Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-06 / 121. szám
2. oldal. BACSMEGYE A szélhámos-karrier vége Hat és fél évi fegyházra ítélt noviszádi kereskedő Noviszadról jelentik: Szretrnovics Mihaficvics (hozóén 191S novemberben a bevonuló hadsereggel jött a Vajdaságba, Itt, bár közlegény ruhában járt, mindenkinek azt mesélte, hogy ő mérnök, aki Budapesten szerzett mérnöki diplomái s azért jött a Vajdaságba, mert itt meg akar nősülni. Rövid szuboticai tartózkodás után Noviszadra tette át működési helyét, ott sem volt nagy sikere, mert már 1921 januárban letartóztatták. A vád az volt ellene, hogy 1920-ban, mint a Veiibor és Risztovíescég bei tagja, Hajós Cliaimtól 5000 koronát vett fel a cég részére és azt saját céljaira fordította. Kiderültek azonban egyéb büníetótöryénykőnyvbe ütköző dolgai is. így, hogy 1920 májusában Stornimirovíts Máriának Noviszadon házasságot ígért s rábeszélte. hogy 80.000 korona értékű házát eladja és a vételáron a, nő másik házában butopkereskedést rendezzenek be. A házat Szretenovics eladta, de sem bútorüzletet nem nyitott, sem a ház eladási árát nem adta át. 1920 júliusban Yelibor S te van, volt cégtársától egy pamlagot és tükröt, 3600 korona értékben kölcsönvett, de azt eladta és a pénzt megtartotta. Szretenovics-Mihajlovics 1921 julius 5- en szabadlábra került. Alig volt újra szabadlábon, folytatta elkövetett csalásainak sorozatát. 1922 február 2.3-án a noviszádi Trandafii árvaház kezelőjének Ssmoljanovics Péternek 5000 kiló burgonyát ajánlott megvételre, a megegyezés létre is jött, arra 7750 koronát vett fel, de a burgonyát, nem szállította le, sem a pénzt vissza nem adta. 1922 januárban, gazdag .kereskedőnek adta ki magát és Hirschfeld Elzának bizalmába férkőzött, akinek 250.000 koronáért eladta nem létező házát és erre ItlO.OOO korona előleget vett fel. Mire kiderült, hogy a ház nincs meg, a csaló a pénzt is elköltötte. Hirschfeldtől burgonyavásáriásra 4500 dinárt csalt ki s átvett tőié 2300 dinár értékű aranyláncot, nyakéket, karkötőt, hogy azokat az ékszerészhez viszi, de ahelyett, hogy javítani adta volna, eladta és a pénzt elköltötte. A noviszádi törvényszék 1924 április 8-án hat és fél évi fee?házra ítélte a' Dr. Bits,. mozgalmas mulüt kereskedőt. Az ügyész than a főügy A-a büntetés súlyosbításáért felebbezett,«ejtette, mire az « ,gue, vált. de- a felebbviteli bíróság 1924 október Szretenovicsot közben újból letartóztat-29-én jóváhagyta az ítéletet, amely el-iták, elszállították a mitrovicai fegyházlen a főügyész semmiségi panaszt je- "ha. Onnan hozták most vissza, kihirlentett be. Idctni, hogy az ítélet jogerős Ballada az élő-halottról Exhumálták a holttestet — Búcsú a temetőben Az elhunyt nővére megálmodta testvére feltámadását A szuboticai városi tiszti főorvosi hivatal kedd délelőttre tűzte ki az állítólag halottaiból feltámadt Kiss Istváuné exhumálását. Az elhunyt családja görcsösen ragaszkodott ahhoz, hogy a harminc napos sirt Kiássák és megállapítsák, valóban él-e a megboldogult asszony. A hatóságok ugyan az első perctől kezdve igyekeztek eltéríteni Kiss Istvánt, az elhunyt férjét kegyeletsértő szándékától, azonban minden igyekezet hiábavalónak bizonyult. Dr. Pavkovics Milutin városi tiszti főorvos végül is. hogy megnyugtassa a feldúlt Iclkiállapoui férjet, s a fölizgatott fantáziájú érdeklődőket, elrendelte, hogy kedden délelőtt hatósági személyek jelenlétében felnyissák Kiss Istvánné koporsóját. »Szentül hiszem, hogy él...« Kedden reggel többezer ember gyűlt össze a Bajai-uti temetőben az események központjába került egyszerű sir körül, akik kíváncsian várták az ügy fejleményeit. Csakhamar megérkezett Kiss Istvánnal együtt a gyászoló család is, amelynek minden tagja meg volt győződve arról, hogy az eltemetett- asszonyt életben fogja találni, ha csak hétfő óta meg nem fuladt szül; zárkájában. A tömeg, amikor meglátta a gyászoló Tjrjet; nyomban körülvette és az embereirfajöS összevisszaságban intézték hozzá kérdéseiket. Bábeli zűrzavar támadt, Kiss alig tudott szóhoz jutni. —• Szentül hiszem, hogy él — mondotta a körülötte állóknak. —- Tudtam, hogy fel fog támaSni, mert a sógorasszony megálmodta. A temetés után történt, hogy álmában megjelent az Ilonka és azt mondta nővérének: »Egy hónán múlva feltámadok.« A különös álom után mindennap kigyüttünk a sirhoz és hallgatóztunk. Vártak, hogy. jelt adjon Most pedig — tette hozzá kis szünet után — nem akarjál: elhinni, hogy él. Könnyezni kezdett és az emberek mélységesen hallgattak mellette, mindaddig, mig megérkezett dr. Paxkovics Milutin városi tiszti főorvos és Prodanovics Mladen rendőrkapitány, erős rendőri készültség kíséretében. Ekkor az izgalom már tetőfokára hágott. Kiássák a koporsót Prodanovies rendőrkapitány megérkezése után nyomban kiadta a rendőröknek a parancsot, hogy a tömeget távolítsák el a sir közeléből. A nayincs végrehajtása nagy nehézségekbe ütközött. Még nem volt olyan temetés a Bajai-temetöben, amelyre ennyi ember gyűlt volna össze. Körülbelül háromezren szorongtak egymás mögött, és csak hoszszas fáradozás után sikerült a rendőröknek megtisztítani a sir körnvékét. Az üresen maradt téren a hatósági személyeken kívül csak a gyászoló család tagjai tartózkodhattak. Két ember hozzáfogott a sir felásásához és néhány percnyi munka után kiemelték a koporsót a gödörből. Siri csend előzte meg a koporsó felnyitását. Az emberek lélekzetfojtva várták a történendöket. Mozdulatlanul maradt a hulla a koporsóban , Pavkovics főorvos utasítására a sírásók felnyitották a koporsót. Ebben a pillanatban elviselhetetlen bűz áradt szét, az erős hullaszag betöltötte az egész temetőt. A koporsófedél leemelése után előtűnt a fehér lepellel letakart holttest, amelynek körvonalai élesen reáraizolódtak a lepedőre. Tisztán lehetett látni a holt test keresztberakott karjait, ahogyan a koporsóba elhelyezték. Már ez bizonyította, hogy Kiss Istvánné nein támadt fel halottaiból egy pillanatra sem. mert ha egy percig is élt a koporsóban, karjait megmozdította volna. Pavkovics főorvos azonban, hogy semmi kétség se maradion a család tag-TUD JA-E...? TUDJA-E, hogy újabban az angol újságok éles cikkekben támadják az ottani iskolákat? Azt kifogásolják, hogy tanulóikat nem nevelik a gyakorlatias életre. Ennek a támadásnak már is megvan a foganatja. Mert egy angol leányiskolában 11>--18 éves leányok számára következő írásbeli dolgozatokat adtak fői: — Micsoda a munkásszövetkezet? Fejtsük ki előnyeit és hátrányait. — Mit tud Mussoliniról. *Herrlotról, Gandhiról és De Valér áról? — Milyen táplálékok egészségesek? Mi a véleménye arról, hogy a hús veszt táplálóereiéből, ha nem sütij^ meg kellőképen? Igazolja felfogását példákkal. — Milyen nő-irók tűntek fel a múlt században? A kérdések, amint látjuk, eléggé modernek és időszerűek. Az angol újságok meg lehetnek elégedve. TUDJA-E, hogy- mostanában a régi, császári Bécs két nevezetes alakja halt meg? A* első Péter Menth, a 84 éves varga, kit sírjához az ismerősök, tisztelők nagy tábora kisért ki. Sírjánál a volt hadügyminiszter, Amienberg beszélt. P&er Menth «?«n is volt olyan varga, sálit a többi: a monarchia idején országszerte emlegették nevét, külföldön is ösmerték. Egyik leányát Amerikába küldte, ahol most mint zongoraművésznő aratja a babérokat, másik leánya és egy fia előkelő társadalmi helyzetben él Becsben. Az a varga, kit most utolsó kívánsága szerint Hans Sachs foltozóvarga jelmezében temettek cl, valóságos művésze vöt t a á lovascsizmának s már a béke idején is ő szállította ezeket a hadseregnek. Vevői közt sok főherceg szerepel, ő készítette a cipőket a Burgtheaternek, a színészek között pedig sok nemcsak megrendelője, hanem valóságos barátja. Ezek közé tartozott Ziehrer, a zeneszerző, Lueger, Bécs város néhai polgármestere és utódja, majd az osztrák képviselőház elnöke, Weisskirchner. A művészvilágba 1879-be lépett, mikor is felvonulásban Hans Sachs jelmezét öltötte magára s oly sikeresen alakította a varga-költő alakját, hogy 1908-ban hasonló alkalantmar szintén ebben a történeti jelmezben jelent meg Bécs utcáin. A másik nevezetes halott a legöregebb bécsi fiakkeros. (Nem bérkocsis.) Csodák csodája, hogy Becsben, hol annyi automobil futkos, még van fiakkeros is és fiakker. Ezt az öreget Let»)harci WinkeDnayernek hívták és 68 éves korában halt meg. Akkor született, mikor ege- kis Forradalmi csoport meg akarta dönteni a császárságot, de ifjúságában a Habsburgok kegyében sütkérezett, aztán megérte a monarchia összeomlását is. Tizenhétéves korában első kocsisa Ferenc Ferdinánd főhercegnek. Aztán végigszolgálta az összes nevezetességeket, Auersperg herceget, Kinsky grófot, Windiscligrätzet, Paart és Thunt. Ötvenöt évig ült a bécsi bako-n, onnan szemlélte a császárság fényét és bizonyos tekintetben jelképévé vált a régi időknek. De amíg Menth portékája nem jött ki a divatból, addig Winkclmayer frakkéra régiséggé vált, majdnem múzeumi emlékké. Winkelmayer ennélfogva nem is részesült annyi dicsőségben, mint a varga. Törzsfőnöke volt a bécsi fiakkerosoktiak, annak a fajtának, mely manapság már kihalóban van. Koporsóját ütött-kopott fiakkerok követték. * TUDJA-E, hogy mit esznek az emberek az amerikai étkező-kocsikban? Minden századik ember közül, ki az étkező-kocsiba jön, 85 kávét rendel és 50 teát. 35 százalék roastbeefet kár, utána a csirke következik, aztán a hal, borjtiborda és borju&zelet. Tésztát nem esznek az amerikaiak, inkább gyümölcsöt, frisset vagy konzervet. De igen kedvelik a fagylaltot, melyből 850.000 Íjaiban, leemeltette a szemfedőt is a holttestről, amely már erősen oszlásnak indult és igy teljesen Tehetetlen, hogy hétjj főn még jeleket adott a mélyből ai külvi- I lág számára. Prodanovics rendőrkapijj tány, hogy a távoltartott tömeget is f megnyugtassa, néhány embert a sirhoz hivott, hogy ők is tekintsék meg a holttestet. A rendőrkapitány felhívására a hatalmas tömeg rohamot intézett a sir felé, mindenki a kiválasztották között akart I lenni, mindenki látni akarta, hogyan fekszik Kiss Istvánné koporsójában. A tömeg a hatósági személyeket majdnem benyomta a sirgödörbe, a rendőrök csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták íel'iartóztatni az emberáradatot. Nagysokára ismét helyreállt a rend, a koporsót elföldelhették és néhány perccel később már szét is oszlott a tömeg csa-Ílódottan. A várt csoda nem következett be, a halott Kiss Istvánné nem emelkedett fel koporsójából és az V. kör népe egy legendával lett ismét szegényebb... Közvetlen vasntvoua! Csehszlovákiától a Fekete-tessgeršg' Egyenes összeköttetés Husit ésGal.acközií’t Prágából jelentik: A csehszlovák kormány javaslatot tett a román kereskedelemügyi minisztériumnak egy olyan vasútvonal megépítésére, amely Ruszinszkot összeköti a Fekete-tenger partján levő galaci kikötővel. Keleteurópa Balkánra igyekvő kereskedelmének ugyanis . elsőrendűen fontos volna konveiiiáiis vasúti összeköttetést, létesíteni, de máskülönben is az egész tervnek a megvalósulása néhány kilométeres vasútvonal megépítésétől függ. A jelenlegi vasútvonal iránya, amely Halmin, Nagyváradon, Kolozsváron keresztül halad, óriási kerülőt jelent és csaknem megháromszorozza a vasúti fuvardíjat. A Duna-ut forgalmát még a Suliua-ág hajózhatóvá tételével lehetne fokozni. A nemzetközi Duna-bizottság foglalkozik is a tervvel. Ettől függetlenül most az a terv, hogy ki fogják építeni a huszt-máramarossziget—beszte.rce—galaci második fővonalat és akkor Ruszinszkóból, Kosztról, Máramarosszigeten át úgyszólván nyílegyenes ut nyűik a galaci kikötőig. A román kormány rövidesen elrendeli a Visó-völgy és Beszterce közti vonal megépítését s akkor Csehszlovákia, illetve keleti része a Fekete-tengeri kikötővel egyenes összeköttetést kap. 1925. május 6. kvart (kért; pint) fogy el évente az amerikai étkező-kocsikban. A statisztika adatai kápráztatok. Évente 2,500.000 narancs, 1,250.000 szőlőfürt, 27,000.000 tojás, 6,000.000 kvart tej és hab s 3,250.000 font cukor fogy el. 5,000.000 abroszt cserélnek és annyi ételt szolgálnak föl egyetlen esztendőben, hogy. ez elegendő lenne egy 600 lelket számláló falu lakosságát táplálni, születésüktől kezdve halálukig. Ebbő! a cikkből tudjuk meg azt is, hogy az) amerikai vasutak az étkezőkocsikra ráfizetnek. Minden társaság 53 százalékos deficitet jelent be. Mért tartanak akkor étkezőkocsikat? Azért, mert a vasúti társaságok között nagy á verseny s ezzel akarják odaédesgetni az utazóközönséget. * TUDJA-E, liogy Amerikában milyen újítást hoztak be? Nemsokára tudományos, rendszeres vita folyik majd rádión. Két egyetem, a bostoni é!s a holy-cossi vitatkozik egymással, több mint negyven mérföld távolságról. A vitát szigorú föltételek mellett tartják meg a rendes egyetemi stílusban s végül a rádió hallgatóit megkérdezik, melyik vitatkozó nyert. Ennek a vitának mindenesetre megvan az az előnye, hogy az ellenfelek negyven mérföld távolságból nem kaphatnak bajba
