Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-26 / 112. szám

1925. április 26. BACSMEGYE! NAPLÓ 5. áiááL Zeppelineket vásárol ,|ag©szlá¥Ía Két kormányozható léghajót rendel a hadsereg Nőasetországban Beogradból jelentik: A római Secolo azt a feítünéstkeltő hirt közli, állítólag beogradí forrásból» hogy a jugoszláv hadsereg főpa­rancsnoksága elhatározta, hogy a kormány elhatározásával már a legközelebbi időben kormányoz­ható léghajókat rendel. A jugoszláv kormány — az olasz lap szerint — a jóvátételt számla terhére kél Zeppelin-léghajót akar rendelni a friedrichshafeni Zeppelin-gyártói. — A jugoszláv külügyminisztérium állítólag már e! is küldte erre vonatkozó kérelmét a szövetség­közi bizottságnak. A hirt egyelőre fenntartással kell fogadni, mert illetékes helyen eddig még nem erősítették meg a római lap közleményét. Emigráns Bem lehet magyar képviselő A magyar nemzetgyűlés májas 5-én kezdi meg a választójog: vitát Budapestről jelentik: A választójog1 bizottság szombati ülésén a részletes vita során foglalkozott a javaslatnak azzal a szakaszává', amely szerint azok, akik egy évnél tovább külföldön tartóz­­kodnak, nem jelölhetők képviselővé. Ez n szakasz az emigránsok ellen irányul és lehetetlenné akarja tenni, hogy az emigrációban élő politikusokat távollé­tükben képviselőkké választhassák. A szakasz tárgyalásánál Rakovszky ívén belügyminiszter kijelentette, hogy azoknak, akik nem akarnak külföldről hazajönni, csak erkölcsi okaik lehetnek erre és ezért kell képviselővé való raeg­­választhatásukat törvénnyel megakadá­­iyozni. A magyar nemzetgyűlés egyébként április 30-án ül újból össze, ekkor azonban csak formális ülés lesz és csak a május 5-iki ülésen kezdik meg a vá­lasztójogi törvényjavaslat tárgyalását. lyáról szóló bizonyítvány másolatában ugyanis nem volt megemlítve az, hogy Dimics ismételte az osztályt. Egyes tan­tárgyakból, amelyekből Dimics az ere­deti szerint elégséges osztályzatot nyert, a másolatban „jó“ fordul elő. A novisadí törvényszék 1924 novem­ber 25-én közokirathamisitás vétsége miatt Dimics Pétert négyhőnaoi fog­házra, Miragyics Nikolát pedig 600 di­nár pénzbírságra ítélte. Az ügyész és az elítéltek felebbezése folytán az ügy a novisadí tábla elé ke­rült, melynek dr. Cyurgyev tanácsa ár. Szekulics Milán és dr. Afadszki Mit a védőbeszéde után az elsőfokú ítéletet megsemmisítette és a vádlottakat fel­mentette. Az indokolásban a bíróság ki­mondta, hogy a két vádlott a bizonyít­vány „elégséges“ jegyeinek „jó“-ra vál­toztatásával nem vezetett be a köz­okiratba a jogviszonyok szempontjából lényegbe vágó valótlan tényeket. Az lett volna bűncselekmény, ha például „elégtelen“ jegyet változtattak volna A sajtótorvény-jairaslat módosításai bizottság szombaton foglalkozott az újságíró-egyesület memorandumával Idézi a bizottság és a vármegye refe­rense előtt kihallgatja őket. A bizottság eddigi működéséről i közigazgatási bizottság legközelebbi ülésén fog beszámolni. Est az ülést áp­rilis 30-ákára hívták össze, azonban közbejött akadályok miatt május 8-Ikára halasztották cl. Teleki Pál gráf les, a magyar UüiOgyminiszter A fővárosi választások lezajlása alá» nevezik Ifi Budapestről jelentik: Politikai