Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-17 / 74. szám

2. oldal BAC5MEGYEI NAPLÓ 1025 március 17. folytatja n Pnbicsevícs-pártí lap Davidovicsra célozva — aid más, nála becsületesebb embereket ilyen vádakkal illet. Pribicsevics Szvetozár köztudomás szerint nem szerzett semmit magának politikai működésével, mig D;v:dovi€> h­­zat és nyomdái vásárolt és lehet, hogy mást is, A Recs élcsnangu ciki e, amely Davidovxs Lit; át magáubecsü­­letében ti m dia, nagy feltűnés keltett politikai körökbe n Boszniai kerületei, hadiké térit esi jo~c Lukinics Edo igazságuryminiszter hétfőn rendeletet adott ki. amely szerint a boszniai travniki és bilid­­esi kerületeknek elismeri a jógát arra, liógy hadikúrpótlásban része­süljenek. A rendelet azért keltett feltűnést, mert ez az első eset arra, hogy a volt osztrák-magyar monarchia te­rületén élő hadikdrosulták kárpót­lást kapnak. A károsultaknak a rendelet há­rom havi határidőt adott a kár be­jelentésére. Az igazságügyminiszter elismer­te' azonkívül az ugyancsak boszniai feneki kolostor hadiké.rtéritési ko­sát is. A Radic '-pert reméli m ind. tumai igazolását, mart monarehisia leit A szlovén klerikális-párt lapja a ljubljanai Slovenec feltűnést keltő nyilatkozatot közöl a Radics-párt egyik vezetőtagiától. A lap beogradi tudósítója beszélgetést folytatott a Radics-párt: politikussal, aki a man­dátumok megsemmisítésére vonat­kozólag a következőket mondotta: — Lehetséges, hogv n többség ezt az erőszakos lépést is megteszi, de ezt semmivel sem tudná indokol­ni. Mi nem léptünk be a parasztin­­terúacionáléba és a p araszt marna­­eionálc nem kommunista szervezet. Nem hisszük, hogy a korona Ítél ve­seiné ezt a lépést. Mi a legfelsőbb helvet értesítettük azokról a xálto­.,v wm, Lyesen^e és a sovinizmus Lucienne igazi párisi nő volt. Lulunak neveztette magát, nagyon szeretett tán­colni. méz jobban szeretett enni és inni. •irrvanyeivén kívül ezv szót nem tudott kimondani semmiféle nyelven, fukar yolt„ a világért be nem ült volna a villa­mos első osztályára.ujságot nem olva sóit. nem tudta, hogy ki a francia mi­niszterelnök. étkezés után gondosan ki­javította a ruzsot az ajkán és uzv tudott sírni a moziban, mint a temetésen. Eb­ből a tömör leírásból az olvasó láthatja, hogy nem hencegek. Lucienne valóban vérbeli párisi nő volt. Úgy ismerkedtem mez vele. hozv az autóbuszén kölcsön­kérte az újságomat Nagyon Ievertnek látszott, mert a II. osztályon nem volt hely és kénytelen volt elsőn utazni, ami 15 szaníimmal drágább. Abból, hőgy Lu­cienne az autóbuszon kölcsönkérte a >L’ intransißeaiit«-t a nyájas olvasó azt hihetné. hogy Lucienne. ellentétben fenti megállapítással, újságot akart olvasni. En is meggyanúsítottam ezzel, de Lu­cienne csakhamar eloszlatta a gyanú­mat Fé! perc múlva visszaadta az újsá­got. — Hallatlan, iiogy nincs benne, hogy mit játszanak a Danton mozgóban! Együtt kerestük az újságban egy da­rabig. hogy falán mégis benne van, az­tán együtt mentünk cl a Dantonba. Mi­után valamit mégis szerettem volna megtudni a partnernőmről, menetközben megkérdeztem: — Madame? Mademoiselle? — A vőlegényem elesett a háborúban, — felelte sóhajtva. Kapitány volt.. Tehát kisasszonynak szólítottam, A moziban veszekedett velem, hogy miért veszek páholyt, amikor a zsöiive éppen olyan ló. — Hogy lehet igr pocsékolni a pénzt! — kiáltotta szemrehányóan. Megjegyzem, hogy a páholy és a zásokról, amelyeket programunkon eszközöltünk és amelyek szerint a monarchia melleit vagyunk. A nyilatkozattal kapcsolatban beogradi politikai körökben sokan azt következtették, hogy a Radics­pártí mandátumokat jóváhagyja az igazolőbizotíság. A hétfői napon azonban már nyílt titok volt. hogy a Radics-oárti man­dátumok megsemmisítése nem fog elmaradni Letartóztattak három topolai gabonakereskedőt A dobrovoij cok csalás címén feljelentették Kőim Károly vevőit Bonyolult és részleteiben eddig még nem teljesen tisztázott bűnügy foglalkoztatja a szuboticai törvény­széket. melynek vizssrálóbirája szombaton három topolai kereskedő lemrtó?tatását rendelte ei. . Néhány nappal ezelőtt — amint már közöltük — Kőim 1 Károly to­polai gabona- és iüszerkereskeclő csődöt kért maga ellen. Az elmúlt héten engedélyt kért a szuboticai törvényszéktől arra. hogv Oszijekre költözhessen, mert hitelezői, akik nagyrészt Tonoia-környékbeli dob­­rovoljácok. agyonvcréssel fenyeget­ték meg arra az esetre, ha követelé­seiket ki nem fizeti. Mardin; dr. csőobiró az engedébí megadta, maid felszólította a csődbeiutott ke­reskedőt. hogy üzleti könyveit a bi­­rósácH’ak mutassa be. Kőim kijelen­tette. hogy ezt nem teheti meg. mert a fenyegetések miatt nem mer haza­méivá Fonóidra. A törvényszék erre a könyvek bemutatásának megtaga­dása miatt a csődtörvény alapján el­rendelte Kőim Károly letartóztatá­sát-Időközben a dobrovoiiácok csalárd bukás és csalás címén fel jelentést iettek a szuboticai. ügyészségnél. Kőim ellen, de feljelentették Lisztig Ignác. Blau Sándor és Scheinberger Károly topolai gabonakereskedőket is. akik a feljelentés szerint Koannal összejátszottak a gazdák megkáro­sításában. A feljelentés szerint ugyanis Kohn magára vállalta, hogy kifizeti a dobrovoiiácok által eladott gabona vételárából az eladóknak to­polai kereskedőknél fennálló tarto­zását és bár ezt a kötelezettségét nem teljesítette, hamis nyugtákat mutatott be a dobrovoliácokriak ar­ról. hogy kifizette tartozásaikat Kohn állítólag két hónappal ezelőtt öt vagon búzát vásárolt Rómics Pé­ter földbirtokostól. 3U dinárral a napi áron felül.'de a vételárral adós maradt, az árut pedig 60 dinárral olcsóbban készpénzért eladta-A feljelentés alapián a szuboticai törvényszék vizsgálóbiráiának utasi fására *szombaton letartóztatták Lisztig Ignácot. Blau Sándort és Scheinberger Károlyt. Mindhárom kereskedő előadta, hogv ők vettek ugyan gabonát Kohn Károlvtól. aki­vel. mint bejegyzett kereskedővel, állandó üzleti összekötteti!ven vol­tak és könyveikkel igazolták azt is. hagy az ám vételárát azonnal kész­pénzben. kifizették . eladóinknak. így .'ogosulatkm a dobrovoüáeoknak az a követelése, hogy az egyszer már kifizetett gabona árát nekik újból megfizessék. Kohn Károiv fizetés képtelensége miatt egyébként ők is kárt szenvedtek, mert Kohn. mint a csődeljárás megnyitásakor már be­jelentették Lusztivnak 250.000 di­nárral, Blaunak 96.000 dinárral tarto­zik. ezenkívül a csődtömeg 860.000 dinárt követel Scheinberger Károly­­től. akinél Kohn fél éven beiül ezt. az összeget tartozása k'esrv épülésé­re kifizette. A három kereskedő a le­tartóztatás ellen felfolyamodással élt a vádtanácshoz, amely hétfőn foglalkozott ezzel az üggyé’-és ked­den fogja döntését meghozni. Kohn vevői, akik megycszerte is­mert iónevü kereskedők.