Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-30 / 116. szám

Kisebbségi I ©V ti A szlovenszkói egységes magyar párt' eszméje hétről-hétre nagyobb megértés­re talál a szlovenszkói magyarság so-> raiban. A napokban a kisgazdapárt né­hány vidéki szervezete fogadtat el az alábbi indítványt: »Az alsó- és felsöbalogi pártszervezet választmánya a szlovenszkói és ru­­szinszkói magyar politikai pártok egy­­ségesitásének üdvös eszméjéhez való csatlakozását határozatilag kimondotta, mert a legtel] esebb mértékben ineg van győződve arról, hogy akkor, mikor a magyarság szent érdekeiről és külön­ben is kevés jogainak megvédéséről van szó, a párt érdekelnek iöléja kell helyezni magyarságunk mindenekfölött álló érdekeit, miért is mindazokat, kik a magyar érdekeknek az egyesülés ál­tal remélt megvédelmezését széthúzó ténykedéseikkel veszélyeztetik, vagy éppen meggátolni törekszenek, mint ma­gyar fajunk ellenségeit elitéit és kár­hoztatja. Egyszersmind pedig megra­gadják az alkalmat, hogy Szent-lvány Józsefet, pártunk országos elnökét, mint aki a magyarság egy táborba hivó lo­bogóját bátor és nemes lélekkel kibon­totta, további változhatatlan tiszteleté­rői és szeretetéről biztosítja, őt meleg szívvel üdvözli s életére és munkájára Istennek minden áldását kívánja.« m A pozsonyi teljhatalmú minisztérium Szlovenszkón a közeljövőben ötszáz községi jegyzőséget fog megszüntetni a közigazgatás egyszerűsítése és az állami költségvetésben eszközlendő megtakarí­tások céljából. A már államosított jegy­zők egy része nyugdijat kap, más ré­szük a közigazgatás egyéb ágaiban nyer elhelyezést. A megszüntetett jegy­­zőségek ügykörét a megmaradt jegyző­­ségek között fogják felosztani. A esild székelyek _ mint az egyik­­erdélyi lapban olvassuk —■ lelkes han­gulatban állták a szenátorválasztás iz­galmait. Szívósak, ellenállóak, harciasak voltaik mindvégig és közben áldott, jó humorra] biztatták egymást kedvre és lelkesedésre. Az egyik faluban például, amikor meghallották, hogy a harmadik községbe .küldik őket szavazni, azt mondja az égjük székely: — Elmegyünk mi, kérem, ha kell, Bu­karestbe is szavazni. Máshol pedig, ahol az urnaiopás es­hetősége keriijt szóba, ezt jegyezték meg: — Csak úgy viszik az urnát, ha mii is rajtafityegünk. Tusnádon Pál -'Gábor bizalmi magya­rázta a színekkel való mesterkedéseket. — Reá van-e Írva a neve vaj nincs? <—1 kérdik. — Reá — mondja Pál Gábor. — Akkor nekünk szóbeszéd nem kell! Pál Gábor tovább magyarázta, hogy főképen azokról van szó, akik nem ér­tik a betűvetést. —• Azt mü ellérengessük — volt a megnyugtató válasz. * A csíki választáson történt hallatlan visszaélések nagy elkeseredést okoztak a magyar párt köreiben. A választás utáni napon, vasárnap, amikor a pél­dátlan vakmerőséggel véghezvitt vok's­­löjJások kiderültek, a csiki székelyek vezetői tanácskozásra gyűltek , össze, amelyen felháborodással tárgyainak a történteket. Az ülésen többen azt az álláspontot képviselték, hogy ezekután Csikmegye magyarsága hívja fel a ma­gyar képviselőket és szenátorokat, hogy mandátumaikat azonnal tegyék le és a magyarság vonuljon teljes politikai passzivitásba. Nagy Jenő dr. és Gái Alajos ellenezték az Indítványt, kifejt­vén, hogy a passzivitás és aktivitás kérdése sokkal nagyobb jelentőségű, semhogy arró! az izgalom hevében dön­teni lehetne. Minnél élesebb az elnyo­matás — érveltek —, annil aktivabh-1025. április 30.___________ BACSMEGYF.I NAPLÓ 3. ©Mai. nak és fáradhatatlanabbnak kell lenni az ellentállásnak. Gál Endre a passzivi­tás mellett szólalt föl, ugj-szintén Gö­rög Joachim is, aki azt indítványozta, hogy a liberális kormány uralma alatt az erdélyi magyarság választásban töb­bé részt ne vegyen. Kovács Károly szenvedélyes beszédben a legélesebben foglalt állást annak még a gondolatai el­len is, hogy a magyarság a vereségre a kényelmes tétlenségbe vonuljon visz­­sza. »Ha a szenátorválasztáson a. román nemzettel állottunk volna szembe — mondotta —, lehetne erről beszélni. De Csikmegyébeu csak egyes emberek ga­rázdálkodtak, akik ellen minden eszköz­zel küzdeni kell és küzdeni fogunk. Az értekezlet végül is azt határozta: az elnöki tanácsnak tudomására fogja hoz­ni a csiki székelység akaratának meg­­; nyilatkozását és indítványozni íogja, hogy az urnalopás dokumentálására a !magyar párt mielőbb tartson ujabb nyílt !szavazást a választókerületben. Válsághangulat Ausztriában Ramek kancellár lemondási tervekkel foglalkozik lasztásf most a baloldali kartell ve­reségének és a kartell kiengesztelő­­dósi politikája kudarcának állítja be. Nagyon propagálják azt a eondola­­tot. hogy az eddigi nemzetközi szo­kásoktól eltérőéTM az ni elnököt ne üdvözöljék a szövetségesek. A ter­vet azzal indokolják, hosrv Hűiden­­burg a háborús bűnösök listáján áU. Ennek a gondolatnak azonban nem sok liivc akadt. Bukaresti jelentés szerint a kül­ügyminisztérium hivatalos lapja, a L’Indépcndance Routnaine vezér­cikkben bejelenti. ho.ev a Minden­­burg megválasztása folytán előállott helyzettel a kisantant legközelebbi kori jer pitéid ián is foglalkozni fog­nak. Becsből jelentik: Az osztrák parla­menti életei nagy veszedelem fenyegeti. A legközelebbi hetekben az egyes osztrák tartományoknak egymáshoz és az állam­szövetséghez való viszonya, adminisztrá­ciója és a pénzügyi szolgáltatások kér­dése kerül tárgyalásra: azok a kérdések, amelyek miatt Seipel kancellárnak is meg kellett válnia állásától. Tudvalevő, hogy az egyes osztrák tar­tományok nagyobb önállóságra töreksze­nek és ebben a kérdésben erős politikai harcok folynak. A kérdést tisztázni kel!, mielőtt az osztrák kormány képviselői a genfi népszövetségi tanácskozásra utaznak. Mivel pedig a Népszövetség Genfben junius elején jön össze ülésre, az osztrák kormány fontosnak tartja, -hogy ekkorra az egyes osztrák tartomá­nyok adminisztrációjának és egymáshoz való viszonyának kérdése el legyen in­tézve. Az egyes tartományok képviselői éppen ezért a legközelebbi hetekben tanácskozni fognak. A junius elejéig hátralévő időből le kell számítani egy hetet, amelyet a kercsztcnyszocialista képviselők május hóban Rómában tölte­nek. Ha a fennmaradó három hét alatt nem jön létre egyesség, az esetben az osztrák kormány válságos helyzet előtt áll, mert már most hangzanak el olyan kijelentések, melyek szerint semmi ér­telme nincs, hogy e megegyezés nélkül az osztrák kormány Genfbe menjen, mert ebben az esetben a Népszövetség döntése okvetlenül kedvezőtlen lenne Ausztriára. Az osztrák parlamenti helyzetben ez okok miatt most bizonyos feszültség van. Remélik, hogy a genfi ülés előtt ez a feszültség engedni fog, de viszont hírek vannak arranézve is, hogy arneny­­nyiben a feszültség nem engedne, Ramek kancellár hajlandó állását feláldozni. Sulyosan elitélték Vanczák Jánosi Egy hónapi fogház, hlrosa évi hivatalvesztés, ötmillió korona pénzbüntetés Budapestről jelentik: A magyar állam, a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétséggel vádolva állott a bün­tetőtörvényszék Töreky-tanácsá előtt Vanczák János nemzetgyűlési képviselő, a Népszava felelős szerkesztője. A Nép­szava 1922 november 3-iki számában Kivándorlásra csábitó ügynökök után nyomoz a rendőrség címen cikk jelent meg, amely a magyar közállapotokat okolta azért, hogy a munkások kiván­dorolnak. A nemzetgyűlés felfüggesztette ebben az' ügyben Vonzzák mentelmi jogát. A nyomozás során a Névszava bejelentet­te a cikk szerzőiét, névszerint Lipárái Lajost. A szerdai tárgyaláson Vanczák János kijelentette, hogy mivel a cikk szerzője is munkanélkül volt. kénytelen Hmdenburg megválasztása meghiúsítja a leszerelést A kisantant konferenciája is foglalkozni foy a német elnökválasztás következményeivel Berlinből jelentik: A birodalmi kormány ülésre ült össze, hogy a politikai helyzetet megvitassák. Az ülésen részt vett minden Berlinben időző birodalmi miniszter, kivéve Stresemann külügyminisztert, akit betegsége akadályozott a megjele­nésben, de a kormány határozatá­hoz utólag hozzájárult. Az ülésen egyhangúlag kimondták, hogy a kormány az uj birodalmi elnök megválasztása alkalmával nem mond le, miután alkotmányszerü ok erre nincs. Dr. Luther birodalmi kancellár a minisztertanács előtt látogatást tett Hindenburgnál, Schwiilpeben. A kancellár Hindenburg elnökkel két óra hosszat tanácskozott. A tanács­kozáson szóba került az is, hogy vájjon a kormány formálisan le­­mondjon-e. A birodalmi kancellár jelentést tett a minisztertanácsnak arról a beszélgetésről, amelyet az uj birodalmi elnökkel folytatott. Németország teljesíti kötelességeit Londoniból jelenti a Reuter-iroda: Jól értesült angol köröknek Hinden­burg megválasztásáról vallott leg­utóbbi nyilatkozatai megerősítik azt az eredeti felfogást, hogy a német kormány ép úgy teljesíteni fogja kötelezettségeit, mint ahogy eddig tette. Az ellenkező feltevésre nincs ok. Remélik, hogy az uj elnök azt, amit nyilatkozatában megerősített, tettekkel is igazolni fogja és egyet­len lépést sem tesz hátrafelé. Meghiúsult a leszerelési konferencia Newyorkból jelentik: Ncwyork­­ban az az általános hangulat, hogy Hindenbut^nak alkalmat kell nyúj­tani arra, hogy programot adjon és ezt a programot igyekezzék meg­valósítani is. A Wallstreet! propa­•mda kiadta a jelszót, hogy a né­metországi választás eredményéből ki kell szorítani azt, ami belőle ki­szorítható. Általános az a nézet, hogy Hindenburg megválasztása az uj leszerelési konferencia kilátásait megsemmisítette. Anglia mérsékletre inti Franciaországot Londonból jelentik: Angol politikai körökben, de általában a liberális sajtóban is az a hangulat uralkodik, hogy Franciaország az oka annak, hogy Németország Hindenburgot vá­lasztotta elnökké. Hangoztatják, hogy Anglia nem 'fél sem egy demo­kratikusan. sem egy reakciósán kor­mányzott Németországtól, mert Né­metország a tengeren és a levegőben annyira le van szerelve., hogy An­gliával szemben a revánshábom gondolata a legközelebbi ötven év alatt nem lőhet számításba. Francia­­országot azonban a német nemzeti irány gyarapodása közvetlenül fe­nyegeti. Ha Franciaország angol tá­mogatást kíván a németországi mili­tarista és reakciós politika következ­tében. akkor olyan politikát kell kö­vetnie. amely Anglia békenolitikáiá­­nak megfelel. Éppen ezért Anglia meg fogja kísérelni, hogv Franciaor­szágot rávegye, hogy nyugodtan vi-j selkediék mindaddig, amíg az uj né­met mértékadó körök, mindenekelőtt az ui militarista elnök, tartózkodnak az izgató beszédektől és cselekede­tektől A nagykövetek konferenciáját ülésre hívják össze, hogy tanácskoz­zék a Németországgal szemben tá­masztandó leszerelési kö,vetélések­ről. A szövetségesek nem akarják üdvözölni az uj birodalmi elnököt Párisból jelentik: A nacionalista ellenzék, amely Hindenburg megvá­lasztásának nagyon „örül, ezt a vá­vált a cikkíró is kivándorolni az ország­ból. Mivel Vanczák János, aki védő nélkül jelent meg a fötárgyaláson. semmiféle bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, a vádat képviselő dr. Miskolczy Ágost ügyész tartotta meg vádbeszédét. Olyan éleshangu vádbeszédet mondott az ügyész, amilyen esztendők óta nem hangzott el a tárgyalótermekben. Azzal kezdte, hogy igen különös hatást tett rá, hogy a vádlott egy kézmozdulattal in­tézte el felelősségrevonásának ügyét. A vádlottnak ez a gondolkozás! módja va­lóban rávall az olyan ember mentalitá­sára, aki olyan cikket tesz közzé lapjá­ban, amelynek hangja tipikus utszéli de­magógia. Ez az a lázongás szelleme, a mely egyszer már diadalt aratott, ami­kor belekergették a munkásságot a bol­­stvizmusba. — Ez az ember — mutatott rá az ügyész Vanczák Jánosra — arra izgatja a munkásságot, hogy rabolják ki a vagyonos osztályt. A társadalom le­rombolására törekedett a Népszavának ezzel a cikkével is a vádlott. Felelőtlen elem ez a vádlott, nem akaria vállalni a felelősséget. A felelősség nem egyeztet­hető össze , ezzel a magyar munkás­­vezérrel és nem egyeztethető össze azokkal, akik a magyar munkásság ve­zéreiül tolják fel magukat. A társada­lomra veszélyes elemek az Ilyen embe­rek, ezért a törvényszéktől azt kérem, kapja meg ez a vádlott a maga megér­demelt büntetését úgy, hogy oka legyen a félelemre a többinek. A vádbeszéd elhangzása után Töreky elnök Vanczák Jánoshoz fordul; — Akar valami megjegyzést tenni? — Nem én, — válaszolta Vanczák és visszaült a vádlottak padjára. Töreky tanácselnök ezután félórás ta­nácskozás után kihirdette ítéletét, amely bűnösnek mondotta ki Vanczák Jánost, mint felelős szerkesztőt a magyar állam, és a nemzet megbecsülése ellen irányuló vétségben és ezért egyhónapi fogházra és 5 millió korona pénzbüntetésre, há­romévi hivatalvesztésre és politikai jo­gainak ugyanennyi időtartamra való iel­­íüggesztésére Ítéli. Miskolczy ügyész súlyosbításért fe­­lebbezett. Felebbezést jelenteit be .Van­­czák János i? ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom