Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-17 / 103. szám
1925. április 17. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Véres családi dráma Pesterzsébeten Egry öreg ember összeszurkálja fiát és menyét, azután öngyilkos lett Budapestről jelentik: Pesterzsébet községben borzalmas családi dráma játszódott le csütörtökön. A Határ-ucca 13. szám alatti házban, ahol Waller Gusztáv hatvannyolc éves magánzó lakik fiával, Waller József füszerkereskedővel és annak fiatal feleségével, már régebb idő óta napirenden voltak a veszekedések a család tagjai között, míg csütörtökön délelőtt a viszálykodások halálos drámával végződtek. Délelőtt íéltlz órakor Waller ismét összeszólalkozott fiával, aki anyai örökségét követelte apján. A veszekedés hevében az idős ember kirohant a konyhába és egy' nagy konyhakéssel tért vissza, amellyel több szúrást ejtett fián. A kereskedő segélykiáltásait meghallotta a felesége, aki befutott a szobába, hogy apósát megakadályozza a további vérengzésben. A földühödt ember az asszonyra is rátámadt és a késsel öt is összeszurkálta. Majd amikor látta, hogy fia és menye vértöl elborultan esnek össze, önmagán is súlyos sérüléseket ejtett. A lármára a szomszédok behatoltak a házba, ahol a Walíer-családot vértócsában találták. Nyomban orvost hivtak, de mire orvos érkezett. Waller Gusztáv már belehalt sérüléseibe. A fiatal Waller és felesége állapoa súlyos és életbenmaradásukhoz kevés a remény. sin lefektetése körülbelül egy millió dinár költségbe kerülne. Minthogy nem remélhető, hogy az államvasut ehhez a kiadáshoz hozzájárul, a kiadásokat egészében magára vállalná Becskerek város. Nagy megterheltetést azonban ez 'nem jelent a városra, mert a keskenyjvágányu kitelepítésével felszabadulna a vasúti hid, amelyet azután lebontanának s anyagából három másik hidat építenének a Begán, amelyeket ajnujjy is meg kellene ápitcmi. E hó 21-ikén Becskerek kiszélesített tanácsa közgyűlést tart s a polgármester, már ezen a közgyűlésen le akarja tárgyaltatni a vasút átépítésének ügyét. Minthogy a közgyűlés többsége a helyi radikálispárt, feltétlenül a keskenyvágányu kitelepítése mellett nyilatkozik, kétségtelen, hogy a javaslatot el is fogadják. A becskerekiek azt remélik, hogy az államvasut, amely külömben is kezeli a torontáli helyiérdekű vasutat, hozzájárul a, tervhez s a város hamarosan megszabadul lármás, füstös, kellemetlen vasutjától. Csodbejotott három királyi herce magyarországi bánya-részvénytársasága A bolgár cár becsének és a koburg-gothai hercegeknek üzletei I Budapestről jelentik: Dr. Pékár Imre 5 és dr. Barcza Amo’d, a Boldvavölgyi I Bánya Rt. igazgatósági tagjai csütörtökön a budapesti törvényszékhez csődkérvényt nyújtottak be, amelyben bejelentették, hogy azért kérik sürgősen a j csőd megnyitását, mert a kincs.ár több\ száz millió adótartozás fejében el akarja 5 árvyreztetni a bányát és az árverést jmár ki is tűzték. A bányavállalatnak a I cégbejegyzés szerint a következők az igazgatósági tagjai: Soka ’sky Henrik, Barcza Arnold, dr. Junger th Mihály (jelenlegi revali magyar követ), Nádasdy Béla, dr. Pékár Imre és Treer János. Az elsőnek cégjegyzett Sokolsky Henrik nevű igazgatósági tag tulajdonképen csak álnév, még pedig Cyrill bolgár királyi hercegnek, a bolgár cár öccsének álneve. A bolgár herceg a részvények harmincöt százalékának volt a birtokosa, míg a többi részvény Füiöp Jázsaiás szász-koburgi-góthai her, cegnek és nővérének, Dorottya hercegnőnek volt a tulajdonában. A három herceg 1921 február 23-án alapította meg a részvénytársaságot hat millió korona alaptőkével, amit azonban a mai napig sem fizettek be, csupán Fiilöp Józsaiás szolgáltatta be apportként edelényi birtokán levő bányáját. A bánva jóminőségü szenet termelt, de a részvénytársaság, alaptőke hiányában állandó pénzügyi zavarokkal küzdött. A tőkenélküliség következtében a részvényelnökhöz ment, kijeäentette az «Js%Íróknak, hogy még nem viszi a kabinéi; végleges listáját, mert bizonyos kérdések még tisztázásra várnak. A délután folyamán Painlevé ‘tárgyalt Briand-\al, aki a tanácskozás után :a [következőket mondotta az újságíróknak: — Nem tagadom, a kamara; elnöke megkért, hogy lépjek be kormányába és én ezelöl elvileg nem zárkóztam el. Elhatározásomat bizonyos a kabinet programját és összetételét illető kérdések tisztázásától teszem függővél. Csütörtök délután a pénzügyrmmrxtáriumfoah fontos értekezlet volt a nagyobb bankok vezetőinek bevonásával Az értekezleten megjelent Caülaux is, Félőtkor Caillaux megjelent, a, kamara: folyosóján, irtaid a radikálispárt helyiségébe ment ahol a párt vezetőivel tanácskozott és fölvetette a kérdést milyen álláspontra helyezkednék a párt az ő pénzügyminiszterségével szemben. A párt vezetői biztosították Cajlllauxí teljes bizalmukról. Kitelepítik BecskerekreS a kesk esi}’ vágányul A becskereki városi tanács külterületre helyezteti át a vasútvonalat Becskerek egyik nevezetessége, hogy a város főuccáját s a piacteret vasútvonal szeli át, amelyen időnként. vonatok robognak végig. Ez a város belterületén végigmenő vasúi, amely az idegenre nézve különleges látványosságként hat, a becskerekiekre a bosszankodásnak és az elkeseredésnek szakadatlan forrása, A keskenyvágányu vasutat a Csekonlcs-uraclalom és a vármegye közösen építette s az Becskerek és Zsombolya közt a Csekonics-uradalam földjein vonult végig. Az uradalmat időközben felosztották. Zsombolya is Romániához került, a vasút most már nem is közlekedik Zsombolyáig, csak Srpski-Cmjáig, azonban igy is nagy közgazdasági jelentősége van, mert kilenc községet kapcsol össze egymással, illetve Becskerekkel. A becskerekiek szemében ezt a közgazdasági jelentőséget erősen ellensúlyozza az, hogy a vonat rendkívül sok kellemetlenséget okoz. Reggel, továbbá délután 3 órakor és 6 órakor telelármázza, gőzzel, füsttel köpködi tele a föuccát. A korzón sétálóknak félre kell ugrálnlok, ha jön a vonat, s az udvarlók Urai nyögdicsélésébe nap-nap után rideg prózaként fütyül és dübörög beíe a keskenyvágányu. A főtér parkírozása, az uccák rendezése lehetetlen, mert az ut közepén két vékony acélszallag, a vasúti sin, húzódik végig. Becskerek tanácsa és közönsége már régóta foglalkozik azzal a tervvel, hogy a keskenyvágányut más irányba vezessék. Ez a terv most a megvalósulás felé közeledik. A városi tanács legutóbbi ülésén foglalkozott a mérnöki hivatalnak a vasút kitelepítéséről szóló elöte’rjesztésévei. A tanács elfogadta az előterjesztést, amely szerint a vonat kiindu’ási állomásától, Becskerek-Begapart tói a cukorgyári állomásig a fővonal sínpárja közzé egy uj sint fektetnek s a vonat a cukorgyárig a fővonalon, tehát a városon kivill haladna. A «émeki Mya-taf let «a jawin? az s! tarsasag meg az esedokes adókat sem tudta megfizetni és 1924 végére az adóhátralék már többszáz millió koronára rúgott A pénzügyigazgatóság megbízásából az edel nyi járásbíróság foganatosította a végrehajtást és lefog alta az adótartozásra a bányafelszerel esetet, a bányászati gépeket, a bánya berendezését, sőt még az irodabútorokat is. Az igazgatóság látta, hogy az üzemet tőke nélkül tovább nem ío'ytathatja és ezért a december 9-én megtartott rendes évi közgyűlés elé olyan javaslatot terjesztett, hogy emeltessék fel az alaptőke és az a’aptőkefelemelés által befolyó friss pénzzel biztosítsák az üzem zavartalanságát. A részvénytársaság alapszabályai szerint az alaptőke felemeléséhez legalább kétharmad többség szükséges. A közgyűlésen jelenvolt Cyrill herceg, va'amint Fülöp Józsaiás herceg és Dorottya hercegnő, akik közül az utóbbiak az alaptőkefelemeléshez hozzájárultak. Az aiaptőkefelemelés ellen szavazó Cyrill herceg azonban a részvények harmincöt százalékának volt a birtokosa és igy nem lévén meg a kétharmad többség, nem egészen két százalék részvénydifferencián az alaptőkefelemeiési kísérlet meghiúsult. A hercegi részvénytársaság ezután kimondta a felszámolást, amire azonban nem került sor, mert a végrehajtás elkerülésére kénytelen volt az igazgatóság csődöt kérni. Nehézségek merültek fel Painíevé kormányalakítása körül Ellentétek Caülaux pénzügyminisztersége miatt Périsból jelentik : A PairJevé-korrnány megalakulása elé váratlan nehézségek gördültek. A szociáldemokrata párt válaszmánya — mint ismeretes — úgy határozott, hogy fentartia a párt nagyvá a ztmányának legutóbbi határozatát. Ehhzz képest minden baloldali blokkra támaszkodó pártot támogat ugyan, de a kormányban nem képviselteti magát. Ennek a határozatnak a meghozatalát boszszabb vita előzte meg, amelyben a kormányban való részvétel ellen Leon Blum kardoskodott, mig a belépés mellett a párt jobbszárnya, főleg Varenne, Paui- Boncour és Auriol szólaltak fel. A vita végén Leon Blum újra felszólalt, s ezután hozta meg a párt ezt a határozatát. E határozat után vállalkozott Painlevé a kormányalakításra, amelynek látszólag nem is volt semmi komoly akadálya. Nagy feltűnést keltett azonban, hogy Painlevé sürgősen Parisba hívta Caillauxt, akinek felajánlotta a pénzügyi tárcát. Parlamenti körökben már miniszteri listát is terjesztettek, mint a legnagyobb valószínűséggel bírót és ez a lista a következő: Elnök és közoktatásügyi: Painlevé. Alclnök: Renault. Küiüty: Briund. Pénzügy: Caillaux. Ilariügy: Nollet tábornok. Belügy: Chautemps vagy Schrumek szenátor. Haditengerészet; Ch.wmst szenátor vagy Kerguezec. Kereskedelem: Loucheur. Közmunka: Machieu. Gyarmat: Binet szenátor. Nyugdíjügy: Bouyssom, a kamara elnöke. Fölszabadított területek: Dalhier. Földművelés: Durand, a szenátus mezőgazdasági bizottságának elnöke. Csütörtökön azonban ismét nehézségek álltak be a kormányalakítás körül. Painlevé az éjszaka folyamán hosszasan tanácskozott Brianddal, Caillaux-val és más olyan politikusokkal, akiknek helye’ akar adni a kormányában. A pénzügyi tárcának Caillaux részére való felajánlása nagy feltűnést keltett még a radikális körökben is. Caillaux pénzügyi programmja állítólag ellenkezik a szocialisták pénzügyi követeléseivel és ez megnyugtatóan kell hogy hasson a polgári körökre, A szocialisták ugyanis tudvalevőleg a vagyondézsma bevezetését követelik, mig Caillaux a vagyondézsma ellen nyilatkozott. így felmerül az a lehetőség, hogy a szocialisták a pénzügyi reformok keresztülvitelében nem támogatnák a Painlevékormányt, viszont a szocia isták támogatása nélkül a baloldali kormány sem tud a parlamentben dolgozni és igy Painlevériek nehéz megalakítania kormányát. Újabb párisi jelentés szerint Painlevé csütörtök délután, asniaí a, köztársasági Papírszemfedő" — selyemből Nagyarányuselyemcsempészési fedezett fel a suboiicai fövámhivalal A subotieai fővámhivatal csütörtökön nagyarányú csempészésnek jött a nyomara, amelynek tettese. Macskavics Vera subotieai temetkezési vállalkozó több ezer dináros váméttitkolással akarta megkárosítani az államot. "Sztojonovies Vladimir vámhivatal? főnök csütörtökön revízió alá vette a külföldről érkezett nösíacsomagokat és többek közt felbontott egy Bécsből érkezett kiildeménvt. melynek tartalma a szállítólevél szerint temetkezési moir-áru. A csomag valóbanöíven méter csipkézett papírt tartalmazott, amikor azonban a felgöngyölt papírt kibontották, abban a legfinomabb selvemcsiDkét találták elrejtve. A küldemény Mácskovics Vera subotieai temetkezési vállalkozó címére érkezett húsz hasonló csomaggal együtt. Természetes, hogy a rejtett selyemáru felfedezése után valamennyi küldeményt felbontották és mindegyik csomagban ugyanígy eldugva megtalálták a selyemcsipkét-A csomagokban cédulákat, is találtak bácskai községek nevével, amiből azt következtetik, hogy a küldemények nem mind Mácskovics Veráé voltak, hanem ő megszervezte azt is. hogy más vidéki temetkezési vállalkozók számára is hasonló módon küldjék külföldről a selvemdnit, A vámhivatalnál megállapították, hogy a becsempészett selvem vámja tizenötezer dinárt tett volna ki. amivel meg akarták károsítani a kincstárt. A küldeményeket lefoglalták és megindították az eljárást Mácskovics Vera ellen, akit azonban a fennálló vámtörvény szerint közvetlenül nem lehetne megbüntetni, mert a szabály szerint a oostacsomagoknál mint szállító a oostakincstár szerepel. Ezért a szuboticai fővámhivatal jelentést tett a beogradf Vámvezérigazgatóságnak és utasítást kért. hogy a csomagok címzettiére a büntetést -— ami körülbelül százezer dinárt tenne ki — kiróhassdk. Cséplőgépkeféket, Malomgépkefeket, valamint minden speciális gépiedét lej* gyorsabban és legjobban készít Weiss Jenő kefegyára SUBGTiCA * «a
