Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-02 / 90. szám

1925. április 2. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3» oldat Kisebbségi Élet ií a <® Az erdélyi magyar telepesek, mint gnnak idején mi is megírtuk, panaszt gyújtottak be a Népszövetséghez. A panasziratot 624 telepes gazda irta alá, akiknek alig pár hold földjét, tisztán nemzeti elíugultságból, kisajátította az agrárreíorm, amely a lefoglalt kisbirto­kokat aztán szétosztotta a román föld­­igénylők között A magyar telepes-gaz­dák bátor lépése rendkívül nagy meg­döbbenést keltett kormánykörökben, de senki sem gondolta, hogy a magyar te­lepeseket emiatt felelősségre vonják, már csak an ért sem, mert hiszen tulaj­donkénen csak az ország törvényeibe Iktatott jogukkal éltek, amikor sérel­meiket végső szükségben a Népszövet­ség elé vitték. Éppen ezért feltűnést kelt az a hir, hogy a detrehemi és lu­das! magyar telepeseket, élükön Péter Dániel bíróval, letartóztatták és bekí­sérték Kolozsvárra. Hogy az eljárás milyen cimen folyik ellenük, arról nem tpd az erdélyi magyar sajtó, amely a megdöbbentő esettel kapcsolatban hang­súlyozza, hogy a kormány, értesülve a hatóság eljárásáról, melyről a józan ész Ítélete szerint, nem tudhatott; haladék­talanul intézkedni fog a meghurcolt te­lepesek szabadlábra helyezése érdeké­ben. nem tűrhet világnézeti harcot sem, mert a világnézeteknek — csak önmagunkat gyöngítő és általunk el nein dőnthetp — harcát föl keli függesztenünk, ha el­sősorban a magyar jövőért kiváltunk eredményesen harcolni. Ezt a nemzeti harcot nem komplikálhatjuk és nem ter­helhetjük meg olyan célkitűzésekkel, amelyek túlterjednek a magyar nemzeti horizonton és amelyek eleve kizárják sok értékes és igaz magyar elein csat­lakozásának lehetőségét is . . . Politi­kánknak öt év előtt kényszeralapozta frontja meginoghatott, de nem rendült és nem fogyatkozott meg a nemzet éjet­• ereje és élniakarása. A keretekben és 1 egyes vezér! csoportokban baj eshetett, de maga a nemzet intakt maradt és csorbítatlan erejével és erkölcsi fensé­gével parancsolja, hogy uj utoai kíván haladni. Egységes fronton, egy táborban kívánja felvonultatni az összes ittélő magyarokat becsületes összefogás­ban! Áldozatot is követel tőlünk. Le­mondást és engedményeket, de mindezt a nemzet javára és egyedül azért, hogy a közös, legfőbb célokhoz közelebb jut­hassunk s hogy ami a külön törekvések­ből a nemzet érdekében való, azt egye­sült erővel valósíthassuk meg.« Marxot ajánlja a centrum a baloldal közös jelöltjéül Megválasztották az aj porosz m!nisz!erelnoköt A prágai „Srb“ figyelemreméltó sta­tisztikát közöl Lichtenstein herceg cseh­országi uradalmainak felosztásáról. .Azt írja, hogy a nagykiterjodésü ingatlant Malypetr miniszter rokonsága úgyszól­ván maga között osztotta fel. Az óriási terjedelmű ingatlanon számtalan mara­dékbirtokot hasítottak ki és azt az ag­rár iuspárthoz tartozó miniszter rokon­sága és közvetlen környezete kapta meg. Az egész területet most nyugodtan ó Malypetr-íéle hercegségnek lehet ne­vezni, mert amerre nézünk, csupa Maly­­petr-sógor, koma, unoka, vő ült bele a maradékbirtokba. A kis tükör, melyet a »Srb« élénkbe rak, ilyen képet mutat: A Tmán a Novy Dvur-féle maradékbir­tokot Hollmann nagybirtokos kapta. Fiollmann földbirtokos régi nemesi csa­lád sarja és Malypetr belügyminiszter feleségének bácsija és kpmája. A Pálec- Strakonlce óriási kiterjedésű .maradék­­birtokot Vopersálek kapta, aki a belügy­miniszter sógora és a jelenleg neki ki­utalt ingatlanon kívül két más nagvbir-A birodalmi elnökválasztás után a centrumpárt vezetősége szerdán Marx vö t birodalmi kancellárt ajánlotta a weimari pártok közös jelöltjéül. Ez az egyedüli eljárás meglehetős elkedvetle­­nedést idézett elő a weimari alkotmány többi pártjainál, különösen a demokra­táknál. A demokrata pártban úgy ta-~ !á'jak, hogy a centrumpárt vezetősége elhamarkodottan cselekedelt. Vélemé­nyük szerint az összes baloldali pártok egyhangúlag és örömmel jelölték volna Marx kancellárt, í\ centrum azonban ezt nem vár'a meg és igy Marx csak a centrumpárt jelöltje. Ez a jelölés taktikai hiba volt, ami bántja a többi baloldali párt érzékeny­ségi: és felveti a presztízskérdést, ami­ből a mai válságos időkben semmi jő nem származhatik. De magában a centrumpártban is hallatszanak hangok Marx jelölése ellen. Szerdán folyt le egyébként n porosz iggyűlésen a miniszterelimkváksíz­­tifc, amelyet nagy izgalommal várták; Az, ülés elolt a weimari koalíció pártjai megbeszélést tartottak, araelyön a szo­ciáldemokraták és demokraták Braun Ottó porosz miniszterelnököt ajánlottak jelöltül, akit azonban a centrum ellen­tők {Syrovec és Stradonic) tulajdonosa. Az Uherce-fé!e mattadékbirtok Buben­­cíknak jutott. Bubencik pedig dr. Král­­n&k, Malypetr magántitkárának: az apó­sa. A Pouzetln mradékblrtokot Hűsítik kapta. Hűsítik az agrárpárt végrehajtó­­bizottságának tagja és Prásek unokája. A Citolib! maradékbirtokot Tschech, az állami földhivatal egyik magasrangu hi­vatalnoka kapta, aki különben leendő sógor ugyancsak e hivő tál egy másik magas rangú hivatalnokának. Zatekovnak. Zatókov dönt ugyanis afelett, hogy ki­nek jusson a rrraradékbirtok. A Velteze mnradékbiríok Nims J.-nek jutott, aki a íöldkiosztó Hess felügyelőnek közeli ro­kona. A Hermanov-féle nsaradékbirtokot pedig Hess szabad egyezség alapján, vásárolta meg. A Mórán maradék-birto­kot Brabec, földosztó és ellenőrző fel­ügyelő kapta. A szlovenszkői magyarságot egységes táborba dánja egyesíteni néhány lelkes magyar politikus. A mozgalomról, amely egyre erősödik a csehszlovák köztársa­ság területén, a Magyar Újság legutóbbi számában többek közt a következőket Írja: > . . . Amikor a magyarság az őt környező nacionalista és imperialista tengerben, szintért nemzeti alapon kí­vánja életharcát megvívni, ezt a har­cot egyúttal kifejezetten a mindent ki­egyenlítő nemzeti demokrácia alapjára helyezi. Soraiban tehát nem tűrhet osz­tályharcot, mert ezeket az Igazságtalan­ságokat éppen « nemzet egyetemének előbbr&siteíév«: sfosrja. megszüntotal, de zése miatt elejtettek. Ezután a három párt megegyezett a demokrata Höpker- Aschoff porosz pénzügyminiszter szemé­lyében. Az ülésen összesen 436 szavazatot adtak le. Ebből 211. szavazat eseti Höpker-Aschoffra, 176 szavazatot ka­pott Peter dr. volt leszerelési briós és 42 szavazat esett a kommunista Pieckre; 6 szavazócédula üres volt. A második választáson a kommunisták nem sza­vaztak és így Höpker-Aschoffol 213 szavazattal 171 ellenében miniszterel­nökké választották. Az uj Höpker-Ácchoff-karmány leg­fontosabb fe1 adata a porosz tartomány­­gyűlés feloszlatása. A Höpker-Aschofí­­kabinet egyébként lényegileg pontos mása a Marx-kabinetnek azzal a változ-' tatással, hogy Höpker-Aschoíí helyett Otto Braun, a volt miniszterelnök let' most pénzügyminiszter. Az uj kormány két feladatot vállalt A tartománygyűlés felösaíütását és az ír/ választásokat. A weimari koalíció pártjai szerdán ülést tartottak, amelyen elhatározták, hogy ha Höpker-Aschoff nem vá’Ia ja a kormányalakítási megbízást, ismét B- aun szociáldemokratát jelölik porosz minisz­­l tereinöknek. Franciaország nem szerel Herriot bejelentette az Uniónak, hogy Franciaország nem vess részt a leszerelési konferencián Londonból jelentik: Egyidejűleg azzal az éles figyelmeztetéssel, a melyet Cooiidge elnök az amerikai bankárokhoz intézett az idegen álla­mok amerikai kölcsönkereséseinek nagy tömege ellen és ameiv elsősor­ban a szinte betegessé fajult francia hiteltapogatózások ellen irányult, váratlan politikai szenzáció robbant ki. Kedden este ugyanis a párisi Quay d’Qrsay-n és Washingtonban a francia nagykövetségen Daesch­­ner francia nagykövet utián feltűnő bejelentés történt. A francia külügy­minisztériumban megmondták a saj­tó képviselőinek, hogy a washingto­ni francia nagykövet Herriot minisz­terelnök utasítására éppen most közli a washingtoni kormánnyal, hogy Franciaország nem tartja ma­gát érdekeltnek^ a tervezett nemzet­közi leszerelési konierenciában és egyelőre nem kíván a leieevverke­­zésre irányuló munkában résztvermi. Kijelentette a washingtoni nagykö­vet. hogy a francia kormány bizo­nyos fegyvernemekben elment a le­szerelés terén a megengedhető ha­tárig és eleget tett véleménye sze­rint a íeíegyverkezés követelmé­nyeinek. tengerészeti nrogramiáhák korlátozása vedig nem egyeztethető össze a saját biztonságával. Kellog külügyi államtitkár, akit é. francia nagykövet látogatása után közvetlenül kérdésekkel ostromoltak |j az amerikai újságírók, hogy milyen álláspontot foglal el Franciaország bp'elentésévc! szemben, nagyon ri­degen csak ennyit válaszolt­— Amerika eddig ács őrá« sem hivatalosan, sem más inon nem kér dezte meg a francia kormányt, hogv mi a véleménye a nemzetközi lesze­relési konferencia tekintetében. Francia részről ezt a váratlan és kellemetlen fordulatot a saitó utján szépitgetni akarták. Hivatalos he­lyen azt mondják, hogv Franciaor­szág a történtek ellenére azt az elvi álláspontot foglalja el. hogv Ameri­ka iránt érzett tiszteletből hajlandó a legalaposabban fontolóra venni egy esetleges meghívást, amely a tervezett nemzetközi leszerelési konferenciára szól és valószínűleg delegációt is leütid. ameiv azonban csak mint szakértő meet is velő tes­tület jelennék meg a konferencián. A Fehér Házban az Egyesült-Álla­mok felfogását és álláspontját a kül­földi hitelkérések dolgában egyéb­ként igy összegezték: Két csoportot kell megkülönböztetni, olvan hitele­ket. amelyek magáncélokra szolgál­nak és olyanokat, amelyek katonai céloknak válnának javára. Az elnök szívesen látja, ha amerikai polgárok idegen államoknak gazdasági viszo­nyaik megjavítása és normális hely­zet teremtése céljából kölcsönökkel sietnek segítségére, de az államkor­­mánv sohasem fog olvan hiteleiket támogatni, amelyek Valamilyen for­mában fegyvervásdüásra vagy hadi­­készülődésre szolgálhatnának. A kormánynak nincs ugyan joga a kölcsönfolyósítást megtiltani, de a közvetítő bankároknak tanácsok ■ akar adni, hogy miiven kölcsön fe­lel meg az Egyesült-Államok felfo­gásának. Cooiidge elnök Borah és Kín® szenátorokkal állítólag a szovjet­orosz kormány elismeréséről is ta­nácskozott. A Fehér Házban a kötn­ie rend a után azt mondták a sajtó tudósítóinak, hogy az elnök ma is azt tartja, hogy az elismerés ma még kord volna. Szabadlábra helyezték a kassai magyar kereszléoy­­szocialisfák titkárát Százezer csehszlovák korona óvadékot tett le Fieiscímiesm Gyula Kassáról jelentik: A kassal tör­vényszék százezer csehszlovák ko­rona óvadék ellenében szerdán sza­badlábra helyezte Fleischmann Gyulát, a magyar keresztényszo­­cialista-párt titkárát, aki ellen láza­dás címén folyik eljárás. Fleischmannt annakidején a kas­sai püspökség épületében történt eseményekkel kapcsolatban tartóz­tatták le a hatóságok, miután az elő­zőleg foganatosított házkutatások során olyan bizonyítékot szereztek, hogy a oárttitkár a keresztényszo­­cialista-párt híveivel fegyveresen akarta megvédeni a püspöki palotát a légionisták várható támadásával szemben. A keresztényszocialistákat ugyanis rendkívül elkeserítette, hogy a pásztoriévá! kibocsájtása után a cseh sajtó részéről éles táma­dások érték a kassai püspököt, akit azzal gyanúsítottak meg. hogy- mint a Pásztorlevél értelmi szerzője, irre­denta célokat követ. A saitó propa­gandájának hatása alatt a kassai lé­gionisták el is határozták, hogy a pásztoriévá! ellen nagyszabású de­monstrációt rendeznek a kassai püs­pök palotája előtt. A keresztényszo­­cialista-párt pár nappal o bejelentett tüntetés előtt, a püspök? palota ud­varán ülést tartott, amolven — állí­tólag — Fleischmann indítványára elhatározták, hogy a püspöki rezi­dencia védelmére fölfegvverzfk a párthívei: egy részét, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a légionistá­kat szátugrasszák. A rendőrség azonban tudomást szerzett' az ülés, határozatáról, házkutatást tartott a keresztényszüclalista-üárt vezetőinél és néhány pártvezért. köztük Fleischmannt, letartóztatott és át­adott az ügyészségnek, amely láza­dás előkészítése és hűtlenség elmén emelt- ellenük vádat. Akit kétszer Ítéltek el Egy kiráíysértési feuviig-y' bonyodalmai Zubkó József telec.skad lakos 1923 március 11-ikén egy korcsmában a köztársaságot éltette. A esendőrség, királysértés cimén feljelentette, a noviszadi törvényszék 1924 szep­tember 25-ikén tartott tárgyaláson a vádlottat felmentette azon a címen, hogy a köztársaság éltetése nem ki­rálysértés. Az ítélőtábla más állás­pontra helyezkedett, az ügyész íe­­lebbezése folytán uj Ítélethozatalra utasította a törvényszéket A múlt év december 26-?kán tár­gyalták Zubkó ügyét másodszor. Ezen'a tárgyaláson Zubkót 6 hónapi börtönre ítélte a törvényszék s azon a címen, hogy figyelmeztetés, után a kirdlysértést megismételte, külön el­ítélték 3 hónapra. Ezt az ítéletet az ítélőtábla is helyben hagyta.- A ^ noviszadi semmitőszéfe as ügyész és a védő semmiség} pana­szai folytán szerdán foglalkozott ás üggyel. A benyuitott semmiség! pa­naszokat a semmitőszék elutasította, azonban az ítéletnek azt a részét, amely Zubkó ellen a királysértés megismétléséért külön 3 hónapi bör­tönt szabott ki. hivatalból megsem­misítette s az ítéletnek a 6 havi bör­tönbüntetést kimondó részét hagyta helyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom