Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-09 / 97. szám

!925. április 9. BACSMEGYEI NAPLÓ 3, oldal. Kisebbségi Élet »a« A polgárság és munkásság sors­­kCzösségét a kisebbségi helyzetben élénken illusztrálja a csehszlovák Komá­rom magyar munkásainak panasza. A komáromi kikötőmunkáknál az odavaló munkanélküli magyarok mellőzésével idegenből hozott munkásokat foglalkoz­tatnak. Ha valamelyik komáromi állami középületet tatarozzák, azt is idegen munkások végzik, mig az ottani magyar kőművesek nyomorognak. A komáromi dohánygyárban csak nagy erőfeszítés­sel lehetett pár magyar munkást elhe­lyezni. Nem egyszer ökölharc folyt az idegenből hozott munkások és a magya­rok között. A dohánygyár a még meg­maradt kevés magyar munkást is el akarja bocsátani. Ugyanezt teszi a ko­máromi hajógyár, amely százával bo­csátja el a magyar munkásokat. A ko­máromi magyar munkások nyomora és elkeseredése egyre nő. Komoly összeüt­közésektől lehet tartani. A nyomorgó és végleg elkeseredett komáromi magyar munkások küldöttsége felkereste No­votny Richárd járási főnököt és Csiz-j mazia György városbirót. Utolsó kísér­letként egy terjedelmes memorandumot adtak át, amelynek sürgős elintézését erélyesen kérték. * A szdszoklakta megyék mezőgaz-} daságl hivatalait utasította a román központi Földosztó Hivatal, hogv pontos kimutatást készítsenek a szász földtulaj­donban az agrárreformmal kapcsolato­san történt változásokról. A »Viitorul« szerint az intézkedés célja a szász intéz­mények és magánosok uanaszaival szemben kimutatni, hogy a szászok a többi állampolgárokkal egyenlő elbánás­ban részesültek. A »Viitorul« egyszer­smind felel a »Banaler Tagblatt*-nak a telepítések elleni tiltakozására. A német lap azt irja, hogy példátlan erőszak messze vidékekről hozott német vidé­kekre román földinlvescket telepíteni. Ezzel szemben a román lap azt vitatja, bogy a németek jelenléte a Bánátban hasonló erőszak eredménye. — A tele­pítésekre valóban vannak példák, — elegyedik bele a vitába az »Ellenzék« — arra azonban már, hogy a telepesektől kicsiny, termővé tett földjeiket elvették volna, nincs példa. A németeket a Bá-í nátban törökdulta, lakatlan, mocsaras zónákra telepítették, ahol nvonja sem volt már annak az életnek, amely ott a mohácsi vész előtt virágzott. Telepíteni elhanyagolt vidékre, hogy ott a szorga­lom kultúrát teremtsen: nem lehet erő­szak, azonban erőszak az, ha a telepe­seket megfosztják munkájuk gyümölcsé­től. * A szlovenszkói magyar folyóirat várásában feloldódnak az ottani ma­gyarság politikai és világnézleti ellenté­tei. A »Prágai Magyar Hirlap« a szio­­venszkói magyar írók héttagú Intézőin-j zottságának megalakulása alkalmából a j következőket irja: A szlovenszkói ma-] gyár irodalomnak nem lehet hivatása, hogy a világnivókhoz mért alkotásokat teremtsen. Kicsinyek vagyunk s az el­ső feladat a kritikai nevelés. Csak a Kazinczyk után jöhetnek a Petőfik és az Aranyok s nálunk, Szlovenszkón is először meg kell teremteni azt a stabil esztétikai alapot, amelyre azután építeni lehet. Irtani kell és istápoíni, nevelni, magyarázni, tanítani. Várjuk azt a szlo­venszkói magyar irodalmi folyóiratot, amely elsősorban kritikai lesz s az iro­dalmi termékekből inkább keveset, de csak a legjobbat adja. Ha a hetes bizott­ság