Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-24 / 139. szám

24 OLDAL » ÄRA 3 DINÁR Poštarina plaćenat XXVI. évfolyam Íiígjeienik mšuđen reggel, ünnep atía és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—53. Szerkesztőség 5—10 {'.lefizetést ár negyedévre 135 dinár Szcjkosztőség: Aleksandrova ul. i. (Rossia-Fonciére-naloU) Kiadóhivatal: Sabotica, Aleksandrova ul. !,(Lelbacii-pa‘9i;') Alkotmány és törvény Az SHS. királyság alkotmányá­nak 16. §-a utolsó bekezdésében a következőket rendeli e!: A nicis fiiju és nyelvű kisebbségekhez tnr­­íozók u saját anyanye.vükön része­sülnek elemi oktatásban a törvény­ben előirt feltételek melleit. Most került nyilvánosságra ez a törvénytervezet, melynek ren­deltetése az, hogy az alkotmány­ban foglalt meghagyás teljesíté­sek épen az egységes iskolatör­vény alapjául szolgáljon. Ennek s törvénynek kei! tehát megszabni azokat a' külön feltételeket, a melyek mellett az ország nyelvi kisebbségeihez tartozók saját anyanyelvükön részesülnek elemi oktatásban. Az iskolatörvény ebben a vo­natkozásában csupán az alkotmány végrehajtásáról rendelkezhetik s az a feladata, hogy az alkotmány­ban megalapozott elveket, meg­adott szabadsagokét és köhslitúáít jogokat épségben, teljes egészük­ben, korlátozás és kiszélesítés nél­kül vigye be az élet valóságába. Amikor tehát ez alkotmány kon­­stituálván az alapél veket, az alapelv feltételeit külön törvényre bízza, akkor a külön törvényben meg­állapított feltételek nem korlátoz­hatják, nem módosíthatják az al­kotmány világosan és félrema­­gyarázhalatlanul kijelentett aka­ratát. Az előttünk fekvő törvényter­vezettel szemben mi most csupán ez alkotmányban s ez alkotmány tiszteletében gyökerező aggodal­mainknak adunk kifejezést. Az alkotmány elrendeli, hogy a nyelvi kisebbségekhez tartozóknak anya­nyelvükön történő elemi oktatás­nak feltételeit törvény állapítsa meg s a törvénytervezet nem tar­talmaz olyan intézkedéseket, a melyek ennek az alkotmányos parancsnak teljesítéseként tekint­hetők. Ha az alkotmány ezeknek a feltételeknek megéliapitását a végrehajtó hatalomra akarta volna bizni, megtehette volna az alkot­mányban és nem kellett volna külön törvényt követelnie. Sem az alkotmány szavának, sem az alkotmány szellemének nem fele! meg az a szándékolt megoldás, mely a törvény imperativ rendelke­zéseit a végrehajtó hatalom diskre­­cionarius jogával akarja helyettesí­teni. A gyakorlati élet ezer jelen­ségéből tudjuk már, hogy ha a törvény általánosságban jogokat ad, de azt kivételekkel megszo­rítja, akkor a gyakorlatban a megszorítás lesz általános és a megadott jog lesz a kivétel. A végrehajtó hatalom meg tudja semmisíteni ez alkotmány rendel­kezéseit s még ez iskolatörvény szükreszabott kedvezményeit is meg tudja szorítani. Ha a tervbe­vett megoldásból törvény iesz, akkor az alkotmány rendelkezé­seinek végrehajtása a végrehajtó hatalom kezelőinek kényére-lced vére bizatik. Nem képzelhető e' olyan alkotmányos gondolkodású, alkotmányos neveltségü politikus, aki ezt a megoldást ne a legtel­jesebb aggodalommal fogadja. A másik kérdés az, hogyha az alkotmány a nyelvi kisebbségek­hez tartozók részére a saját nyel­vükön történő elemi oktatást ren­deli el ( s ha a törvénytervezet nyolc évben állapítja meg az elemi oktatás időtartamát, eleget tesz-e a törvénytervezet az alkot­mány rendelkezéseinek, ha csu­pán az elemi oktatásra szánt id) első felére nézve engedelmeske­dik az alkotmány parancsának. A törvénytervezet ugyanis csupán az első négy évre teszi lehetővé azt, amit az alkotmány elrendelt: az anyanyelven történő elemi ok­tatást. Az alkotmány azonban ilyen bifurkációt nem ismer, az alkotmány nem disztingvál az elemi oktatás első és második fele között, az alkotmány az egész elemi oktatásban biztosítja az enyanyeiven történő íanitást. A tervbe vett rendelkezés tehát eb ben a vonatkozásban is sérti az alkotmányt. Mindenkinek komoly és elszánt akarata az, hogy a nyelvi kisebb­séghez tartozók a leggyorsabban s a legtökéletesebben elsajátítsák az államnyelvet. A megneheze­dett életküzdelem megnehezedett feltételei között a kisebbséghez tartozók exiszíenciáját veszélyez teti ez a többletteher. A kisebb­ségeknek azonban az a jogos kí­vánságuk, hogy a nyelv nem tu­dósa ne zárja el őket a kultúrá­tól s hogy ne csak a végrehajt­hatatlan tanterv utasításai köve­teljék meg, hanem az iskola adja is meg est a nyelvtudást. Szakadás elolt az ellenzéki blokk A szükebb blokk a Radics-párt ellen — Tisztázni kivánják Radicsék szerepét — Összeül az ellenzéki blokk vezetősége Pasics miniszterelnök felgyógyult Beogradból jelentik: Pasics mi­niszterelnök szombaton