Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-25 / 82. szám

1925. március 25. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Elet * ä ® A csehszlovák hadsereg analfabétáiról most k&aiilt cl a hivatalos statisztika. A kimutatás szerint 1924 végén a had­seregben 5080 volt az analiahéták szá­ma. A legkevesebb ,a cseh katoaa-aKalla­­béta — 0.4 százalék —, utána követke­zik a német 0.71 százalékkal, aztán a magyar 4.47 százalékkal és végül a szlo­vák (10.65) és ruszin 35.62 százalékkal. A hadseregben — a hadügyminiszter je­lentése szerint —•• sikeres harc indult meg az analfabetizmus ellen. Minden ezred kényszerkurzusokat rendez, ame­lyeken, mint megállapították, a hallga­tók 70 százaléka tökéletesen megtanul Írni és olvasni. Az akció megindulása óta 7000 katona végezte cl a kötelező kurzusokat. * A romáit közigazgatási javaslat vitája során Micse Livius uemzetipárti szená­tus kereken és őszintén kijelentette, hogy a javaslat a kisebbségeknek nem ad megteislő részt az önkormányzatban. »Fe! akarjuk rázni a kisebbségeket — kiáltott fel a szenátor —, hogy vegye­nek ők is részt a' román közéletben«. Hálásak vagyunk — irja ezzel kapcso­latban egyik nagyváradi lap — a szim­patikus szavakért. De a felrázás, a fel­­ébresztés fáradalmai feleslegesek. Ébren vagyunk mi, felráznak bennünket a min­dennapok eseményei, rendeletek, jeg­­szükiíések féjbekólintásai. Ha mégis az a látszata van, hogy tespedünk, gub­basztunk, annak az az oka, hogy^^tek reklamálásban, kiabálásban, v-gkövte­­iésbeo kimerültünk, a meddő harcban el­tikkadtunk. De azért, nem alszunk, .sze­münk, fülünk nyitva és ha a jogok szar bad gyakorlásának trombitája meghar­sanna e gazában, minden felrázás, köí­­tögetéa 'TÍogálás nélkül' — megnyugtat­hatjuk Mics.e Livlust — helyünkön le­szünk, * A prágai parlamentben az ünnepna­­pokról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sa során nagy beszédet mondott az autonomista szlovák néppárt vezére, Hfmka páter. .Sokszor állottam meg Prágában — mondotta — Húsz János szobra előtt és elgondoltam, liogy ha a csehek megtartanák azokat nz elveket, amelyek annak talapzatába vannak be­vésve és csak ezért akarnák Húsz nap­ját megünnepelni, nem volna ellene sem­mi kifogásom. De ha Zeminova asszony ezt a nagy nemzeti hőst faltörő kosnak használja ezeréves tradíciók üsszerom­­bolására s ha annak nevét használják fel hazugságaik fedezésére, akinek jelszava a szeretet és igazság volt, úgy ez ellen tiltakozom egész Szldvenszkó, a szlo­vákság és pártja nevében. Mert én — vegye tudomásul a nemzetgyűlés — 500.000 választó nevében beszélek. Ami­kor azelőtt Prágába jöttéin, Szent Ven­­cpi és Szent János alakjai voltak azok, akik engem a csebekhez közel hoztak. Zeminova asszony kijelentette, hogy ezek nem történeti személyek. Ezzel szemben én merem állítani, hogy Nepo­­mtrki Szent János volt olyan jó cseh, mint Húsz János. Hiszen 1863-ban éppen Szent János napján helyeztétek el ün­nepélyesen a cseh nemzeti büszkeség­nek: a Nemzeti Színháznak alapkövét Azt követeli a szlovák nép, hogy Szlo­­venszkón október 28-ika helyett októ­ber 30-át ünnepeljék. Nem kaptam a spirituszból, szegény vágyók és hatal­mam sincsen, de velem t an az igazság. A pásztoriévelet végrehajtjuk Szlovensz­­kóban minden körülmények között. Én vagyok Dávid és képes leszek Góliáttal is végezni.« . • ■ * Prágában felmerült az a honmentő eszme, hogy a középiskolákba egy olyan tantárgy tanítását is meg kellene hono­sítani, amit az ifjúság örömmel, élve­zettel tanulna. Ma már nem tanulhat — csak alig agv-két klasszikus ginmáziupi­ban — görögül, ha már muszáj a leg­több iskolában ábrázoló mértani mércsi­­kélni és trigonometriai órákon ásítani, legyen olyan tárgy is, amelyből köny­­nyebben bukhat ugyan' a tanuló, de leg­­lább nem unatkozik a tanulásánál. Er­re a célra egy szellemes tanár ajánlotta az — úszást. És amilyen szerencsés a mai csehszlovák fiatalság, még meg is valósítanák az eszmét. Csak némi aka­dályok jelentkeznek. Az első olyaníor­­ma. mint mikor a püspök tiszteletére több okból nem húzták meg a harangot és a többiek közül az első az volt, hogy a falunak "nem volt harangja. AZ úszás­sal is igy vannak az érdeme;, csehszlo­vák pedagógusok: nincs miben, hol ta­li itató az uj tantárgyát. Az SHS királyság nem kot Franciaországgal katoeai egyezményt Lengyelország Kelet-Porcszország felszabadítását líoyeteli Londonból jelentik: A Daily Tele­graph azt irja, hogy' a londoni fran­cia nagykövet Flcuriau néhány napi tartózkodásra Parisba utazott. Az elterjedt hírek szerint Flewiau pá­risi ut.ia összefüggésben van Német­­oj'szág részéröl Chamberlain kül­ügyminiszternek átnyújtott újabb garanciaszerződéssel és azokkal a tárgyalásokkal, amelyeket a francia nagykövet lefolytatott az angol kül­ügyi hivatallal azokról az elvi kér­désekről. amely Herriat és Cham­berlain párisi tanácskozásai során is felmerültek. A Daily Telegraph an­nak a véleményének ad kifejezést, hogy Fleuriau csupán Chamberlain­nel folytatott tanácskozásai eredmé­nyéről akarja informálni Herriot-t, az uj német garanciajavaslatról azonban referál a francia kormány­­elnöknek. egyszerűen azért, mert az fíb^g nem is érkezeti mez Londonba és a nagykövet igy nem is tájéko­zódhatott annak tartalmáról. Az angol sajtó egyébként erélye­sen tiltakozik az ellen, hogy a ga­ranciaszerződést kiterjesszék Len­gyelországra, Romániára. Csehszlo­vákiára és Jugoszláviára is. A lapok megjegyzik, hogy bár a Népszövet­ség. illetőleg az antanthatalmak er­­ről a kérdésről még nem tárgyaltak, de rámutatnak árrá. hogy ez a gon­dolat kivihetetlen fenne, mert mig Csehszlovákia és Lengyelország, amelyek Németország részéről fe­nyegetésnek vannak kitéve, egy esetleges francia-német konfliktus esetén segítséget nyújthatnak Fran­ciaországnak, addig Jugoszlávia, fő­leg azonban Románia, amelv Szov­­ietoroszországgal szemben kényte­len minden erejét koncentrálni —­­semmiképp sem kapcsolódhatnak be a Németország elleni védővo­nalba-Lengyelország fenyegetödzik Varsóból jelentik: A lengyel saj­tó. főleg azonban a kormánylapok hevesen támadják Németországot és erélyesen tiltakoznak a német ga­ranciaszerződés ellen, amelv szerin­tük kockára teszi a lengyel érdeke­ket és kiszolgáltatja Lengyelorszá­got a német reváns-vágynak. *A kor­mány lapjai azt.irják. hogy Lengyel; ország kereken elütásit minden olyan törekvést, amely a danzigi korridor hovatartozásának kérdését fölví ti, Ha a Népszövetség — írják a lapok — mindenáron rendezni akarja Németország keleti határait akkor csak az a megoldás lehetsé­ges. hogy Németország mondjon le Keíeiporoszországról. amelyet a datízigi korridorral együtt osszanak íe? Lengyelország és Litvánia kö­zött.' A lengyel kormány a leghatá­rozottabban állja azt a kijelentését, hogy.’ amennyiben a Népszövetség tárgyalásra tűzi a garanciaszerző­dést. kilép a Népszövetségből. Len­gyelország Németország felvételébe is csak abban az esetben megy bele, ha Németországgal * együtt Lengyel­­ország is helyet kap a tanácsban. Forradalom készül Egyiptomban Fuad király feloszlatta a pariamentet és májas 23-ikára uj • választásokat rendéit el Zívrar pasa kormánya, — mint kairói jelentések röviden már kö­zölték, — az uj egyiptomi parlament első ülésén súlyos vereséget > szen­vedett Zaghlnl pasa nacionalista 'hí­veivel szemben és a kormány emi­att kénytelen volt benyújtani lemon­dását. Az egyiptomi politikának a sirdar meggyilkolása után a gyilkosok megbüntetésének kérdése volt az ütközőpontja. A merénylők minden jel szerint az angol-ellenes nacio­nalisták táborából kerültek ki és Zag'hiul pasa hívei Egyiptom szu­verenitásának megsértését látták abban, hogy Anglia jegyzékben kö­vetelte a katonai megbízottja ellen elkövetett merénylet megtorlását. Fuad király a nacionalisták tiltako­zása ellenére kötelező ígéretet is tett erre a brit kormánynak, az el­lenszegülő parlamentet feloszlatta és az angolokkal való megegyezés lóvét, Zivrart bizta meg a válasz­tási kormány vezetésével. A múlt hónapban lezajlott választásokon a kormány és Zaghlul pasa hívei tel­jesen egyforma számban jutottak a parlamentbe, úgyhogy annak mun­kaképessége már megalakulása pil­lanatában lehetetlennek: látszott. Mégis váratlanul történt a kor­mánynak már az első ülésen bekö­vetkezett. veresége a nacionalisták­kal szemben. Fiiad király hétfőn, délelőtt nyi­­' tolta meg ünnepélyesen az egyip­tomi nemzetgyűlést és trónbeszédé­ben annak a reményének adott ki­fejezést, hogy a sir dar gyilkosai f csakhamar bíróság elé kerülnek és elnyerik méltó büntetésüket, ami hozzá jog járulni ahhoz, hogy Egyiptom és Anglia közt . a jó vi­szony ismét helyreálljon. Ugyan­ilyen értelemben ismertette Zivrar pasa is a kormány programját. Emi­att ,a kis pártok is elfordultak a kor­mánytól, amelyet azzal vádoltak, hogy Anglia érdekeit akarják támo­gatni Egyiptomban. Ebben a hangu­latban folyt le a nemzetgyűlés el­nökválasztása, amelynek során Zaghlul pasát választották meg 121 szavazattal a kormánypárt jelöltjé­nek 85 szavazata ellenében a parla­ment elnökévé. Az elnökválasztás után Zivrar pa­sa miniszterelnök azonnal benyúj­totta lemondását Fuad királynak, a ki azt elfogadta és a többséggel rendelkező ellenzék meghallgatásá­nak mellőzésével elrendelte a most megalakult parlament feloszlatását és uj választások kiírását. Válasz­tási kormány megalakítására való­színűleg ismét Zivrar pasa kap pieg­­bizást, aki az ügyeket egyelőre to­vább vezeti. A parlament feloszlatásáról szóló királyi kéziratot a többségben levő ellenzék nagy lármája meliert olvas­ta fel Zivrar tnimsztorelnülc. A ki­rályi’ kézirat az uj választások idő­pontját május 23-ikában állapítja meg és junius 1-ére hívja össze az uj parlamentet. A döntés igen nagy felháborodást és' elkeseredést keltett a nacionalis­ták körében, akik törvénytelennek mondják a király határozatát,, idei a parlamentáris kormányzás alapján a többséget nyert Zagyáull leit vol­na köteles megbízni kormányalakí­tással. A helyset emiatt egész Eßyiptomb rendkívül kritikussá vált. la '! hívei tüntetésre ké­szülnek a kormány és az angolok ellen.'A -brit kormány is fokozott fi­gyelemmé] kíséri az egyiptomi ese­ményeket és I-/)ndonban nagy az aggodalom az Egyiptomban élő an­golok sorsa miatt. ' sorok készülődés Anglia ellen Franciaország területi enged menyeket tesz Szíriában Londonból jelentik . Amery, Hoare ti Balfour mezopotámiai látogatása a ha­tárkérdés szabályozásával függ össze. Á török kormány túlozta a kardok láza­dásának jelentőségét, hogy nagy csapat­­testeket rnozgőEthasson. rrank-in Bouillon is azért utazóit An­­gorába, hogy keresztezze az angol érde­keket. Francüország ugyanis kész telje­síteni a törököknek azt a régebbi kivári­­ágát, hogy megszünteti a francia man­dátum alatt állá egyes terület egyes hát­tárait, '.különösen Alexandrette és An­­liöthia vidékén, anii által ,v Irak felé .'Ci'.etö stratégiai ut ellenőrzése francia kézből török kézbe fog átmenni. Frankitól Bouillon förökőrszági látogatása nagy­jelentőségű: Az augorai kormány rn?r régen sürgette, hogy Franciaország Ku­li Miéi igazítsa ki a sziriai határt Török­ország javára. A francia kormány ebbe végül beleegyezett. Az iraki határon történt török csapat­­összevonások egyébként a legnagyobb aggodalmat keltik Angliában, mert azt hiszik', hogy az angora! kormány azért rendelt el ilyen nagymérvű csapatössze­­.onást, hogyha ti Népszövetség kedve­zőtlenül döntene a mossuli kérdésben, ugu azonnal fegyveres akciót kezdjen. Akurd lázadás sokkal kisebb jelentőségű, sem mint hogy ez tenné szükségessé a nagymértékű török csapatmozdulatokat és azt hiszik, hogy az angorai kormány a lázadást csak azért állította be a kül­föld előtt olyan nagyjelentőségűnek, hogy elterelje igazi terveiről a figyelmet. A katonai ügyészség gyilkossággal és rablással vádolja Lederer Gusztávot Lederer fivére követte el a dunántúli kivégzéseket Budapestről jelentik: Kodclka János hentesmester gyilkosa, Lederer Gusztáv csendőrfőhadnagy ügyében a katonai ügyészség teljesen befejezte a vizsgála­tot és elkészítette a vádiratot. Az ügyészség gyilkosság és rablás címén emelt xmdat Lederer ellen. Lederer védője most arra törekszik, hogy Lederer Gusztávot elmebetegnek nyilvánítsák és beadványt intézett a honvéd fötörvényszékhez, amelyben kéri védettje elmeállapotának megvizsgálá­sát. A védő kijelentette, hogy a buda­pesti lapok alaptalanul vádolták meg Lederer Gusztávot azzal, hogy a kom­mun bukása után a Dunántúlon több embert kivégeztetett. Az akasztásokat Kodelka gyilkosának fivére, Lederet Sándor követte el, aki három embert végezte1 ett ki, ezért azonban az amnesz­­tia-rende et alapján nem vonják felelős­ségre. Lederer S ndor egyéb!ént a Ko­­delka-gyilkossággal kapcsolatban vizs­gálati ^ fogságban van a Markó-uccai fogházban. T T

Next

/
Oldalképek
Tartalom