Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-06 / 121. szám

BÁCSMEGYEI NAPLÓ Kisebbségi Élet) ® iű o Berlinben második éve. működik az Österreichisch-Deutscher Volksbund ci­­mü szervezet, amely Ausztriának Né­metországgal való egyesülésén dolgo­zik. A szervezet elnöke Loebe, a német birodalmi gyűlés elnöke, a szociáldemo­kraták égjük legjelentékenyebb vezére. Az egyre íejlődő politikai szervezet, amelynek jobboldali tagjai is vannak, Österreich-Deutschland címen folyóira­tot ad ki, amely egyik legutóbbi számá­ban cikket közöl Lodgmen Rudolf dr. csehszlovákiai német képviselő' tollából, aki Csehszlovákia politikai és gazdasági céljait a következőkben fejti ki: — A prágai lapok újabban sokat fog­lalkoznak a Csehszlovákiában élő néme­tek nemzeti vagyonával és megállapít­ják, hogy az összeomláskor az egész magángazdaság a németek kezében volt, a pénzügyi hatalmat a németek gyako­rolták és a cseheknek alig volt valami­jük. Az azóta lefolyt hat év alatt a helyzet azonban egészen megváltozott. A köztársaság vezetői, Rasin teóriája alapján dolgoznak, aki azt hirdette, hogy a csehszlovák államnak ama célja, hogy a németek gazdasági hatalmát fo­kozatosan megtörje és a vezetést a cseh burzsoázia kezébe átiátsza. Ennek a tervnek megvalósítására az egész állami apparátust igénybe vették, ezért hajtot­ták végre a földreformot és ezért sike­rült a nétaet ipart és kereskedelmet ja­varészben cseh kezekbe átvinni, a cseh burzsoáziának kiszolgáltatni, amelynek az állami szállítások által évenként leg­alább 1400 millió csehkoronát biztosíta­nak. A csehszlovák állam proletarizálja a nemzeti kisebbségeket, mert a nem­zeti kisebbségek hátrányára emeli erő­szakosan a cseh nép szociális és gaz­dasági helyzetét. Ezt a folyamatot csak akkor lehet majd feltartóztatni, ha a kisebbségek hozzájutnak teljes pobíiteu jogaikhoz, * A zetelakai magyar tüzkárosultak se­gélyezésére ;íz ’erdélyi magyar párt még a műit évben nagyszabású társa­dalmi akciót indított A humánus akció­ba bekapcsolódtak az erdélyi románok isi, akik ai legutóbb tekintélyes pénzösz­­szeggei járultak a magj’ar község felse­­gélvezéséhez. A' román népnek és a testvéri szolidaritása igen jó hatást tett az erdélyi magyarság között * A szászvári Kun-kollégiumot, mint megírtuk, a nagyszebeni tanfelügyelő a közoktatásügyi miniszter utasítására be­záratta. A kollégium igazgatóságának felkérésére Nagy Károly református püspök a betiltás ügyében a napokban eljárt Anghelescu miniszternél, aki ki­jelentette neki, hogy a kollégium bezá­rását, melyet Bratu főinspektor rendelt ¥d, fel fogja függeszteni. Az iskola ellen megindított vizsgálat azonban ettől füg­getlenül tovább folyik. * Az inkviziciás iskolatörvényt, ahogyan Anghelescu legújabb középiskolai javas­latát az erdélyi magyar sajtó elnevezte, most tárgyalja le az az értekezlet, ame­lyet Anghelescu miniszter hívott össze Bukarestbe. A kolozsvári Keleti Újság ez alkalomból bő részletességgel ismer­teti a törvényjavaslatot; amely újabb kísérlet a felekezeti magyar iskolák gúzsbakötésére. A javaslat kimondja, hogy minden magánfeíekezeti iskolának románul kel! levelezni a hatóságokkal, az összes regisztereket, naplókat, anya­könyveket államnyelven kell vezetni. A román gyermekek által látogatott ma­gániskolák tannyelve az államnyelv. Kisebbségi gyermekek! magániskoláinak tannyelve vagy az államnyelv, vagy a növendékek anj-anyelve. Egyik kisebb­ség gyermekei nem járhatnak más ki­sebbségi tannyelvű iskolába. Zsidó nö­vendékek számára az anyanyelv az ál­lam, nyelve Zsidó magániskolákban az 1925 május 6. 