délután elhagyta betegágyát és megjelent hivatalában. A miniszterelnök kö­rülbelül másfél óra hosszat tar­tózkodott a miniszterelnökségen, ahol a kormány több tagjának látogatását fogadta, aztán este hat órakor kihallgatáson jelent meg a királynál. Az audiencia után, » mely huszonöt percig tartott, Pa­sics a lakására tért vissza. Pasics miniszterelnök után este hét óra­kor Nincsics külügyminiszter je­lent meg az udvarban. A királyi pár, amely szombaton visszaérkezett a szerbiai Topóié­ról, hir szerint pár napi beogradi tartózkodás után hosszabb üdülésre Bledbe utazik. A blokk vezetői a jövő hét elején ülésre jön­nek össze Az ellenzék frontján a közeli napokban rendkívül érdekes ese­mények várhatók. A blokk pártjai, amelyek eddig passzív szemlélői voltak a Radics-párt és a radikáli­sok közli tárgyalásoknak, elérkezettnek látják az időt arra, hogy a blokkon belül tiszta helyzetet teremtsenek. Az ellenzéki pártok nem haj­landók továbbra is bizonytalan Ságban maradni és asszisztálni a paktumtárgyalásokban mélyen el­merülő horvát parasztpártnak, a mely jelenleg már csak taktikai előnyökért tartja jön a kapcsolatot a blokk-partjaival. Beavatott he-A horvát pa- Radics Pavle megérkezik a iyen úgy tartják, hogy a blokk­ban tömörült többi pártok, a demokraták, a klerikálisok és a muzulmánok határozottan ál­lást akarnak foglalni a meg­egyezést szorgalmazó Radies­­párttal szemben. A blokk helyzetében beálló fordulat már a közeli napokban bekövetkezik. Korosec, a klerikális oárt vezére szombaton váratlanul beszélt Spahóval, hogy jöjjön azonnal Bsogradba. rasztpárt vezetője legkésőbb hétfőn fővárosba és a blokk vezetői még a hét ele­jén ülést tartanak, amelyen döntenek a blokk további ma­gatartásáról. Amennyiben fi horvát paraszt párt nem lesz hajlandó a blokk ál­tal követett politikát folytatni, ke­nyértörésre kerül a dolog és a blokk pártjai, valamint a Ra­dics-párt között beáll a szaka­dás. Politikai körökben nagy fontos ságot tulajdonítanak a blokk ülé­sének, amely előreláthatólag meg hozza a zavaros politikai heiyzc tisztázását. Dolgoznak a parlamenti bizottságok A parlamenti bizottságok közül szombaton csak a törvényhozó bizottság két albizottsága dolgo­zott. A birákról s: óló törvényja­vaslatot a tárgyalóbizottság áltálé nosságban elfogadta ós hétfőn rátér a javaslat részletes tárgya­lására. A sajtótörvényt tárgyaló bizottság délután tartott rövid ülést. A földmiveshiielekröl szóló törvény tárgyalása A klerikális, muzulmán- ésföld­­mivespártok beterjesztik a parla­menthez a fö'dmiveshitelekről szóló törvényjavaslatra vonatkozó kisebbségi jelentésüket. A kisebb­ségi jelentés részletesen kritizálja a kormán y törvén yj avaslat ót.Ezen­kívül csatolni fogják a szövetke­zeti hitelekről szóló külön tör­vényjavaslatukat, amely tizen­négy szakaszból áll. A javaslatot dr. Kuiovec, Pusenják és Kckano­­vics Cseda képviselők írták alá. A földmiveshitelekről szóló tör­vényjavaslatot a parlament keddi ülésén fogja tárgyalni. A parlament hétfői ülése iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, mert ezen az ülésen fogják meg­választani az államtanács tagjait. A kormány jelölései még nem kerültek nyilvánosságra és való­színű, hogy a jelölések csak a radikális klub vasárnapi ülése után lesznek ismeretesek. A hét­fői ülé3 napirendje előtt fog vá­laszolni Nincsics külügyminiszter Csirkovics délszerbiai képviselő­nek a görög Macedóniában élő szláv kisebbségek sorsáról. • Nin­csics válaszának nagy jelentősé­get tulajdonítanak annál is in­kább, mert a most folyó jugo­­szláv-görög tárgyalások anyagá­ban is szerepel a macedóniai szláv kisebbségi kérdés, amely­nek rendezése nagy nehézségekbe ütközik. A Radics-párti man­dátumok so sa Pasics szombaton délelőtt még nem jelent meg a miniszterelnök­ségen. A miniszterelnököt szom­baton délelőtt a lakásán meglá­togatták Trijkovics Márkó, a par­lament elnöke és Makszimov cs Bézsé belügyminiszter, akik több fontos ügyben tárgyaltak a mi­niszterelnökkel. Hir szerint a tár­gyalások folyamán szóba került a Radics-párti képviselők man­dátumainak igazolása is. A Ra­dics-párti mandátumok felülvizs­gálására kiküldött ankét-bizottság jelentését a parlament hétfői ülé­sén fogják felolvasni és a parla­mentnek kell eldöntenie, hogy a mandátumok sorsáról előbb az igazoló bizottság határozzon-e, vagy ennék megkerülésével, a parlament. Nincs kizárva, hogy ebben a kérdésben is határozni fognak a radikális klub vasárnapi ülésén. Jugoszláv-magyar-olasz kereskedelmi tárgyalások Olaszország és Magyarország között már régebben tarifáiig meg­egyezés jött létre a trieszti kikötC

Next

/
Oldalképek
Tartalom