Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-19 / 76. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ T925. március 19. Tizenhárom év előtti hitvesgyilkosság a semmitőszék előtt A gyilkos férjet tizenkét évi fegy­házra Ítélték : Kesdnszky Lázár, nádaljai gazda 1912 szeptember 17 én behatolt tőle különváltan élő felesége lakásába és Ranges szidalmazás közben késével hat szúrást ejtett a szerencsében asszonyon, aki másnap belehalt Se­beibe. A tett elkövetése után Ke­­sanszky Lázár eltűnt Nádaljról; sen­­kise tudta, hogy hova ment és tel­jesen nyoma veszett. Közben kitört a háború és a nádaljaiak azt hitték, hogy Kesanszky a háború áldozata lett, mert a háború végéig sem ér­kezett felőle hír. Tizenegy évvel utóbb egy délszer­biai nemzeti viseletű ember telepe­dett meg Nádalján. Valaki felismerte a feleséggyilkos Kesanszkyt, akit a csendőrség letartóztatott. Kihallgatá­sakor tagadta a bűnét, de a zsablyai járásbíróságnál még megtalálták a tizenegy év e.fitti hitvesgyilkosság bűnügyi iratait. A noviszadi törvényszék 1923 ok­tóber 17-én Kesánszky Lázán tizen­két évi fegyházra Ítélte. A múlt év október 28-án a no'dszadi íelebbvi­­teli bíróság helybenhagyta az Ítéletet, amelyet a noviszadi semmitőszék harmadtokon is megerősített. A katasztrofális adópolitika miatt mondott le a novisadi kereskedőit és gyárosok elnöke Az adók összeomlással fenyegetik a vajdasági kaicakideltnet A noviszadi kereskedők és gyár­iparosok szövetsége választmányi ülésén beható vitában foglalkozott a Vajdaság súlyos megadóztatásával. Miroszavljevics Lázár, a szövetség elnöke hosszabb beszédben fejtette ki. hogy a jelenlegi’ adók és illetékek nemcsak gátat szabnak ui exisztew­­ciák keletkezésének, de a fennálló réseket is felles Összeomlással fe­nyegetik. A szövetség igazgatósága felhí­vást intézett a vajdasági és szerémi kereskedelmi és gyáripari egyesüle­tekhez és szervezetekhez, amelyben felhívja azokat, hogy a legkpükré­­tebb formában szólítsák fel az újon­nan megválasztott- nemzetgyűlési iák az állam eddigi könnyelmű gaz­dasági- és pénzügyi politikáját. Ab­ban a törekvésemben, hogy a hely­zeten iparkodjunk javítani, szakkö­rökben is olyan kevés támogatásra A külföldi, főleg az angol sajtóban legu'óbb megindult kampány, amely a szarajevói merény elért és a háború elő­idézéséért a teljes feie össéget Szerbiára igyekszik hárítani, a beogradi hivatalod köröket arra késztette, hogy energikus formában u'.asilsa vissza ezeket a váda­kat. Megemlékeztünk arról, hogy a kor­mányhoz közelálló „Vreme“ a sajtóhad­járatot a németbarát körök aknamun­kájának minősítette, amely végered­ményben azt célozza, hogy Németor­szágot megszabadítsa jóvátételi fizetési kötelezettségeitől. Most — mint Beogradbó! jelentik — a kormány hivatalosan is megszólal ez ügyben és egy diplomáciai Kék Könyv Irmájában pár nap múlva nyilvános­ságra hozza a teljes anyagot, amely a Szerbia és Ausztria-Magyarország közti konfliktus előzményeinek megvilágitá­­s'ra szolgálhat. A miniszterelnökségen •'s a külügym niszteriumban már beíeje­­éshez közeledik a Kék Könyv összeá!­­ütásának munkája. A könyv anyaga bi­­onyitékokat fog szolgáltatni arra, hogy találtam, hogy inkább lemondtam és ezzel megadtam kartársaimnak a le­hetőséget. hogy olyan elnököt vá­lasszanak, akinek nagyobb sikere Szerbiét belekergették a szomszédos mo­narchiával való háborúba, valamint arról, hogy a szerb körmöm/ nem részes a szarajevói merénylet előkészítésében, amely kizárólag a monarchia elnyomott szláv alattvalóinak müve vo'f. Ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban a kormány az angol kormánynál is lé­péseket fog tenni és már utasításokat adott Todorovics Györgye londoni ügy­vivőnek az angol sajtó jugöSzlávellenes kampányával szemben tanúsítandó ma­gatartására vonatkozólag. A kormán:; utasította Todorovics ügyvivőt, hogy hívja fel az angol külügyminiszter figyel­mét a kampányra és arra a hangnemre, amelyet az angliai sajtó egy része hasz­nál az SHS. királysággal szemben. Egyidejűleg tájékoztattak a londoni ügyvivőt a Kék Könyv tarta’máról is, hogy hasonló értelemben világosítsa íe az angol intéző köröket. A Kék Köny­vet egyébként néhány nap múlva meí­­küldi a külügyminisztérium valamennyi szövetséges és barátságos állam kormá­nyának. tesz. »A nyílt választás forradalomra vezethet“ Szilágyi Lajos és VázEoayi Vilmos beszéde a választójogi bizottságban Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés választójogi bizottsága szer­dán folytatta a választójogi tő vényjavaslat tárgyalását, amelyen a kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök . és Rakovszky íván belügyminiszter vett részt. El­sőnek az egységes-párti Szily Ta­más szólalt fel, aki a nyílt szavazás mellett beszélt. Utána az ellenzéki blokk két ki­küldött tagja Szilágyi Lajos és Vá­­zsonyi Vilmos tartottak nagy be­szédet a kormány választójogi ja­vaslata ellen. Szilágvi hangsúlyozta, hogy a nyílt szavazás túlhaladott ál­láspont. Felekezeti szempontból a iavaslat nem a zsidókat, hanem a keresztény tömegeket zárja ki a választásokból. Emlékeztetett arra. hogy még maga Tisza István is ar­ra kérte annak idején a képviselő­ház folyosóján barátait, hogy a tit­kos választójog meilett szavazzanak és ő csak azért nem nyilatkozott a titkos szavazás mellett, mert ezzél egész élete munkáját maga döntöt­te volna romba. Vázsonyi Vilmos beszédében íangsulyozta, hogy Bethlen nyu­godtan adhatná meg a titkos vfjr 'asztójogot, mert a mai házszabá­lyokkal a parlamentben amugyis biztosítva van az ő uralma. Felhív­ta a bizottság fegyelmét arra, hogy a titkos választójogi törvény is le­het konzervatív, amire példákat so­rolt fel, majd kijelentette, hogv a nyílt választás alapja a földalatti szervezkedésnek, amely könnyen forradalomra vezethet, tekintettel arra. hogy” a tömegek nem adhat­nak nyíltan kifejezést elégedetlen­ségüknek és követeléseiknek. Szerbia és a háboríts felelősség A küUigyimnisztéríum Kék Könyvben cáfo’ja a külföldi sajio vádjai! — Diplomáciai lépések az angol kormánynál képviselőket, hogy az adótörvény egységesítéséi haladéktalanul tűzes­sék a nemzetgyűlés napirendiére. Miroszavljevics Lázár elnök ez­után lemondott három év óta általá­nos megelégedésre betöltött elnöki tisztéről. Lemondása okairól Miro- Szavlicvics Lázár a következőket mondotta a Bácstnegyei Napló mun­katársának: — Három év alatt, amióta a novi­­.szadi kereskedők és gyáriparosok szövetségének elnöki teendőit ellá­tom. arra a meggyőződésre jutot­tam, hogy a mai gazdasági és pénz­ügyi politikánk a vajdasági kereske­delem és ipar érdekeire nem fordít eUg. gondot, holott a Vaidaság. épp ebből a szempontból, államunk leg­fontosabb része. Ennek az elhibázott politikának az lesz a következmé­nye. Itogv olyan vd’ságba .htí az egész vajdasági kereskedelem és ipar. amely határos lesz a katasz­trófával és amelynek elsősorban is a szerb kereskedők és iparosok fog­nak áldozatul esni. Noviszad ebben a tekintetben már elég bizonyságot szolgáltatott A szerb bankok, a szerb kereskedők és iparosok válla­lataik összeomlásáért nyíltan vádol-A noviszadi radikális-párt a belügyminiszter kinevezései ellen Újjáalakítják Noviszad kiszélesített tanácsát Noviszadró! jelentik: Popovics Dáka mérnök.,a noviszadi radikális­párt elnöke, a párt százas bizottsá­gának ülésén nagyszabású városfej­lesztési tervet mutatott be. A radi­kális-párt a program keresztülvitele előtt a radikális-oárt magának a pártnak kebelében fog mélyreható újításokat keresztülvinni. A párt ügyeit intéző százas bizottság ne­hézkes szervnek bizonyu’t. miértisa párt vezetősége azzal a tervvel fog­­'aíkozik. hogy újjászervezi a radi­kális-pártot es ecélból a várost hat kerületre osztia fel. A párt hat kerü­lete delegátusokat választ, akik az­után a párt központi vezetőségét al­kotják. A párt vezetőségének eltökélt szándéka a kiszélesített városi ta­nács színvonalának megjavítása. A Dártvezetőség a kiszélesített városi tanácsba komolyabb, értékesebb fér­fiakat kíván kijelölni. A párt,véget akar vetni annak a városi gazdálko­dásnak. amelynek eredménye, hogy a város csak személyzeti kiadások­ra évente hél millió dinárt költ. A személyzeti kiadás azáltal nőtt ilyen hatalmas összegre, mert a m'rüszté­­r’tm a város megkérdezése és tudta nélkül, nem is szervezett állásokra ui embereket nevez ki. Ecélból a radikális-párt legsürgő­sebb feladatának tekinti a rendcsiná­lást már ennél a kiadási tételnél megkezdeni. Bizottság fogia minden egyes betöltött állás munkakörét fe­­íüivtzsgáln'. a felesleges hivatalno­kokat elbocsátani és nekik a végki­elégítést rnegá'Iapitani. A radikális­párt a munkabíró nvugdiiasokat — bámilyen nemzetiséghez tartoznak is — vissza akarja helyezni állá­saikba és így a nvugdiiterheket csökkentfeni A radikális-párt külön bizottságot alakit a kiszélesített városi tanács tagjaiból, amely bizottság tüzetesen felveszi a város leltárát, gondosko­dik a 10—12 millió dinárt kitevő vá­rosi követelések erélyes behajtásá­ról és mindent elkövet, hogv a vá­rosi pótadót jelentékenyen leszál­lítsa. Dirnics Lázár, a radikális-párt al­­elnöke sürgős előterjesztést tett. hogy a pártnak a kiszélesített vá­rosi tanácsban levő tagjait hivják össze pártvezetőségi értekezletre, amelyen erélyes állást foglalnának a belügyminiszternek a nárt és a vá­ros tudta és megkérdezése nélkül eszközölt kinevezésekkel szemben, Popovics Dáka elnök ez ügyben március 19-ére este hét órára a klub helyiségeibe értekezletre hívta a ra­dikális-pártnak a városi kiszélesített tanácsban levő tagjait. A nárt veze­tősége a tudtán kívül eszközölt ki­nevezésekért nem hajlandó felelős­séget vállalni. * InrloMí-e a drágaság ? A srubotlcai kö'igazgat** egyik '«tisztviselője, akinek gyakorlati téren is alkalma lehet a drágaság ellen küzdeni, fejti ki a. követke­zőkben álláspontját. A politikai kérdések mellett alig jut­nak tárgyalásra a gazdasági problémák, amelyek pedig a polgárságnak sokka! vitásabb érdekeit érintik. A társadalomnak mintha krónikus be­tegsége volna a drágaság s ez a beteg­ség bizonyos mértékig nem is veszélyes. De veszedelmes az, ha a krónikus be­tegség intenzivebbé és elterjedtebbé vá­lik épen akkor, amikor feltételeinek egyike már korábban megszűnt. A leg­több állam a háború után egy drágassá­­gi, illetve ár-nivót állapított meg, bár ez még néni lehetett összhangban a költ­ségvetés bevételeivel és kiadásaival, sőt a megállapítás a költségvetési szükség­letekre való tekintet nélkül történt. Az államok másik csoportja, a legjobb aka­rat mellett és a pénzügyek szerencsé­sebb momentumai mellett sem voltak képesek megszabadulni ettől a nyűgös bajtól. Mindenek előtt vegyük például a drá­gaság kérdését az SHS királyságban. Különös és paradox jelenség, hogy a dinár állandó javulása mellett is emel­kednek az árucikkek árai. mégpedig azoké az árucikkeké is, amelyet nem exportálnak. Mindazoknak a küliöidi .átoknak árai amelyeket mi behozunk, a dinár és az illető állam pénze közti relá­ció után igazodnak: tehát javulás esetén kevesebb dinárért kapni ugyanannyi és ugyanolyan minőségű, importálandó árat. Viszont a dinár emelkedésénél nem is ’ adhatjuk e! kedvezően termékeinket a nemzetközi piacokon, mert a gyengébb valutájú országok konkurensként je­lentkeznek. Ebben az esetben tehát, ■ az e! nem adható felesleg az országban marad és úgy a régi, mint az uj közgaz­dasági iskola pricipiumai szerint a ten­dencia az, hogy az áru forgalmi jelleget vegyen fel, világosabban: hogy pénzzé tegyék, Es most előáll az a porodoxon, hogy az árunak, amelyből bőséges fe­lesleg van, ára nem esik, hanem cmelkeí dik és az'árut, amelyet'a külföld a dinár értékemelkedése miatt nem vásárol, egymás között drágán adjuk el. Nyilvánvaló, hogy a forgalomban lé­vő árucikkek ára 20—30,' vagy még több percenttel esett, mégsem érezhető ez az élelem beszerzésénél.: kávéhoz ok­ban, vendéglőkben, stb., se máz iparcik­keknél: szöveíkereskeáésekben. drogé­riákban, gyógyszertárakban, cipészek­nél, szabóknál. Feltételezzük a legvalószínűbb esetet, hogy az importőr abhan az időben vett külföldön árut, amikor a dinár gyengéb­ben állt az illető ország valutájával szemben, mint ma. Ha az importőr ide­iében kifizette az árut: később nyere­séghez jutott, mert a dinár emelkedett Az ilyen kereskedők a házbér, az üz­lethelyiség vagy a kiszolgálószemélyzet j drágaságával védekeznek. Állításuk tei­j.iesen Illogikus, mert az áru, a személy­­:zet, az üzlethelyiség ugyanaz, akár két-

Next

/
Oldalképek
Tartalom