minden politikai mellékiz nélkül meg tudja teremteni ás fórummá tudja változtatni ezt a komoly, magyar nyel­vünket őrző, tanító, kultúránkat igazivá, szoliddá fejlesztő folyóiratot, akkor a legteljesebb rpéríékben betöltötte hivatá­sát * Az Adeveml, az erdélyi magyar lapok megállapítása szerint, tárgyila­gosan Ítéli meg a kisebbségi kérdést Legutóbbi számában az »Adeverut* pár­huzamét ven Bratíaan miniszterelnök és Vajda-Vojvoda nyilatkozata között,­­amelyet a szászrégeni választás nyomán tettek. — A küiömbség a két álláspont között lényegbevágó — irja a bukaresti román lap. — Amikor az uj alkotmányt tár­gyalta a törvényhozás, a kisebbségek azt kérték, hogy a »polgári jogok« feje­zetében emlékezzenek meg róluk, mint az állam alkotó elemeiről. Kérésüket nem teljesítették. Később megelégedtek volna annyival, hogy a »románok« kife­jezés helyett a »román állampolgárok« megjelölés kerüljön az alkotmánytör­vénybe. Más szóval, ha csak közvetle­nül is annak megerősítését akarták, hogy valaki lehet egyenlőjogu ro/nán állampolgár, de cgyidőben magyar, szász vagy orosz is s rendelkezhetik bi­zonyos külön jogokkal, melyek e minő­ségéből folynak. A kormány nem fogad­ta el ezt a megoldást sem. Okunk van hinni, hogy a Nemzeti Párt sem ismerte volna el jogalanyoknak a kisebbségi kö­zösségeket. Másrészt azonban mint de­mokratikus párt nem vonhatják kétség­be a kisebbségek természetes jogait. Ezért mondta Vajda, hogy a Nemzeti Párt különleges alaptörvényben fogja szabályozni a kisebbségek helyzetét. Kiemeli az »Adeverul«, hogy Vajda azt a nyilatkozatát nem a szászrégeni választás előtt, hanem akkor adta, ami­kor a szászrégeni választásnak pártjára kedvezőtlen eredménye és ebben a ki­sebbségek és különösen a magyarság szerepe ismeretes volt. Csak elvi döntést hozott a hétszemélyes tábla Macsekék ügyében Dr. Trumbics nyilatkozata A zagrebi hétszemélyes tábla, csak azokban a bűnesetekben van mint jelentettük, clr. Macsek és tár- helye, amelyekre a törvény legki­sai ügyében úgy döntött, hogy a vizsgálati fogság az államvédelmi törvény alapján megindított bünper­­ben kötelező. Emlékezetes, hogy a törvényszék annakidején nemcsak a vizsgálati fogság, hanem az egész bűnügyi vizsgálat beszüntetését ha­tározta el, mire a báni szék az ái­­lamügyész íelebbezése folytán azt a döntést hozta, hogy a vizsgálat to­vább folytatandó, de a vádlottakat szabadlábra kell helyezni. A szaba- Jonbocsájtott vádlottakat a rendőr­ség nyomban internálta és most a legfőbb bírói fórum, a hétszemélyes tábla u vizsgálati fogság szükséges­ségét mondta ki. A hétszemélyes tábla döntéséről dr.; Trumbics Ante. dr. Macsek és latsai védője, a »Politika« munka­társa előtt kijelentette, hogy a dön­tés nem az alsóbiróságok határoza­tainak megsemmisítését jelenti, ha­nem jbgegységesitö döntésnek te­kintendő. Megtörtént ugyanis, hogy a spliti törvényszék hasonló esetben elrendelte a vizsgálati fogságot, mig a zagrebi törvényszék . kimondta, hogy a vizsgálati fogság nem köte­lező, inert a törvény szerint ennek sebb büntetésként öt évet ír elő. Minthogy pedig az államvédelmi törvény csak a legnagyobb bünte­tési (húsz évi börtön, halál) nevezi meg, de a legkisebbet nem, a zag­rebi törvényszék arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy ez a legkisebb büntetés öt évnél kevesebb, sőt pénzbírság is lehet. Ebben az érte­lemben és ilyen jogalapon döntött annakidején a törvényszék és a bá­ni szék. Trumbics kijelentette még. hogv véleménye szerint a korábbi bírói határozatok érvényben maradnak és a hétszemélyes tábla döntése nincs befolyással a báni szék már megho­zott határozatának jogérvényére, hanem csak a jövőben előforduló esetekre vonatkozólag ad útmuta­tást. Dr. Kovacsevics Ivó, Macsekék másik! védője, a >Vrcme« zagrcbl munkatársa előtt kijelentette, hogv a hétszemélyes tábla döntése értel­mében a jövőben az államvédelmi törvény alapján meginduló minden bűnügy vizsgálati fogságot von ma­ga után. Macsekék ügyének állásá­ról Kovácsevics nem nyilatkozott. Franciaország uj választások előtt A szenátus leszavazta a Herr iot-kor mányi Párisból jelentik: A mai naptól re­mélték. hogy meghozza a politikai helyzet valamelyes tisztázását. A politikai' események azzal kezdőd­tek. hogy a kormányt támogató nagy párt. a szociáldemokrata-párt, a köztársasági szocialisták, a radi­kális-párt és a baloldali radikálisok előbb külön-külön tárgyaltak. Utóbb a négy párt vezetősége közös érte­kezletre gyűlt egybe, amelvet azon­ban hamar befejeztek. A négy párt egyhangúlag megál­lapodott abban, hogy a pénzügyi helyzet szanálására beterjesztett kormányjavaslatokat minden vita nélkül a pénzügyi bizottsághoz utal­ják. Vita maid csak akkor lehet ha a pénzügyi bizottság a javaslatokat letárgyalta. Ha közben interpellá­ciókat terjesztenének be. azokra nézve a kormányt támogató pártok megállapodtak abban, hogv egyön­tetűen amellett. fognak szavazni, hogy az interpellációkat dátum megállapítása nélkül halásszák el Az értekezlet után a négy párt küldöttséget alakított, amely kül­döttség az Elvséebe ment. ahol ép­pen akkor Doumergue elnöklete alatt a minisztertanács ülésezett. A küldöttség értesítette Herriot mi­niszterelnököt a négv Dárt vezetősé­gének egyöntetű határozatáról. A minisztertanácson Herriot előbb a riémet garanciapaktumi avaslatok­ra elküldendő válasz tekintetében informálta a minisztertanácsot az­után De Monzie. az uj pénzügymi­niszter mutatta be végleges szöve­gében szanálási tervezetét A mi-, nisztertanács a tervezethez hozzá­járult Megbeszéléseket tartottak az el­lenzéki pártok is. Az Intransigeant szerint az ellenzéki pártok is úgy állapodtak meg. hogy a pénzügyi javaslatokat vita nélkül utalják a pénzügyi bizottsághoz és esetleg benyújtandó interpellációk elhalasz­tása mellett fognak állást foglalni. A szenátusban Blaignant szená­tor indítványt terjesztett be, hogy a közoktatási költségvetésből a hite­leknél 100 frankot töröljenek a tün­tető egyetemi hallgatók ellen alkal­mazott rendszabályok miatt. Albert .közoktatásügyi miniszter a kor­mányjavaslat védelmére kelt. Ez­után szavazásra került a sor és Blaignant javaslatát, bár kifejezet­ten bizalmatlanságot jelentett. 138 szavazattal 134 ellenében elfogad­ták. Nagy mozgás követte a szava­zás eredményének kihirdetését és bizonyosra veszik, hogy Albert ál­lása megrendült. A belpolitikai helyzet tisztázása ezek szerint csütörtök előtt nem várható, ha csak az egyetem kérdé­sében kitört konfliktus miatt a köz­­oktatásügyi miniszter nem lesz kénytelen lemondását beterjeszteni A sajtóban általános az a véle­mény. hogy amennyiben a szenátus visszautasítja a szanálási törvény­­javaslatokat a kormány ezeknek a javaslatoknak kamarai elfogadása után a május 2-iki községi válasz­tásokat úgy fogja vezetni, hogy eze­ket a kérdéseket tolja előtérbe. Ha a választások kedvezően ütnek ki a kormány részére. Herriot ajánlani fogja a köztársaság elnökének, hogy oszlassa fel a kamarát, rendeljen el uj választásokat és így oidiák meg a szenátus és a kamara között támadt konfliktust Németország nem mond fo Ausztriáról Berlinben uj francia jegyzéket várnak Berlinből * jeientik: Itteni beavatott körökben azt hiszik, hogy az antant a legközelebbi időben semmiféle újabb jegyzéket nem intéz a német kormány­hoz. Most csak a francia kormány és az antant államai közötti tárgyalásokról van szó, amennyiben a francia kormány a szövetségesei elé bizonyos javaslato­kat terjesztett a Németországhoz inté­zendő kérdések tekintetében. A francia javaslatok nem találtak a többi szövet­ségeseknél jóváhagyásra. Londonban és Rómában különösen azt nein tudják meg­érteni, mi összefüggés van Ausztriának Németországhoz való csatlakozása és a nőmet biztonsági javaslatok között? Ilyen körülmények között valószínű, hogy Franciaország egymagában fogja az általa javasolt kérdéseket Németor­szághoz intézni. Arai Ausztria csatlakozását illeti, mértékadó helyről kijelentik, hogy a birodalmi kormány semmiesetre sem fog olyan nyilatkozatot tenni, hogy Ausztria csatlakozásáról lemond, Ja viszont az sem a szándéka, hogy ezt a kérdést most felvesse. Mértékadó német körök meg­győződése szerint Németországnak a Népszövetségbe való belépése lehetősé­get ad arra, hogy Ausztria csatlakozát sának és a keleti határnak kérdésé­olyan megoldásra juttassa, ami a béke­szerződésnek megfelel. Régi könyvek terjesztik az influenza-járványt Egészségügyi vizsgálat a német­­országi k'ólcsönkönyvtárakban Egy türingiai kis városban szokatlan erővel lépett fel az influenza. Az egész­­ségügyi hatóságok szükségét látták an­nak, hogy lelkiismeretes nyomozást in­dítsanak a veszedelmesen pusztító jár­vány okának kiderítésére. Ebből a célból egy kiváló berlini egészségügyi szakembert is meghívtak, akinek nyo­mozása aztán meglepő eredményre ve­zetett. A kiváló orvostudós ugyanis abból indult ki, hogy miután a szomszédos helységekben csak szórványosén fordul­tak élő megbetegedések s ezek is ár­talmatlan jellegűek voltak, helyi okban kell keresni a járvány elterjedésének és súlyosságának okát. Kutatása meglepő eredményre vezetett. Kitűnt ugyanis, hogy az áldozatok háromnegyed része a helyi lapnak elő­fizetői közül származott, akik igénybe vették ennek a lapnak azt a kedvez­ményét, amely használt folyóiratokat, szépirodalmi revüket és szaklapokat olcsóbb áron bocsátott rendelkezésükre. Megállapította a berlini tanár, hogy a ragályt ennek a lapnak a folyóirat­osztálya terlesztette s az előfizetők kö­zül többen életükkel fizették meg ezt a „kedvezményt“. A hatóságok természetesen rögtön beszüntették ezt az ócska folyóirat­akciót s meglepően rövid idő alatt a íárvány csökkenése volt megállapítható. E en eredmény után a vizsgálatot most kiterjesz’cHék a városkában levő kol­­csőnköi ■ • is, ez a vizsgálat azonban ü. •- j aem fejeződött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom