Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-09 / 97. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 9. CIRKUSZ • 20 Párisi humor Nagy Endrének van egy aranyos vic­ce, arról szól, hogy a humor nem nem­zetközi, hanem minden országnak meg­van a maga sajátos humora, amit nem tehet importálni. Példát is mond rá Nagy Endre: »A párisi elemiben kérdi a tani tó ur a kis Mórickát: — Égi' liter tejben hány deci van? — Két deci tej és nyolc deci viz,% — feleli a kis Móricka. Franciaországban ez egy jó vicc. Ná­lunk nem. Nálunk ea égi' jó tej. Így szól Nagy Endre vicce, de túl a humoron meg lehet állapítani, hogy a francia viccnek egészen más a karak­tere, mint a midiknek. íme a párisi hét legnépszerűbb viccei, amelyeken a fran­ciák olyan jókat tudnak mulatni. Pró­bálja meg a magyar olvasó is. * Férj: Es mit szólnál hozzá, ha meg­csalnálak? Feleség: Azt mondanám, hogy fényes revánsoL vettél magadnak. Elegáns ur az Opera előtt diskurál rikitóan öltözött, nem fiatal ticcai növel (rajz). — Hogy beszélhet igy, uram? Vegye tudomásul, hogy én már háború előtt tíz frankot kaptam! — Melyik háború előtt? A krimi há­ború előtt? * fsfcoiáhf a:' — Nevezzen meg egy nagy inkvizi­­tort —Az adókivetőbizottság elnöke. * Telefonnál. — Mi az, iiogy nem felel? Az összes téves számok mással beszélnek talán? * A vicc cirne »Miért ne? — mondja Anglia«. A kép Németországot ábrázolja a bíróság előtt • — ön lopott, rabolt, gyilkolt, gyújto­gatott. Van erre valami mondanivalója? — Igen. Helyet akarok foglalni a bíró­ságban. * Istentiszteleten. A lelkész (a szószéken): »Es ne fe­lejtsétek cl, hogy nem szabad házasság­­iörést elkövetni . . .» Csinos nocskc (magában): Erről jut eszembe, hogy Gastonnál felejtettem az esőernyömet. * Nagyságáié egymás között — Régebben mindig egy-egy katoná­val találtam a szakácsnőmet. • — És most? — Most mindig egv kommunista kép­viselővel csípem meg. * A kokott: Szóval, a másik mellett, aki kitart, maga a szív beli szerelem akar lenni. Ezt is megcsinálhatjuk, kérdés, hogy mennyit ajánl fel érte . . . #■ Két ur diskurál: — A hadigáz-gyár felrobbant. Ezer halott. v~ Ezer halott? Nagyszerű! Úgy lát­szik, remek hatása van a mi merges gázainknak . . . ★ A kislány (a fodrásznak, aki levágja a Kaját): Legyen szives a fürtjeimet tizen­­kétszálar.ker.t ízlésesen becsomagolni. Az udvarlóimat akarom velük megaján­dékozni. * Két hölgy boáiéig:t: ■ — Érdekes. Egy oroszlántól nem ije­dek meg, de egy pók félelmet okoz . . . — fn is olyanformán vagyok vele. Száz fériitől se ijedek meg, de egy gyerektől nagyon félek . . . •— Maga megengedi a lányának, hogy ily est Etlakkai sétáljon? Hiszen az őt évet ült a börtönben. — Oh, a nyomorult! Nekem azt mond­ta, hogy csak három évre volt lecsukva. * Férj: Miért járkálsz egész nap mezte­lenül? Feleség: Azt olvastam az újságban, hogy úgy küzdünk legeredményesebben a drágaság elleti, ha főleg ruházatunk­kal spórolunk. * — Miért nem iszol, Henry? — Mostanában leszoktam az ivásrói. — Hogy-hogy? — Amint egy kicsit becsipek, rögtön duplát látok. És újabban nálunk lakik az anyósom— Stella Leégett a keréayi kaihoiikus templom Egymillió dinár a kár A Szombor melletti Kerénv köz­ségben szerdán reggel kigyulladt a kathölikus templom és a nagy szél­ben a lángok olyan gyorsan elhara­póztak. hogy a tenwlom tetőzete és tornya egy óra alatt teljesen leégett. A község egész lakossága kivo­nult Ivanics Izidor jegyző vezetése alatt az égő templomhoz, de a tűz oltásáról szó sein lehetett mindad­dig, mis a szomszéd községek tűz­oltóságai, amelyeket értesítettek a veszedelemről, meg nem érkeztek. A nagy sz.él miatt a plébánia épüle­te, a harminc lépésnyire lévő köz­ségháza és a közeli iskolák is ve­szélyben forogtak, ezért a lakosság Ivanics jegyző intézkedésére minde­nekelőtt azon fáradoztak, hogy a tü­zet ezektől az épületektől távol tart­sák. amit megfeszített munkával si­került is elérni. Csakhamar megérkezett. Csouop­­lja. Ó- és Ujszivac. Telecska elöl­járósága, rendőrkészültsége és tűz­oltósága. Szomborból is jött egy tüzoltócsapat. Sojkan utaztak ki Szomborból autókon, hogy a tüzet mint látványosságot megtekintsék. A tüzet délután három órakor lo­kalizál ták a tűzoltók. A templom te­tőzetén és tornyán kivid tönkrement három harang megrepedt attól, hogy izzó állapotukban vízzel locsolták. A templomot Budanovics Lajos apos­toli adminisztrátor múlt évi látoga­tása alkalmából kivül és belül reno­válták és villany-berendezéssel is el látták. Az uj felszerelés elpusztult. Az egyházi kegyszereket megmen­tették. A kár egymillió dinár. Mint Szomborból jelentik, a tűz okát már megállapították. Franz Bo­­niíaz sekrestyés három gyereket az­zal bízott meg. hogy az örök mécse­sen vakunit igazítsanak. A három gyerek égő gyertyával ment az ol­tárhoz és a gyertyalángtól meggyn­­ladtak az ott lévő könyvek és egyéb holmi. A tűz a torony felé húzódva gyorsan terjedt, a gyerekei: azon­ban nem szóltak senkinek, hanem ijedten elmenekültek. Bihar Mirkó szombori főbíró, mi­helyt a tűzről értesült, nvoinban ki­utazott Kcrénybe és megtette a szükséges intézkedéseket Elrendei­­te. bogy a templomból hordjanak ki mindent, ami meg is történt, s en­nek köszönhető, hogy az egyházi kegyszereket megmentették. .4 tem­plom tornya ledőlt. A tűz továbbié r­­iedésétiek főleg az vetett gátat, hogy a templom tetőzete bádoggal a húrom uj harang is, amelyeket két évvel ezelőtt szereztek be. Mind a volt fedve. A templom testmenyei a nagy hőségtől erősen megrongálód­tak. Elítélték Erzberger gyilkosainak nyomravezetőit Boross László és Báliul Imre egyegy havi fogházat kaptak az országos főkapitány megrágalmazása miatt Budapestről jelentik: A büntotötőr­­vűnyszék Töreky- tanácsa szerdán tár­gyalta dr. Boros László és Bálint Imre újságírók rágalmazást pőrét, akik az Esti Kurír ciraü lapban az Erzberger­­gyilkosoknak a nagytétényi Otiinbös­­villában való felfedezése után két cikk­ben súlyosan támadták a budapesti rendőrséget és Nádossy Imre országos főkapitányt. A lap 1924. augusztus 24- iki számában Bálint imre »Schulzct cí­men vezércikket irt, amelyben többek közt a következőket irta: ».4 rendőrség súlyos kötelességmulasztást követelt cl, amikor nem intézkedett Erzbergcr né­met birodalmi miniszter gyilkosainak letartóztatását illetőleg. Meg kell állapí­tani újból, hogy Nádossy országos főka­pitány nem elfogulatlan a politikai gyil­kosokkal szembeni Két nappal később augusztus 26-án dr. Boros László irt vezércikket »Nádossy Imres cimen és ebben a következőket irta: »A lapok nyilvánosságra 'hozták a nagytétényi % illa titkát, mi azonban már előzőleg felhívtuk a rendőrség figyelmét, hogy u (Jönibös-v illában rejtőznek Erzberger gyilkosul. A rendőrség mégsem tett semmit az ügyben és így nem csoda, hogyha a külföldön Nádossy Imre or­szágos főkapitányt a gyilkosok védőjé­nek tartják.« A cikkek miatt az ügyész­ség rágalmazás cimen vádat emelt a két újságíró ellen. , A szerdai tárgyaláson a vádirat fel­olvasása után a vádlottakat hallgatták ki. Bálint Imre vallomásában kijelentet­te, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a ciltk megírásánál az igazság felderí­tése vasét». Az Erzberger-gyilkosok tartózkodási helyét leleplező cikk meg­jelenése előtt dr. Boros László, az, Esti Kurír szerkesztője telefonon felhívta Hetényl Imre főkapitány-helyettest és közölte vele, hogy Schulze-Förster Hen­rik Gömbös Gyula nagytétényi villájá­ban tartózkodik. Ezt a beszélgetést ő és Rassay Károly képviselő, az Esti Kurír főszerkesztője . is kihallgatta. A bejelentés dacára a rendőrség nem tett semmit a gyilkosok kézrekeritésére és német detektiveknek kellett Budapestre jönni, hogy megállapítsák Förster azo­nosságát Schulzevel, Erzberger gyilko­sával. így tehát joggal vádolta meg a rendőrséget súlyos kötelességmulasztás­sal. Boros László dr. vallomásában ugyan­csak kijelentette, hogy az inkriminált cikket közérdekből irta. Azt hitte, hogy­ha tudomására hozza a rendőrségnek Erzberger gyilkosainak rejtekhelyét, el­fogják őket. Elmondotta a telefon-beje­lentés lefolyását, azonban már akkor látta, hogy a főkapitány helyettes játé­kot üz vele, hogy később azt a kifogást használhassa, hogy nem hallotta jól, amit mondott neki. Mintán azonban He­rényit lelkiismeretes rendőrtisztnek is­meri, az volt a meggyőződése, hogy jNádossy Imre országos főkapitány uta­sítására cselekszik. Rámutatott arra, hogy c német lapok Magyarországot, mint a gyilkosok azilumát bélyegezték meg és kérte a valódiság bizonyítását. Miután az ügyész sem ellenezte a bi­zonyítást, a bíróság elrendelte a való­diság bizonyítását, azzal az indokolás­sal, hogy fontos közérdek kívánja an­nak tisztázását, hogy a rendőrség és Nádossy Imre országos főkapitány kö­vetett-e cl kötelességmulasztást Erzber­ger gyilkosainak letartóztatása körül. A bíróság ezért elrendelte Páll József hír­lapírónak, Hetényi Imre íőkapitáuyhe­­lyettesnek, Nádossy lnne országos fő­kapitánynak és Rassay Károly képvise­lőnek tanúkihallgatását'., Páll József hírlapíró vallomásában el­mondta, hegy ö személyesen is figyel­meztette hivatalában Hetényi főkapi­­•ányhdyeífcest, hogy megírja az Esti Kurírban biztos adatai és nyomozása alapján, hogy' hol rejtőznek Erzberger gyilkosai. Rassay Károly vallomásában megérő sitette, hogy jelen volt annál a telefon­beszélgetésnél, amikor Boros László be­jelentette Hctényinek, hogy Schutze a nagytétényi Gömbös-villában rejtőzik. Hetényi Imre főkapitányhelyettes, val­lomásában elmondotta, hogy Páll József járt . ugyan nála ebben az ügyben, azon­ban bejelentése nem volt alkalmas arra, iiogy hivatalos eljárást indítson. Amikor Páll neki elmondta, hogy Schulze tar­tózkodási helyét le fogják leplezni, az ügynek nem tulajdonított nagyobb főm tosságot és azt mondta a hírlapírónak, iiogy írjanak, amit akarnak. Amikor pe­dig Boros László dr. telefonált neki ideges' és fáradt volt és nem is figyelt nagyon a telefon-beszélgetésre. Nádossy Imre országos főkapitány ki­jelentette vallomásában, hogy a nyomo­zás vezetésében nem vett részt, később azonban éppen ö rendelte el Förster■, Schulze letartóztatását. A Hetényiriéi történt bejelentésről nem volt tudomása és arról csak később értesült. A vád- és védőbeszéd elhangzása után Törclcy tanácselnök délután két órakor hirdette ki az ítéletet, amely úgy Bálint Imrét, mint dr. Boros Lászlót bú nősnek mondja ki két-két rendbeli rá­galmazás vétségében és ezért mindket­tőjüket egy-egy havi fogházra és fejen. kint tízmillió korona pénzbüntetésre ilóli. Az ítélet indokolása szerint a vád­lottaknak nem sikerült bizonyítani az inkriminált cikkekben taglalt állításai­kat. A bíróság e tekintetben Hetényi Imre főkapitány-helyettes vallomását fo­gadta cl döntőnek és megállapítja, hogy a rendőrségnek nem állt módjában egy telefonbeszélgetés alapján intézkedni és Hetényi főkapitány hely eltes alig is fi­gyelt a telefonfelentésre. mert nagyon ideges . volt. A rendőri nyomozás — mondja az indokolás — különben is eredménnyel járt és igy a rendőrséget az ügyben semmiféle mulasztás nem terheli. Az; ítélet ellen az ügyész súlyosbítás­ért, dr. Grün Béla védő pedig a bűnös­ség kimondása miatt felebbezett. Az opovói ieányrablás a noviszadi tábla előtt S/uboticai pénzügyőrök az ítélő­tábla előtt Schultz Péter opovói fbáuáti) föld­műves szerelmes vo't Dudás István opovói gazdag földbirtokos leányába: Máriába. Mivel a leány gazdag szülei nem akarták őt a szegény földműveshez feleségül adni, Schult: Péter elhatá­rozta, hogy német nemzetiségű volta dacára s-erb szokás szerint elrabolja a leány'. 19Ü0 január 4-én délben, ami­kor a leány kijött a templomból, Schultz öccsével Pállal és barátaival Gassenber­­ger Péter és Rabár Tamás opovói föld­művesekkel megragadta a leányt, ko­csira ültette és vad vngtatásban rokoná­hoz : Zaborski Istvánhoz Perlcszre vitte. Araikor Dudás István erről értesült, befogatta legtüzesebb két féivdrlovát és sebes irammal a leányszöktető Schultz után hajtott. Mozifilmre való hajsza in­dult meg az opovói-perleszi országúton, Dudás lovai jobban birták az iramot, elérték Schultz kocsiját s Schultz ellen­állása dacára visszahozta Opovéra el­rabolt leányát. A pancsevói törvényszék 1923 április

Next

/
Oldalképek
Tartalom