Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-08 / 65. szám
/ 16. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925 március 8. ajj Aíhénebí a most uralkodó katonai diktatúra bezáratta, mint a »liberalizmus rőf észkét«. Marannon éles hangon tiltakozott a belügyminiszternél, Anido tábornoknál, ki még élesebben válaszolt neki. Erre az orvos minden dinéről rangjáról lemondott, otthagyta kórházát is, melynek vezetője volt, sőt leköszönt udvari tanácsosságáró! is. A katonai kormány megtorlással fenyegette őt: íölségsértés miatt akarta, pörbe fogni. Marannon egy délután otthon ült, réti-. delŐ szobájában, mikor váratlanul benyitott hozzá a spanyol királyné, egy udvarhőigye kíséretében. A királyné orvosi tanácsot kért tőle. Igaz ugyan, hogy Marannon már nem udvari tanácsos, de azért orvosi tanácsot még a királynénak is adhat. A látogatás teljesen inkognitóban történt, de még aznap este hire futamodott. Azóta a szabadelvű orvosnak békét hagy a katonai diktatúra. így küzd egymással Primo de Rivera és -ATfonz király. K. D. Milán és Natália szerelmi regénye A bécsi udvari és állami levéltár titkos anyagából I. Közönséges földi, halandók életében a szerelem mindenkinek a legtitkosabb és legszentebb magánügye. A trón hatalmasságainak'az életében azonban ez is közügy. A trónok szerelmi regényeit olyan szövevényesen átfonja a politika, hogy gyakran meg sem lehet már különböztetni egymástól, hol végződik a privát élet és hol kezdődik a történelem? Koronás urak szerelmi regényei talán ezért ébresztenek maguk iránt a tömegekben olyan nagy ösztönszerü érdeklődést. A bécsi udvari levéltár titkos anyagának fölhasználásával minden ismeretlen rugójával egyetemben hitelesen föltárhatják a közelmúltnak egyik legszenzációsabb regényét. A regény hőse: Milán király, Szerbia uralkodója. És szerencsétlen sorsu szépséges felesége: Natália királyné. A .legizgalmasabb és legfordulatosabb regénnyel ér töl ez- a történet, amelynek minden részlete igaz. A közönséges szerelmi história rangján pedig magasan felül emeli a történetet az, hogy a szerb király és a szerb királyné szerelmének a tragédiája a világháború prelúdiumának egyik fontos bevezető akkordja. Évtizedeken keresztül harcolt Szerbiáért az orosz és az osztrák-magyar befolyás. Milánról mindenki tudja,, hogy — ha nem is egészen önzetienü! — a monarchiának volt barátja. Natália ellenben orosz-barát volt és már a trónon keresztezni ig5*ekezett férjének a politikáját, ami egyjk oka volt a házasiársak végleges szakításának. Milán és Natália szerelmi perpatvara igy az orosz és osztrák diplomáciai sakkjátékává mélyül. /. A királyné csókja. lassu< nehéz A királynék csókja már sokszor vált j ^chiffre-vel. véres tragédiák okozójává. Ezek a csókok azonban rendszerint azért váltak veszedelmesekké, mert a királynék megadták őket valakinek. A szerb királyi pár házassági drámáját egy olyan csók váltotta ki, amelyet a gőgös és szép Natália nem volt hajlandó megadni. Milán király egészen fiatalon nősült. Elvette a dúsgazdag Kecsko Vladimir orosz ezredes és besszarábiai birtokos árva leányát, Natáliát, akivel a román udvarban ismerkedett meg. A házasság szerelmi frigynek indult.' De nem volt boldog. A házasfelek között csakhamar napirenden voltak a viszályok. Milán könnyelmű, kártyás, szoknyavadász volt. Natália a végtelenségig . ambiciózus, erős akaratú királynői szépség, aki nem bocsátotta meg az önérzetén ejtett sebeket. A temperamentumoknak ez a különbözősége akkor is elegendő lett volna á házastársak viszonyának a megmérgezésére, ha politikai tekintetben nem állt volna egy világ közöttük. Egyik összezördülés követte a másikat, így érkezett el ’887. év husvétja és az a csók, amelyet a királyné nem volt hajlandó elcsókolni.