Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-19 / 76. szám
1925. március 19. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi 3ÍSS® A sző siók vezére, Hens Otto Roth a" bukaresti lapoknak nyilatkozatot küldött be, amelyben válaszol Bratianu miniszterelnöknek a kisebbségi kérdésben elhangzott legutóbbi beszédére. H. 0. Roth. nyilatkozatban kifejti, hogy teijesen elhibázottnak tartja a román kormány kisebbségi politikáját, mert kockára teszi az Ország belső békéiét. A kormány iskolapolitikáját jellemezve rámutat arra, hogy Anghelescu kultuszminiszter intézkedései attól a szabadságtól is meg akarják fosztani a szászi iskolákat, amelyet Apponyi törvényei nekik ■ meghagytak. Az adminisztráció reformjából — vitatkozik tovább a szászok vezére hiányzik a kisebbségek anya- ; nyelvének használatára vonatkozó bármilyen intézkedés. A tervezetnek nyíl- * vánvalóan az a célja, hogy a kisebbsé- \ gekeí megfossza attól a jogtól, amely 1 1918 előtt a román kisebbségeknek is törvényes és elvitathatatlan joga volt.! Ez a politika helytelen olyan államban,; amelyben ötmillió kisebbség él A nyilat- i kozat végül kijelenti, hogy a gyulafehér-j vári határozatok a kisebbségekre nézve; t román állam magna chartái a. Gyulaié»-j hérvár megmentette azokat a nagy er- : kölcsi és. morális feltételeket, amelyek < szerint az uj állam megalakult: utólagos? törvényhozással nem szabad ezeknek az ethnikai és politikai jogoknak tiszta; forrását megzavarni. jj # í A losonci Kos* nth-szobrot még 1919-ben lerombolták a győzelemtől megittasuit cseh tulsovinizmus felelőt- Ieniei, akik a ledöntött, hires B-tra'rás- j szobrot ismeretlen helyre hurcolták. A : vandal pusztítás után a szobortalapza-; ton a köbe vésett Kossuth-név mellett csak egy relif maradt meg: a zászlót tartó honvéd aiakja, amit a felelőtleneknek nem sikerült összerombolni. A losonci rendőrbiztos — mint a pozsonyi lapok írják»-— a napokban egy furcsa indokolásu ukázzal ezt a honvéd-figurát és a Kossuth-nevet Is el akarta távolítani a szobor talapzatáról. A rendőri ukáz szerint ugyanis a Losonc-környéki szlovákok a Kossuth-szobrot a szlovák nemzet sérelmének és megcsúfolásának tartják: államellenesnek. A rendőrbiztos ezenkívül egyéb nyomós okot hozott fel intézkedése alátámasztására. A kiadott rendeletben ezt ina: »Kossuth Lajos. maga antidemokratikus ember volt. Az általa szitott magyar felkelés célja a magyar nemesség jogainak és kiváltságainak biztosítása volt.. Egyébként megszemélyesítője volt a monarchisztikus eszmének és pedig kifejezetten a Habsburg monarchisztikus eszmének, aminek kifejezést adott az 6 felirataiban, amikor azt kívánta, hogy a Habsburg uralkodóház magyar uralkodóházzá legyen. Amikor Zloven város képviselője á szlovák Stur Ludevit a volt magyar képvistlőházban Bratislavában kívánta a jobbágyság eltörlését. Kossuth Lajos fuirainánsul állást foglalt ez ellen, mert meg akarta védeni a magyar nemesség kiváltságait' és csak a nyugat r!enu> kráciájának nyomása alatt és az általános felkelés következtében volt kénytelen később a jobbágyság megszüntetéséhez hozzájárulni«. A városi tanács a tanulságos »históriamagyarázatot« néni fogadta el és kimondotta, hogy a rendelet vérehajtását megtagadja. Jókai-ünnepélgt rendeztek az erdélyi Szászrégenben, amelyen megjelent Goga Ocíavian, a hires román költő-politikus is. Az ünnepély során — írják az erdélyi lapok — Goga Ocíavian azt az óhajtását fejezte ki, hogy szeretne megismerkedni az immár országszerte ismert marosvásárhelyi irókkai. Erre a kívánságra MoSter Károly, Osváth Kálmán' és Csergő Tamás fölkereste páholyában} a volt minisztert, aki erre az udvarrias-' ságra úgy felelt, hogy levizitelt Berde ( Mária és Dékániné Máiké Mariska pá-| bolyában. Berde Mária és Goga Ocía-| vián közúti igen érdekes és messzire! ható jelentőségű beszélgetés folyt le iro-s íabnt kérdésekről. Goga azt az ötletet* vetette föl, hogy nagyon üdvös lenne, ha Marósvásárhelyen egy nagy román—magyar kulturünnepet lehetne megrendezni. Ennek a kulturünnepnek a középponti - témája Ady Endre lenne. Róla maga Goga Gctavián szeretne román nyelven előadást tartani, hogy a Párisbó! jelentik: A kamara szo-! ciaiista frakciója, amélv - vezetőit, Leon Blum és Paul Boncourt képviselőket. megbízta azzal, hogy az egyházpolitikai kérdésben csütörtö- • köif tartandó vita során felszólalja- j nak. határozatot fogadott el. amely ’ a következőket tartalmazza: A kamara szocialista pártia indíttatva érzi magát, hogy rámutasson a francia bíborosok es püspökök nyilatkozatának következő mondatara: »A vallás meshasvia azt a szabadságot, hogy bárki köztársasági. király párti vagy imperialista lépvén. mert ezek a különböző kormányrendszerek a vallással összeegyeztethetők. Nem adia meg azonban azt a szabadságot, hogy valaki szocialista, kommunista vasv anarchista legyen, meri ezt a három felfogást a józan ész és az egyház elítéli.« A kamara szocialista pártja ebben a nyilatkozatban, ha nem is a köztársaság, de a szocializmus elten hadüzenetet lát. A szocialista-párt a kihívást elfogadja. A kultúrharccal kapcsolatban Elzászban tovább tart az iskola-sztrájk. azonban egyelőre nehéz megállapítani. hogy ho! mennyi d:ák sztrájkol. Az egyházi hatóságok felhívása égy* aránt szól a protestánsoknak és a kathoíikusoknak. mivelhogy az egész keresztény lakosság közreműködését kívánja. ,4 protestánsok azonban tartózkodó magatartást tanús'tottak a mozgalommal szemben. Megállapítható, hogy a fölszólitást a nagy városokban nem követték olyan mértékben, ahogy a mozgalom vezetői remélték. Míg a vidéken Szófiából jelentik: Az államvédelmi törvényt, miután a szobrán je megszavazta és Boris királv aláírta, életbeléptették Bulgáriában. A Cankov-kormány első dolga, hogy az uj törvény alapján megtisztítsa a szobraidét a kommunsta-párt képviselőitől. A kormány kedden benyújtotta, a nemzetgyűlés jogügyi bizottságához a kommunista képviselők kizárására vonatkozó, indítványt. Az indítvány valamennyi, még aktív kommunista képviselő: Szaharov, dr. Maksz'mov. Karasmanov. Kondi! r kov és Gratunov mandátumának megsemmisítését célozza.. Érdekes jogi kuriózum, hogy a kormány nem kívánja a meggyilkolt kommmist a képvise’M mandátumainak megsemmisítését, pedig azok helyét a szobranjóben még nem töltötték be mással. Ssaz azonban, hogy a Cankovkormány számára ebben a pillanatban nem annyira a törvény elméleti konzekvenciái, mint inkább azok a gyakorlati következményei a fontosak. amelyek a zavartalan és biztos többségi kormányzásnak előfeltételei. A mandátumuktól megfosztott képviselők helyére nem fogiák behívta a jelöltlistákon szereplő helyetteseket és igy a kormány eléri azt a célt. hogy legalább az. ellenzék; egy részét már most kiküszöböli a. parlamentből. A többi ellenzéki pártok talán jogkulturüanepélynek román nyelvű publikuma is érthesse. Természetesen a miniszter előadásán kívül lennének a programúinak más pontjai is* amelyben Ady költeményét románul és magyarul a legvérmesebb reményt is mégha ladta a valóság, amenwvben majdnem az egész diákság sztrájkol, a nagyobb városokban a -diákoknak körülbelül csak fele lépett sztrájkba. Az elzászi mérsékelt republikánus ? sajtóorgánumok szerint a mozgalom; igazolta azt. hogy a katholikus kié-1 rús befolyása a vidéken meglehető-j sen nagy. De igazolta:azt is. hogy aj városi katholikussáz nagy része' nem helyesli a sztrájkmozgahnat. a mely sérti a polgári kötelességtudás és a tekintély tiszteletéről vallott elveiket azonkívül rossz példát szolgáltat az ifjúságnak. Alsó-EIzász Hsrriot melleit döntött Strassburgból jelentik, hogy Alsó-Elzász közoktatási tanácsa nyolc szavazattal öt ellen a felekezeinél-} killi iskola rendszeresítése mellett döntött. Strassburg vráosi tanácsa pedig ezt á határozatot üdvözlő táviratban adta Harriot miniszterelnök tudomására. A városi tanács a legélesebben elítéli a katholikusok által megszervezett iskolasztnikot. azt politika' manővernek m'nősíti. Harriot nrn szterelnök azonnal válaszolt a városi \ tanácsnak, köszönetét felezte ki az j üdvözlésért és hangsúlyozza, hogy ; a felekezetnélküli iskola bevezetése a fennálló törvények tiszteletbentartása. A kormány nem akarta ezzel a vallásos meggyőződést sérteni, hanem az volt a célja vele. hogy az elzászi gyermekek megtanulják a feleket;: éiküli iskolában a franca hagyományok megbecsülését. gal tartanak attól, hogy a kormány tovább halad az ellenzék leépítésének megkezdeti munkájában mert a Cankov-kormánynak minden oka meg van arra. hogy eleiét vegye az olyan! parlamenti kombinációk kialakulásának. amelyek alkalmasak lehetnének időve! a kormányzás átvételére. Amióta Boris királv nemcsak az otthoni, hanem a küllőidre emigrált földmivespárti vezéreknél is tapogatózott oly irányban, hogy hajlandók volnának-e egy baloldali kormányban való részvételre: Canleov fokozott mértékben érzi azt a veszélyt. amely uralmát elsősorban a íöidmives-párí részéről fenyegeti Ezért nem meglepő a földmives-párt aggódalma. hogy a kormány az államvédelmi törvényt vele szemben is alkalmazni fogja s érthető, hogy a földmives-párt legfőbb tanácsa most megtartott ülésén a legélesebben tiltakozott az államvédelmi törvény életbeléptetése ellen. De a főtanács nem elégedett meg a puszta tiltakozással, hanerp ezenkívül konkrét követelést is állított fel az emigránsok amnesztiájára yönatkozólag. Nagyjelentőségű ».a .bulgáriai politikai viszonyok további alakulása szempontjából a földm'ves-oárt főtanácsának másik határozata is. amely felhatalmazza a Dánvezetőséget a többi demokratikus pártokkal való kooperációra és felhatalmazza arra. jhogy alkalmas körülmények között [ a földmives-párt ne zárkózzon el a 1 kormányzásban való részvételtől. Ebben a tekintetben a királv akciója ideién még nem volt teljes az egyetértés a földmives-párton beiül, de a most lefolyt tanácskozásokon sikerült a frakciók közti ellentétek elsimítása. Áruig Cankovék az államvédelmi törvény mellett a rendkívüli intézkedések egész sorával szigorítják meg a közbiztonsági ellenőrzést, a gyilkosságok Bulgáriában változaí‘ lanul megismétlődnek. ízv Küsztendi-iben az elmúlt éjjel kilenc ’ revolverlövéssel meggyilkolták Golotkov Dimitri gazdag dohánytermelőt, a macedón szervezet tag iát. A gyilkosok. többen: voltak és sikerült nyomtalanul' elmenekühiiök. Plovdiv városban ismeretlen tettesek revolvermerényletet követtek el dr. Atanaszov Filip, a bácsi »Federation Balcanidue« egyik szerkesztőjének fivére ellen. A merénylet nem sikerült. * Az „őrködő főrendek“ A volt magyar főrendek az uj felsőházi javaslat ellen Budapestről jelentik: A -magyar kormány tudvalevőleg most terjesztette elő az uj íelsőházrói szóló javaslatot, ame'ynek már nyilvános ágra került intézkedései ellen a volt főrendiház volt tag* ai erélyesen adást foglalnak. A főrendi h’z vö t tagjai március 21-én éríeezietet tartanak ebben az ügyben. Az értekezletről és a főrendek á iáspontjárói báró Wlasics Gyula, a közigazgatási bizottság elnöke a következőképen nyia! kozott: —c 1920-ban a főrendiház íasyai megalkották' az „őrködőbizottságot“ éppen <i történelmi alkotmány érdekében. A bizottság- elnökévé engem választottak meg és én ebben a minősége rabén- hívtam össze,a bizottságot. Első lépésünk az vc’t, hogy memorandumot késztettünk, amelyben alaposan, minden rész'etre kiterjedően foglalkoztunk a főrendiház problémájával, a ionic» kérdés egész komplexumával, annak -összes ab ko mányjogi vonatkozás. ível Az őrkpdőblzottság megbízása folytán mindjárt 1920. márciusában .átnyújtottam ezt'a kormányzó urnák és Simőnpi-Semadaitt Sándor akkori magyar miniszterelnöknek és valahányszor azóta kormányválság volt, az újonnan kinevezett miniszterelnököknek. így tehát Teleki Fai gróf és Bethlen I tván gróf is. kézhez .vette azt, az őrködőbizottság intencióihoz képest. — Ebben a memorandumban van feszegetve tulajdonképen a régi főrendiház tagjainak álláspontja. A régi főrendiház ta jai ugyanis mindig ama meggyőződésnek adnak kifejezési, hogy tőfténe’mi alkotmányunk szellemének az felelne meg leginkább, ka a főrendiház reformját nem az átmeneti természetű nemzetgyűlés, hanem a főrendiház és a l épvise.őhdz együttesen oldaná meg. MoA, amidő'n egy uj törvényjavaslatét terjerztettek elő a felsőházra vonatkozólag a nemzetgyűlésen, - újból - összejövünk március 21-én és ismét megvitatjuk a most beterjesztett felsőházi javaslatot. — Nagyon valószínűnek tartani, hogy a március 21-iki értekezlet nem fog változást jelenteni a főrendiház topjainak eddig elfoglalt ismert álláspontján, ügy hiszem, ezúttal is csak az fog történni, hogy harmadszor is kifogják és ie fogják szegezni a főrendiház tagjai azt az álláspontot: helyesebb lett voina, ha a főrendiház és a képviselőház együttesen o’dotla volna meg a felsőház reformjának kérdését. A főrendiház volt tagjainak határozatát politikai körökben nagy érdeklődés előzi meg. !!. ETÜstdinárf, koronát j a .legmagasabb napi űrön vásárol LUSTIO LAJOS j a bank- és váltóüzlete Novisad, Kr. Aieüaaadrová. i § ul. 13. C tlevél, vizám beszerzési bél». filöV idnák elő, valamint -más román és ma* gyár poétának verseit ismeftetnék. Föllángol a francia kultúrharc A főpapság hadat üzent Herminák Elzászban sztráj’ ol a diákság Megsemmisítik a bolgár kommunista képviselők mandátumait A bolgár fodmüvespárt az államvédelmi törvény ellen Újabb gyilkosságok Bulgáriában
