Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-08 / 123. szám

1925 május 8. BÄCSMEGYE! NATO 3. mm Kisebbségi Élet ® m « A sziovenszkói keresztényszocialista párt belső válságáról érdekes cikket írt a sziovenszkói magyarság egyik te­kintélyes vezetője, Flachbart Ernő dr. A figyelemreméltó cikkben Flachtbart is­merteti a keresztényszocialista párt hat esztendős működését, majd rátérve a je­lenlegi válságra a következőket Írja: >A keresztényszocialista párt eddig ,egy lépéssel sem haladt előre a kibontako­zás felé. Nem arra gondolok, mintha a párt híveinek körében nem tisztázódtak volna már eléggé a nézetek és nem ala­kult volna ki egy általános felfogás, amely előbb-utóbb a gyakorlatban is dia­­dálhaskodni fog. A keresztényszocialista pártban ma már meg lehet állapítani — a túlnyomó nagy többség a mai el­nökség eltávolítását, a radikális rend­szerváltozást, az egész garnitúra kicse­rélését és egy újabb, tisztultabb légkör kialakulását követeli. A különféle járási, városi és községi szervezetek gyűlésein ez a kívánság hangzik fel elemi erővel és a pártnak majdnem valamennyi, na­gyobb politikai, társadalmi és erkölcsi súlyt képviselő egyénisége nyíltan kiie­­jezésre is hozta ebbeli meggyőződését. Hogy' a párt vezetése nem maradhat meg azok kezében, akiknek működése oly nagyfokú bizalmatlanságot váltott ki a legszélesebb körökben, azt ma a párt erősebb és értékesebb, szárttya hangoz­tatja és ebben egyetért vele a többi el­lenzéki párt is, amely - anélkül, hogy be akarna avatkozni a testvérpárt belső ' ügyeibe - természetesen szívesen látná azok távozását, akik okozó! volt­nak, hogy a sziovenszkói és ruszmszkói ellenzéki pártok szövetségének oly fel­tétlenül szükséges együttműködése ötö-i­­féí esztendő óta a terméketlen személyi és >?irt harcok, a kökkenések és fcukdá­­csoiások bo$$zii láncoldg? v,íMtV, Az erdélyi magyar egyhazak Angiié* lescu iskolarendeletének hatása alatt a legközelebb ülést tartanak;- amelyen fog­lalkozni fognak a magyar iskolák meg­mentésének kérdésével. A.r egyházak valószínűleg azt is elhatározzák, hogy a magánoktatási javaslat eltörléséért nem­csak a parlament két házához, hanem a királyhoz is kéréssel fordulnak. Csik-vármegge tizenhárom hatósági orvosát még a múlt év októberében be­rendelték Baconba, ahol egy bizottság előtt hosszadalmas t„s fárasztó román nyelvi vizsgát tettek. A nagyrészt idő­sebb, tekintélyes vármegyei orvosok örömmé! estek túl a késői vizsgán és örömük még fokozódott akkor, amikor a vármegyei főorvos egy hónap múlva értesítette őket: a vizsgáztató bizottság elnöke nagyon meg volt elégedve a ha­tósági orvosok felkészültségével. Most. május elsején, keserű meglepetés érte az orvosokat: értesítették őket, hogy a múlt év októberében megtartott nyel­vi vizsgájuk nem sikerült és uj vizsgát keli tenniök, ha az áliam szolgálatában akarna lemaradni. Az uj vizsgát ismét Bacouban tartják meg május 15-én, az orvosoknak tehát összesen tizenöt nap luk van, hogy elkészülhessenek a bacoui vizsgára. * A román közigazgatási tör vény ja vaslat kamarai vitája során felszólalt Sándor József magyar képviselő is, aki több mint hatórás beszédben fejtette ki a javaslattal szembeni álláspontját. — Az állami élet alapja — mondotta többek közt — a helyes közigazgatás és igazságszolgáltatás. Ez ál! az egységes nyelvű államra, de még inkább e: olyan államra, mint Románia, ahol a la­kosság harminc százaléka kisebbség. A beterjesztett javaslatnak az a hibája, hogy a jó közigazgatás előfeltételét; az autonómiát megsemmisíti. A polgármes­tert választják, de a tanácsban résztve­vő állami hivatalnokok maiprizálják a tanácsot. A tanács és a bizottság hatás­köre minimális a mindenható preiekt és Polgármester mellett.' akiket s miniszter nevez ki. A polgármester minden fegyel­mi nélkül elejtheti a tanács kétharmad­­részét. A k sebbségeknek ily.en körülmé­nyek közöt semmi szerepük'nem lehet a községek és városok vezetésében. A javaslat értőimében a 22 erdélyi várme­gyében csal: 40 városbar 151 magyar és 46 német, pedig csak 202' magyar és 86 német juthat fcs s. bizottságokba. A kormány szerint a község nem autonóm, hanem automat, nem autoadminisztráció, hanem autokrácia, nem decentralizál, hanem földárából, tiem unifikál, hanem uniformizál, nem szabad intézmény, ha­nem csak járom és- gyámkodás. A magyar képviselő kamarai felolva­sásának nagy sikere volt. Ausztriát felveszik a kisantaotba Bukarestből jelentik : A félhi­vatalos V itotul legutóbbi száma azt a hirt közli, hogy Dúca ro­­inán küiügyntihis2tí?f s kis antant küszöbön álló értekezletén javas­latai fog tenni az osztrák probléma megoldására. A javaslót szerint a kisantant államainak kormányai közös jegyzéket intéznének rí osztrák kormányhoz, amelyet fel­szólítanál ak, hogy lépjen be a kiS' anioniba. Diplom iciai körökben hire j hogy ezt a javaslatot fi nyugati A bukaresti konferencia szenzációja hatalmakkal egyetértésben teszik meg és ennek célja az, hogy a Németországhoz velő csatlako­zási mozgalomnak Ausztriában véget vessenek. A Viilorul-nak ez a közleménye Becsben nagy meglepetést keltett. A kisantant ajánleiáva: szemben tartózkodó az álláspont, mert egyelőre nem tudják, hogy a Né­metországhoz való csatlakozás reális értékével szemben mit je­lent az osztrákokra nézve a kts­­untant ajánlata ? Hindenburg megválasztása ellen óvást emeltek a szocialisták A vidéki földbirtokosok erőszakkal kényszeritették cselédeiket, hogy Híadenbnrgra szavazzanak Berlinből jelentik: A szociáldemo­kratái? árt bejelentette, hogy Hinden­­birrgnak a német köztársaság elnö­kévé tört int megválasztása ! elten óvási rmtl áron */ alapon, hogy-'a •áiásztás során számos szabályiam lanság' történt és ezek a szabályta­lanságok ették lehetővé, hogy Hin­denburg 9X1,000 szótöbbséggel a né­met birodalom elnöke lett. A szo­­iáldemok *aták a választás érvény­telenítését követelik, mert — mint beadvámmkbaa bebizonyítják -r- a vidéki kerületekben a jobboldaliak terrort fejtettek ki, a földbirtokosok erőszakká kényszeritették alkalma­zottaikat és cselédeiket, hogy Hin­­denburgra adják le szavazataikat, sőt az is megtörtént, hogy tömege­sen szavaztak olyanok, akiknek nincs választó-joguk. Ezek a sza-Él es Bukare:tből jelentik: A kamara csütörtöki ülését továbbra is a csendőrök által Besszarábiában bán­talmazott Pan Halippa parasztpárti képviselő esete foglalkoztatta. Az ügynek eddigi következménye, hogy a nemzeti párt fuzionált a Jor­­ga-féle néppárttal, amellyel együtt veszi íc a küzdelmet a Bratiami­­kormány ellen. A csütcrtöki ülésen Lupu paraszt­­párti képviselő válaszolt Bratianu miniszterelnök szerdai beszédére, a melyben a parasztpdrtot moszkvai összeköttetésekkel gyanúsította meg. Lupu til lakozott a vádak ellen, a melyeket ja kormány nem- tud bizo­­nyitani. tízzel nem fog bennünket a kormány megfélemlíteni — mondot­ta.—- A kormány provokálja a né­pet és a parasztpártot, amely ren­geteget szenved, nem ttíri a csend­őrök réti uralmát. Bratianu miniszterelnök moso­lyog. Lupu: Az un mosolya azt bizo­nyltja. hogy nincs érzéke a nép szenvedései iránt. Ön törvényen ki­­yül helyi z bennünket;. Azt várja, bályíaianságok a szociáldemokraták szerint lényegesen elősegítették a jobboldal győzelmét. A szociálde mokraták óvását külön bizottság ’/eszi tárgyalás- .-alá, amely, május nyolcadikon. ül össze. A köztársasági szervezetek egyéb­ként elhatározták, hogy nem jelen­nek meg Hindenburg bevonulására előkészített ünnepélyeken, A fekete­­vörös-arany birodalmi! lobogó szö­vetségének elnöke, Hözsing több lapban cikket tett közzé, amelyben kijelentett, hogy kül- és belpolitikai okokból lehetetlen, hogy a szövet­ség résztvegyen abban a nagysza­bású hódoló felvonulásban, amelyet a feketé-íehér-vörös szövetségek Hindenburg birodalmi elnök Ber­linbe való bevonulása napján ter­veznek. ha kérnek, bizonyítékokat, elég Is* tudják egy pártról, hogy _ hajlandó­­sás van: benne a Moszkvával való együttmüköd ésr-e. A kamara ülése állandó ind-iea* sek közepeit ért véget. á fegyverkezés „Minden államnak nemcsak joga­­hanem kötelessége is, hogy fegj* verkezzék 1“ A francia kiküldött nyilatkozata a geaíi fegyverkereskedelmi kosf éréséül* Géniből jelentik: A nemzetközi fegyverkereskedelem ellenőrzése tárgyában összeült konferencia ta­nácskozásain üondramisz (Görög­ország) kijelentette, hogy kormá­nya mindent meg óhajt tenni a bé­ke érdekében, de a lefegyverzési javaslatok a nagy államoknak. nagy szabadságokat hagynak, míg a kis­államokat szigorúan ellenőrzik:. Ez az állapot nem felel meg az igazság­nak. Paal-Boncour francia kiküldött is­mertette a francia kormány • állás­pontját. Hangsúlyozta, hogy a kon­ferencia a biztonsági probléma kü­lönböző oldalainak csak egyikét érinti. Minden államnak az a joga. hogy fegyverkezzék, vitán kívül marad. Az Európában és az egész világon uralkodó bizonytalanság, folytán minden államnak nemcsak jogáj hanem kötelessége ív, hogy föl legyen fegyverkezve. A fegyver­kereskedelem azonban nyilvános üggyé minősíttetnék. Ezáltal a tit­kos fegyverkezéseket óhajtják meg­akadályozni. Az államok felelősek lennének azért, hu~'póígaraik fegy­vert szállítanák: más országokba. Eckhardt követ német kiküldött a németek szives fogadtatásáért kö­szönetét mondott az értekezletnek. támadások a román kamarában a Bratianu-kormány ellen A nemzeti párt fuzionált Jorgáékkal hogy mi hasonlóképpen válaszol­junk? Jorga Miklós felszólalásában hang­súlyozta, hogj’ Bratianu szerdai be széde csak a kormány tehetetlcnsé gét bizonyítja. Kiderült, hogy a kép­viselőknek nincs joguk választóik sorsával törődni. Tudja, hogy a kormány helyzete nehéz a csendőr­­séggel szemben, amely a legfőbb ha­talmat ragadta a kezébe. Tűrhetet­len, hogy a megvert ■ Pau Halippa semmiféle elégtételt nem' kap. hol­ott nagy érdemei vannak Besszará­­biának Romániához való csatlakozá­sa körül. Olyan kormány uralkodik ma az országban - mondotta — a mely panamákból tartja fenn magát. Addig fogunk küzdeni, amig a je­lenlegi kormány át.nem adja a he­lyét egy becsületes törvénytisztelő kormánynak. Óriási lelkesedéssel fogadta az ellenzék Jorga beszédét és a per­cekig tartó éljenzés közben Jorga és Lupu összecsókolóztak. Bratianu miniszterelnök csak. rö­viden válaszolt a- támadásokra és Anglia a leszerelés ellenében hajlandó Idürlteu* a kölni zónát Ellentétek Anglia és Franciaország között Páriából jelentik; A francia pcii-.­­tikai körök szerint korai az a hír, hogy az angol és a francia kormány; között létrejött a megegyezés a . Németország lefegyverzése, illetve a kölni zóna kiürítése tárgyában Berlinbe küldendő jegyzékre nézve. Igaz azonban, hogy az an&cl kor­mány azt ajánlotta a francia kor­mánynak, hogy a váiaszjegyzek* ben, amelyet a lehető legrövidebben kellene megfogalmazni, sorolják fel azokat a mulasztásokat, amelyeket a Németországban működő katonai el­lenőrző bizottság kétségtelenül meg­állapított és adják, tudtára Német­országnak, hogy amennyiben a le­szerelés terén, elkövetett c mulasz­tásait jóváteszi, azonnal kiürítik a kölni zónát, sőt a nemzetközi ellen őrző bizottságot is megszüntetik és az ellenőrzést a genfi népszövetség megfelelő szervére bízzák. A fran­cia kormány kifogásokat eme! az ei­len, hogy ne állapítsák meg a. le­szerelés terén tett német, mulasztá­sok jóvátételének határidejét azon­ban az angolok siettetni, akarják a leszerelést, kilátásba helyezvén, hogy' minél gyorsabban történik meg ez, annál hamarább üritik ki a kölni zónát. . A Matin jelentése szerire Cham­berlain külügyminiszter az angol alsóházban több kérdésre kijeién tet­te, hogy véleménye, szomt a szö­vetségesek rövidesen jegyzéket nyújtanak át Németországnak, a melyhez jelentést méh ékeinek a kijelentette, hogy. a politikában, hid- s&net mulasztások r.ósrlete?*®. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom