Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-17 / 103. szám

6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 17, A szuhoficai parlament Nagyobb vita nélkül szavazták meg a tanács javaslatait Szubotica város kiszélesített tanácsa csütörtökön délelőtt közgyűlést tartott, amelynek tárgysorozatán a földek vá­rosi adójának rendezése is szerepelt. Ezt az ügyet azonban a radikálispárt földmives csoportjának erélyes tiltako­zására levették a napirendről és így a közgyűlés minden nagyobb vihar nélkül zajlott le. A közgyűlést Gyorgyevics Dragosz­­láv főispán kilenc órakor nyitotta meg, Vukics Ferenc főjegyző felolvasta a polgármesteri jelentést s előterjesztette a közgyűlésnek dr, Mariojlovics Jócó indítványát, melyben azt kéri, hogy a városi könyvtár megszervezésére a ta­nács szabályrendeletet dolgozzon ki. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Utána a tanács bejelentette, hogy a palicsi nagyvendéglőt az idei szezonra Jovánovics Dragutin sziboticai háztu­lajdonos vette ki bérbe és a bérleti szerződés jóváhagyását kérte a köz­gyűléstől. A közgyűlés hozzájárult az előterjesztéshez. Hoffmann Kálmán gazdasági tanács­nok dr. Szudárevics Ferenc volt főis­pán özvegyének kérelmét ismertette, aki a tavankuti városi földekből kilenc lánc és 1200 négyszögöl föld eladását kéri. A közgyűlés elhatározta, hogy a kérelmet teljesíti. A szerb kaítura támogatása Rajcsics helyettes-polgármester ez­után a noviszadi Matica felhívását ter­jesztette elő. A közgyűlés a Matica fennállásának száz éves jubileuma al­kalmából ötezer dinárt szavazott meg a kulturegyesület részére és elhatározta, bogy ezzel az összeggel belép a város a Matica tagjai sorába. Ugyancsak öt­ezer dinárt szavazott meg a közgyűlés a noviszadi Nemzeti Szinház javára is, amely összeg révén a szinházegyesü­­let tagja lesz Szubotica város. A város lemondott kegyúri jogairól cseva-ucca 28. szánt alatti, Conen Vil­mos Palicsi szőlőkbeli telkének egész­ben, illetőleg részbeni kisajátítását. A Topola—Zobnatica közötti ut kiépí­téséről szóié tanácsi javaslatot is elfo­gadta a közgyűlés. Nyugdíjazások A közgyűlés ezután a nyugdij iránti kérvényeket vette tárgyalás all Rö­vid vita után Kulundzsics Jakab városi írnoknak teljes, 3alázs Piri Vászó rend­őrvezetőnek teljes, Sl^ala János rendőrve­zetőnek 84 százalékos, Tarcsisa Antal j kézbesítőnek teljes, Kulundzsics Iszó 1 városi gazdának 82 százalékos, Rómics jPái ápolónak teljes, Knnpotics Márk biztosnak 85 százalékos, Mihájlovics József rendőrőrvezetőnek 84 százalékos, dr. Kozla András irodaigazgatónak 83 százalékos, dr. Novak József orvosnak teljes és Kis József rendőrvezetőnek 95 százalékos nyugdijat állapítottak meg. Ugyancsak nyugdíjazta a közgyűlés Bacsics Antal városi kocsist, Pencsics Lukács, Vukorvics Lojzia, Sokcsics Fé­lix, Delics Máté, Rudics Adám, Vukma­­nov' Jakab, Qrsics István. Nagyhegyes! István kézbesítőket, valamint Hlatki Teréz, Szárics Mihály né, Hevér Lajos­áé, Mihaljcsin Ferencné és Kovács Sztrikó Antalné városi szülésznőket »Száz dinár az borravaló« Nagyobb vita fejlődött ki a városi ze­nészek fizetésemelése iránti kérelem fe­lett. A tanács a kérést elutasítani Ja­vasolta. A javaslathoz elsősorban Juries Márkó képviselő szólt hozzá. Kijelen­tette, hogy a városi zenészek valameny­­nylen szegény emberek, akik a legna­gyobb mértékben rászorulnak a fizetés­emelésre, annál is inkább, mert jelenleg mindössze' havi 1250 dinárt kapnak a várostól. — Javaslom — mondotta Juries — hagy a közgyűlés száz dinár fizetés­­emelést szavazzon meg a zenészek ré­szére. Dr. Piskallcs Zvoalmlr: Ne százat, ha­nem kétszázat: Vidákovics Antal: Idegen egyesüle­teknek osztjuk a pénzt, csak a mieiuk­­nek nem adunk? Kétszáz dinárt szavaz­zunk meg! Dr. Petroxics Márkó: Száz dinár az borravaló. Gyorgyevics főispán végül szavazást rendelt el, mire száz dináros emelési szavazott meg a közgyűlés. Elutasítottál^ az .eibocsájtott tisztviselők felebbezését A következő pont az eibocsájtott városi tisztviselők telebbezése vdt, akik az eJbocsájtás ellen adtak be jogor vas­atok Jankács Matej jegyző, Letovácz ’ Dezső adótiszt, Sárcsevics Nikola adó­­hivatalnok, dr. Orcsics Lázár főjegyző. Lótmányi Miklós pénztárnok, Szárics Tamás szánrrttszt, Muktcs Aladár állat­orvos, Piukovlcs Jakab jegyző és Ifko­­vics Ivandékics Lázár rendőrkapitány, így an is az elbocsájtásukat kimondó pol­gármesteri végzést megfelebbozték és kérték állásukba való visszahelyezésü­ket, azzal az indokolással, hogy a pol­gármesternek nem volt joga őket olbo­­csájtank A kiszélesített tanács valamennyi fe- Iebbezést elutasította. A királyi nászajándék sorsa A közgyűlés ezután a király esküvő­je alkalmával felajánlott egy millió di­nár nászajándék hovaforditása felől ha­tározott. Gyorgyevics főispán javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy az össze­get a beogradi Diák-Otthon javára ad­ják azzal, hogy a Diák-Otthon vezető­sége szuboticai diákok részére állandó­an négy helyet biztosítson. A Lázár-kávéházi gyilkosság a bíróság előtt Miért ölte meg Ubl József íremmel Mátyás honvédet? Nem eskették meg a vádlott merrtőtamsját Budapestről jelentik: A budapesti tör­vényszék Langer-tanácsa csütörtökön kezdte tárgyalni Lőbl József baromfi­­kereskedő bűnügyét, L-öbl 1923. decem­berében a Dob-uccai Lázár-kávéházban egy verekedés hevében késsé! agyon­­szurta Tremmel Mátyás honvédet. Az ügyészség ezért szándékos emberölés­sel vádolja Lőbl Józsefet. A vádinat ismertetése után Langer Je­nő tanácselnök megállapítja, hogy Lőbl büntetett előéletű, verekedésért és a katonaságnál függelemsértésért volt büntetve. Ezután megkezdik a vádlott kihallgatását Lőbl József az elnök kérdésére kije­lenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. A kérdéses napon bement a Dob-uccai Lázlr-kávéházba, hogy megvacsoráz­­zon. Este tiz órakor bejött a kávéházba nyolc katona, akik hangos megjegyzé­seket tettek a Mvéház vendégeire. A kávéházban ép jótékonysági ünnepély volt és Pikier Emil képviselő tartott be­szédet, amit a katonák megzavartak. Hangos megjegyzéseket tettek, hogy a kávéház tde van zsidókkal és ez nem nekik való hely, majd felkeltek és ki­mentek. Lőbl utánuk ment az uccára. Az elnök: Miért ment utánuk? Lőbl: Azért, mert észrevettem, hogy a kdvéhdz előtt egy öreg zsidót ütle­gelni kezdtek. Az uccán kérlelni kezd­tem őket és azt mondtam: »Menjetek nyugodtan haza/« Erre ők megharagud­tak, hogy miért tegezem őket és engem is lezsidóztak, majd ütlegelni kezdtek. Tremmel Mátyás a fejemre csapott ba­­jonettjével, mire én vérző fejjel beme­nekültem a kávéházba. A verekedés ott is folytatódott, én védekeztem, de hogy a tumultusban mi történt körtem és Rajcsics alpolgármester ezután a csan táv ériek kérését terjesztette a köz­gyűlés elé A csantavéri római katoli­kus hitközség ugyanis mozgalmat Indí­tott az iránt, hogy Szubotica város mondjon le kegyúri jogairól, mert a csantavéri templom és az egyházi épü­letek karbantartásáról nem gondoskodik megfelelően. A csantavériek hajlandók uj templomot is építeni, de ez csak az esetben volna lehetséges, ha a templo­mi földekkel szabadon rendelkezhetné­nek. Rajcsics alpolgármester kijelentette, hogy a kérés teljesítése nem ütközhe­­tík akadályokba s még kedvező is vol­na a városra, ha lemondana kegyúri jo­gairól, minthogy a város jelenlegi pénz­ügyi helyzete úgy sem engedheti meg, hogy nagyobb összeget fordítson a csan­tavéri egyházi épületek fentaríására. — A város — mondotta Rajcsics al­polgármester — azáltal, hogy lemond kegyúri jogairól, csupán azt a jogát veszti el, hogy plébánost választhat A közgyűlés elfogadta a tanács ja­vaslatát. Az uccák szabályozása Petrovics Koszta városi főmérnök elő­terjesztette, hogy a mérnöki hivatal tervezetet dolgozott ki az uccák uj sza­bályozásáról. A tervek megvalósulásá­hoz azonban több üres telek, telekrész és ház kisajátítása szükséges. A kiszélesített tanács minden vita nélkül jóvAagyta Veres János Bosko­­vkseva-ucca 9. §zám alatti, Kosuljl Jó­zsef Ostojlcseva-ucca 8. szám alatti, Tumbász Renria Péter-ucca 65. szám alatti, Matkovics Károly OsJobodjenia­­ucca 23. szám alatti, Pencsics Antal Beogradi-ut 49. szám alatti, Zéllcs Má­tyás Masirakova-ucca 26. szám alatti, dr. Fenyves Ferenc Tolstojeva-ucca 27. (szám alatt!. Kohacsik György JugovR Tremmel között, azt magam sem tu­dom, mert az ütések következtében eszméleteméi; vesztve összeestem és mir© magamhoz tértem, láttam, hogy Tremmel Mátyás holtan fekszik a ká­véház padlózatán. Mentő tanú, aki az elnök szerint hazudik Ddrczy Margit kávéházi kenyereslány kihallgatása következik ezután. A lány elmondja, hogy a katonák nem voltak réázegak, amikor bejöttek a kávéházba Azonnal belépésük után a kenyeres­­lányhoz fordultak, a következő kérdés­sel: — Iiogy kerül maga keresztény lány létére ide a zsidókhoz? Ezek a büdös zsidók csak zabáinak, amíg a kereszté­nyek éheznek! A kenyereslány — vallomása sze­rint — erre azt feífclte a katonáknak, hogy jótékony ünnepség van a kávé­­házban, amelyen a zsidók nemcsak sa­ját vallásukbelt, hanem keresztény gyer­mekeket is felruháznak. A katonák erre a következőket mondták a lánynak: — Hagyja el azonnal a kdvéhdzat, mert mindjárt nagy tisztogatást csiná­lunk a büdös zsidók között! Ezután a katonák egy rész® leült egy asztalhoz, négyen pedig kimentek az uc­cára Pár perc múlva egy katona bejött és kihívta a többit, azzal, hogy valami baj van. A kávéház ablakából láttam — folytatja vallomását — hogy a katonák kinn egy öreg zsidót megtámadtak és különösen Tremmel Mát yds verte az öreg embert. Ekkor jelent meg a kávé­ház előtt Lőbl József, aki Így szólt a verekedő .katonákhoz: Mit akartok gyerekek ezzel a ize-: gény öreg emberrel? — Te is büdös zsidó vagy — volt a katonák válasza — és úgy mint ez az öreg, te is a kávéházba akarsz menni zabdlni, Lőbl erre összetett kezekkel könyör­­gött a katonáknak — folytatja a tanú vallomását, — hogy ne bántsák az öreg embert. Ekkor Tremmel bajonettel fej­bevágta Löbl Józsefet, aki véresen be-, menekült a kdvéhdzba. A katonák utá­narohantak, felborították az asztalokat és székeket, hogy a közönség menekü­lését megnehezítsék. Az etgyik feldön­tött asztaltól éti is megsebesülteim és ekkor elvesztettem az eszméletemet. Az elnök: Ne beszéljen ilyen nyilván­való valótlanságokat! Nőt csak nem bántottak azok a katonák! Tana: De igen bántottak és elvesztet tem az eszméletemet. Utána két hónapig sántítva jártam be á kávéházba dől-, gozni. Az elnök: Az igazat vallja is ne ilyen hihetetlen dolgokat! Tanú: Hajlandó vagyok esküt termi, hogy mindaz amit mondtam, igaz. Az> egyik szavazóbiró: Hogyan lehet­séges, hogy csak a dolognak az egyik felét látta? Csak annyit látott, hogy Löbl megsebesült, holott Tremmel belei halt a sérüléseibe? Tana: Csak annyit láttam, amit eh mondtam, mert ekkor eszméletemet vesztettem és csak később mostak M. Löbl Józsefnek a tanúhoz intézett né­hány kérdése után az ügyész ellenzi, a védő pedig kéri Bárczy Margit meges­­ketését, amit a bíróság mellőz azzal az indokolással, hogy a tanúvallomás • vo-1 lótiansdgokat tartalmaz. A rendőrök szerint Lőbl »ébredő-zsidó« Sor kerül ezután annak a két rend­őrnek a kihallgatására, akik a vereke­dés színhelyén megjelentek. Paukovlcs, Imre rendőr elmondja, hogy amikor a kávéházba értek, Tremmel már halott volt, Löbílnek a feje pedig be volt köt­ve. Az ablakpárkányon találták meg a véres késit Elnök: Milyen embernek ismerte Löblt? Tanú: Hangos ember volt mindig, aki gyűlölte az Eredőket és nekünk is azt üzente egyszer, hogy leszúr bennünket. Az 6 közbenjárására kérte a zsidó hit­község, hogy helyezzenek el bennünket a körletből. Szőke dr. védő: Kivel üzente Lőbl, hogy’ magukat le&zurja? Tanú: Az őrparancsnokkal. A védő: Igaz, hogy maga hivatalos hatalommal való visszaélés miatt el volt ítélve? Tanú: igen, két hónapra Héltek el A védő ellenzi a tanú megesketését, mert ellenséges viszonyban volt Lőbl Józseffel, a bíróság azonban ennek el­lenére is elrendeli a rendőr megesketé­sét. Pach Péter rendőr hasonlóan v*dl és kijelenti, hogy Löbl *z$idóébredő* volt és többször hangoztatta, hogy nem fél a katonáktól és rendőröktől. A vallomás e részénél jelenik meg a tárgyalóterem­ben Kádár Lehel, Lénával-Lehner István és Prónay Pál, akik egymás mellett foglalnak helyet. Ezután dr. Németh Ödön terjeszti be orvosszakértői véleményét, amely sze­rint Lőbl József hirtelen haragú és In­dulatos, de nem elmebeteg, megfontolást képessége azonban korlátolt. Azokat a katonákat hallgatják ki ez­után, akik Jelen voltak a vereiccdésnéi. Valamennyien úgy vallanak, hogy eszük ágában sem volt botrányt okozni a ká­véházban, hanem nyugodtan ültek egy asztalnál, amikor azt hallották, hogy az uccán valami baj van. Erre kimentek, azonban ekkor Tremmel és Lőbl már verekedtek. Az elnök félbeszakította a tárgyalást és folytatását péntek reggelre tűzte ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom