölni. Franek megszorította a baráti kezet. ő Is elérzelmesedett. — Mindig hálás leszek hozzád, mert elhoztál magadhoz és megmutattad életed eredményeit. Most már tudom, azért tetted ezt, hogy az .életre buzdíts. Köszönöm. ■ Valóban, azért hívtalak meg vendégemül, hogy megmutassam neked életem eredményét. Harminc napra szólt a meghívás, ennyi időt tartottam szükségesnek ahhoz, hogy a teljes eredményt eléd tárjam. Értsd meg: a teljes eredményt! A tehertételeket is! Harminc nap kellett volna az aktívumokhoz, és egy óra. a passzívumokhoz... .Még nem láífeif t gyáraimat,; nem láttad a birtokaimat, nem láttad a párisi, római palotáimat... Térjünk át a szenvedő vagyonra ... Ez téged jobban is érdéltől. — Talán holnap . , . nagyon fáradt vagyok. Sajóviz gőgös mosollyal kérdezte: — Mitől?.. Sokkal fáradtabb vagyok mint te. Htez ér/óta fáradtság nekem; a munka, a pihenés, az álom,.. Te az első találkozáskor fiatalnak, egészségesnek találtál. Halálosan öreg ember vagyok én. Szelencét veti elő, fehér port hintett beSKo egy pohárba. Kiitta. — Látod, ebből a fehér porból már lenyeltem vagy tiz kilót... Ezért a porért dolgozom ... De nem erről van szó... Arról van sző, hogy megmutatom a passzíváimat. Majd meglátod, hogy milyen szörnyű sok a passzívám. Látni fogod, kedves Franek, hogy már régen csődöt kellett volna kérni magám ellen. Sajóviz a vendégéhez hajolt és a fülébe súgta: — Én téged megloptalak. Franek Sajóviz szemébe nézett és látta arca sápadtságát, teste görnyedtségét . . . Ekkor ráismert. Most már esküt mert volna tenni arra, hogy az igaz! Sajóviz űeilaljávai ál! szemben, akjről nem tudni, hogy tüdő vagy gyomorbajban szenved . ,. Feltárul előtte nz egérfogó üzem és Sajóviz, aprón köhecselve, a gázlámpa alatt leveleket ir. És csak nézte, nézte Sajóviz fejét, eleinte .oda se ügyelve a beszédre. — El keli mondanom 'mindent. Kérek, vigyázz, bármennyire is fülháborodsz, előadásom alatt ne nyúlj hozzám, đ kell mondanom mindent . . . Már régen felvetődött bennem az a terv, hogy felkutatlak... Még Amerikában... De akkor erős voltam és legyőztem gyenge pilla- Butáimat. Hazájöttöm után gondoltam rád a legtöbbet, különösen akkor, ha az
