Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-02 / 90. szám

4. oldal. BACSMEGYE! NAPLÓ 1925. április 2. CIRKUSZ »85® Modem parlamentárizmus vagy a biztonság kérdése — Mondja, nein őrült maga? A feltaláló sértődötten matatott egy iratot. — Kikérem magamnak. Itt az igazol­vány. Tegnap szabadultam egészségesen az őrültek házából! Hát mit gondol, ké­rem, én hasból találtam ki ezeket a dol­gokat? Ott tanulmányoztam én a bizton­ság kérdéséi! Stella, — A népszövetség r. t vezérirazgató­­jáhaz vau szerencsém? — Az vagyok. — Nevem dr. Hixosz, egy javaslattal lövök b. színe elé. — Tessék leülni A vendég leült, óvatosan felemelte zsakettje szárnyait és a szék szélén foglalt helyet. Feltette a evikkerét és igy szólt: — Egy találmányom van, vezérigaz­gató ur! — Csak röviden, barátom, inert sok dolgom van. Éppen egy elaborátumqt készítek Mezopotámia és Kleptomania határvillongásairól, avagy' hogyan látja lord Chamberlain monokliján keresztül a napkeleti kérdést és a biztonság kér­dését. — Oh, kérem, az én találmányom is a népek boldogulásával foglalkozik. — Terjessze b. színünk felé. A kis emberke ünnepélyesen felkelt és pátosszal mondta:-á Uram, az én találmányom meg­szünteti a parlamentekben immár szoká­sossá vált civakodást és verekedést. Most már a vezérigazgató ugrott fel. — Igazán? Tessék helyet foglalni. Pa­rancsol egy cigarettát? No halljuk a ta­lálmányt A feltaláló iratokat és tervrajzokat vett elő a zsebébő! és így folytatta: — Jól tudjuk, hogy utóbbi időben a pártámén ti élet egész Európában elfa­jult Sok helyen lövöldöznek a képvise­lők, másutt meg csak székekkel verik tejbe egymást Tessék nekem mutatni egy* nehéz miniszteri bársonyszéket, ami ma biztonságban volna! Hol a garancia, hogy valamelyik ellenzéki képviselő vasökle össze nem töri? Vagy melyik Sonatya élete van ma biztonságban? Bocsánatot kérek, de a nép már megelé­gelte a . . . pótválasztásokat — Azt hittem, hogy a múltat és a jövendőt ... — vágott közbe a. vezér­igazgató szellemesen. — Nem, kérem, a jövendőről csak ez­után lesz szó. Engedje meg vezérigaz­gató ur —> és kérem, hogy ne szakítson félbe —, hogy felolvassam tervezetemet, illetve ismertessem találmányomat. — Halljuk! A feltaláló kiteregette írásait és most már egy szuszra folytatta: — A legutóbbi parlamenti botrányok­nál főleg az állami középület berende­zését rongálták meg a t. képviselő urak. E célból javasolom a világ valamennyi parlamentiénél a bútorzat kicserélését. Ajánlom, h&y a székeket dobják ki, — hogy ne kelljen ezzel a honatyáknak bí­belődni — és helyükbe tömör gumiszé­keket, illetve gumipadokat állítsanak be. Tintatartó, elnöki csengő, csiliár és min­den hasonló objektumba teremből ei­­távolltandó. Az elnök csengessen víl­­lanycsengővel. Bejövetelnél minden kép­viselő megmotozandó és a nála esetleg talált revolver, tőr, bicska vagy inter­pelláció a kapusnál elzárandó. — Na és ha ököllel verekszenek? — vetette közbe a vezérigazgató. — Kérőn:, ne tessék megakasztani előadásomat. Folytatom. Feltehető, hogy a képviselők puszta kézzel támadnak egymásra, épp ezért javaslatom szerint minden képviselő helye erős vasráccsal yan elkülönítve a másiktól Végül a na­gyobb biztonság kedvéért — mert el­végre egy ilyen rács se széttörheteílen — az ülés tartama alatt minden képvi­selő kényszerzubbonyt viseljen olyan készülőkéi, amely az elnök egy gomb­nyomására n. szájat is légmentesen le­fogja. Szóval; a kiabálásnak is befelleg­zett. A szisztémám bevezetése után (csendes ülések lesznek. A vezérigazgató ijedten hátrált Hetvenkilenc katona A fuldokló katonák élet-ha! Berlinből jelentik: AVelthem melleit lefolyt hadgyakorlaton történt kataszt­rófa részleteiről újabb jelentések érkez­nek, amelyek nagyrészt beigazolják mindazokat a borzalmas részleteket, amelyekről az első hírek beszámoltak. A jelentések szerint a Reichswebrnek hannoveri és wesifáliai emberekből álló osztagai Minden város közelében gya­korlatoztak és a város környékén az osztagokat összevonták és több mint száz katonának kellett volna a Weseren átkelnie. Hidászkatonák Minden mellett több pontonból álló kompot készítettek, s ezen szállították át a katonákat. Több kisebb osztag már át is kelt. Délelőtt féltizenegy óra tájt a komp 130 embert vett fel. Amikor a folyó közepére értek, a szélső cgymásho^ erő­sített két pontonba valahogy viz jutott. Nagy nyugtalanság támad! az emberek között, s a nagy futkosásban a két pon­ton egészen ehülyedi a folyóban. A kompnak azon a részén levő katonák, amikor látták, hogy a deszkák megla­zulnak, részben belcugráltak, részben beleestek a vízbe. Aki csak tudott, me­nekült. Most aztán a komp vezér nélkül, tilsat el a Weserben ál harcot vívtak egymással irányító nélkül siklott lefelé a vizen' Tartalékban lévő hidászok, ácsikor lát­ták, hogy mi történt, siettek a vízben küzködő katonák segítségére, égyrészük pedig mentöcsónakon a vizen lefelé úszó komp után igyekezett, itt azután újabb szerencsétlenség történt. Amikor a mentőcsónak elérte a kompot, a még a kompban lévő kato­nák nagy izgalmukban valósággal meg­rohanták a. mentöcsónakot. A mentőcsó­nak is, a komp is, felborult. Több mint száznegyven ember zuhant a folyó vizé­be, amely most a nemrégen történt havazások miatt igen magas állású. Most újabb mentőmunkálatok következtek, a lakosság is sietett a hidászok segítsé­gére, sikerült is nyolcvan katonát meg­menteni. Egyelőre a viz hat holttestet vetett partra. Negyvennél több katona hiányzik, ezekről biztosra 'veszik, hogy a vízbe fúltak. A szerdán kiadott hivatalos jelentés szerint a Weser folyón történt szeren­csétlenség alkalmával egu tiszt és hetven­nyolc katona fulladt a folyóba. A vizs­gálatot nemcsak a katonai, de a' pol­gári hatóságok is megindították. Szerdán nyitotta meg Balfour az első zsidó egyetemet Palesztina nagy napja Lord Baífour, Angiin egykori minisz­terelnöke majd 'külügyminisztere szer­dán nyitotta meg a jeruzsálemi zsidó egyetemet ünnepélyes külsőségek kö­zött Nem véletlen, hogy éppen Balfour az a brit államférfi, aki a zavaros egyip­tomi helyzet ellenére is vállalkozott az első zsidó egyetem megnyitására. Bal­four. az akkori külügyminiszter 1917-ber. a hires Balfoui^deklaráciőban felhívta az angol birodalom zsidóságát, hogy je­lentkezzék önkéntesen a Palesztina meghódítására induló sereg zászlói alá és uj nemzeti otthont Ígért nekik őseik földjén. 1917 novemberében kezdte meg Al­lenby tábornagy az előrenyomulást és seredének első soraiban ott küzdöttek a zsidó légiók. Gaza Askalon, Mughar, Jaffa. Jeruzsálem, Jericho, egymásután az expedíció kezére kerültek és .1918 őszén a Jordan mindkét partján angol lobogó lengett. Két évi katonai uralom után a Népszövetség megbízásából pol­gári kormányzatot szervezett Angiia a történelmi Palesztinában és Sir Herbert Sámuel iőbiztosra várt a feladat, hogy a Balfour-öekia ráció Ígéretét valóra vált­sa. A zsidók nagyarányú gyarmatositási törekvései és különösen a cionista sajtó vérmes és egész Palesztina elfoglalását hangoztató cikked fölkeltették az arabok féltékenységét. Az egyiptomi naciona­listák ügyesen kihasználták ezt a han­gulatot és passzív rezisztenciát ajánlot­tak a Szentföldön lakó barátaiknak az uj angol uralom ellen. Így történt, hogy midőn Sir Herbert Samuel !1 hivatal­nokból és 12 népképviselőből alkotmá­nyos testületet akart Összeállítani és az araboknak ajánlotta fel a többséget, ezek minden közreműködést visszauta­sítottak. Azóta minden olyan kísérlet hiábavalónak bizonyult, ajneiy az ara­bokat passzív rezisztenciájuk felhagyá­sára akarta bírni, sőt az utóbbi időben forradalmibb lett az arabok közt a han­gulat, akik nyíltan hangoztatják, hogy ad­dig nem lesz béke Palesztinában, mig az angol kormány vissza nem vonja a Baífour-féle deklarációt és fei nép hagy azzal a törekvéssel, hogy Palesz­tinából zsidóországot csináljon. Paleszti­nát az arabok magoknak vindikálják, azon a címen, hogy ők vannak többség­ben. Ez igaz is, hiszen két évve! az­előtt 650.000 arab mellett csak 80.000 zsidó élt Palesztinában, de ha a gyar­matosítás az utolsó két. év tempójában folyik tovább, akkor egy évtized múlva a zsidók lesznek többségben Zsidó-arab ellentétek Az arab politika zsidóellenes maga­tartása inkább politikai, mint gazdasági alapokból indul ki. Az arab politikusok a zsidókban az angol imperittm táma­szait látják és az a nagyszabású pro­paganda, amely a zsidók letelepedését akarja megakadályozni, csak egy lánc­szem abban az angolellenes mozgalom­ban, amely Delhitől Kairóig terjed és az angol világuralmat akarja megbénítani. Minden lépés, amely a zsidó gazdasá­got, a zsidó kultúrát előbbreviszi ebben az országban, a. legnagyobb aggodal­makat váltja .ki az arabokból. Már az első héber gimnázium alapítását- is fél­tékeny szemekkel nézték és midőn a lierzl által alapított jaffai gimnáziumba Oroszországból, Lengyelországból és Amerikából mindig több és több tanuló sereglett össze, az arab féltékenység véres pogromban tört ki. Az arab cső­cselék az arab rendőrség aktiv közre­működésével megtámadta Jaffa zsidóit A zsidó egyetem Érthető tehát, ha a zsidó egyetem megnyitása még nagyobb izgalmat kelt az arab lakosság körében. Az Olajfák hegyétől északra fekvő Sec-pus hegyen épült a zsidó egyetem. Az V. cionista kongresszus határozta el már 1901-ben az egyetem felépítését, de csak 17 év múlva, 1918 julius 24-én rakhatta le dr. Weizmann, a cionista világszervezet el­nöke az alapkövet. Ennél az aktusnál jelen vadtok az angol kormány megbí­zottai és a világ összes szellemi szer­vezetei, amelyek a Szentföldön intéz­ményeket tartanak fenn. Hat év alatt az egyetem építkezése befejeződött A zsidó egyetem megnyitása; nemcsak a cionista mozgalomban jelent sikeres etappot, jelenti a Balfour-félc angol po­litika sikerét is Palesztinában. Balfour atja Az arab szervezetek arra a hírre, hogy Balfour személyesen jön ei az egyetem megnyitására, forradalmi ló-, pésre határozták cl magukat és merényi, letet készítenek elő Balfour eilen. Az angolok azonban okultak az egyiptomi szirdar, Sir Lee Stack gyászos esetén és egy' ulánusezredet, 8 páncéloskocsít és 8 gépfegyvere^ hadiautomobilt diri­gáltak Kairóból Jeruzsálembe a rend fentartására. Balfour Kairóból különvc­­naton ment Ludig, ahol a Palesztinái vasutak gócpontja van. Itt találkoznak a jaffai, caiífai és jeruzsálemi vonalak a kairói vasúttal Ludtól autón folytatta útját Balfour Sir Herbert Sámuel, a Pa­lesztinái kormányzó jeruzsálemi kasté­lyáig. Az ünnepségek Ennek a tiltakozásnak a hatását is le­rontja azonban az a körülmény, hogy az arab világ központjából, Kairóból el­jött a zsidó egyetem megnyitására ff kairói egyetem rektora is és a varsói és kownoi egyetem rektoraival együtt asz« szisztált az újkor első Palesztina! egyeteménél. Jelen volt a francia kor­mány képviseletében Sarraíl tábornok is, Szíria katonai parancsnoka, Lévi Iz­rael, a párisi főrabbi, mint a Collégé de France képviselője, ott voltak a londoni, a bécsi, a varsói, a stockholmi nagy rab­binusok és a zsidó tanulók világszövet­ségének több száz főnyi kiküldöttje. A francia köztársaság elnöke üdvözlő táviratot küldött az egyetem megnyitá­sa alkalmából, amelyben annak a remé­nyétiek ad kifejezést, hogy a jeruzsále­mi héber egyetem a két civilizáció ke­­resztezópontján nagy szerepet fog ját­szani az emberiség kultúrtörténetében. Érdekes megemlíteni, hogy az uj egyetem statútumainak első pontja sze­rint az egyetem korlátlan számban vesz föl hallgatókat nemre, fajra, ielekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül. Az első zsidó egyetemen tehát nincs nume­rus clausus. * \ jeruzsálemi zsidó egyetem megnyi­tása alkalmával szerdán a noviszadi Jo-. ria zsidó egyesület ünnepséget rende­zett, amelyen Handier Zsigmond tartot­ta az ünnepi beszédet. A noviszadi zsi­dó nemzeti szövetség vasárnap ünnepli a jeruzsálemi egyetem megnyitását Az ünnepségen dr. Alkalay Izsák országos főrabbi és Schweiger Herman széntai főrabbi mondanak beszédet. A szubotícat Hakoah zsidó ifjúsági egyesület a jeruzsálemi zsidó egyetem megnyitása alkalmából április 5-én, va­sárnap délután fél négy órai kezdettel a zsidó elemi iskolában dísz-gyűlést tart, a következő programúm!: Ünnepi be­széd, tartja Schüffcr Ernő. Hinko Kel­lert előadása a zsidó iskolai intézmé­nyekről Juda Haiévi »Ciánhoz* cimü költeményét szavalja Scheer Oszkár. Ramsay Macdonald »Az épülő Paleszti­na« cimü müvéből egyes részleteket fel­olvas Glück István. A Hakoah énekkara a »Hatikvah« eiénekléséve! fejezi be a gazdag műsort. Kidobja a pénzét ha nem ,,KULCS" jegyes harisnyát (vö­rös, kék vagy arany jeggyel) vesz, mert 1 pár annyi ideig tart, mint A másik pár. _ Vegyen 1 párt és Ön is meggyő­ződik erről. ü3i-6 Nagybani čroaitd Márkus Si* és Lipút Snlotica

Next

/
Oldalképek
Tartalom