Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-17 / 74. szám
% Í925. március 17. BACSMEGYET NAPLÓ %. 'mé*í Kisebbségi Élet • a* LmetÜ, ■ii Olaszország volt miniszterelnöke és többször pénzügyminisztere, az euiőpai gazdasági élet legalaposabb ismerője, felhívást intézett a Népszövetséghez, amelyben azt kívánja, hogy a népszövetségi tanács foglalkozzon a keleteurópai államokban élő zsidók népkisebbségi jogaival. Luzatti szerint a keleteurópai államok kormáuj’hi nem akarnak tudni a zsidó népkisebbségi jogokról, dacára annak, hogy a Népszövetség előtt ünnepélyes deklarációkban kötelezték magukat, hogy zsidó: polgáraiknak a nemzeti kisebbségeket ütegillető jogokat meg fogják adui. Különösen Lengyelország az, Uizzaii szerűit, amely állandóan, megsérti u kisebbségi jogokat: a lengyel kormány egész magatartása a zsidókkal szemben ellentmond a békeszerződés kisebbségi záradéka szavainak és. szellemének. Luzzatti szerint eljött a legfőbb ideje, hogy a Népszövetség a keleteurópai államok kormányaival szerűben erélyesebb legyen és kényszerítse őket,, hogy vállalt kötelezettségeinek a nemzeti kisebbségekkel szemben teljes mértékben eleget tegyenek. # Az erdélyi magyar és szász, pártok vezetőségei — a kolozsvári lapok szerint — a legközelebb közös tanácskozást tartanak, hogy megállapodjanak az Angheiescti-föle érettségi- törvény végrehajtásává! szembeni egységes taktikában. Romániában ez az első eset. hogy a szászok és magyaré k politikai veiétől együttdolgoznak a Bratiarpj-kerjnány kfsebbségellenes politikája elten. Az erdélyi magyarság reméli, hogy a legközelebb összeülő szász—magyar konferencia csak bevezetője lesz a két kisebbség közös, testvéri munkájának. * Negyvenezer holdat osztanak szét ebben az esztendőben a ruszi; szkftak köz:. Xosck József, zz ungvári iöldltivatal elnöke legalább is ért Ígérte abbarl a nyilatkozatában, amelyet a magyar lapok,'tudósítója előtt, tett Prágában. A földhivatal a nyilatkozat szerint egyébként a magyar földréikűliek kívánságait !s honorálni fogják, népi csupán a !egior.isíákét. A ‘ föídrt íörniot- október elején hajtják csak végre Ruszinszkóban, az előkészületeket • azonban már megkezdték. A prágai közigazgatási bíróság $ napokban tárgyalta Jantausch Pál nagyszglontai apostoli: adminisztrátor panaszát, méllyel megtámadta a kultnszkörmány, a szloveriszkói minisztérium- és a belügyminisztériumiak .1 azt az intézkedését, hogy az esztergomi érsekség birtokai'élére egy. feiszámoló bizottságot állítottak. A panasz jogi képviselőjének meghallgatása cián a közigazgatási bíróság döntésében kimondta, hogy a panasznak asm ad helyt, mért a kormányintézkedés alapjául szolgáló 1919-es Srobár-féle rendeletét .annak idején nem támadták meg panasszal, tehát ;tz ebből folyó további rendelkezések sem támadhatók meg az alaprendelkezés • jogérvényességé mellett. ' Kathoíikus iskolaszék Elszászban A francia főpapok állásfoglalása a vatikáni nagykövetség megszüntetése és a felekezetnélküH iskola0 dien Herriot nem enged Parisból jelentik: Caírnarb^n ,vaűrnap nagy kaibóUkas tiltakozó yiüés volt . a leiekézetrJlküü. iskola eilen. A szónokok élesen ’ támadták fierriot' miniszterelnőköt'és arra biztatták a hiilhazósázot. [hosv tartsanak ki az. iskolásztrájk [mellett, amelyet hétfőn regget kezdtek ima egész Elzdszbaib Finch - sírasszburki püspök beszédéten . hangoztatta, hogy az i'skojasztráik törvényes védelmi eszköz, maft az igazságtalan törvény, amilyen a mostani is, a mellyel a konmmy a ie:»kezeik,02; iskolát akarta behozni, egváítáiában nem törvény, tehát ,á kaihoUkus, hívek léikismeretlunlalás nélkül szembehelyezkedhetnék vele és minden eszközzel niezfáiSithaffsk a felékezetnélkiíli iskolát. Az iskolasztrájk megszervezésére a-kathoiikus afreióhkofeáe utasításokat adott ki. Eszerint az iskolaköteles káihoük&s gyermekeket hétián reggel a templomokba svüitötték össze, a mise után pedig papok é$: más megbisfoaé kafholikus . vezetőié ■tefögyelele alatt íaHötták ókéi az egész tanítási idő alatt . Az elzászi prefektusok körrendeletét bocsátottak ki a kathoíikus akció-bizottság íeíKiyása éllén. amelyben á pöígánhcsterckei; fe'szóíitiák. figyelmeztessék 'u ’ szülőket. ' Irogy törvényes ■ büntetések alá esnek: ha gyermekeiket távol terí rák az iskolától. mért az iskálaszirdik'tőrvény-Szerelem és világpolitika ■ Területi engedmények egy nőért Rómából jelentik: A Popo’od’Fia : Ha egy volt diplomata tollából «riszj szaemlékezéseket közöl Azitezte- felosztásának kulisszatitkai óól és" ’ Pikáns magyarázatát adja annak, hogy mért kellett FelscszHézis. túlnyomó részének Lengj éiorssú&bóe iütni? A Popolo d’ Italia ( azt írja. hogy ez merőben gróf Sfórzfv volt ’•olasz külügymhlisezter befolyásúnak, illetőleg közvetlen tevékén1 ságének tudható be és Sforza grófot ebben a kérdésben az vezette, hegy . benső viszonyban volt egy lengyel köveiségi. titkár feleségével. Ez a viszony I9dó szeptemberétől 1921 májáéig tartott és a férj- tudott is róla. Botrány A* lett voliia’ belőle, ha Sforza annakidején nem- menekül • a szállóból. Sforza ennek a nőnek kedvéért tette iucg: azt. hogy odafcálótfc .Hogy Felsősziíézia legnagyobb részét’ Lengyelország- kapja meg. A Popolo đ Halta leiéblezésénék hitelességét némiképpen csökkent! az. hogy ez a fasiszta-lap azért támadja Sforzát mere a volt olasz külügyminiszter élesen támadja állandón 1 Mussolini olasz, ■miniszter* tinókéi. Baudeiaire-pSr a párisi legfelső Bi'röság cloti EnaodéiyeiaS fogják az !HS7-bes eltíltatt köhamecyek teljesítését iát Páriából jelenük : Viktor Emiís let, a kiváló kritikus, Jiauaelaírc tőbip hívével együtt a felebbvit^S feÍrósághoz kérelmet nyújtóit" be, iaielybea a hires -„Hours <fu ?> fal“-pór revízióját kéri. A hires por egy 1857-beri hcuott Ítélettel záru’t le, atae v „Fíeürs dd- Ma!“ .citnü hőltemény-gyfijtemáíiv egyes darab-1 ■iáinál: xim/omaías,iit és terjesztését a jövőben betiltja, áron a címen, hogy c versek nemcsak a jó ízlést," de a jó erkölcsöket is sértik. A betiltott versek között szerepeit a ma is még csak kéziratban terjesztett hires ..Bijoux'? című vers is. Bár a szigorú jogi felfogás szerint az ité’et revíziójáról ejabb és eddig ismeretiért körülmények hiánya miatt nem lehet szó, Paris irodalmi köreiben remélik, hogy a Legfelső Bíróság, -ahol jelenleg e kérelem van — kedvezően dönt az eddig betiltott versek kinyomatosára. csorázni! Minden rábeszélötehctsécemet elővettem. hivatkoztam Iferrjot-ra. aki 3 békét óhajtja Németországgal, résre nagynehezen meggyőztem. 7— Jó, hát a maga kedvéért elmegyek. De igazán, mondja ez-egy úriember? Most követtem el egy szamárságot. —• Hallja! Mit gondol? Őrnagy-volt a porosz hadseregben! ■ Lucienne toporzékolt, —• ilyen emberrel, akar maca engem összehozni! Gyalázat! .Hátha éppen ez volt. aki megölte a vőlegényemét. a kapitányt... — Ugyan kérem — Igen, igen. ez volt És érzem. Az ösztönöm súgja ÉS zokogott kiadós- porzó fcönayekí ~~ Be értse meg, ez-az ember bort szállított a háborúban, azzal legfeljebb csak német katonákat ölt meg; nem franciákat... Végre lecsillapodott. ■— Jó. elmegyek, de én vele nem fogok társalogni, azt mondhatom! — Nem fontos.. Ő úgyis csak keveset tud franciául: németül kell vele beszélni. így se volt ló. — Akkor én nem' megyek! Csak nem fogok ott ülni amíg maguk azon -a‘ zűrzavaros német nyelven hadarnak, ~ Jójó. csak siessen, átöltözni.. ’ A-vacsora minden .különös incidens sélküf folyt le. A'sajttal/Luciénjie már mogifeíedkcz-ett elesett 'vólecényérői. akit Kurt vök Hesingen: portóiig ■ terített ie és -néhányszor kedvesen rámosolygott az. udvarias házigazdára. Vacsora után egy mulatóba költözködtünk, ahol Luciáimé tökéletesen becsiceft. — A néger is ember! —- kiáltással Csszecsókolta a iazz-bá»d valamennyi tagját..maid sorban 2 pincéreket - sőt engem is. Csak a - németet nem. Ennek nem- akarta elfeleltenj a világháborút. Teljesen elázva ^számítottuk„ haza.. A* óceán megcsókolta az uccgsenrőt — kz $rceas«jírő' is éajjMpr! • — Még pedig rendesebb ember mint mi. • mert ilyenkor miár felkel dolgozni. —■ jegyezte meg a sémái Lucienne megcsókoltt. még egy portást — a portás is ember — és mindenáron meg . akarta. csókolni, Károly császár lovasszobráít . —. Napoleon is eini/erf — mondta lelkesen. A német, nem állta mejf. hogy ne igazítsa helyre: — Ez nem a'Napoleon szobra klsaszszony. - - • ma*vará*ta kázzel-íábbaL Nem akart abba Belenyugodni, hogy -a franciák nein ismerik ■ Pária műkincseit. Szépen sütött a nap. porikor a; némettől is elbúcsúztam. Lucienne késő este telefonált. 4-í Jól van? . 7- Igen. És maga?'Jé! érezte magát? — Elég jó!.- de iébhet nem megyek, ha a német őrnaggyal-van. Egész, este nem bírtam szabadulni attól a gondolattól. hogy a vőlegényem.- gyilkosával ülök egy asztalnál. Mondhattam volna, hogy egész éjszaka odaadóan ’ táncolt a barátommal, de nem akartam vitatkozni. V- Holnap-este mit- csinál? — kérdezterm inkább. • ■ • Nővéremnél vagyok, tudja amolyan családi' dolog. Annál jobb. con^olí^a. Ezt az estéi úgyis egy barátommal' ffOlIétt eltöltenera. Színházba voltunk- onnan egy. rtnilatéba néztünk1 be; Mikor ' szétnéztem - a csillogó terembe:!,. egy- - pezsgősveder mögött Kurt- von. HansinzesÉ -pillantottam, meg., mellette Luciennet az elesett, kapitány szomorú menyasszonyát; Csendesen mögéjük húzódtam. Éppen a kis -soviniszta beszélt. — Lássa-az .kadves. fiogv maga.német. — cslcsérgett. • Mii-vén a véletlen! Az .én anyám is. Sziszt, származása.. Lekórtvarrtott eg:; t pdr.ar Pezsgőt , ói, mésankóiikusán .tejjie 'h:xtzi: — Szegény vfilegdüV^B, elesett * há■htiiuilaiz őrszxv -vtftr * ....... ' szeges. A körrendeletét a két elzászi departement minden községében hirdeíményekhen tettek közzé. Herriot: ragaszkodik a vatikáni követség megszünteiéséfiez Parisból jel&nfik: A szenátus pénzügyi bizottsága ülést tartott, a melyen Herriot miniszterelnök hoezs?ubb beszédben fejtene ki a francia iíonnányriak á Vatikánnal • szemben folytatott politikáját.I '.KHeleutette. hogy a vatikáni nagykövetség meg- S?Üetetése számára üolilfkaf kérdés és. ez egyáíialáufnem iá’r .együtt uatiiöiikus hitélet üldözésével, mert azt a francia kormánynak kötelessége védelmezni. .Neki csak az a szándéka. hogy’az -egyház és az állam" különválasztásáról szóló törvény szellemében as egyházi és a világi te fületeket egymástól eüiatát ölül, Ä mostani többség akkor, amikor ellenzék .volt.' a"„nagykövetség »'•a való fölállítását belpolitikai ükokból ellenezte. ’Erkölcsi kötelességríehat, hogy azokat az eszméket, amelyekért eílcnzékkorában síkra sráilt,.-most valóra,váltsa. Ma a lelkiismereti szabadság”és a. köztársasági eszme viszonyát nézzük, arra a következtetésre kei! jutnunk,’, hogy as állam ■ fölötte- alt minden vaPési fölfogásnak. Annak a néhány szenátornak. aki a nyugalom és az egyetértés érdekére hivatkozik, .azt feleli, hogy ab engesztelékenység szelleme semmiféle eredményre nem vezetett. Kijelentette Herriot azt is. hogy a francié bíborosok éh püspökök maié fesziirmának tartalmát és szellemét elítéli. Ráiberii és De Mtmtie szenátorok közvetítő ■ indítványait Harriot elutasította és bangstilyozte. hosv a kormánynak cszeáná&an sincs ' a vallás szabad . gyakorlatát bármiképpen korlátozni, de elhatározása ilyen veszedelmet nem is reit magúban. A bizottsági ülés után a szenátus folyosóién Herriot miniszterelnök a legélesebben ' kikelt >1 bíborosok és püspökök tiltakozó nyilatkozata ellen A párisi, érsek hadüzenete a Herriot~k»rméngn.ak A francia1 katbölíküsok országszerte íiitakozógyülése két tartottak a vatikáni nagykövetség .megszüntetése és a felekezettiélküii iskolák ellen. "Egyes, gyűléseken kathoíikus püspökök is ’megjelentek és magyarázták’ az egy’ház.feJedelrnek maniíeszfemif A Nőin» Dante székesegyház • szószékéről - Dubois., érsek szenfeeszédfit mondott :ame!vben’ ki- ASÍentetté. hogy a rmnilesstnmát az esyháziefedelmek a- Szentszék ' indián kívül a párisi pártái ntmrías előzetes értesítése- ' nélkül hozták nyilvánosságra, Nem politikai' tüntetésről váraszó., hánemí iz kormány ellen intézett hadüzenetről. Erélyesen tiltakozóit az érsek áz elten a vád .ellen, .hogy a francia b'borosok még akarták dönteni, äv köztársaság? átta'rnforóiát és hanísuívbztal hogy- a világi törvényhozás nem keresztény és ezért a kathöUh&íohnyh: azt "kár ■ haxtahtlsh :éé& . ..... Leíepíezfék Jaurés szobrát A ftommuifisták meg akarták rayarm 3? ünnepséget Parisból jelentik: Vasárnap iélelőttvolt Castresbán, Jaarés" szülővárosában szobrának leleplezése, amelyen Herriot miniszterelnök is résztvett. A-. nsnepet. Paul Boncour nyitotta niég és arc hangoztatta, hogy ha - a’francia hermám} tt döntőbíróság elvére esküszik fel, akkor James nyomdokaiba lép. Ezért támogatja a szocialista-párt .a mostani Vor; mányi. Herriot piaisztereláök ..épett esaíáa a ■ szószékre és- ■ arról beszélt,' hogy szocialista eszme sohasem v$faszthqtő e’ a köztársaság- szeretetétről. ; A szoborlsleplezés- után az ünoeplő közönség, élén- a- miniszterelnökké, * városházára vonult,- ahol lakoznak i|íteL, arae’ysn több mint ezer ember' vett részt. Közvetlenül azután, hogy az ünneplők -dvpnu'tak a Place Matiönalfól, a kommunisták eílentüntetést. rendeztek és a városházára, igyekeztek, hogy aeegsavariék a bankettet, - a rendőrség azp^bau dtjnkat állottá é-» széjjeiosz>3fta-' a; *&megeC m i
