Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-15 / 130. szám
6. oldal. BACSMEGYEl NAPLÓ 1925. május 15. gyilkosság előtt Frommer-pisztolyával tanuk előtt próbalövést tett Csepelen. Nagy Lajos csendőr a következő tanú. A tdrgyalásvezető: Vaa valami érdekeltség maga és a főhadnagy ur között? A tana: Nem. Én csak annyit tudok, hogy Lederer Gusztáv már a gyilkosság előtt néhány nappal a csepeli csendőrség irodájában pisztolyával próbalövést tett az egyik csendőr ágyába azzal az ürüggyel, hogy be vannak szorulva a töltények. Már ekkor a szomszédos szobában is alig lehetett hallani a pisztoly hangját. »Liebste Mausil« A tárgyalásvezető ezután kiküldi a teremből a csendőröket és felolvassa Lederer Gusztávnak feleségéhez intézett levelét, amit akkor küldött el egy csendőrrel, amikor Gödry százados már gyanúba vette. A levél címzése: »Liebste Mausi!« Elmondja a levél, hogy a kapitány őt vallatja;; valamit sejtenek. Ledéremémondja azt, ha érdeklődnek nála, hogy epy kutyát dobtak a Dunába. A kapitánynak az a feltevése, hogy Lederernének egy koraszülött gyermeke volt a bőröndben és azt dobták a Duna hullámaiba. Azt írja Lederer feleségének, hogy beszéljen Sanyival is (Lederer öccsével), hogy ruhát és könyveket vitt ki a bőröndökben, minden rendben lesz, ha Ledererné ezekhez tartja magát. »Küsst Dich, Guszti!« — végződik a levél. Az éjjeli ör Krizsák Pál éjjeli ör elmondja tanúvallomásában, hogy ő állította meg a Lederer-házaspárt. amikor az egyik bőrönd tartalmát beledobták a Dunába. A tárgyalásvezető: Zavartnak látszott Lederer főhadnagy? A tana: Megmondom én őszintén, egyáltalán nem. Olyan egykedvű volt Inkább én voltam megijedve, hogy zaklatom. Az elnök ezután felfüggesztette a tárgyalást és annak folytatását péntekre halasztotta. azt, hogy ne lépjen fel együtt Olszevszkával. En szívesen elismerem, bogy Olszevszka asszony elsőrendű énekesnő, de hova jutna az opera, ha mindenki, még a legelsőrangu művészek is, nem vetnék alá magukat a fegyelem legelemibb szabályainak. Az operaház igazgatósága egyébként A köpködő énekesnőt elbocsátották A bécsi operaház botránya Bécsből jelentik: Az osztrák főváros színházi és zenei köreiben nagy feltűnést keltett az a kínos affér, amely az operaház két ismertuevü énekesnője kő zött játszódott le. Olszevszka asszony, a bécsi opera első alt-énekesnője — mint a Bácsmegyei Napló már közölte — a színpadról le akarta köpni a színfalak mögött beszélgető Jeritza Máriát, azon ban rosszul célzott és egy másik énekesnőt talált el. Az eset után Olszevszka minden félreértés elkerülése céljá ból kijelentette, hogy az inzultus Jerltzának szólt és legközelebb jobban fog vigyázni, hogy ne hibázza el a célt. Á bécsi operaház igazgatója, Schalk Ferenc a botrányos esetről a következőket mondotta: — Az ügyet előbb meg kel! vi gálni, akkor fog azután az illetékes hatóság vele foglalkozni. Tény az, hogy Olszevszka asszony fékezhetetien temps ramentumu és ezúttal a büntetőtörvénykönyvvel is összeköttetésbe jut. Ezt az ügyet pénzbüntetéssel nem lehet elintézni. Tegnap az előadást én dirigáltam és nagy meglepetéssel vettem észre, hogy Olszevszka asszony, akinek az előírás szerint egy helyen kellett volna állania, izgatottan szaladgál ide-oda és szerepét is rendkívül felindultan énekii, A köpést nemcsak én láttam a karmesteri pódiumról, hanem a közönség körében is észrevették, amint azt nekem kélőbb jelentették. A hivatalos vizsgálat meg fog indulni és az ügyet teljesen tisztázni fogja, aminthogy ezt az operaház méltósága, amelyet Olszevszka asszony a legdurvábban megsértett, meg is követeli. Á múlt évben voltak már differenciák Jeritza és Olszevszka kö' zött, de Jeritza sohasem kérte tőlem még a csütörtöki nap folyami:: elbocsátotta tagjai sorából Olszevszka asszonyt. Az elbocsátólevelct Olszevszka nem vette át, mert váratlanul Londonba utazott, ügyvédje azonban kijelentette, hogy az elbocsátást nem veszi tudomásul és az operaház igazgatósága ellen port indít. A herlioi diplomáciai kar üdvözli Hindenburgot Az uj elnök személye megszilárdítja a német köztársaságot Berlinből jelentik: A birodalmi elnök csütörtökön fogadta a birodalmi gyűlés elnökségének üdvözlését. A birodalmi gyűlés elnökségéhez intézett beszédében az elnök hangsúlyozta, mennyire tudatában van annak, hogy éppen köztársaságban a nemzet méltósága és tekintélye a parlament kezében van. A porosz áüarakormány képviselőjével, Braun miniszterelnökkel szemben a birodalmi elnök azt a reményét fejezte ki, hogy a porosz állam nagy hagyományaihoz méltón sikerülni fog a birodalom keretében Poroszország kötelességeinek eleget tenni és Poroszország továbbra is az a szilárd kapocs marad, amely a szélső keleti és nyugati tartományokat a német birodalom testéhez csatolja. A véderő képviselőinek a birodalmi elnök kijelentette, hogy a kicsiny német véderő ma érintetlen a politikai pártok harcaitól és a politikai véleményektől. Délután a külföldi államok berlini képviselői tisztelegtek Hindenburgnál. A diplomaták nevében Pacelli pápai nuncius tartotta az üdvözlő beszédei, amelyben azt a reményét fejezte ki, hogy Hiudenburg államfői tevékenysége kifelé is szilárdítsa meg Németország helyzetét és javítsa meg a német birodalomnak a többi államokhoz való viszonyát. Hindenburg válaszában kijelentette, hogy legfőbb kívánsága az, hogy a német nép békében, egyenlő jogokkal együttműködhessen a többi nemzetekkel a világproblémák sikeres megoldásában. Mint Washingtonból jelentik, Hindenburgnak az eskü letétele alkalmával tanúsított magatartása megfelelt az amerikai közvélemény várakozásának. Ehhez járult az is, hogy mindinkább terjed az a meggyőződés, hogy Franciaország komolyan rendezni akarja Amerikával szemben fennálló tartozásait. E kedvező hirek, valamint a belföldi kereskedelem köréből érkező jó jelentések ma a külföldi kölcsönök piacán jelentős hosszt idéztek elő. Londoni jelentés szerint azok a beszédek, amelyeket az aj elnök a hivatalbalépés alkalmával és azóta mondott, Angliában a legkedvezőbb hatást keltették. Londonban úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a Luther—Streseman-kormány garanciajavaslatai becsületesek és Hindenburg az alkotmányosság szigora követelményei szerint fog elnökösködni és nem engedi magái a kamarillától kihasználni. Jellemző arra, hogy menynyire rokonszenvessé vált az utóbbi időben Hindenburg egyénisége, egy londoni újságnak az az állítólag diplomáciai körökből eredő értesülése, hogy Hindenburg tábornagy hannoveri magányában, közvetlenül azután, mikor értésére adták elnökké történt megválasztását, háromszor is gondosan áttanulmányozta a weimari alkotmányt és midőn dr. Meisner államtitkár, a birodalmi elnöki hivatal régi vezetője jelentkezett nála, hogy a hivatalbalépés formaságait megbeszélje vele. Hindenburg igy szólt hozzá: Ez az alkotmány vezet ellen atyáink emlékéért és gyermekeink jövőjéért készek vagyunk felvenni és utolsó leheletünkig folytatni. A manifesztumban a magyar párt végül kijelenti, hogy a gyulafehérvári határozatokban lefektetett elveket és a párisi egyezményben a nemzeti kisebbségek érdekében tett rendelkezéseket a nemzett becsület védelme alá helyezi. nem is rossz. Az erdélyi magyar párt manifesztumot intézett a romáé néphez A gyulafehérvári határozatokat a nemzeti becsület védelme alá helyezi Nagyarányú bélyeghamisítást lepleztek le Budapesten Őrizetbe vették a hamisitőbanda egyik vezetőjét Budapestről jelentik: A rendőrség csütörtök reggel nagyarányú bélyeghamisítást fedezett fel. Rájöttek, hogy hamis kétezer koronás „portoprovizórium“-béiyegeket hoztak nagyszámban forgalomba és & postakincstár terhére körülbelül 60—80 milliós csalást követtek el. A hamisítás szálai Rákospalotára vezettek. Az elmúlt éjszaka Rákospalotáról elő is állítottak egy fiatalembert a főkapitányság központi ügyeletére, akinek nevét, a nyomozás érdekében egyelőre nem adja közre a rendőrség. A hamisítást javarészt a Budapestet környező községekben követték el, innen kerültek a gyanútlan kereskedőkhöz és gyűjtőkhöz a hamis bélyegivek. A rendőrség szerint a hamisítóknak kitűnő, speciális nyomdájuk volt, ahol igen sok ilyen hamis felülnyomást készítettek az annakidején visszavont kisértékü bélyegekre. A rendőrség nyomában van a hamisítóknak. Kolozsvárról jetenük: A magyar párt elnöksége Ansrhelescu közoktatásügyi miniszter legújabb törvénytervezete elleni tiltakozás jeléül manifesztumot intézett a román néphez, amelyben feltárva a magyar kisebbségi oktatás nehéz helyzetét, védelmet és támogatást kért a tanügyi reform alakjában készülő jogfosztással szemben. A manifesztumban. amely román nyelven jelent meg. a magyar párt kifejtette, hogy Erdélynek Romániához való csatlakozása idején a román nép ünnepélyes Ígéretet tett. hogy a vele együttlakó nemromán népek demokratikus jogait elismeri és biztosítja. — A megnagyobbodott Románia eddigi kormányai azonban — mondja tovább a manifesztum — nem voltak figyelemmel a gyulafehérvári határozatokban és a párisi egyezményben lefektetett elvekre és kitérve ezek erkölcsi parancsai elől, számos olyan intézkedést tettek, sok olyan törvényi kezdeményeztek, amelyek a kisebbségeknek biztosított jogok nyílt és súlyos sérelmét jelentik. Különösen az egyházak önkormányzati életére nehezedett rá minduntalan igen súlyosan a kormányok keze és még súlyosabb sérelmeket tartalmaztak a jelenlegi kormány közoktatásügyi vonatkozású, igen gyakran semmi törvényes alappal npm bíró rendelkezései. Csali nemrég vált törvénnyé a középoktatásra vonatkozó javaslat mely az egyházak önkormányzati Jogkörét lényegesen megszükitette. És ime most a magániskoláztatás rendelkezésére készült törvénytervezetben ismét egy másik olyan merénylet van készülőben, mely az egyházi önkormányzatot leglényegesebb tartalmától megfosztja. Az egyházak által fenntartott iskolákat hitvallásos jellegükből1 kivetkőzheti, egyszerűen mint magániskolákat uniformizálja, a felekezeti hatóságok felettük gyakorolható felügyeletét illuzoriussá teszi és létüket a mindenkori kormányok és közegeik alig korlátolt önkényének szolgáltatja ki. Az egyházi önkormányzat nagy jelen töséérő! nektek román polgártársak, nincs miért hosszasabban szól amink. Ismeritek ti azt saját egyházaitok történelméből. Tudjátok, hogy annak nemzeti alapon való biztosítása a nagyérdemű Sagunának minő súlyos küzdelmeibe került, őszintén megkérdjük tőletek: helyeslitek ti ezt a jogfosztó iskolapolitikát? Mondjátok meg. hogy műit jó hazafiak és öntudatos polgárok ti is károsnak, a felekezeti béke feldulására alkalmasnak tartjátok Anghelescu miniszter legújabb törvénytervezetét. És jöjjettek segítségünkre a nagy küzdelemben. melyet a rettenetes törvén vter-Hlvatalvesztésre Ítélték a sovissadi református egyház gondnokát Elmérgesedik a harc A novisadi református egyházban dúló harc uj állomáshoz jutott. Á református egyházmegye bírósága elmozdította állásától Balogh István egyházmegye! gondnokot A feltűnést keltő ítélet a március hó 25-én lefolytatott vizsgálaton alapszik, — amelynél a gondnok egyetlen tanúját sem hallgatták ki — és Balogh Istvánt az egyházmegyei ügyész meghallgatása után az Egyházi Törvények 5. t.-c. 34. § 1. és 4. pontjaiba ütköző fegyelmi vétségben bűnösnek mondja ki és ezért a gondnoki hivata’a viselésétől elmozdításra és mellékbüntetésképen a választás és választhatóság jogától öt évi tartamra való megfosztásra ítéli. Az1 Ítélet tizenöt napon belül az egyházmegye itélőtanácsához felebbezhető meg. Az érdekes indokolás az egyházgondnok bűnéül rój ja fel, hogy az egyházi adókat a presbitérium utasítása ellenére sem szedte be. Az ítélet nemis mérlegeli, vájjon az adókivetés törvénytelen volt-e vagy sem, mert ennek elbírálása nem a . gondnok hatáskörébe tartozik. Balogh István terhére fegyelmi vétséget állapit meg az Ítélet azért is, mert a presbitériumot törvénytelennek jelentette ki. Az indokolás szerint az adószedés elmulasztásával a gondnok „az adó meg nem fizetésére“ biztatta a híveket. Az Ítélet a református egyház hívői sorában nagy nyugtalanságot keltett és az a vélemény lett úrrá, hogy a harc ezzel csak egy újabb, sokkal inkább kiélezettebb stádiumba jutott. Nem tartják lehetetlennek, hogy a hívők egy része kilép az egyházból, de az sem lehetetlen, hogy az elégedetleneket kizárják ez egyházbél. ILLATOS MOLYIRTÓ „HERMELIN“ a nave, kérje mindenütt DEPOT „SSÁ“ DBO0ES5IJA NOVISAD