-a felfolya­modásukban azt állítják, hogy ha igaz lenne is az. hegy a Rolnitól megvett gabona árát nekik inés egy­szer meg kell fi-zetülök, ezt csak polgári per -utján lehet tőlük behaj­tani, de ez sémin‘-esetre sem lehet ok arra. hogy ellenük büntető eljárást indítsanak, még kevésbé, hogy e miatt őket letartóztassák. Kohn Károly az ellene íett felje­lentésekkel szemben azt állitia. hogy’ ö kilencszázezer dinárt adott köl­csön a dobrovotiácoknak az ui ter­mesre és az erről szóló váltókat be­terjesztette a bíróság elé- A dobro­­voljácok viszont kijelentik, hogy ők a váltók értékét már kifizették. A károsult topolai: gazdák és dob­­rovoljácok körében igen nagy izgal­mat keltett Kohn Károly fizetéskép­telensége és sokan közülük az el­múlt napokban személyes fellépé­sükkel igyekeztek rábírni azokat, akik Kohntól a gabonát megvásárol­ták. hogy a vételárat nekik újból fi­zessék ki. Emiatt több esetben a rendőrségnek kellett beavatkoznia. A szuboticai törvényszék vádtaná­cs,a Kohn Károly fogvatartása kér­désében a legközelebbi napokban fog határozni. zsöllye ára között eyv frank külömbség volt. iévéa a Dantonról elncvctótt mo­zi. cégéréhez méltón a nén egyszerű gyermekeinek, szórakozóhelye. Csakha­mar megtudtuk, amit a különben jó! in­formált cstilap nera tudott, hogy a mo­ziban Az örvény szélén* ciniü ÍZ íel­­vonásos társadalmi drámát adták. Bár bevallom nem nagyon figyeltem a film mozgalmas menetét, arra világosan em­lékszem. hogy egy naiv falusi kísasz­­szonykáról szólt, aki otthagyva ideális szerelmét az erdészt a nagyváros for­gatagába kerül, ahol előbb nagy tán­cosnő. utóbb zülött hölgy lesz. Ez utób­bi minőségben agyonszttrja élete nieg­­rontóját, a gaz csábitót, akinek a filmen pofaszakálla volt. A uöt bevitték a rend­őrségre. azt hittem igen találóan ezt ne­vezi a eins: örvény szélének. Rövidesen kitűzték a főtárgyalási. meiven az igen rokonszenvesen beállított gyilkost egy szőke iigyvédkisasszonv védte. A tár­gyaláson. mint azt a felirat igazolta, a­­szép prókátor megható színekkel festette ie a hősnő tragédiáját. — Felmentést kérek! — szólt végül a 108-ik felirat szerint. Lucienne. aki eddig csak diszkréten siratta mellettem az örvény szélére so­dort leányzót, erre olyan böeésbe kez­dett. hogv megijedtem. Szólni nem mertem, legjobban szerettem volna ka­cagni. de ehhez sem v,ut bátorságom. Helyzetemet súlyosbította, hogy az ügyész halálbüntetést kért. — Csirkefogó! — kiáltotta feléje' Lu­cienne dühösen. Rövidesen megtörtént ami előttem pillanatig sem volt kétséges, az örvény szélén lebegő hölgyet kimentették. Lu­cienne sírt és kacagott egyszerre a bol­dogságtól. — Jaj de gyönyörű film volt! — ára­dozott a vacsoránál. Mert ezen az estén együtt vacsoráz­tunk. Utána elvittem egy dancingba. Itt nagyszerűen mulatott az újdonsült ba­rátnőm. —• Remek volt. — szólt, amikor haza­felé tartottunk — milyen kár. hogy sze gény vőlegényem elesett a háborúban. Másnap hogy együtt ebédeltünk, ba gösan megjegyezte a pincémé: — Szép fin, akárcsak a kapitány v legényein, aki elesett szegény i bábo­mban. Őszintén szólt a untam már e/t a h si halált halt ismeretlen katonát, de azért részvéttel kérdeztem meg: — Melyik fronton szolgált? — A németek ellen. — Igen. igen. de melyik frontszaka­szon? — Ott tudja, ahol a németek harcoltak ellenünk. Ugyanezen a napon a nemzetiségi kérdést is tisztáztuk — Maga milyen nemzetiségű? — Magyar. — Ez érdekes. — feleit cigondolkoz­va és okosan. —■ az én anyám is elzászi származású. Aztán a művészetről. Megkérdeztem tőle: — Volt már a Louvre-ba? — Még nem. — felelte, — de azt mondják, hogy nagyon szép. Ilyeneket mondott. De azért boldogan éltünk. Ebben zz időben gyakran voltam együtt Kurt' von Hessingen német úrral, aki mint borkor-skedö Bordeaux és Ber­lin között töltötte az életét. Legszíve­sebben , azonban Párisban tartózkodott, ahol nemcsak sok bort adott cl. de rendkívüli mennyiséget fogyasztott Is a ■ -zcllö rcđ' -bői. A háborúban őrnagyig vitte, de saját bevallása szerint hadi működése csak borszállításra szorítko­zott. Ez a szimpatikus nagy darab ger­mán a maga fiatalos szőkeségében, amely ügyesen leplezte a testvérek kö­zötti negyvenöt évét egvikc volt leg­kedvesebb barátaimnak. Gyakran ránt­­teIefonS.lt és ilyenkor együtt töltöttük IA montenegrói hercegek lemondtak trónig ínyükről . Visszakapják Nlklta elkobzott vagyon t Parisból jelentik: Nemrég tárgya­lások indultak meg a jugoszláv kor­mány megbízottai és a montenegrói Petrovics-dinasztia tagjai. Daniíó és Péter hercegek között abból a cél­ból. hogy a hercegek mondjanak le a montenegrói királyi trónhoz való igényükről. Ezek a tárgyalások eredményesen végződtek. mire Ducel Natália grófnővel, akinek első férje Mirkó montenegrói herceg volt. kezdődtek tárgyalások, hogy a grófné • mondjon !c külön gyermekei Mihály. Pál és István hercegek pe­tében a tróirgényről. Duce! Natália grófné szintén kósz­­; ck nyilatkozott arra. hogv gyerme­keinek trónfgényéről lemondjon. Megállapodás jött létre, hozv a Pét­­rovjes-üinasztia tagjai szerb herceg! címet fognak viselni és visszakapják Nikita király elkobzott vagyonát. Diplomáciai körökben hire jár. hc.ey az S. H. S. királyság népeivel legközelebb proklamáció fogja kö­zölni a megegyezést. az estét. Egyszer amidőn Luclenncl ket­tesben unatkoztunk, beállított. _ — Együtt vacsorázunk ma. ~~ szólt. Remélem nem zavarok. A kölcsönös bemutatás után megje­gyeztem: — Sajnálatomra ma nem lehetünk együtt, mert ennek a kis nöcskéuek Ígértem az estét. Moziba készülünk. .Most'már nem tudom lerázni. Ezeket a szavakat németül mondtam, énéből Lucktuie ecv kukkot se értet.;, noha édesanyja Elzászból származott. A porosz különben is csak a borkeres­kedelemre vonatkozó kifejezéseket tud­ta franciául, egyébként alig törte a nyel­vet. —Jöjjön a- kicsike is! — mondta ked­vesen. — Ezzel a jószággal nem lehet ám va­lami előkelő helyre bemenni. —- Miért ne lehetne? Csinos! • — Jó. de öt perc múlva letegezí a pincért és tiz perc múlva becsi». Mert a bort imádia. A németet nem lehetett lebeszélni. — Angyal! Bár minden nő imádná a bort! Tudja., hogy mennyivel többet ke­resnék! 1 Megállapodtunk, hogy előre megy. én is más ruhát veszek, önagysága is haza megy átöltözni és cxv óra múlva egyik előkelő restoránban találkozunk. — Ez az ur jó barátom. — mondtam Luciennek Hessinnen távozása után — este vele kell lennünk. Ugorion be egy taxiba és öltözzön át. Itt és itt találko­zunk, — Jó. Már indult is kifelé. Az aitóbói még megkérdezte-. — Honfitársa? — Honnan gondolja? Mert magyarul beszélgettek egy* mással. — Nem. Ez egy német ur. Nagyot kiáltott: ’---- Német?! Azzal nem megyek va-

Next

/
Oldalképek
Tartalom