körök" ben már régebben beszélnek arról, hogy a külügyminiszteri tárcát ideiglenesen gróf Teleki Pál volt miniszterelnökkel fogják betölteni. Ez a terv mindjobban közeledik a mcgvaiósulá'hcz, mert Walke Lajos kereskedelmi miniszter — aki je­lenleg a külügyi tárca ügyeit is intézi — szükségét érzi annak, hogy kizáró­lag a kereskedelemügyi tárca dolgaival foglalkozzék, annál is inkább, mert éppen most számos nagyfontosságu kér­dés vár megoldásra. Gróf Bethlen István miniszterelnök azonban csak a fővárosi választások befejezése után lesz abban a helyzet­ben, hogy a -megüresedett külügymi­niszteri áiiás betöltésévé’ foglalkozzék. Választása minden valószínűség szerint gróf Teleki Pálra esik, mivel azonban Teleki nem akar hosszabb ideig hivais­­loskodni, megbízatása ideiglenes less Beogradból jelentik: A törvény­hozóbizottságnak a sajtótörvénnyel foglalkozó albizottsága szombaton tartotta a húsvéti szünet után első ilését, amelyen folytatták a javas­lat részletes vitáját Az ülés meg­kezdése előtt Kovacsics Kresimir, a jugoszáviai ujságiróegyesüiet elnö­ke átnyújtotta a bizottságnak az uj­­ságiróegyesület módosító javasla­tait, amelyeket a bizottsági vitában Smodej szlovén néppárti képviselő, az ujságiróegyesüiet alelnöke kép­viselt. Az ujságiróegyesüiet többek kö­zött javasolta a 26. szakasz olyan kiegészítését, hogy a törvényszék­nek a rendőrségi lapelkobzási hatá­rozatot feloldó végzése jogerős, mi­helyt azt a felebbesésí bíróság jóvá­hagyja. A 27. szakaszban ahelyett, hogy a lapok a betöltött cikk helyén megengedett tartalmú cikket közöl­jenek, ezt a szövegezést fogadták el: Uj cikket, uj tartalommal. A bi­zottság Smodej indítványára elha­lasztotta a 25. szakasz tárgyalását, amely szerint a rendőrség a lapel­­kobzó határozatban a lap további megjelenését is betilthatja. A 29. szakaszt az ujságiróegyesü­­let olyképpen kívánta módosítani, hogy a helyreigazító nyilatkozatban a beküldőnek pontosan meg kell je­lölni az eredeti' cikket, a lap dátu­mát, az oldalszámot és a laphasá­bot, amelyen az eredeti cikk meg­jelent. A bizottság aj módosító indít­ványt nem fogadta el. A hatósági helyreigazításokra vonatkozólag Smodej azt a szövegezést ajánlotta, hogy annak a hatóságnak helyre­igazítását kell közölni, amelyet az illető cikk érintett. A bizottság ez­zel szemben azt a módosítást esz­közölte. hogy a hatósági helyreiga­zításnak a lapban közölt tényekre kell vonatkozni. Nem fogadta el a bizottság az uj­­ságiróegyesület módosításait, ame­­tvek szerint: a helyreigazítás nem közlendő, haj nem a beküldőre vo­­■m.' czik. továbbá hal a lap az ere­deti cikk helyén hajlandónak nyi­­>zík állításai azonnali bizonyítá­sára: ezenkívül, hogy a helyreiga­zítás megtagadásáért kevesebb le­gyen á torsáig. A háborús cenzúrá­ról intézkedő 33. szakaszt a bizott­ság vita nélkül elfogadta. Ujságirókörökben általános meg­ütközést keltett, hogy az újságíró­­egyesület politikamentes, szakszerű javaslatait, amelyek a törvény érté­két csakl emelnék, a* bizottság elveti Félmilliárdos posfaosaSés Budapesten Letartóztatták a szélliásaosökat Az elégségest ki szabad javítani Mikor bűncselekmény az iskolai bizonyítvány meghamisítása ? A közhit "szerint háborúban manipu­­íáns őrmesternek lenni majdnem olyan kívánatos, mint a békében bácskai jegy lőnek s így megérthető, hogy' Dimics Péter bácskapalánkai járásbirósági iroda­­tiszt nagyon szeretett volna községi jegyzői állást kapni. Ezért 1921 szép «ember 13-án, amikor a bácskai főispán átutazott Bácskapalánkán, dr. Petkovics vezető járósbiró hivatalában látogatást tett a főispánnál és megkérte, nevez­tesse ki valamelyik községbe jegyző­nek. A főispán hajlandó voit erre s elkérte Dimicslől az okmányait. Dimics erre megkérte hivatalbeli kollégáját, Miragyics Nikolát, hogy másolja le bi­zonyítványait. A másolatokat azután be­vitte dr. Petkovics járásbiróhoz hitele­sítés végett. Mivel a járásbiró bízott hivatalnokában és a főispánnak sietős volt az útja, aláírta a hitelesítő klauzu­lát anélkül, hogy a másolatokat az ere detivek összehasonlította volna. Dimicset bizonyítványai alapján kinevezték. Később, az uj tisztviselői törvény életbeléptetése után a belügyminiszté­rium bekérte az összes közigazgatási hjvatalnokok okmányait a rangfokoza­tokba való beosztás céljából. Dimics is beküldte bizonyítványainak hitelesített másolatait, de az igazságügyminiszté­­riumbnn megállapították, hogy azok nem teljesen megegyezők az eredeti okmá­nyokkal. A gimnázium negyedik osztá­Jegyz® urf hol szerezte a vagyonát? Tisztogatás a bánáti közigazgatási dzsungelben A belügyminisztérium visszahelyezett állásába három felfüggesztett jegyzőt Becskerekről jelentik: Torontál-Te­­mesmegye közigazgatási bizottságának a bánáti jegyzők működésének felül­vizsgálására kiküldött albizottsága szom­baton délután ülést tartott. Az ülésen szóvátették, hogy a belügyminisztérium három jegyzőt, akiket a közigazgatási bizottság felfüggesztett, visszahelyezett állásába. Az albizottság ugyanis, amely­nek tagjai Beslics Nikola, dr. Ankles Bózső és dr. Jakstcs Zsárkév a vizsgá­latok folyamán fölfüggesztette állásuk­tól Tatarovics Milán neufeldi, Koszics Cséda németernyai és Mar Into v Koszta novacrnyai Jegyzőket. Tatarovics jegy­ző ellen az volt a vád, hogy a felekkel szemben gorombán viselkedett és több­­izban tettlegességre Is ragadtatta ma­gát, amiért büntető eljárás is indult el­lene. Hasonló kifogások merültek fel Marjulov novacrnyai jegyző ellen, mig Koszics Cséda jegyző felfüggesztése azért vált szükségessé, inert kiderült róla, líogy mindössze hat elemi Iskolát végzett és még a-betűvetéssel is hadi­lábon áll. A felfüggesztés'ek után a bel­ügyminisztérium, anélkül, hogy a vár­megyei alispáiti hivataltól érdeklődött volna a feíffüggesztések előzményeiről és a fegyelmi eljárás állásáról, vissza­helyezte állásukba a felfüggesztett jegyzőket. A szükebb albizottság szombati ülé­sén elhatározta, hogy a felfüggesztett jegyzők’ ellen tovább folytatja az eljá­rást, egyben felterjesztést Intéz a bel­­ügyOTinüatérhtmÍKtts. amelyben kéri. Budapestről jelenük: Veszedelmes szélhámostársaságot leplezett le a bu­dapesti rendőrség. A szélhámosok több­­száz millióval megkárosították az álla­mot, olyképp, hogy postacsekkeket és pénzesutalványokat hamisítottak. A nyomozás folyamán megállapították, hogy az utalványokat különböző előkelő budapesti cégeknek címezték. Ezeknél a cégeknél a széihámosbanda egyik tagja a hamisított postacsekk feladásával egy­­időben megjelent, vásárolt valamit és — minthogy »véletlenük egypár koronával kevesebb pénz volt nála — jelentéktelen összeggel adós maradt. A szélhámos ilyenkor bejelentette, hogy postán el­küldi a pénzt. A kereskedő néhány nap mulya kapott is postautalványon pénzt, de lóval nagyobb összeget, husz-har­­mine milliót. A szélhámos néhány nap múlva megjelent azután a kereskedőnél, kijelentette, hogy tévedésből több pénzt küldött és átvette a differenciát. Ilyen módon számqs hamis postacsekket sike­rült értékesíteni. A detektiveknek pénteken délután si­került tetten érni az ismeretlent Lengyel Sándor postás személyében, amint épp hahiis utalványon küldött pénzét akarta felvenni. Kihallgatása alkalmával töre­delmes vallomást tett és megnevezte bűntársait is. Kerekes József termény­­kereskedőt, Klein Andor cinkografust és Bárd Andor ügynököt, akiknek tartóir kodási helyét azonban nem tudta meg­mondani. Amig ez történt a rendőrfőkapitány - ságon, azalatt a központi ügyelettel táv­iratilag közölte a nyíregyházai rendőr­ség, hogy a péntek éjjeli vonattal gya­nús társaság érkezik Budapestre. A de­tektívek bevárták a vonatot és a jelzett társaság tagjait lefogták. A rendőrsé­gen megállapították, hogy a társaság tagjai Kerekes József, Klein és Bárd. akik ellen éppen körözőíevelet adtak ki. Kerekesék eleinte tagadtak, de amikor Lengyellel szembesítették őket. beismer­ték, (hogy együtt csinálták a postai csekkcsalásokat, még pedig oly sikerrel, hogy amig hurokra kerültek. 569 millió koronával károsították meg a postát. A csalásokat úgy követték ei, hogy a ha­mis utalványokat Lengyel becsempészte a postazsákokba. A rendőrség a vesse hogy a minisztérium ne hallgasson ille­téktelen közbenjárók információira, ha­nem tegyel lehetővé, hogy a megye közigazgatási bizottsága a törvénynek megfelelően járhasson el a felfüggesz­tett jegyzőkkel szemben. Foglalkozott a bíróság a Koszics Szlavkó módost Jegyző ellen érkezett feljelentéssel is. Koszics a feljelentés szerint, több rnódosi polgárt félnapokra lezáratott, mert nem voltak hajlandók befuxorozni Serb István módost főszol­gabíró részére az utakról kivágott fá­ikat. Megállapította a bizottság, hogy Serb főszolgabírónak nem is volt foga a fákat kivágatni, sem befuvarozásukat elrendelni és emiatt a főbíró ellen ís megindult az eljárás. A bizottság elhatározta, hogy a bá­náti közigazgatás dzsungel! ében tovább folytatja a tisztogatást és valamennyi jegyző működését a legszigorúbban fe­lülvizsgálja. A bizottság kérdőíveket készített, amelyeket a jegyzőknek kell kitölteni. A kérdőívek igen kényes kér­désekre követelnek feleletet, többek kö­zött a jegyző előéletéről, vagyoni álla­potáról, amennyiben vagyona van, ar­ról. hogy az mekkora és hol szerezte, továbbá mennyi vagyona volt a kine­­vezéetése' előtt, milyen segéderőt basz­nál és milyen az iskolai képzettsége? Ezeket a kérdőíveket a járási íőszolga­­blróságok utján megküldik a jegyzők­nek, akiknek ki kell tölteni és vissza­juttatni a vármegyéhez. Ezenkívül va-1 amennyi jegyzőt és főszolgabírót be- defines esekkcsalókat letartóztatta. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom