Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-08 / 65. szám

1925. március 8. BACSMEGYEI NAPLÓ 15. oldal A káboru titkaiból Megjelent Tisza István leveleinek és táviratainak második kötete Most jelent meg a Magyar, Tudomá­nyos Akadémia kiadásában Tisza István gfóf összes munkáinak ne'gyedik soro­zatában a háború első hónapjaiból való levelek, táviratok és telefonon küldött üzenetek második kötete. Nagyjelentő­ségű és izgalmas dokumentumok gyűj­teménye ez a könyv. A kötet összesen hatszázhetven­­hét levelet, táviratot és tekíonüzeuetct közöl, amelyeknek számottevő része a világháború előzményeire és a megin­dult tragédia egyes részleteire vonat­koznak. Az első dokumentum, amely fi­gyelmünket megragadja,' Ferenc József­nek küldött előterjesztés, amelyben til­takozik az ellen, hogy elegendő .ok nél­kül hadüzenetet küldjenek Szerbiának. Tisza figyelmezteti a királyt, hogy ez a lépés íjagyon rontaná a helyzetet, mert az egész világ előtt mint a béke megbontóiát bélyegezné meg Magyar­­országot és Ausztriát. Skerlecz Iván báró borvát bánnak küldött levelében adatokat kér arról a munkáról, amelyet állítólag a szerb kormány megbízásából s végeznek Horvátországban és Szlavó­niában. Érdekes világításba helyezi’ a volt társországok adminisztrációját az a másik levél, melyben Tisza István közli a horvát bánnak hoey Beogradbó! kapott nyugtalanító hírek'miatt felhívta a zimonyi rendőrkapitányságot és olyan emberek jelentkeztek a telefonon, akik sem magyarul, sem németül nem. tud­nak* A bán titkárától megtudta a mi­niszterelnök, hogy a zimonyi rendőrsé­gen csak a kapitány tud magyarul, de. az olyan süket, hogy nem tud telefonoz­ni. Julius 14-én figyelmezteti Tisza a közös hadügyminisztert, hogy a magyar kormány ellenséges indulattal nézi a nagyszerbek forradalmi agitációját, amelynek vezetői a szerb szokolegyesü­­letek. Tisza szükségesnek tartja ezeket az egyesületeknek a feloszlatását. Augusztus eleién már intenziven fog­lalkozik Tisza íktván a' magyarországi románok és Románia magatartásával. Augusztus negyedikén közti Hossza Va­zul lugosi görög katholikus román püs­pökkel, hogy Qoldís László, az aradi görög keleti román szentszék titkára, az aradi román lapok ellen megindított saj­tóperek megszüntetését kéri. Goldis ki­jelenti levelében, hogy a románság a magyarsággal ‘ sziklaszilárdau ösz­­szefogva készül megvívni az élet-halál harcot a trónért, a hazáért, és a nem­zeti létért, hogy a kívánt pertörlés tör­ténelmi fontosságú eseményt hozhat. Augusztus 23-án felterjesztést küld Ti­sza a királynak: Elmondja, hogy a harc­téren több ízben rendezted®!: a csapa­tokkal frontális támadást tüzérségi­­előkészítés és egyéb biztosító intézkedé­sek nélkül. Kéri a királyt, ne tekint­se ezt a figyelmeztetést a katonai ügyekbe való beavatkozásnak, mert tisztán a trón és a haza érdekében szápta rá magát. A gyűjtemény egyik legfontosabb dokumentuma az a lévé], amelyet 1914 augusztus 30-án küldött Tisza István gróf Burián István báró bécsi külügyminiszternek Lőcsbe. Ebben a levélben értesíti Buriánt, hogy amint eldől a galíciai harc, Bécsbe utazik. Győzelem esetén a* további teendők ’ megbeszélése végett, a szomorúbb eset­ben pedig azért, hogy az embereket megvédje a csüggedéstől s energikus védekezésre ösztönözze. A levélben ezt mondja többek között: — Az első — valószínű esetben — oda szeretnék hatni; bogy a béke azon­nali megkötésének feltétele mellett aránylag mérsékelt feltételekre igye­kezzünk a németeket rávenni s magunk közt beszéljük meg, hogy mit kívánjunk. Tisza István békés hajlandósága folytán rövidesen terjesztették a . szándékát, mintha Németország nél­kül akarná a békét megkötni. Szeptember 2-ről keltezett levelében, amelyet szintén Burián külügyminisz­ternek küldött a legenergikusabban tilta­kozik ez ellen a feltevés ellen. Szeptem­ber 8-árt figyelmezteti a német kor­mányt, hogy az antant kormányai na­gyon felfújják a lembergi visszavonulás jelentőségét s a Balkánon az oro­szok teljes és gyors győzelmének a hí­rét terjesztik. Kéri a német kormányt, tegyen megnyugtató kijelentést és küld-, jön megjelelő súlyú hadieröt Galíciába. Szeptember 1-én Czernin gróf buka­resti követtel közli, hogy a külügymi­nisztérium felkeresésére javaslatot tett a magyar szabadkőművesség vezetői­nek, igyekezzenek, a román szabadkő­művesek utján legalább annyit elérni a romániai sajtóban, hogy a háború ese­ményeit tárgyilagosan, a valóságnak megfelelően Írják meg. Szeptember 29-én újabb levelet küld . Czernin gróf­nak, akive! közli, bogy a Romániával tervezett akciót előkészítette és bármi­kor megvalósítható. Célszerűnek tartja azonban,' hogy akkor kérje fel Romániát a központi hatalmakhoz va!p csatlako­zásra, amikor valamely . nagyobb győ­zelem lélektanilag alkalmas időpontot teremt. Október 6-án hosszúbb levelet küld Burián külügyminiszternek, akinek leve­lét nyugtázza. Ezután ezt írja: A békcíeltétclek kérdésével bizonyos alapelvek szempontjából mindenesetre fog kelleni lassacskán foglalkoznunk. Éppen gondoltam rá, hogy jövő fölme­netelem alkalmával neked és Berchtold­­nak- szóba hozom a dolgot. Azt hi­szem elsősorban azt az egy pár alapvető szempontot kellene magunk között meg­beszélnünk, amelyeket a németekkel fog kelleni tisztába hoznunk«. . Rendkívül érdekes az . a telefonüzenet, amelyet október 14-én küldött Burián­­nak. Az üzenet igy kezdődik: — Abban őfelségének igaza vau, hogy ha megverjük az oroszt, nem fognak a románok megtámadni, akár két, akár negyven zászlóaljunk van Erdély­ben. Ha pedig teljesen megvernek az oroszok, akkor reánk vetik magukat, akármilyen Erdélyben a katonai szituá­ció. Csak azt nem veszi őfelsége figye­lembe, hogy van középút is. Változó szerencsével, végleges eredmény nél­kül folyhat a küzdelem az oroszokkal és énnek a fordulatai között ismétlődnek olyan momentumok, mikor ismét sike­rülhet az orosz agitációnak a romániai hangulatot felkelteni. Ilyen körülmények­­között döntő fontossággal bir az, r aj jón teljesen védtden-e Erdély, vagy olyan számottevő hadsereg van-e kéz­nél, amely első perctől kezdve harcra kényszeríti a betörő román hadsereget. Jellemző Tisza István grófra, hogy ezekben a sorsdöntő hónapokban, ami­kor annyira elfoglalták a háború fordu­lataival és lehetőségeivel járó gondok, azokra a levelekre is válaszolt, amelye­ket gyakran jelentéktelen magánügyek­ben írtak neki. tért a házba, megkérte Tolsztojt, hogy hozza vissza feleségét. — Én nem'mehetek — válaszolta az aggastyán, ki nem uralkodott már ma­gán— egy tapodtat sem mozdulok in­nen. — Pedig a te feleséged — ordított rá a fiatal gróf türelmetlenül. — Neked kell őt lecsillapítani. Tolsztoj csodálkozva -bámult fiára, majd csöndesen leballagott a kertbe. Mi­után a grófné visszatért, mindnyájan le­feküdtek. Másnap Tolsztoj gróf ezt a mondatot irta naplójába: ; — A fiam úgy rámförmedt, mint va­lami gyerekre ... • ' * f Egy f .Ír) bál — egy palota. Érdekes . jetet közöl egy francia újság. A szépmüvészetek párisi akadémiájá­nak titkára, Widor, még a világháború alatt Spanyolországba rándult, hogy a francia ügyet védelmezze. Egy napon valami nagy társaságban váratlanul szónokolnia kellett s mint­hogy semmi sem jutott eszébe. — amint maga a titkár meséli ei — ezt mondta: :—Nem értem, bogy miért járok most először Spanyolországban. Mi. mindig csak Rómába megyünk, nem pedig Mad­ridba. TERE-FERE Tréfás autók. Hogy milyen népsze­rű közlekedési eszköz a gépkocsi, sem­mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a most megnyílt Betvyörki automobil­­kiállításon számos olyan gépkocsi is ki van állítva, mely csak a cirkuszban szerepel és az emberek mulattatására, ugratására szolgál., íme egy példány, melynek két kov­­mánykereke is.van, egy elől, egy há­tul. A bohóc ünnepélyesen betessékeli utasát, de a kocsi sbmrhi&ép sem akar megindulni Aztán mikor az utas a hát­só , kormánykerékhöz ér, az automobil eszeveszetten elkezd futni, hátrafelé, a gépkocsis nem kis csodálkozására. Egy másik cirkuszi automobilt akkép szerkesztettek,hogy mihelyt megindul felágaskodik, akár csak egy megbokro­sodott ló — a hátsó kereke'-re. Vannak aztán kocsik, melyek a leg­furcsább lármát produkálják. Egy atfjo befut a cirkusz porondjára és minden második másodpercben úgy puffog-pat­­tog, hogy a közönség azt hiheti, hogy egy várost bombáznak. Itt egy hatkerekü kocsi. Á bohóc séta­­kocsizásra hiv valakit-a nézők közül, az autó egy kört fut, de aztán, megáll. Sem­mi módon sem akar indulni, mire'a bo­hóc gyökeres műtétre ; szánja el *magát: fűrészt kap kezébe - s. a kocsit két részre fűrészeli. Az első része, melynek négy kereke' van,- vidáman tovább poikázik, a másik része pedig .amelyik két kerekű, hátul marad. Hollywood, a mozi Szent városa több ily tréfás automobillal dicsekszik. Ezek között legnevezetesebb á rugalmas, nyújtható gépkocsi. Szemközt két garage van. mely ver­senye/ egymással a automobilok javítá­sában. Az egyik garage kapuja elé automobil fut, de a másik, vetélkedő ga-. rage szintén meg akarja kaparitani aj prédát: egy munkás hátulról húzza be-' felé az-automobilt. A gépkocsi mindenki csodálkozására nyúlni kezd és mig az elejét az egyik garageban javítják ki, a végét a másik garageban, reparálják. Kávé. A feketekávé; méreg. Régebben óva'Intettek bennünket tőle az .orvosok, j De a méregre —- úgy látszik — mégis' szüksége van az emberiségnek s amint a statisztika bizonyítja a .kávé fogyasz­tása évről-évre növekszik, a kávé egy-, re nagyobb területeket hódit meg. Amint olvassuk az utolsó tíz évben Olaszországban a kávé fogyasztása 56.3 százalékkal, Franciaországban 52.1 szá-j zalékkal növekedett. Rangsorban utána! következik Portugália, az Egyesült- Államok, Svájc,, Norvégia, Dánia, Ang­lia, Belgium, és Spanyolország.. Legin­kább Olaszország kapott ’ rá a kávéra. De azért közel sem fogyaszt annyit, mint Franciaország, .mely már 1913-ban kétszer annyi kávét ivott. Legelső he­lyen áll c tekintetben Dánia. Az, a leg­nagyobb kávé-ivó. Minden lakosára két kiló és tizennégy deka babkávé esik. Utána. következik Svait. majd Hollan­dia. majd az Egyesült-Államok, majd Belgium, majd Franciaország. Vannak azonban államok, hol a kávé­­fogyasztás csökken: ezek közé tartozik elsősorban Magyarország- hol az embe­reknek nincs pénzük, aztán Németor­szág, Ausztria és Németalföld. Brazília, mely a kapcsuk-termelésben elvesztette az elsőbbséget a messze Ke­lettel szemben, a kávétermelésben még mindig első helyen áll. Rengeteg terü­lete van. mely alkalmas; arra. hogy ká­vétermelését megduplázza. Erre szük­ségük