Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-15 / 72. szám
24 OLDAL * ÄRA 3 DINAR PoStarina plaéenal BAGSMEGYEI NAPLÓ XXVI. évfolyam Subotica, VASÁRNAP, 1925 március 15. 72. szám Megjelenik minden reggel; ünnep után ét hétfőn délben telefon szám: Kiaddhivatai 8—58.V. Szerkesztőség 5—10 Oőfizetési ár negyedévre 135 dinár Eiadőhivatel: Subotsta, Aleksandr c ve uI.l.(Lelback-ijaota) Szerkesztőség: Aleksandrcva ul. 4. (Rcssia-Ftmlcre-paloia) Rólunk, nélkülünk Az igazolóbizottságban tegnap elmondott beszédek teljes joggal foglalkoztatják az SHS királyság magyarságának érdeklődését. Radonics Jánjs és Grol Milán a jugoszláv politikai élet 'legpai- Iérozottabb elméi, iegtanultabb államférfiak legeurópaibb műveli ' ségü vezetői közé tartoznak. Mind kettejük áilésfögialását mindig világos és széles ismeretek, teljes tájékozottság és kétségbevonhatatlan jóhiszeműség jellemzi. Bár különböző, gyakran ellentétes utakon keresik politikái törekvéseik megvalósulását, mindaketien egyformán törhetetlen Ifi vei a jugoszláv áliamaszmének. Mindeket“ tea szavazataik jelentékeny ré'széi magyar nemzetiségű állampolgároknak köszönhetik. S ők ketten, akik még csak az imént a leghevesebb választási harcban áltattak egymással -&Sembed — ennek a választási harcnak keserű emlékeit, mint Grol mondotta, legjobb lenne gyorsan elfelejteni — s akiket politika! pártállásuk, szinte valamennyi aktuális kérdésben elfoglalt álláspontjuk olyan kifaékithetetienü! választ el egymástól, mint amilyen kiegyeniitheteílen Pasicspe!; és Dav dovicsnak meggyőződése, programja és taktikája, Ők ketten egyetlen kérdésben mégis csodálatosan összetalálkoznak. Ez a kér dés: a magyarság szervezkedési szabadsága, erre a kérdésre egyforma választ- adnak a radikális Radonics s a Pavidovics-párti Grol Milán. Ez a megegyezés kell, hogy lefoglalja a mega számára a magyarság teljes figyelmét. ,A magyarság eddig nyilvánvalóan abban a felfogásban lehetett, hogy az országos szláv pártok közül csupán az ez iciő szerint kormányzó pártok Ítélik e: a magyar ság nemzetiségi »lapon való szervezkedési jogosultságát. A Davidovics-kórmány.nak abból a felfogásából, mely jogtalannak deklarálta a magyar part működésénél; betiltását s abból az intézkedésé*, bői, mely a magyar párt működését engedélyezte, joggá! arra következtethetett a magyarság, hogy az akkor kormányon levő, most ellenzéki blokk a nemzetiségi alapon történő politikai . Szer vezkedést alkotmányjogilag megengedhetőnek s politikailag nem kifogásolhatónak tartja. Groinek tegnapi beszéde azonban nem igazolja ennek a következtetésnek helyességét s nvnthogy ismerjük több nyilatkozatából! Radicsnak e kérdésben vallott hasonló álláspontját, nem zárkózhatunk el annak « ténynek belátása elől, hogy a jugoszláv politika Pasidtól és Pribicsevicstől kezdve egészen Radksig egyetért a nemzetiség: alapon történj politikai szervezkedés elítélésében. A mai nappal, végképpen lezáródott annak a reménykedésnek ideje, mely kormány változástól, vagy a kormányzati rendszer megváltoztatásától várta a nemzetiségi szervezkedés jogoi&tíótságának ehVtperésJt,,-'/A mai parlamenti pártok- IcÓzül akármelyik szerzi is meg az uralmat, nem fog megváltozni a magyarság külön szervezkedésével szemben elfoglalt 'hivatalos álláspont,' Lehet-e e tény előtt szemel hunyni annak, aki tenni is akar valamit a magyar kisebbség érdekében 3 aki kisebbségi reálpolitikát akar folytatni. Mi azt állítottuk és azt vitattuk eddig, hogy a magyarságnak joga van nemzetiségi alapon Szervezkedni. Ezt a jogát megadta o békeszerződés, megerősítette a kisebbségek védelméről szóiö garanciális szerződés, ezt a jogot elismerte az alkotmány is. A magyarságnak éppen olyan kétségbevonhatatlan, írott joga van önálló pártot alakítani, mint amilyen joga van valamelyik szláv pártba belépni. A kérdés csak az lehet, hogy ha a íegellentétesebb pértáüásu politikusok, akiket meggyőződésben ős módszerben a különböző -felfogások óceánja választ el egymástól, egyként megtagadják o magyarságtól ezt a jogot, hogy ko mindazok, akik a legeilentétpsebb politikai felfogást vallják, de a jugoszláv álhmeszme Védelmében találkoznak egymással, a magyarság nemzetiségi szervezkedésében ez egységes nemzeti államnak, a jugoszláv áílameszmének megtagadását látják, okos-e, bölcs-e, tanácsos-e, célravezető-e a jugoszláv politikai élet valamennyi faktora által perhorreszhalt joggal élni ? 7víi ezt a kérdést csak fölvetjük, de még nem feleltünk rá s nem felélünk rá most sem. Mi csak « jugoszláviai magyarság közérdeklődésébe bele akarjuk vinni ezt a kérdést, hogy a magyarságnak módja legyen dönteni fölötte. A rólunk, nélkülünk lefolyt vita ek* tuáiisjsá tette újra ezt u problémát: várhatja-e a magyarság, heg érvekké!, indokokkal, törvényekre való hivatkozással meg tudja változtatni a jugoszláv közszéliemet s a politikai vezérek meggyőződését <ta mentalitását Pasicstól kezdve • taien Rádiósig 1 Vagy be keti-e látnia, hogy sziszifuszi ez "a munka s néni áll arányban a mérhetetlen nagyságú feladat megbénított erőivei. ‘r';‘ Megkezdődött a vita a Radics-páíii mandátumok megsemmisítéséről Az ellenzék &. szerémségi választásokról — A horvát parasztnál! tiltakozik a komraumíoias vádja ellen —• Trnmbics vitája Kadoaicega! Az igazolóbizpttság szombat délelőtti ülésén megkezdte a horvátországi kerületek mandátumainak tárgyalását. Először a szprémsésri választásokról tárgyaltak, maid a vita rövidesen a Radios-párti maiidátemokra terelődött, aminek során arról .volt szó, hogy a Raáics-párti mandátumokat az államvédelmi törvény alapján meg kcll-e semmisíteni. Végfeges döntési az. ülésen nem hoztak. hanem elliatározták.hogy bekérik a minisztertanácsnak erre vonatkozó rendeletéi. Az ülést iélrizkor nyitotta meg Srskics elnök. Először felolvasták a szerémséírf mandátumok ellen benyújtott két panaszt. Az első petíciót; Loncsarevics đr. és társai adták be. akik szőriül a választásokon, nagy op- sok' szabálytalanság történt a golyócskák a'öntése. a .választói névjegyzékek, valamint a választási jegyzőköny vek meghamisítása utján. A második panaszt Kocsüasevlcs vojkai polgár terjesztette be. aki Macsek Vktdko mandátumának megsemmisítését kéri ágion a címert, hogy Macsek komnunistá. Nikics Niko dr. ÍRudics-Dárii} indítványára felolvassák- a választási főbizottság jegyzőkönyvét. _ amely maga- is rendkívül sok ■szabálytalanságról számol be. A jegyzőkönyv többek közt megállapítja, korty Martina}. községben nem 'volt választási elnök, SlMrevci községben csak délben jelent meg az elnök a szavazóhelyen. Mihaiiovaibaii nem volt választói' névjegyzék. Pelegisbcnelveszett az eredeti jegyzőkönyv. Zeman ÍII.. kerületében sem volt választól névjegyzék. Pác sebben a választási elnököt megakadályozták funkciója teljesítésében. Vakovdr ti. és-ÍV. kerületében több golyócska volt mint szavazó. Samacbau a választásokat a községi birő vezette. Felolvassák a választási eredményt is. majd clr. h'ikičs tart hoszszabb beszédet. Véleménye szerint a választási főbizottság jegyzőkönyvének felolvasása után minden vita nélkül meg. kellene a választásokat sernmisitaü. azonban tudja, .hogy az eddigi tapasztalatok szerint erre nincs remény. Részletesen foglalkozik a horvátországi! -választási módszerrel 'és elmondja, hogy csaknem valamennyi választási elnököt, akiket az állami főbizottság nevezett ki, vagy az obznana alapján felmentették állásától, vagy pedig nem kézbesítették nekik idejében a kinevező okjnáriyt. Sokan csak a választás uián kapták meg a kinevezési .okiratot. Mir kövei községben a választási elnökül kinevezett törvényszék?! bírót. akinek nem vo-lii meg- a kinevezési okmánya. letartóztatták. Ebben a községben az volt az eredmény.- hogy a Radios* párt 25. a radikális-part 51J. a Pritacsevics-nárt pedig 116 szavazatot kapott Ugyanez történt larruinban is. Ivanko-vóban szintén tncgakadályozüik az elnököt működésében. A választási eredményből látható, hogy a Rűdics-páriuák csak hét,szavazata hiányzott a negyedik mandátum elnyeréséhez. Ha figyelembe vesszük azt.' hogy Bobrínica községijén hét választó nem személyesen, hanem a törvény ellenére meghatalmazott utján szavazott, ez máris elegendő ok volna a választás megsemmisítésére.- mert a hét szavazat döntően befolyásolja az eredményt S-ollan .községben .a Radics-oárt urnájából 2&0rgo!yót-kivettek és, azt a Pribicsevics-párti választási elnök Pribi'csevics-párt között. BudptcüMt ered- J Alacsek- listájára állítólag 23. a radikális ■ listára 346. PodovIcs Sjveto- Z-ár listájára 61 szavazat esett, a Választás résztvevői szerint azonban a valóságban Macsek 4Ú1, a radikálispárt csak 6. Popoyics.pedig csak -23 szavazatot kapott. Cselekoviés! községi jegyző is. ezt az eredményt olvasta' fel először a választók lelőtt és csak néhány nappal-később pubiik-áUák -a másik eredményt A Radics-párí egyébként'még a régi uralom ideiéből -hozzászokott a térre-, risizfikus választásokhoz, azonban most nem. egy várt. hanem egy-nemzet elten alkalmazzák-.a terrort, már pedig égy egész népét nem;: lehet' terrorizálni. Nikicsnek ■ beszéde közben szóváltása támad h -Pfibicsevjcs-párti bizottsági tagokkal; • miután azt.veti szemükre.- hogy A - visszaéléséket a független demokraták..Jípvofték el. BrankOvics kozbészőlásában telszóiit.ia Niki.eseí. -hogy. ezt bizonyítsa be. Nikics erre játielen-ü.• -hogy - nemcsak a RáíKc.s-pártiak.. liánéin.a radikálisok' is panaszkodnak a pribicsevics-párt erőszakosságai ia’att és hivatkozik . erre. vonatkozóan Milasinávics volt radikális képviselőre. Simmavics 'Milán (radikális) .szerint Nikics azért akaria a választást étvényteíeniférii. mert a választási elnökök nem végezték ej funkcióinkat. pedig ő maga is azt állltia. hogy nem volt a. kezükben a kinevezési, okmány. Közismert tény —- mondja -v- hogy a választási kampány ideje alatt a minisztertanács az államvédelmi törvény hatálya alá helyezte-a borvát köztársasági parasztpártot. Eszerint ennek a egyenlően felosztott' a raáikiEs- és* pártnak a tagjai semmltete koz-