3, oldal előadási nyelv román. Héber nyelven csak a héber nyelvet és vallást lehet előadni. Szerzetesi magániskolák és is­kolai kongregációk iskolái csak román tannyelvüek lehetnek. Minden magánis­kolában román nyelven kell azonban előadni a román nyelvet, román törté­nelmet, Románia földrajzát és közjogát. Az óvodákban az állami tanterv kötele­ző. Ha a gyermekkertbe román szárma­zású gyermekeket is felvesznek, akkor a tanításnak teljesen románul kell tör­ténnie. Mindenesetre kötelező napon­ként egy óra román társalgás a kis­gyerekekkel. Az elemi iskolákban a ma­■Práigából jelentik: A Narodni Po­litika vezércikkében megállapítja, hogy a kisantant külügyminiszterei­nek konferenciája politikailag rend­kívül komoly időben ül össze. A helyzet komolyságát a német ga­ranciajavaslat és az osztrák csatla­kozási mozgalom szabja meg. Né­metország szomszédos államai, min­denekelőtt Csehszlovákia jogosult arra, hogy minden erővel és esz­közzel állást foglaljon az osztrák csatlakozási terv ellen. A konferencia ezenkívül foglal­kozni fog a bolgár helyzettel is és tiltakozni fog az ellen, hogy Bulgá­ria hadseregének létszámát felemel­jék. A prágai lapok a konferenciával kapcsolatban arról értesülnek, hogy a kisantant konferenciának egyik­­főpontja az Ausztriához intézendő felszólitás lesz arra, hogy lépjen be Ígíániskolák növendékei minden év vé­gén kötelesek az elemi iskolai felügye­lőség által kinevezett bizottság előtt vizsgát tenni. Ez a vizsga az illető' köz­égben levő állami elemi iskolában, az állami tanítókból álló bizottság előtt történik. A növendékek ezért külön vizs- Jgadijat fizetnek. Minden vizsgára nem a jelentkezett növendékért buntetéspénzt 1 fizet az iskolaigazgatóság, a növendé­­j két pedig hivatalból átírják az állami iskolába. A javaslat leg$érelmesebb szakasza az, amely kimondja, hogy >a népesség kérésére« bármely iskolát ál­lamosíthat a miniszter. vagy 14- én csakás azért utazik Bécsbe, hogy ezt a felszólítást sze­mélyesen hozza az osztrák kormány tudomására. Igen fontos pontja lesz a tanácskozásoknál! Hindenburg megválasztása. Főként Benes lát nagy veszélyt Hindenßurg elnöksé­gében és azt az indítvánvt fogja előterjeszteni, hogy a kisantant kö­vetelje a garanciaszerződés kiter­jesztését Csehszlovákiára, Romániá­ra és Jugoszláviára. Bukaresti jelentés szerint Nincsics külügyminiszter szombaton, május 9- én délután, Benes csehszlovák külügyminiszter pedig ugyanaznap este érkezik Bukarestbe. A kisan­tant képviselőinek megbeszélése szombaton és vasárnap lesz. Május 10- én a külföldi politikusok részt vesznek a román függetlenségi ün­nepen. hétfőn pedig látogatást tesz­nek Bratianu miniszterelnök íloricai '■birtokán. 6 ismerte az illegálisokat. Caribrcá­ban egy emigránstól revolvereket kaptak. Azonban mihelyt átlépték a határt, letartóztatták őket, Kolev Iván kommunista diák val­lomása uián a bírák ismét kérdése­ket intéznek a három emigránshoz Todorov Koszta és Obov Alexander volt miniszterekről, továbbá a jugo­szláv7 hatóságok bánásmódjáról. Az emigránsok azt válaszolják, hogy a szerbek nagyon szépen bánnak a bolgár emigránsokkal, mert mind­annyian földmivespártiaknak mond­ják magukat. A kommunistákat a szerbek rögtön letartóztatják. A tárgyalást ezután a bíróság más­napra halasztotta. Szófia volt polgármestere és rendőrfőnöke s vádlot­tak padján Szófiából jelentik: A szófiai tör­vényszék hétfőn reggel kezdte meg, az 19J1. év elején az Odeon-szin­­házban történt merénylet tárgyalá­sát. A merénylet még a Sztambo­­lijszki-konnány uralma alatt tör­tént, az akkori ellenzéki politiku­sok elleni, akik az Odeon-szinház­­ban gyűlést, tartottak. Huszonhét ál­dozata volt a merényletnek, de az ellenzéki pártok vezérei közül egy sem sérült meg. A fővádlottak a merénylet miatt: Prudkin Anton, Szófia akkori pol­gármestere és Maravjev Konstantin rendőrfőnök, aki egyidetg hadügy­miniszter is volt a Sztanibólijszki­­kormányban. Azzal vádolják őket, hogy ■Atanaszki és Popeto merény­lőket ők bujtatták lel és személye­sen elkísérték a színházig a robba­nóanyagokkal. Az állami? gyész mind a 1 négy vádlott ellen halálbüntetést kér. A perben mintegy kétszáz tanút fog­nak kihallgatni. Défamerikában telepítik le az orosz emigránsokat a kisantantba. Benes május- 13-án, Vallomások a jugoszláviai bolgár emigrációról a szófiai bombapőrben Á Sveta Nedeija-tempiomi merénylet statáriális tárgyalása-------­­" ■■» ....— - ■ —— A kisantant csatlakozásra szólítja fel Ausztriát Tiltakozni fognak Ausztriának Németországhoz való csatlakozása eilen Szófiából jelentik: A tanúkihall­gatások a Sveta Nedelja-templom elleni merénylet tárgyalásának ne­gyedik napján sem értek véget A tárgyalóteremmé átalakított katonai moziban a gyér közönség izgatott érdeklődéssel figyeli az ügy min­den mozzanatát mert nemcsak a merénylet közvetlen előzményeiről esik szó, hanem a bíróság a földmi­­vesek, kommunisták, anarchisták kapcsolatait és a Jugoszláviában, élő bolgár emigránsok működését is fürkészi. A vádlottak meggörnyed­­ten. sápadtan ülnek padjukon, egye­dül a kommunista Friedman Márkó kiséri élénk figyelemmel a bíróság működését miközben a közönség soraiban ülő előkelő hölgyek állan­dóan fodrozzák a meglehetősen csi­nos fiatal vádlottat. Elsőnek Leger Louis Etigént, az egyik szófiai bank francia tisztvise­lőjét hallgatják ki. Leger jóbarát­ságban van á íöldmivespárti Per­­csemlijev ‘banktisztviselővel, aki a megsebesült Friedman Márkot a francia asszony lakására vezette. Azt vallja, hogy Peresemüljévnél gyakran gyülekeztek emberek, akik­ről azt hiszi, hogv föjdmivespártiak voltak. Az elnök felmutatja Minkov kapitánynak, a meggyilkolt merény­lőnek fényképét, amelyről a tanú felismeri* a társaság egyik tagját. A bolgár emigráció Jugoszláviában Három volt emigráns kerül bilin­csekben ezután kihallgatásra. A bí­róság tagjai főleg a jugoszláviai bolgár emigráció életére vonatko­zólag intéznek kérdéseket Az egyik Petrov Koszta földműves, a Cankov-féje ellenforradalom: után az erdőbe menekült és egy portyázó szabadcsapat t^giá lett. A csapat a falvakban a kommunizmust hirdet­te. Az elmúlt télen sokan átszöktek Görögországba, majd Törökország­ba, végül Jugoszláviába mentek. Itt biisben telepedtek le, ahol iöldtni­­vespárti emigránsoknak mondták magukat és ingyenes lakást, ellátást kaptak. Nemsokára Jancsev Georgi kommunista vajda az emigránstá­borból hazaküldte Petrovot és még két társát: Kirov és Sztefanov emi­gránsokat, hogy Bulgáriában lépje­nek összeköttetésbe az illegális szer­vezetekkel. — Ki fizette Nisben az emigrán­sok lakását és élelmezését? — kérdi az elnök. — Nem tudom ~ feleli Petrov. — Kik szokták meglátogatni az emigránstábori? — kérdi az ügyész. i iiSbU.riPí'V&ojJUI ll llUUlSSltlVK Jancsev vajda pedig gyakran autó val Beogradba ment és ott találka zott Atanaszov volt miniszterrel. Hát még kivel? Még Radics Istvánnal. Ki az a Radics? Parasztvajda. Kinek a vajdája? Horvát parasztvajda. A másik emigránshoz. Kirovho: az elnök azt a kérdést intézi, hogj ki rendezte a Codecs ellent tárna dást. A tanú erre nem tud felvilá­gosítást adni. Arra a kérdésre, hogj ki fizette hazautazásakor a vasút költséget, Kirov ezt felelt: — A szerb állam. Elfogyott a bilincs... Sztefanov a harmadik emigráns­­tanú, aki csak azért nincs vasban, rniert elfoglalásakor már nem volt több bilincs raktáron, elmondja, hogy a. nisi táborban G.anev kom­munista őt bízta meg, hogy két tár­sát ^'fizesse át Bulgáriába, minthogy1 Nyilatkozik a Népszövetség menekült­ügyi bizottságának elnöke Budapestről jelentik: Henry Úgymond, a Népszövetség menekültügyi bizottsá­gának elnöke Becsből Budapestre érke­zett, ahonnan legközelebb Beagradbá utazik. Raymond az orosz emigránsok '•gyében látogatott el Magyarországra és a menekültügyi bizottság munkájáról a következőket mondotta: — Bizottságaink közűt egy Varsóban, egy Berlinben, egy Beogradban, egy pedig Becsben székel. Magyarországon körülbelül négy és félezer orosz mene­kült van és bátran merem állitapi, hogy Csehszlovákián és Jugoszlávián kivüi a világnak egyetlenegy olyan országa sincs, ahol jobb dolguk lenne az oro szoknak, mint itt. Csehszlovákiában ugyanis még annyival kedvezőbb a helyzetük, mert a‘ csehszlovák kormány az orosz diákokat magas ösztöndíjakkal segíti és minden tekintetben a kezükre jár, hogy pályájukat elvégezzék. A jugoszláv kormány pedig nagyon ügye­sen az oroszokat állami szolgálatba vonta és azoknak a Jugoszláviába mcí­­nekült orosz diplomatáknak legnagyobb része, akik a cári udvar szolgálatában állottak, jelenleg a jugoszláv külügymi­nisztérium kötelékébe tartoznak. A me­nekülteken kívül Magyarországon még körülbelül hatszáz olyan orosz is van, akik a háború folyamán mint hadifog­lyok kerültek ide és mindeddig nem tértek vissza. Mi érintkezésbe léptünk a szovjetkoraránnyal ezeknek a foglyok­nak visszatérése tárgyában, de azt a választ kaptuk, hogy a hadifoglyoknak már bőséges idejük lett volna hazatérni, tehát a szovjetkormány most már nem hajlandó a hazatérők anyagi kiadásait fedezni. Ebben a percben a délamerikai kormányokkal folynak tárgyalásaink, mert szó van arról, hogy a menekült oroszok nagyrészét, akik Európában nem tudtak megfelelő módon elhelyez­kedni, Délamer lkába fogtuk ássál!itapí:

Next

/
Oldalképek
Tartalom