van., minthogy újabban a kávé­ültetvények feleannyit sem termeinek, mint annakelötte. Az emberek pedig ogvre jobban kere­sik ezt a szivdobogtató izgatószert. Ezért olyan drága a kávé. * . Tolsztoj Leó és felesébe.. Uj tör­ténetet mesélnek cl Tolsztoj Leó gróf­ról és feleségéről. Egy éjszaka, mikor a nagy regényíró jasznnja-poljanai birtokán tartózkodott, nyáron, Tolsztoj Leó gróf benyitott, gyertyával a kezében.1, fia hálószobájá­ba, akit fölrázott álmából. — Az édes anyád — mondta az apa komoran a' fiának — megint a kertbe ment. Siess utána. A fiatal gróf álomittas, szemmel meredt maga elé. nem kelt föl azonnal, mire az apja ráförmedt: ■ — Hozd be az édes anyád. Nekem nem akar engedelmeskedni. Levetette magát a földre, a hársfasorban, segíts neki. Az aggastyán,' ki'hálókabátjában volt, eltávozott. Tolsztojné ekkor valóban a hársfasarfean feküdt a .földön.; egy fa­­törzshöz támasztva fejét., Fia meg egy inas próbálták fölemelni őt. de ő újra földre dobta magát hisztérikus roha­mában. — Kidobott az apád — sóba itatta — többé nem megyek vissza. Add'g nem megyek vissza, mig ő.maga nem jön j értem. A fiú, ki sajnálta édesanyján vissza-’ A szó clröpült. Azt hitte, semmi je­lentősége shies. Másnap a spanyol király magához ké­rette. így szólt hozzá: — Olvastam azokat a mélyértelmü szavakat, melyeket tegnap mondott. Ön­nek teljesen igaza van. Föltétlenül szük­séges, hogy idejöjjenek mihozzánk az önök művészei, de nemcsak azok, ha­nem az önök történészei, írói is. Ró­mában van egy Meűici-kastélv. Tehát Madridban lesz egy Velasques-kastély. Már is kijelentem, hogy fölajánlok számára egy telket. Ön kerítsen pénzt. A spanyol Cc'rtes a király ajánlatát megszavazta és Widor hazatérvén egy­millió frankot szerzett ő sze erre a cél­ra. De a valuta ingadozása folytán az egymillió frank csakhamar összezsugo­­rodntt, mire az idén -a francia kamara kétmilliót irányzott elő és-a következő évre még másfél milliót. Lyautev marsai! szintén érdeklődött a vállalkozás iránt s ezen a réven még ötvenezer frankot és tízezer frank évi segélyt kaptak a francia művészek. Madridban nemsokára állar.i fog a Vclasques-paiota. így lesz egy elszólásból . egy ' intéz­mény. A semmiből — valami. * Az anlogramm. Az autogramm. írók, művészek aláírása mindenütt a világon ingyenes. Ez az az ajándék,, mellyel- az Író. a művész tartozik tisztelőinek. 'De most a .francia irók, művészek ne­vezetes újítást léptetnek életbe. Külö­nösen a rajzolókat, festőket háborgat­ták utóbb a bámulóik, arra kérvén őket, hogy aibumjukba egy-egy rajzot adja­nak s minthogy rendszerint más művé­szek rajzai és aláírásai is szerepeltek már ezekben az albumokban.' a követe­lők kérését nehéz volt megtagadniok. Ez adott okot arra, hogy a párisi raj­zolók társasága elé egyik tag különös indítvánnyal lépjen: megkérte egy tár­sukat, hogy rajzoljon egy művészi bé­lyeget ezzel az aláírással: — Száz frank fizetendő a művészek és irók árvái javára. Ha tehát a jövőben egy rajzolót, vagy Írót autogrammért ostromolnak, a művészek, az irók kész­ségesen kötélnek állanak, de aztán elő­veszik majd zsebükből a bélyeget s odaragasztják' a papírlapra. Most már csak egy-a kérdés: vájjon a közönség csakugyan segit-e a művé­szek és irók irváin, vagy leszokik-e az autogramm-kérésröl? •* A spnnyo’ orvos mer n soanrol 1:1- 'lyné. Furcsa dolog történt Mad­ridban: az Atheneoban, mely az ottani szellemi élet központja. Ennek az .elnö­ke Mirannon nevű híres orvos volt, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom