Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-18 / 104. szám
1925. április 18, BACSMEQYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élet A csúcsai paktum még mindig élénk probléma tárgya a bukaresti sajtóban. Az »Inđreptarea« közli Avarescu tábornok kijelentését, amely szerint a csúcsai paktum fennáll, a megegyezés nincs ugyan közzétéve, de nem titkos és akiknek azt ismerniük kell. ismerik is. az »Adeverul« különösnek tartja, hogy mialatt a nemzeti párt azt veti szemére (jogának, hogy a magyarok szavazatainak segítségével győzött, Qoga viszont azzal felelt, hogy Nitescu ellenjelöltre több magyar szavazat esett, mint ő reá. Ha a xzászrégeni. választásnál szembenálló jelöltek egyike a magyar -szavazatoknak 99 százalékát nyerte volna is c! — Írja tovább az Adeverul —, akkor sem lehet román nemzeti szempontból kifogást emelni, ha az illető párt programja alapján jutott a kisebbségi választók szavazataihoz. Viszont ha az ellenjelölt akárcsak egy magyar szavazatot is kapott, meg nem engedhető feltételek mellett, akkor is jogosan lehetne az ellen vádat emelni. Megállapítja, azonban az Adeverul, hogy a magyar párt arra a jelöltre való szavazást aján-: Sotta a magyar választóknak, aki a gyulafehérvári határozatokat revízió alá akarja verni!. Mondhatná . a magyar párt, hogy nincsen bizalma a nemzeti párt fogadkozásának komolyságában s azért csatlakozik olyan párthoz, amely szőkébb ígéreteket tesz, de reméli* hogy ezeket be is váltja. Az is lehet, hogy a magyar párt a nemzeti párt iránt nem viseltetik bizalmatlansággal, de abban nem bízik, hogy ez a párt valaha kormányra Jut s a maga programját megvalósíthatja. * Az erdélyi magyar párt alelnSkválsága közeledik a megoldás felé. Grandpierre Emil ügyvezető alelnök hónapokkal ezelőtt lemondott, mert nem akarja vállalni azt az ódiumot hogy az 6 személye egyik, akadálya a magyar nemzetiségi törekvések sikerének. Grandpierre semmi körülmények között nem hajlandó megtartani tisztségét, amelytől á legközelebbi intézőbizottság ülésén válik meg végkép. Utódjául dr. Várady Aurélt emlegetik, aki a »Keleti Újság« munkatársa előtt a következőkép nyilatkozott: — Többen fordultak hozzám, hogy vállaljam az alelnökséget. Dönteni azonban még sem tudtam, vállaljam-e ezt a nagy felelősséggel járó munkát. Pedig, mint vidéki útjaim alkalmával meggyőződtem róla, a magyar nép hangulata még mindig nem rossz. Csak nehéz megtalálni a vezető emberek és meggyőződtem róla, a múlt embereire nehéz számítanunk. Egész csomó régi politikust ismerek és itt különösen a volt főispánokra utalok, akik teljesen visszavonultak a magyar politikai élettől, egy-két dicséretes kivételtől eltekintve. Kabos Ferenc és Desbordes Ernő példáját másoknak is követni kellene. Én különben a legpéldaadóbbnak a szilágymegyeiek szervezkedő munkáját tartom. Szilágvmegyében minden magyar faluban van a magyar pártnak két-három bizalmi embere, akik állandóan fenntartják az összeköttetést a központtal. így képzelem én el az egész erdélyi magyarság megszervezését. « A szlovenszkói magyar keresztényszocialisták dunaszerdahelyi gyűlésén dr. Szüliő Géza foglalkozott a pártban támadt belső harccal és élesen állást foglalt Lelley ellen, aki alatt a párt viszszafejlődött. , A párt, — mondotta Sziillő — mint keresztény párt nem tudta megnyerni a kathollkum érdekében az azonos felfogású Hlinka-félc néppárt együttes működését, szociális téren pedig nem tudott együttdolgozni a német pártok hasonló felfogású részeivel. Ahol igazán politikai kérdések voltak, ott a keresztényszocialista párt elmaradt. A korteskedés nem politika. Lellev a leg- Snzetlenebb tagokat, Gregorovicsot, és társait bárom váddá’ illeti, A liberalizmus, az Irigység s a túlzott magyar gondolat vádjával. A liberalizmus nem vád; minden szocializmus liberális, a Krisztus igéinél nincsen liberálisabb. A túlzott magyarság sem vád. de dicsőség, ha pedig bűn, a szlovenszkól magyarok mindnyájan büszkén osztozkodnak benne. Megoldásul azt ajánlja Szüliő, hogy az elnök mondjon le, a pártvezetőség pedig üljön össze és válasszon uj elnököt. * Magyar címkék használata miatt vont felelősségre a prágai járásbíróság éjszaka járt le a birodalmi