Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-29 / 115. szám

12 OLDAL * ÁRA 1 Poštariea pUéeasí XXVI. évfolyam Sabotica, SZERDA 1925 április 29. 115. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után él hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 T.lőfizetéii ár negyedévre 135 dinár Kiadóíúyata!: Snbotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbauh*pa'(ttst) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rosiia-Fonoittf'e-pcüota) A becsei példa A staribecéji magyarság Jókai ünnepével szemben úgy érezzük, nem tettünk eleget kötelességünk­nek, ha csak az ünnepségről szá­molunk be s az ünnepség jelen­tőségéről nem. Ami Stari-Becén megtörtént s ami Stari-Becén vég­bemegy, annak legalább annyira kell érdekelnie a vajdasági ma­gyarságot, mint Herriot bukása, vagy Hindenburg győzelme. A becsei Jókai ünnepélyen Svá­­bics ezredes, a hadkiegészítő pa­rancsnokság parancsnoka ott ült az első sorban s mellette, körü­lötte ott ültek a becsei szerb tár­sadalom vezető tagjai, majdnem kivétel nélkül. Mint ahogy a ma­gyar társadalom vezetőtagjui iá otthonosak a becsei szerbség kul­­turünnepségein. Becsén majdnem ugyanazokból kerül ki a magyar és. a szerb kültjurünnépségek hall­gatósága, szinte mór ott tartanak, hogycsaícaz előadás nyelv ében vén különbség, de a kultúra szerete­dében, a szereplők megbecsülésé­ben s a tiszta szándékú törekvé­sek megbecsülésében nincs. Be­csén a községi képviselőtestület­nek hllSZ tagja magyar nemzeti­ségű, amire nincs példa a Vaj daságban, Becsén házhelyeket osztanak a nincstelenek között s az igényjogosultak nemzetiségi különbség nélkül kapnak telket. Becsén mindenki útlevélhez jut­hat s nem négy hétre állítják ki az egy évre kért útlevelet. Becsén senki amiatt, mert magyar, sem bántódást, sem rövidséget ' nem szenved, sem egyenlőtlenségben nem részesül, de az is igaz, hogy a becsei magyarság részéről semmi sem történik, ami a szerbség ér­zékenységét sérthetné. Becsén nincsenek és nem voltak atroci­tások, a becsei hatóságokról min­denki a legnagyobb : hálával és elismeréssel beszél, Becse a nem­zetiségi és társadalmi béke vá­rosa lett. S mindez miért? Mert a becsei magyarság, amikor ura volt sor­sának és elhatározásának nagy jelentősége volt, azt mondotta: én békében akarok élni városkám falai között, békét akarok a ható­ságokkal és békét a szerbséggel, én nem politizálni akarok, hanem eredményeket, nekem többet ér a törvény előtti egyenlőség, mint a társadalmi békétlenség s nekem többet ér az, ha kívánságaimat a helyi Igatóságok kielégítik, mint ha ugyanezeket a kívánságokat nemzetiségi képviselőim fojriák kiverekedni a ködös és bizony­talan jövendő késő évtizedeiben. S ha a mérleget össze kell ál­lítani, józan fővel s a magyarság igaz érdekeit mérlegelve, ki dönt­het másként, mint ahogy a becsei magyarság döntött? Mi nagyobb érdeke a becsei magyarságnak, az-e, hogy érintetlenül megma­radjanak a magyar iskolái, mint ahogy érintetlenül is maradtak, vagy az, hogy egy nem működő helyi pártszervezetet alakítson? Mi igazabb érdeke, oz-e,’ hogy háztelekhez jussanak a magyar zsellérek, mint ahogy földhöz is jutottak, vagy az, hógy a jövő­beni földosztás követelését rábízza a jövőben megválasztandó kép­viselőire ? Mi jelentősebb és sür­gősebb érdeke, az-e, hogy ható­ságai minden törvényes és mél­tányos kérelmet teljesítsenek, vagy az, hflgy csak a törvény szigorát érezzék s csak azokat a törvényes rendelkezéseket alkalmazzák ve­lük szemben, amelyek a kérelem megtagadására adnak módot? Vagy Hogy egy másik példát mondjunk, mely a becsei Burgfriede-tő! nem messze esik. A srbobraniak közmegbecsülésben és köztiszte­letben álló plébánosa a. választá­sok kiírásakor jeiöífsö'gffr vdl'pl.. de később, amikor a magyar is­kolákra von atkozó kívánságait tel­­jesitették, a választási küzdelem­től félreállott. Kérdjük, rni na­gyobb éideke a szrbobráni ma­gyarságnak, az-e, hogy plébá­nosuk vállaljon egy kilátástalan jelöltséget, aminek elfogadását egyébként egyházi főhatósága is megtiltotta neki, vagy maradja­nak meg 'a szrbobráni magyár iskolák ? Nem hisszük, hogy van­nak még az intranzígencián'ak olyan hóbortosai, akik egy kilá­tástalan jelöltsógváliaiást többre becsülnek, mintamagyar iskolákat. A magyarság vózetöi most pasž­­szivitásba mentek — a magyar­sággal szemben. Csak passziv rezisztenciájukkal tudják megaka­dályozni a magyarság akaratá­nak megnyilatkozását A becsei példa azonban megmutatja, hogy ahol megvan a készség és jásza n­­clék a magyarság jogos igényeinek teljesítésére, a jogegyenlőség meg­­valósítására, ott a magyarság vá­­rosonkint és községenkint is meg­oldhatja legégetőbb problémáit, legsúlyosabb feladatait, S meg­oldhatja «így s csakis ugy.o'd­­< átja meg, Hogy békességet sze­rezzen magénak, orvoslást sze­rezzen sérelmeinek, s. védelmet és oltalmat a maga . törvényen és alkotmányon alapuló kívánsá­gainak. « «6 Összeült a parlament A kormány beterjesztette a birákról és a föidaiUveshitele'uó'l szóló tmvényjavaslaíokat Ismét elhalasztották a kormányrekoastrakdót Beogradból jelentik: A parla­mentét délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg Trifkovics Marko elnök. Az ülésen megjelentek a kormány összes tagjai, a képvi­selői padsorok azonban itt-ott üresen tátongtak. A közönség ré­széről is kevés érdeklődés kísérte az ülést, amelyet a karzatokról alig egy-pár ember nézett végig. Trifkovics, elnök a napirend előtt különböző átiratokat olvasott fel, köztük az igazságügyininisz­­ter átiratát., amelyben több kép­viselő mentelmi jogának felfüg­gesztését kérte a parlamenttől. A képviselők nagyrészét sajtóvét­ségért akerják felelősségre vonni a bíróságok. Az Igazságügymi­niszter feltűnő sók klerikális kép­viselő kiadatását kérte, köztük Köröseiét, akinek öt sejtóvétségért kell helytállania.Besenyák kleri­kális képviselő ellen az államvé­delmi törvény alapján indítottak eljárást. A' parlament ezeket az ügyeket a mentelmi bizottság elé utalta. Az elnök ezután bejelentette, hogy az igazságügyminiszter be­­nyújtotta a birákról, az ügyészek rőt és a rendes bíróságok szervező tér51 szóló törvényjavaslatot, ame­lyet oz ülés a törvényhozó bízott ság elé utalt. . Stojadinovics pénzügyminiszter válaszolt Angyelinovics demokrata képviselő irásbán beterjesztett in­terpellációjára. Angyelinovics arra kért feleletet az igazságügymi­­nisztettöl, hogy miért osztályoz­ták igazságtalanul n dalmáciai dohányt és miért neun fizették ki a vételárat a termelőknek. Stoja­­dínovics kifejtette, hogy a sok esőzés folytán Dalmáciában a do­hány kvalitása sókkal rosszabb volt, mint az előző évbon é ezért voltak kénytalenek; alacso nyabb kategóriába sorozni. A vé télárak'kifizetését már megkezd­ték és rövid időn belül az összes termelőket ki fogják elégíteni. Angyelinovics rövid felszólalá­sában kifejtette, hogy a miniszter válaszával meg volna elégedve, ha nem kapott Volna olyan je .leütésekét, amelyek ellentétben di-. Útnak a miniszter kijelentéseivel. Trifkovics elnök ezután bejelen tette, hogy a ípldmivéiésügyi mi­niszter beterjesztette a földműves hitelekről szók'» javaslatot, kérte a sürgősség kimondását és a tör vényjavaslat letárgyalására kül­dendő bizottság azonnali rnegvá lasztását. A parlament á sürgős séget kimondotta és elfogadta Trifkovics Marko javaslatát, mire az ülést tiz percre {elfüggesztet­ték, hogy ezalatt a bizottság tag­jait a pártvezérek kijelölhessék. A szünetben a pártvezérek azon­ban abban állapodtak meg, hogy n bizottságot n légközelebbi ülé­sen válasszák meg. -Az ülés új­bóli megnyitásakor -az elnök n pártvezérek határozatát bejelen­tette a parlamentnek, amely azt elfogadta. Vales Demeter föidmüvcspái ti képviselőnek a azuboticai Ferrunv gyár ügyében bejegyzett inter­pellációjára adandó . válasz elma­radt, miután.a kereskedelemügyi miniszter megbetegedett A. parlament ezután megállapí­tott!» a következő ülés napirend­jét, amelyre kitűzték- a bizottság választásét a föidmüves-hitpiekrőí szóló javaslat, a községek átcso­portosításáról szóid javaslat létár­gyalását, valamint a hadikár­­igazgatóság két tagjának megvá­lasztását, a parlament elnökhe­lyettesének, valamint két a lel nők megválasztásét. Az elnök ezután ez ellenzék tiltakozása közepette az ülést ti­zenkét órakor - bezárta. A radikálisok sürgetik az egy iittmiiködést Radicsékkal A parlamenti munka megindu­lásával a politikai helyzet még mindig nem tisztázódott. A kor-­­mányrekonstrukeiő elmaradását annak'jeléül tekintik politikai kö­rökben, hogy a kulisszák mögött tárgyalások folynak uj helyzet előkészítésére. Eszerint a kormány hetek óta várt rekonstrukciója ezért késik, mert maga a radikális párt sürgeti az együttműködést Re* dicsékkal. Megnehezíti a Radicsékkal való . közvetlen, tárgyalások felvételéi az a körülmény, hogy Radiese ragaszkodnak Pribicsevicsék elej­téséhez. A Samoiiprava keddi ve­zércikke erre vonatkozólag ez* írja, hogy Prlbicsevicséket nem lehel mellőzni abban az esetben, ha a. közös munkaprogramhoz , hozzája-­­ntinak. Radicsékat — irja a radi­kálisok hivatalos' lapja- eh bén' t\ kérdésben személy! okok veze­tik, holott « fontos politikai prob­lémákat nem lehet ilyen kicsi», nyes' szempontból megoldani. Pribicsevics sajtója egyébként tovább folytatja éles hadjáratát" Radicsék ellen. A horvát. paraszt­­párt legújabb loyáli's nyilatkozatá­val kapcsolatban a Recs azt irja. hogy Radicséknak nem lehet hinni, inert most is Radios Istvánt tekintik vezérüknek. . Kihallgatások a királynál Pastes kedden sem volt audien­cián a királynál. Nincsks külügy­miniszter és Trifunovics *\jisa val­lásügyi miniszter . voltak a dél­előtt folyamén Őfelségénél rö­vid kihallgatáson. A beteg Gyuricsics Marko szó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom