Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-26 / 112. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ T525. április 26.. TINTA Hattyú íiartyu kutyámról szóló föijegyzései­­mot kóidöm itt Néhány közelibb! adat: magyar ku­vaiti, fehér, him. Bariton hangon ugat. Három éves. Szóval a legszebb férfi­karát éli. Egészséges is, mint a makk, de én folyton sajnálom. Elsősorban rövidlátó, mint minden kutya. Másodsorban makacs álmatlan­ságban szenved, csak öt-öt percre huny­ta le szemét, zaklatott, fölkorbácsolt idegrendszere folytán szakadatlanul fi­gyel, fülel, rosszat sejt, gyanakszik, üldöztetés! mániája van s közben éjjel­­nappal szolgálatot teljesít. Akik kedélyes állatnak tartják a ku­tyát, azok vegyék számba, hogy ilyen lelki hajlamú embert már rés szanató­riumba szállítottak volna. * Értelmisége annyi lehet a kutya-tár­sadalomban, mint nálunk egy kisgazdáé. Tehát van természetes esze, tap ráesett észrevételei, ragaszkodik a földhöz, mely az övé, hűséges, becsületes, ezen­kívül szeret enni. Nagyon szeret enni. Sokszor mondom neki, hogy úgy zabái, mint egy állat. Vannak bonyolultabb kutyalelkek is. A vadászkutya önérzetével, kedvessé­gével a régi zsenidnek felel meg, a far­kaskutya pedig. 14 magasan hordja fe­jét, mindent tud és Iát, egy közéleti, szeplőtlen jellemű igen korrekt főumalt. A farkaskutya bizonyára párbajozik is. De én őt kedvelem. * Itt a budapesti környezetben főváro­sivá lett. Egyik ikertestvérét vidékre ajándékoztam, levitték a pusztára, ott nevelték föl. Micsoda más kutya vált belőle. Vadul rohan a szérüs-kertben, vicsorgatja fogát, megmarja a paraszt­gyerekeket Szinte ős-kutya. Hattyú a gőz és villamosság száza­dában él. Valahányszor megszólal a kapu villatnoscsengőjc, ugat Logikus agyában — a szillogizmus utján — megállapította, hogy az idegen csönget­ni szokott a csengő szavát azonositotta a veszedelemmel. Ha tehát a csengő ugat, akkor ő is ugat Rábízza magát a csengőre, mely vele szemben olyan al­sóbbrendű kisegítő szolgálatot teljesít mint például a házmesterrel szemben a vice. Akkor is ugat, ha én egy pohár vízért csengetek. Ellenben ha valaki csengetés nélkül jön be, nem ugat. Na­­g.van becsületes. Nem hiszi, hogy az emberek rosszban sántikálnak. Azt hi­szi. hogy az emberek is olyan becsüle­tesek, mint a kutyák. Kérem azokat a tisztelt betörőket, kjk hozzám igyekeznek, hogy előzőén szíveskedjenek csengetni. ¥ Azért egyeseket mégis kipécéz, ár­tatlan járó-kelőket, kiken én semmi különöset nem veszek észre. Ezeket minden nap következetesen megugatja. Tiltakozásában valami mély meggyőző­dés lakozik. Nyilván nem tetszik neki arcuk. De gnstibtis non est dispután­­dum . . . Ugatásának vau valami határozott üteme. Különösen a vége mulatságos. Ekkor már elhaladt haragja tárgya, de ö mintha a kitartóság gépiességénél fogva nem tudná abbahagyni, a düh­­kitörés után még néhányat vakkant, ráadásul, csak úgy mellékesen, már kö­ze! sem oly indulatosan, mint előbb, de rendkívül gonddal. Valószínűleg a stilus kerekdedsége kívánja ezt, a szépérzé­ke, a művészi lelkiismerete, mely egy lendülettel bafejezi az ugatást, mint az iró a mondatot. Valahányszor ezt hallom, elnevetem magam, ö pedig szégyenkezve tovább kullog, hogy* rájöttem műhelytitkára. * békáig kerestem neki párt. Egy lel­kes ebtenyésztő hölgy jelentkezett, magának ugyan nem volt magyar ku­vasza, de ajánlott egyet —- X. miniszteri tanácsosnak van, — mondta. —- üe szegény X. tavaly meghalt, — feleltem. — Mindegy, — szólt a hölgy — a ku­tyája valószínűleg éi még. Elekor láttam, hogy milyen az igazi ebtenyésztő. ‘ * Én nem vagyok az. Csak az egyé­neket szeretem, akár kutyák, akár em­berek, nem a tömeget, melynek nevelé­sét hitetlenül szemlélem. Ezért nem po­litizálok. Sem az embertenyésztésben, sem az ebtenyésztésben nem hiszek. Do mégis sok időt töltök vele. Né­zem őt, hogy mit csinál. Bámulok azon, .hogy- semmit sem csinál. Csak áll, ül, feleszik, megint áll, ül, fekszik. Főfog­lalkozása az, hogy van. Közben elmúlik az élete. Hát az enyém? Hát a miénk? Ne nagyzoljunlc. Járjunk hozzá az alá­zatosság iskolájába. A tűnődés perceiben, negyedóráiban, mint figyeljük őt a fiammal, egyforma érdeklődéssel, nem szólunk semmit, de Beográdból jelentik: A vajdasági gazdasági körök régi kívánsága valósul meg azzal a rendelettel, amelyet szombaton irt alá Surmin György kereskedelmi miniszter. A VI. 1542. szánni rendelet engedélyezi a szombori mezőgazdasági tőzsde megnyitását. Az akciót a szombori tőzsde meg­teremtésére a Bács-Bodrog Várme­gyei Gazdasági Egyesület indította meg és a kezdeményezéshez az or­szág úgyszólván minden számottevő gazdasági érdekképviselete csatla­kozott a növi szadi kereskedelmi és í iparkamara kivételével, amely . a Jnoviszadi tőzsde érdekében ellene volt a szombori tőzsde megalakítá­sának, A most jóváhagyott alapszabályok Beogradbú! jelentik: A kragujeváci törvényszék pénteken tárgyalta az Arangyelovác melletti Bukovik-fflrdőn két és fél hónappal ezelőtt lejátszódott féltékenységi drámát, amelynek áldoza­ta, mint jelentettük, Petrovlcs Bojana szombori származású tanítónő volt. A fiatal tanitónőt Paunovics Száva tanító felesége, Jelena gyilkolta meg, mert azt hitte, hogy férje meg nem engedett vi­szonyt folytat a leánnyal. A tárgyalás a vádirat ismertetésével kezdődött. Paunovics Szávámét előre megfontolt szándékkal elkövetett em­berölésért helyezték vád alá. Február 9-ikén Paunovicsné, felhasználva azt az alkalmat, hogy férje mint választási el­nök egy szomszédos községbe utazott, valamilyen ürüggyel magához csalta Petrovics Bójánál Amikor a leánp a lakásban volt, Paunovicsné hirtelen ma­­gárahagyta, kívülről reázárta a szoba ajtaját, karabélyt vett magához és az­zal az udvarról az ablakon keresztül eélbavefte a leányt. Az első golyó célt tévúsztett, a második kísérletnél a pus­ka csütörtököt mondott. Az asszony tel­jes nyugalommal kipiszkálta a csőbcn­­rekedt golyót, majd a másik ablakhoz ment, hogy onnan jobban célbavchesse a szobában rémülten futkosó Petrovics Bojanát, alti kétségbeesésében a szek­rénybe akart bújni. Ebben a pillanatban Paunovicsné harmadszor is lőtt és a golyó a leánynak balvállába fúródott. egy gondolat nrotoszfcáítiat fejünkben, a sejtelmek, bozzávetések oly finom ár­nyalatai, mély költeményei, melyek azonnal elrebbennek, mihelyt szavakba akarjuk foglalni. Ilyesmi lehet: miért vagyunk a földön? * Egyszer telefonáltak érte, kutyakiálli­­tásra hívták. Nevét már tudták. Az enyémet még nem. Be kellett monda­nom a »gazda«. nevét. Ekkor értesül­tem, hogy én bizonyos viszonylatban csak »gazda« vagyok. Hiúságom pedig jó leckét kapott Vannak olyanok, kik jobban ismerik az ő irodalmi működé­sét, mint az enyímet. A kiállításon egész nap lógatta fejért. Délután, mikor meglátogattam, nem örült nekem, mint egyébkor, szemre­hányóan pillantott rám, hogy hová hoz­tam, milyen maskarát csinálok belőle. Zavarban volt, lámpalázzal küszködött, föltétlenül el is pirult. Do ezt nem lehe­tett látni, mert fehér szőr borítja: szép pofáját. Általában nem született közszereplés­re. Tudom ezt az írásomat sem bocsát­ja meg soha. értelmében a szombori tőzsdének áru- és értékosztálya lesz és tőzs­­debirósága a beográdi és növi szadi tőzsdebiróságtól eltérően, teljes bi­­róválasztási szabadságot fog bizto­sítani a feleknek. Különösen az áruosztály nagy for­galmára számítanak a gazdasági kö­rök. mert Sombor annak ideién a délmagyarországi gabonakereskede­lem központja volt. ebbeli jelentősé­gét az átalakulás után is megtartotta és nem tudta azt elvitatni a novisadi gabonatőzsde sem. Vizi és vasúti közlekedése a primitiv vidékek és a külföld felé irányuló forgalom szem­pontjából igen előnyös úgy. hogy a sombori tőzsdét engedélyező minisz­teri rendeletet nemcsak Sombor és Bácsmegye. hanem az egész ország gazdasági körei fontosnak tartják. Rögtön következett a negyedik lövés, amely a szekrényajtón keresztül Petro­vics Bojanát nyakszirten találta. Ez , a lövés halált okozott. A gyilkos asszony bement a szobába, ahol áldozata hol­tan feküdt. Szépen fölöltöztette, újból bezárta a lakást és elment jelentkezni a rendőrségre. A vádirat elhangzása után a magán­­vádló, Radovlcs Mika szállodás, a meg­gyilkolt leány sógora emelkedett szó­lásra. Elmondotta, hogy Petrovics Bo­jana becsületes, szorgalmas leány volt, őt és néhai édesapját, a szombori Pet­­rovicsot az egész Vajdaság tisztessé­ges és jó szerbnek ismerte. A bíróság­nak le kell mosni a szégyenfoltot,' ame­lyet a szerencsétlen leányon és család­ján ejtettek. Felolvasták a boncolási jegyzőköny­vet, amely ismerteti a haláiokozta sé­rüléseket és megállapítja, hogy az el­hunyt húszéves érintetlen leány volt. A vádlott kihallgatása következett ezután. Paunovicsné alacsonvtermetü, vöröshaju, egyszerű asszony. Az elnök kérdésére beismeri a gyilkosságot és kijelenti, hogy tettét féltékenységből kö­vette cl. További vallomásában elmon­dotta, hogy azért gyanakodott, m.ert férje gyakran hazakisérte a leányt. A bűntettre az utolsó pillanatban határoz­ta el magát, amikor a leány vonakodott írást adni arról, hogy nincs viszonya Paunoviccsal. -Tettét megbánta mert rájött, hogy gyanúja teljeset! alapfala» volt. A bíróság kihallgatta a tanukat: sz isKoldsgyerckeket, akik elmondták azt, amit a tandtólakásban történtekről un­tak. Majd a vádlott férjét hallgatták ki tamrkánt. Paunovics Száva elmondta, hogy Petrovics Bojana szép, kedves, szimp: - tlkus ás igen közvetlen modorú leány volt. Szokása volt beszádkőzbtsi köze - hajolni az emberhez, sőt gyakran a ke­zemet is megfogta — mondta szigorúan a tanú. Ezekre a szavakra a magánvádin. Radovics izgatottan felugrott helyéről és magából kikelve hangosan kiáltok» a tanú felé: — Vén szamár, gazember, nem szt- . gycled magad, hogy mersz igy beszél­ni! Ezért még számolni fogunk! Azt hi­szed, hogy a leány halott, nincs aki megvédje? * Paunovics az izgatott ember felé for­dult és hidegen válaszolta: — Mindig készen állok mindenre. Az elnök csendre intette Radovlcspt és a tanú folytatta vallomását. Elmond­ta, hogy amióta Bukovik-fürdőre ke­rült, Petrovics Bojana mindig vele ment a tatiitógyülésekre. A felesége gyakran szemrehányást tett neki, miért nem tesz semmit a leány ellen, de ő azt vála­szolta, hogy Petrovics Bojana sógora ■politikailag nagyon befolyásos ember. Felesége különböző okok folytán mindig erősebben gyanakodott és a gyanú ak­kor érte el tetőfokát, amikor a leány rövidre vágatta a térdéig érő hossza haját. Végül Paunovics kijelentette, hogy felesége egyszerű földmivescsaládbói származik és valósziniiicg valakinek felhajtására követte el a megdöbbentő bűntettet. & A magánvádló ügyvédje tartotta meg ezután vádbeszédét, amelyben halálbün­tetést kért a gyilkos asszonyra. A vád­lott védőié kérte a vádlott elmeállapo­tának megvizsgálását. A bíróság helyt adott a védő kérelmének és elrendelte Paunovics Száváné elmeállapotának megvizsgálását. A tárgyalást a bíróság erre való tekintette! bizonytalan időre elhalasztotta. Noviszadon nem les?. tisztviselő-redukció Emelik a rendőrség létszámát Noviszadról jelentik: A városi tisztvi­selő-redukció kérdésének elintézésére kiküldött bizottság szombaton ülést tar­tott, amelyen részletesen foglalkoztak a városi tanács javaslatával. A tanács azt indítványozta, hogy nyolcvanöt tisztvi­selőt bocsdssanak el és az igy megtaka­rított évi egymillió és százharmincezer dinárt ne a kilencvennyolc százalékos pótadó csökkentésére fordítsák, hanem a többi tisztviselő fizetésének javítá­sára. A szombati ülésen a tanács Javaslatát Bosnyákovics István főszámvevő ter­jesztette elő, aki kifejtette a tisztviselő­­redukció szükségességét és előnyeit. A bizottság többsége a javaslat ellen fog­lalt állást. Mihajldzslcs Sztanote rendőr­­főkapitány ellenezte, hogy a rendőrség létszámát redukálják, sőt azt indítvá­nyozta, hogy azt tizenöt tövei emeljék. A bizottság a főkapitány Indítványát el­fogadta, majd Popovicki Pavle képviselő a tanács javaslatával szemben ellenja­vaslatot tett, amely szerint ne adjanak a tisztviselőknek fizetésemelést, hanem helyette háromszázezer dinárt utaljanak ki részükre ruhasegély címén. A szava­zás során a tanács javaslata mellett öten, ellene ugyanannyian szavaztak. Rakics János polgármesterhelvcttes fel­szólalása után a szavazást megismétel­ték, mire hét szavazattal három ellen a bizottság elvetette a tanács javaslatát és elfogadta Popovicki indítványát, úgy* hogy a közgyűlés elé Popovicki képvi­selő javaslata kerül. Kosztolányi Dezső. Megnyílik a sombor! gabonatőzsde A kereskedelmi miniszter aláírta az engedélyező rendleletet A szombori tanítónő tragédiája. A Bukavik-fürdöi féltékeny ségi dráma a kragujeváci bíróság elölt — Izgalmas jelenetek a tárgyaláson

Next

/
Oldalképek
Tartalom