elnökielöiés határideje, amely idŐDoétig három kandidálásí jelentettek be. A köztársasági népblokk dr. Marx volt kancellárt jelölte, a jobboldali birodalmi blokk Hindenburg tábornagy névével' megy a küzdelembe, a kommunisták pedig Telrnam Ernő kommunista képviselőt kandi dáltáJfi a birodalmi elnökségre. Csütörtökig úgy látszott, hogy Marx és filndenburg közt heves küzdelemre fog sor kerülni, amelyben a várható eredmény tekintetében nagy befolyással lesz a tábornagy háborús presztízse. A jelek azt mutatták, hogy a döntés néhány százezer szavazaton fog múlni. Az utóbbi napokban azonban olyan szimntomák mutatkoznak. hogy a bajor névvárt túlnyomó többsége nem ért egyet ü többi jobboldali vártok választási jelszavával és a párt legfegyelmezettebb szárnya, a délnémet kcdnolikus munkások szövetsége hivatalosan is elfordult Hindenburstól és a párt felszólította tagjait hogy Marx mellé tömörüljenek. A bajor néppárt szélső föderalista szárnya is Hin-PáriS'ból jelentik: Painlevé csütörtök éjjel megalakította az uj kormányt. A megalakulást hosszú tárgyalások előzték meg. A tanácskozás a kamara palotájában- esti tíz órakor kezdődött s jelen volt Biand, Caillaux, Malvy, Sarraut, Lavalle, Steég és Schramek. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy Briand és Caillaux között még mindig feszült a viszony és sok kérdésben élesen ütköztek ki közöttük az ellentétek, amelyek nehézzé tették a kormány általános politikai programjának megállapítását. A vita rendkívül élénk volt és sokszor az a veszedelem fenyegetett, hogy minden halomra dől. Nem sokkal éjfél után sikerült minden nézeteltérést elsimítani és az utolsó akadályt is elhárítani? akkor azután Painlex'é helyett Briand sietett az Elyrée-be, jelenteni a köztársaság elnökének, hogy a Painlevé-kabinet kész. Éjfél után két órakor végre összeállította Painlevé a kabinetje névsorát, amely szerint a kormány tagjai a kővetkezők: Miniszterelnök és hadügyminiszter: Painlevé. Kiüügvininiszter: Briand. Pénzügyminiszter: Caillaux. Kereskedelemügyi miniszter: Chaumet. Közoktatás: De Monzie. Föídmiiveié^ügv; Durand. Gyarmatiigyi miniszter: Nesse. lom az általa előállított lisztet magyar címkékkel látta el s így a vevőkben azt a véleményt támaszthatta, hogy a zsákban magyar eredetű s a cseh lisztnél sokkal jobb minőségű liszt van. A járásbíróság, a prágai kereskedelmi és iparkamara szakvéleményét kérte ki. amely úgy nyilatkozott, hogy a zsákok lezárásánál használt címke nem ütközik az élelmiszerek védelméről szóló törvény rendelkezéseibe, mert a kereskedőt ezzel nem lehet félrevezetni a liszt eredete tekintetében. A magyar felírás legfeljebb azt jelzi, hogy a minősége megfelel a magyar liszt minőségének. denburg ellep fordult és hivatalos lapjában, az Allgemeine Rundschauban Marx támogatását aiánlia a párt tagjainak. A bajor néppárt froníváltozása általános vélemény szerint döntő jelentőségű a választási küzdelemben és máris bizonyosra lehet venni, hogy Marx'fog a birodalmi elnöki székbe kerülni. A birodalmi kormány felszólította Németország külügyi képviselőit, hegy a lehető leggyorsabban tegyenek jelentést arról, müven benyomást tett tlindenöíirmak jelölése azokban az államokban, ahol tartózkodnak. A Berliner Tageblatt azt kívánja a kormánytól, hogy esetleg szigorúan bizalmas értekezleten az összes pártok vezetőit értesítse e jelentések tartalmáról. Azt természetesen nem kívánhatja senki a birodalmi kormánytól — írja a lap.. — hogy Hindenb’urgot a jelölés visszautasítására szólítsa fel. de ti birodalmi kormány tartozik a közvéleményt tájékoztatni arról, hogy miiven hatást keltett tiindenburg jelölése a külföldön. Közmunka-miniszter: Laval. Igazságügy: Steeg. Belügy: Schramek. Tengerészet: Boréi. Munkaügyi miniszter: Duratour. Nyugdíjügyek: Anteriou. A felszabadított területek minisztériumát államtitkársággá alakították át és azt Schmidt képviselő fogja vezetni. Az alállamtitkárságokaí igy osztották föl: A miniszterelnökség alállamtitkárá Bannet, a légiügyeké Eynac. közoktatás és szépmüvészetek alállamtitkára Beibe.s, a hadügyminisztériumé Ossola. a hadbiztosságé Benazet. Az uj kormány tehát néirv képviselőből. öt szenátorból és esrv parlamenten kívüli politikusból — ez Caillaux — alakult meg. Algír főkormányzóia. Steeg helyett. aki igazságügyminiszteri tárcát vállait. Violette képviselő lett. aki eddig a kamarában a költségvetés általános előadója volt. A hivatalos Journal Officiel péntek délelőtt közölte az ui kormány tagjainak névsorát. Az ui miniszterek péntek déli tizenkét órakor ieientek meg az Elysée-ben és tisztelegtek a köztársaság elnöke előtt. A Painlevé-kormáfiv a hétfői minisztertanácson állapítja meg -a deklarációt. amelyet a kamara keddi | ülése elé terjeszt. A kormányválság sikeres megöl-1 dása a francia közvéleményben ál-* IMalános megelégedést keltet:. K ml niszteri lista nyilvánvalóvá részi, hogy Petimévé nagy kabinet alakítására gondolt és ezért kormányában a politikailag számba vehető nagy államiéi fiák mind helyet foglalnak;. A legnagyobb érdeklődés természetesen Caillaux felé fordul- A végleges döntés előtt az ui pénzügyminiszter nem akart nyilatkozni, a megegyezés után azonban kijelentette. hogy miniszteri ténykedésében a legmesszebbmenő takarékosság és a demokrácia lesz politikáiéinak főelve. kijelentette továbbá, hogy a tőke megadóztatására nem gondol Nagy feltűnést kelteit, hogy IjwcheiiTjnéni tagja a kormánynak, holott bizonyosra vették, hogy ő fog a kereskedelmi tárca élére, kerülni Az ellenzéki lapok általában vsak ezt kifogásolják, más kivetni valót azonban egyelőre nem találnak az tfl. I kormányban. I A-; ellenzék nagy harcokat jósol Í Caillaux és a szocialisták között. mert a szocialisták ragaszkodnak a vagyodiváltsághoz. aminek a tervér, j azonban az uj pénzügyminiszter \ visszautasította. Emiatt egyes lapok 1 szerint elkerülhetetlen tesz a harc Caillaux és Briand között. Begöuite tábornok aagy német-franc a vár 192S-T3. Parisból jelentik: Azt & hivatalos jelentést, hogy a Focit tábornagy elnöklete alatt álló szövetségköz: katonai bizottság megküld’,-, a nagykövetek tanácsának a kérdőpontokra kidolgozott', terjedelmes válaszát, a Matin azzal « értesüléssel egészíti ki, hogy mielőtt ez jelentés véglegesen elkészült. Foeft re - borrtagy kikérte az antant több kiváló katonai szákiekinték,ének véleményét. Francia részről Debeney tábornok, a vezérkar főnöke és Degouíie tábornok felfogása volt az irányadó. A vezérkar főnöke a német /égügyek állása felől tájékoztatta a szövetségközi katonai bizottságot, Degoutte tábornok ped'-g, mint a' németországi szövétségkozi katonai ellenőrző bizottság vezetője, a német birodalomban uralkodó hangulatról adott véleményt, ainelv abban foglalható össze, hogy 1928-ban amikor Németország a Draves-terv alapján először lesz kénytelen tényleges fizetéseket teljesíteni, megkezdődik Franciaország és a revánsra áhítozó német birodalom között a legfeszültebb időszak. Leverték a kiírd lázadást Szaid sejk és vezérkara fogságba esett Angorából jelentik hivatalosan: Getidzse varosát, ahol a íölkeió'-mozgalom eredetileg kitört, a kormány csapatok megszállották. Ilyen módon a felkelő zónában most már valamennyi közigazgatási központ a sorkatonaság kezére jutott és ezekbep a helységekben a hatóságok újból megkezdték működésüket. Szaid sejk, a lázadók vezére, főbb a’vezéreineí: és egy nagyobb bandának kíséretében Gendzsétől északra tartózkodott. A kormánycsapaíok körülkerítették és egész társaságával együtt elfogták. A fogságba jutott aivezérek a következők: Abdullah sejk, AH sejk, Galib sejk. Kasszán Izmai! és Resid bégek, továbbá Meheined és Timur agák. A csapatok kezére fontos okmányok is kerültek, amelyek a felkelts megszervezését tisztázzák, ezenkívül nagyobb mtnynyiségü készpénzt foglallak le.. Szeifullch sejk, a Szilvan-vidékén harcoló fegyveres bandák vezére, megadta magát. A vezéreiktől megfosztott felkelők csapatostul kerülnek fogságba. Miután a katonai hadműveletek ezzel most már befejeződtek, a jövőben többé' nem fognak katonai napi leürítéseket kiadni. egy ottani mümalmoí. Ugyanis a müma-Ä bajor miinkásszSvetség Hindenburg ellen fordult Bizonyosra veszik Marx győzelmét Berlinből jelentik: Csütörtökön Megalakult a Painlevé-kormány Caillaux — pénzügyminiszter, Briand — külügyminiszter Caillaux szigorú takarékosságot és demokratikus politikát hirdet
