Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-29 / 115. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ T925. április 29 tiélpolitikai miniszter helyettesilésével a király Grizogono tárcanélküli minisztert bízta meg, amit Trifkovies Márkó elnök a páriáméin ülésén be is jelentett. Harc a sajtójavaslat ellen Az újságíró-egyesület erélyes akciót folytat abban az irányban, hogy d készülő uj sajtótörvény reakció* és antizsumaliszta intézkedéseit a törvényhozó-bizottságnak ezt tárgyaló albizottsága módosítsa, mielőtt még a parlament elé kerti!. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, az újságírók az ellenzéki pártokkal karöltve népgyiiléscken fognak tiltakozni a saitójavaslat ellen, szükség esetén bojkottálni ingják a sajtóban a parlament munkáját és ha más nem marad hátra, általános újság-sztrájktól sem riadnak majd vissza. Az újságíró-egyesület küldöttsége Kovucsics Kresimir elnök, a zag- 1 ebi A'ovosti szerkesztője és Lakóvies Koszai. a beogradi Vreme szerkesztője vezetésével felkereste kedden Jovanovics L.iubát. a törvényhozó bizottság elnökét, akivel közölték az ujságiró-egyesiilet kívánságait. Ezután Dernetrovics .ínrajt, a törvényhozó bizottság alelnökit látogatták ineg, aki rendes tagja az uiságiró-egyesiijetnek. Demetrovjcesal már történtek is iiizonyps módosításokra vonatkozólag megállapodások. Dernetrovics kijelentette, hogy szükségesnek tartja, hogy az újságírók jogviszonyait szabályozó törvényt, mint a sajtótörvény függelékét törvényerőre emeljék. Felkereste a küldöttség ezután Mar kavics Lázárt.- a sajtótörvényt tárgyaló albizottság elnökét is. aki szerdáit délután ül össze a küldöttség tagjaival, hogy részletesen megtárgyalja velük a sajtójavaslat egyes technikai módozatainak végleges mcgstilizálását. 2. oldal. Kell-e két tőzsde a Vajdaságnak? A noviszádi tőzsde főtitkárának nyilatkoznia A Buesincgyei Napló híradása révén vált ismeretessé a kereskedelmi miniszternek az az elhatározása, hogy a szombori terménv- és értéktőzsde felállítását engedélyezi-Ez a híradás noviszad? gabönakereskedelmi és tőzsdei körökben nagy feltűnést keltett, mert bár közismert tény volt. hogy a szombori gabonakereskedelmi körök mindent elkövetnek saját tőzsdéink létesítésének sikere érdekében. Noviszadon mégis bíztak abban, hogy a kereskedelmi miniszter- be fogja látni, hogy két tőzsde a Vajdasás számára: — sok. A szombori tőzsde fefállitási ügyében a Bácsmegvei Napló munkatársa felkereste ma dr. Petrovics Brankot. a noviszadi tőzsde főtitkárát, aki a következőket mondotta • A tőzsde szerepe alkalmat nyújtani a kereskedőidzöiiségtick. hogy kereskedelmi ügyleteit gyorsan, kedvezően és megbízhatóan intézze el. Ha vau tőzsde. a kereskedők nincsenek abban a kényszerhelyzetben, liógy vevők, illetőleg eladók után szaladgáljanak. Ez az egyik közgazdasági jelentősége a tőzsdének. a másik pedig az. hogy a kereslet és kínálat folytán az áru értéke reális bázison alakul ki és ez talán a legfontosabb közgazdasági hivatása a tőzsdének. Még a nem kereskedőre nézve is fontos, hogy mindig informálva legyen az áruk értékéről, amelyek mindennapi szükségletéhez tartoznak. A kereskedőre nézve íredig alig van fciuusabb körülmény, mint az, hogy a birtokában levő áruinak pontos és megbízható értékéről tudomása legyén. Olyan agrárállamban pedig, mint a mienk, a fenti közgazdasági jelentőség mellett a tözdének még egy fontos szerepe van és pedig: terményeink küllőidre szállítása. Közgazdasági köreink már 1919. év végén belátták, hogy a hazai és külföldi valuta közötti egyensúly ienntar-Az első éjszaka Irta: Kosztolányi Dezső Vacsorázik a násznép. A kis udvarban az uborka a bors. a vanilia illata érzik. Patkó-alakú, hosszu-hosszu asztalnál ülnek a vendégek, sátor alatt, százhúszat!. Az első poliárköszölitőt az ország* gyűlési képviselő mondja. Utána az éneklökammok emelkedik szólásra, ki lila övvel a hasán, kezében pezsgőspohárral. az élet igazi mélységéről, a szenvedésről beszél. Menyasszony ’ és vőlegény annyira figyelnek a szavára, hegy leteszik a kést. villát. ükkor fáidul meg a vőlegény ioga. India is, begy melyik. Baloldalt van tgv zápfoga. moly -... különösen időváltozáskor ... rakoncátlankodni szokott és már többször gondolt rá, hogy temetni- kellene. A fájtfalc in mégis váratlanul jött.meglepetésszerűen, mint egy rohant — úgy. hogy bclesápacl. Lehajtja- a .fejét. Nyelvét próbálja a fogán tartani, de mindhiába, se lát. se hall. A kanonok még mindig a legszebb körmondatoknt mondja. Feléje mosolyog é* ö igyekszik visszamosolyogni rá, II. Vacsora után kiszalad a sátorból az. ecetiák köze. Szeretne fclbögni a csillagos nyári égre. Annyira szenved. . Mire visszatér az arca krétait hér. a homlok» vereiteltes. Elhatározza, hogy úri hidegséggel uralkodik magán. Leül a menyasszonya mellé. Egy szól se szól. Aztán mégis megmondja, hogy nein bírta tovább. III. .Mennek a leányszebába hova nem hallatszik a cigánymuzsika és a lakodalmas .j állna. Itt minden csupa pillangó és csipke, csupa ibrik és selyemfestés, csupa illat. aranyceruza, táncrend, csiricsáré. az asztal döcög, az ágy keskeny, a dívány szűk. a szék kicsiny. Aki megmozdul ebben a babaszobttban, az biztosan összetör valamit. A bútorok a vidéki költészet őrületét lehelük. Egy bronz házinyul gyomrában keltőéra ketyeg a kefék hátán tükrök, a* éjjeli szekrényen két siró angyal. Mind a ketten leülnek zavartan. IV. Tulajdonkén alig ismerik még egymást. Télen találkoztak először egy bálon, a farsangot áttáncolták, néhányszor együtt mentek társaságba, a lány párszor éjjelizenét, többször virágot kapott. jcgvajándékul pedig a gyémántgyűrűt. -Tetszett neki a vőlegénye csikós se- Ivetngailérvédöie meg az aranyórája, triebet csuklóján viselt, karkötővel. 0 maga pedig szép veit. mint egv bábu. Mellei viaszsárgák és fülei — két rubin láng — lobognák a türelmetlen ábrándé któl. V. Most szembenéznek egymással. Először maradnak magukra az esküvő után és mindjárt szenvedniük kell. Künn gomolyog a tánc. A vőlegény összehajtott, friss zsebkendőt tart — könnyedén - - az arcához. Másképen képzelték mind a ketten. Hiszen ők szívesen szenvednének. Főkéo lelki okok miatt, mint a regényekben. Kéz a kézben, elhagyott tájon. szcmortifiizek alatt. Erre azonban néni voltak elkészülve. — Fáj? — kérdezi a menyasszony. A vőlegény nem felel csak a szemét eméli az égre ezzel jelezve hogy fájdalma !cfestésére minden emberi szó gyenge. — Annyira? Legyint a két kezével, hogy ne is beszéljenek róla. — Nem múlik? Egész testével tiltakozik. tásu érdekében a legjobb konjunktúra mezőgazdasági terményeinknek külföldi piacokon való elhelyezése, vagyis az »export«. Ebből a szempontból kiindulva, szükségesnek mutatkozott egy tőzsde felállítása, mert közgazdasági életünk, különöseit a Vajdaságban a fejlődés olyan magas fokán állott, hogy nőin nélkülözhetett egy olyan központét. amelyen a kínálat és kereslet öszszetalálkozik és amely hivatja van nemcsak a, kereskedelem lebonyolítását megkönnyíteni, liatteni a forgalomba Hozandó cikkek árait és értékét is irányítani. A tőzsde székhelyének megválasztása akkor Noviszadro esett, a mi egészen természetes is, hisz Noviszad a vajdasági közigazgatásnak központja és kedvező fekvésénél fogva kereskedelmi gócpontja. A terménytőzsde felállításával tehát a kereskcdővilág kivtínságáiiak' tettek elegei, mely egyszersmind az egész ország gabonakereskedő-osztályáé is volt. Egy másik tőzsdének i^áüitása közgazdasági szempontból csak úgy volna megérthető, ha azt a tőzsdét a ánár fennállótól igen nagy távolság választaná c-I, avagy a vidék közgazdasági helyzete és kereskedelmi szokásai teljesen eltérnének a meglévő tőzsde vidékének helyzetétől és szokásajtói — amit Szomborról, amely 80 kilométer távolságra fekszik Noviszadtól, nem lehet állítani. A • szombori tőzsde felállítását tehát, közgazdasági szempontból, nem lehet semmivel se'm megindokolni és annak a közre nézve való előnyös voltát semmiben sem tudjuk ícliedczni. Sőt a mai közgazdasági szituációt tekintve, állíthatom, hogy az hátrányos. Jugoszlávia ugyanis a mezőgazdasági terményeknek oly nagy mennyiségével rendelkezik, hogy azoknak egy nágy része jóval meghaladja az ország lakosságának élelmezésére szükséges mennyiséget. Érdeke tehát, hogy ezt a fölösleget exportálja. Aki az 1924. e\i exportkereskedelmet figyelemmel kísérte, észrevehette, liogy az év utolsó hönapjaiban Európa nagyobb piacain alig tudtunk árut elhelyezni és exportunk, különösen a búzában teljesen csődöt . mondott. Sokan ezt annak tulajdonították. hogy búzánk ára jóval a külföldi paritás felett állott és igy nem tudott versenyezni más államok, különösen Amerika búzájával. Tény, hogy ma már az cxpcrt-kercskedelem terén olyan konkurrcnciával kell megkiizdenünk, a melyre nem számítottunk. De ennek oka nem a jugoszláviai búzának a paritáson felüli árában, hanem a menynyiség elégtelenségében keresendő. Amerika azért tudja olcsóbban adni a búzáját, mert kt^pes. nagy mennyiséget egyszerre a prácra dobni, mig mi, kellő külkereskedelmi organizáció hiányában, _ a gabonakereskedelemnek szctforgácsolódása folytán, megnyomorítva rossz, bürokratikus és minden szakértelem hiányában összetákolt tariiális politikává!, csak kisebb mennyiségű szállítmányokat irányíthatunk külföldre. Ilyen módén kereskedőink nem tudják megtalálni azt a minimális hasznot, amely őket joggal megilleti. Csak a nagy menynyi ség állandó készlete teszi tehát Amerikának lehetővé, hogy búzája olcsóbb legyen, mint a miénk. Már most, ha ml egy tőzsde mellett nem tudtuk ezt biztosítani, hogy nagy mennyiségeink legyenek minőig készenlétben, amelyekkel kellő és kedvező pillanatban a külföldi piacokat ellephetnök, hogyan remélhető c tekintetben javulás ártól, hogy jóformán egyedüli termővidékünkön két tőzsde lesz és igy az eddig is elégtelen készletek két részre oszlattak meg? Ennélfogva, ha abból indulunk ki, hogy a tőzsdék felállítását közgazdasági érdekek teszik szükségessé, akkor arra a konklúzióra kell jutnunk, hogy egy másik tőzsdének a Vajdaságban való felállítása felesleges, sőt exportkereskedelmünk szempontjából rendkívül káros. Egv kortv rumot vesz a fogára. Az pólyát varrnak. se segít Csak az arc-husát maria rémesre. Mindenekelőtt szeretne kinyujiózkedni az ara-nyosbársony babaszéken. de az lehetetlen. Behozzák a másik szobából a bőrfotelt, melyben délutánonként az apósa szokott szundikálni. Abba süppedt bele. lihegve a fájdalomtól VI. A menyasszony* izgatottan fut ki a szobából. Háziruhát kan magára, könyökig ielgyiirkőzik s a hosszú, sötét folyosó végén sokáig csorgatja a vízcsapot Hideg vizet visz be. két nádszéket áliit a bőrfotel elé. ezekre helyezi a mcsdótálat és a kékmázas kancsót. A vőlegény öblögeti a fogát. Eleinte a szája elé tartia a kezét, később már nem is tartja cda. Vízbe márt egy fél törülközőt, azzal köti át a fejét. Semmit se ér. A fájdalom nem teketóriázik többé. Trillázni kezd a fogában, szaporán és tömören, mint a villamos csengő, mikor két •drótja összeél', sajog a beteg ideg, csörömpöl a villamos fájdalom, állandóan. Nincs többé maradása. Összekuporodik és talpra szökken, fc-föl jár a szobában. mogorván, mindig a fal melleti. A menyasszony követi. Kezét hitvesi iósácgal kezére feszi. Ezt'a vőlegény kikéri magának, icv nun tud szenvedni. tovább megy és — . tébolyult házi zsarnok folytatja sétáját, egyedül, a fájdalmával. , VII. Erre a menyasszony sértődötten üi !c a díványra, száriba könnyeit az első könnyeit De a vőlegény is sir. Potyognak a könnyei a fájdalomtól. Félnéev felé eszébe jut. meg kellene próbálni meleget, sót mclegittet a konyhában. ahol már a hajnali fánkot sütik a vendégeknek. Tüt. cérnát, ollót h02 a menyasszony. Varr ja a lámpa alatt a kis zsákocskát, irteh.be a meleg sót teszik. El ha ran ja a cérnát, öltöget mint az asszonyok, akik VIII. A leánvszcbtt üvegajtaja egész éjjel egyenletesen világit le az udvarra, csöndes, rózsaszínű fénnyel. Gyakran fel-felnéznek a mulatók. Az anyák bámulják a puha ködben mozgó árnyalakokat es a fiatalságukat idézik, mely örökre elmúlt a boldogságra gondolnak meghatotta« és öreg szemük Iréia nedves. A két násznagy kövéren és zömökén ül egymással szemben. Nehéz ivók, kenténV magyarok elázottan hallgatnak. Mellettük 1849-ről beszélnek. ’ arról, hogy áruló-e Görgey vagy sem. Aztán az aitóra mosolyognak mindnyájan, hogy fiatalság bolondság, IX. Üt órakor a leányszobában is dereng. Hamuszinii fény surran az öreg családi bőrfotelre, mely csodálkozva és szégyenkezve áll itten, a mostíótálra. a bádcgkancsóra és a vizes törülközőre, melv a szóba közepén hever. Vászonrongyok az asztalon, a feldöntött fog•csöDP.k mellett egv gyűszű. Annyira megváltozott a szoba, hogy rá se ismernek reggel, de minden rendetlenség ellenére is ugv találják, hogy igy kényelmesebb. • y Mikor a nap a iuliusi lombok közt felbukkan már indulnak a fogorvoshoz fogat hozatni. Kilépnek a vad verőfénybe. A menyasszony arca kék. A vőlegény arca zöld. Bajszeme bedagadt, oly nirinvó mint ecy silndisznóé. Meg se csókolták egymást, de házastársak. öreg féri és öreg ‘feleség, pár óra alatt. Cipelik • magukkal a kis sózsákot is. melynek hasznos és g.vógyitó hatását felismerték, ez kiséri első útinkra. mint valami melv a szenvedések akáián született. Nincsenek többé egwdül. Vidéki bérkocsi várakozik reájuk, két beteg gebével. Arra szállanak fel, rang szerint. X. Előbb a férfi, aki szenved, összetörve! és elhasználtam a kenvérkereső. az ttr. Utána az asszony, a cseléd.