* J ~ Husvét napjára nagy fogadtatás vólt a beogradi konakban. A király és a királyné cereié-t tartottak. A királyné ősi húsvéti szokás szerint, miután kezet fogott a megjelent hölgyekkel, arcukon csókolta őket. A diplomácia hölgyein volt a sor. Natália királyné megérkezett Nasas görög ügyvivő csinos és fiatal féleségéhez, Nem nyújtotta a kezét. Nem csókolta meg a szép görög asszonyt, hanem a következő hölgyhöz lépett. A szép görög asszony vérvörösen lépett hátrább. Néhányan, akik a közelben álltak és az egyébként nagyon diszkréten lejátszódó jelenetet megfigyelték, összenéztek. Mindenki ismerte azokat a plety: kákát, amelyek rózsalánccal fűzték öszszc Milán király és a szép görög aszszony nevét. Milán, aki a ielesége közelében állt. elsápadt a haragtól. Közelebb .lépett Natáliához és néhány kemény, parancsoló szót suttogott a fűiébe. A királyné úgy tett, mintha meg sem hallotta volna. Újra elnézett Nasas asszony feje fölött. És folytatta a cercle-t. Nagyon sokan, azok közül, akik a teremben*voltak, nem is vettek észre semmit a jelenetből. Másnap azonban azok, akik a konak környékén benfentesek voltak, tudtak róla, hogy még aznap éjjel rendkívül heves jelenet játszódott le a király és a királyné között. És most lássuk hitelesen, mi történt ezen a döntő jelentőségű éjszakán a beogradi kottákban. Jó tanunk van rá: Hengelmüller, a monarchia akkori beogradi követe, aki magától a királytól és Garasanin miniszterelnöktől kapta az információk?.!, amelyeket azután schifíre-távirathv: azonnal megsürgönyzött Bécsbc, Kálnoki külügyminiszternek. Az olvasónak azonnal fel fog tűnni, hogy az egyébként hosszú távirat részekre oszlik. Mindegyik rész jelzi, hogy már az előző rész folytatása és hogy még utána is folytatás következik. Ennek az a magyarázata, hogy a követ — aki ilyen kényes ügyben természetesen kénytelen volt arra, hogy titkosírás mögé bujtassa el jelentenivalóját — csak munkával készült el a schiífre-vel. Natália királyné elmaradt c-sókja azonban olyan fontos eseménye volt a világpolitikának, hogy nem lehetett megvárni azt. amig az egész sürgöny elkészül. Ezért folytatólagosan f külön-külön menesztették el az elkészült részeket. Hengelmüller távirata igy hangzott: No. 7. Chiffre. Belgrád, 1887. április 18. Sürgöny. A szerb királyi pár közt kitört ellentétek súlyos válsághoz vezettek, amely Garasanin lemondásán kívül valószínűleg a két felség nyílt szakításához fog vezetni. A király röviddel ezelőtt magához hivatott és elmondotta nekem a legújabb konfliktus egész előzményét és hozzátette, hogy megmásíthatatlan szándéka a királynét elküldeni s ha azt tisztességes módon nem tehetné meg. akkor ő maga távozik Szerbiából és a hatalmat egy régensre. bízza. Tegnap este a görögkeleti husvét alkalmából megtartott udvari ünnepélyen a királyné az összes jelenlevő hölgyeknek kezet nyújtott, a görög ügyvivő fe: leségét azonban, ki abban a hírben áll. S hogy a .király kegyeit bírja, tüntető módon iigyelembc sem vette. A király ma reggel levelet irt a királynénak, melyben tudomására hozta, hogy az őt ért sérelem miatt nem hajlandó vele tovább együtt élni, kéri, hogy erre vonatkozólag adja tudtára elhatározását. Garasanin kijelentette a királynak, hogy nem hajlandó beleavatkozni a felségek viszályába és benyújtotta a kormány lemondását. A király ugyan még nem íogadta el hivatalosan a lemondást, de kijelentette Garasanlnnak, hogy gondoskodni fog utódjáról. Ennyit közölt velem Milán kírájy. (Folytatása következik.) No. 8. Chiffre. Belgrád, 1887. április 18. (Folytatás.) A király aztán hosszasan elpanaszolta a királynéhoz való viszonyát, ismertette felesége lehetetlen jellemét, szóba hozta az őt ért súlyos sértéseket, végül azzál a nyilatkozattal fejezte be; hogy döntésének minden lehető politikai következményéi higgadtan piérlegelte és ennek folytán elhatározásától nem tér ti. Ö nem mehet bele a törvényes válás botrányába és a királynét sem toloncólhatja ki szuronyok közt a határon át. A leghelyesebb volna, ha valamelyes tisztességes ürügy alatt Oroszországba utazna, aminek fejében ő kész volna a fiát nála hagyni. Ma ez nem valósítható meg, akkor nem'maradna egyéb hátra, mint egy régensség felállítása után ö maga távozzon az országból. Én előbb nyugodtan beszélni hagytam a királyt, de .azután egészen nyíltan kijelentettem, hogy szakítása a királynéval a fennálló okokból minden igaz barátjára nagyon lesújtó hatással lesz. Az öt ért sértésről ugyan minden férfi maga alkotja meg önmagának véleményét, de nem titkolhatom "cl, hogy fi világ — a világ alatt bécsi barátai értendők — a jelen esetben szintén más véleményen lesz, mint ő. (Folytatás következik.) No. 9. Chiffre. Belgrád, 1887. április 18. (Folytatás.) Bármennyire hibázott is a királyné azzal, hogy féltékenységének ilymódon adott kifejezést, mégis fennmaradna az a tény, hogy a király kész lenne fiáról lemondani, súlyos politikai'válságot előidézni és esetleg az országot elhagyni, csak- azért, mert a királyné egy aszszonyrói azt hitte, hogy a király szeretője. Ilyen okokból a történelemben még egy király sem cselekedett hasonlóan. Ha azonban közte és a királyné között tényleg szakításra kerül a dolog, egészen kétségtelen, hogy szimpátiánk melyik oldalon lesz, de éppen azért azt óhajtjuk, hogy a teljes igazság az ő ré! szén legyen. Milán király egynéhányszor ellentmondott, különösen annál a résznél, ahol j a következményekre figyelmeztettem. Végeredményben azonban megmaradt amellett, hogy házasságának ő az egyetlen bírája s hogy az az elhatározása, hogy trónját a királynővel többé nént osztja meg, visszavonhatatlan. Beszélgetésünk órák hosszat tartott. Azzal a megállapodással váltunk el, hogy jelenteni fogom Excellénciádnak a király elhatározását és, hogy ma reggel beszélni fogok a dologról Garasanin úrral. ■ Őfelsége a királyné elhatározásáról a király még semmit sem tud. HengelmüUér. (Folytatás következik.) No. 10. Chiffre. Belgrád, 1887 április 18. (Folytatás.) Még nem beszéltem senkivel sent a különben már eléggé köztudomásúvá vált ügyről s igy csak a saját első benyomásaimra vagyok utalva. Ebből következtetve az a véleményem, hogy a szakításhoz adott ok a király helyzetét, méltóságát és . érdekeit tekintve, a legszerencsétlenebbül van' kiválasztva. így azt hiszem, u királynak az a kijelentése, hogy megfontolt és megingathatatlan meggyőződése szerint cselekszik, nem igen érdemel hitelt. Inkább úgy látom, ez az ötlet azért vált a király rögeszméjévé, mert a megsértett hölgy, akit különben ma igen rózsás hangulatban ? láttam, ilyen irántiban befolyásolja. Mi, Ián király Excellenciádtól súlyos szemj rehányásokat vár, kijelentette azonban, hogy ez sem változtathat elhatározásán. Nem tudom, nem volna-e legjobb esetleg azt mondani neki, hogy ha csakugyan üyen károsan akar érdeke! ellen cselekedni* akkor barátai nem tehetnek egyebet, mint hogy ót sorsára hagyják. Ilyen nyilatkozatra a legkevésbé lehet elkészülve. Ma reggel valószinüleg látni fogom Garasanin urat és Excellenciádnak refeálni fogok.’ Kérek azonban Excellenciádnak felfogásáról utasításokat. Hengelmüller. 1 iiimitniiieraiiii Amerikai olajok Amerikai benzin Amerikai petroleum | AL ! KLEIN GÉZA és FIAi! SUB OTÍGA IÍSHB3BE3SK5Í5E «6» IRODAI SZEREK PAPÍRÁRUK NAGYBAN és KICSINYBEN Vig Zsigmond Sándor Sl'riOnC A ZENEMŰ- és KÖNYVUJBONSÁGOK — Az »Árvácska« előadása a Katolikus Legényegyletben A szuboiicai Katolikus Legényegylet műkedvelői március 8-án vasárnap este 8 órakor közkívánatra megismétlik Zerkovitz Béta és Bus Fekete László »Árvácska« cimü operettjének előadását. A darab a régi bevált szereposztásban kerül színre. Jegyek a Krécsi-féie könyvkereskedésben előre válthatók. MORAVETZ zenemükereskedése TIMISOARA Románia zeneműk özpontj^i Minden me: ren e'ést cyo san és pontosan e!— Jnrrvnékek ineven. 372 Kövérség elled egyedül a *Vilian tea« hat óriási sikerrel. Az összes szakemberek elismerik ezt. Kapható valamennyi gyógyszertárban és drogériában. Készíti: Mr. D. Villan laboratóriuma, Zagreb. Prilaz 71. w n Haskötő és Gradhalter orvosi rende ésre. Hasffiső, GyomorsroriJő, Melltartó, Régi fűtöket divatosra átalakítok. Virág Leontin Aleksan róva ulica li. mmm\ mmđMwwwam E. SZECSi PHILATELI-A bélyegkereskedés Subotic?. föpostánál I.efujnbb nrt'ny Tí/cbc! 1524—35. albuirok minden na- yt-ávkou raktcr« n. B lyegrsryüj- i knek vnla il koi znegktut s »re küldök. — l-Megvételre keresek használt jugosláv bélyegeket.
