Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-14 / 71. szám

12 OLDAL * ÁRA 1’|? DINAR Po$taria$' pfeöesa'*1 ’-i&s. • v đ' maumaar Sishoiica, SZOMBAT, 1925 március 14. Siam ik Bünden rejje!, ünnep cián éa hétfőm délben n széni: Kiadókivulel 8—58, .*. Szerkesztőség 5—ID i29raíff$& m Előfizetési ár »egfedévre 135 dinár Kiadóhivatalt Snbotica, Aleksandrova ul.2.(Le!l.'í»ik-palol»S Szerkesztőséit Aleksandrova til. 4. (Eos*i«-F«Brlére*p&Iüt*l A színház . Tegnap adtunk hirt arról, hogy egy nemes törekvésű társaság megrendezi a szuboticsi színház építési alapja javára az elsü hang versenyt. A terv szerint hangver­senyekkel és előadásokkal akarják Összeteremteni azt az összeget, tv mi a színház fölépítéséhez még szükséges. Minden dicséretre érdemes ez a törekvés s mindén hálánkra méltó ez a munka. A színház fölépítésének terve végre kikérő r ez álmodozások gyerekszobájábó s u fantázia messzeségéből a ieg­­gyakorlfitibb íeiaüfuok közé emel­kedett a színház problémája. Su bottea város mái vezető nem fényűzésnek, hanoin iegeisőran­­gubb szükségletnek tartják a szín­házat s azok akikre a kérdés műszaki vezetése vár, a legna gyobb szeretettel 5 lelkes meg értéssel állnak az akció szolga latára. A^zínház felépítésére olyan építész yéfté!tí02űít, akinek sz?­­mélye eéMudhsa mindenfelé jo­gos megnyugv! st kelt. .C'.alt még a pénzügyi kérdés megoldása van hétre. A legnagyobb mé'iányiássa köszöntjük azt a tervet is, mely hangversenyek rendezésével akar­ja megteremteni a szükséges épí­tési tőkét, bár meg vagyunk ar ró! győződve, hogy jnkább azo* kért a hangversenyekért lehetőn hálásak, amiket rendezni fognak, mint a színház fölépítéséért. Nem áltathatjuk ugyanis magunkat az­zal, .hogy a tervnek végrehajtása sok gyakorlati eredménnyel fog járni. A hangversenyek rendezé­sébe gyorsan bele lehet fáradni, mindegyik hangverseny reiidezé séhez hetek kellenek, a közönség, bármennyire szomjuhozza is ma a kulturélet minden megnyilatko­zását, az ötödik, hatodik, tizedik hangverseny után pihenőt kivan. S végül is egy-egy hangverseny pár ezer dinár jövedelmet jelent­het. a színház felépítésére pedig milliók kellenek. Mennyi idő kel! ahhoz, hogy össze hangversenyez­zük ezeket a milliókat. Mi sokkei gyakorlatibb meg­oldást ajánlunk. Be sem skarju várni, áruig a várost földek föl­­oldásának kérdése - cldől, mert még ennek a kérdésnek megol­dásától is függetleníteni szeret­nénk a színház ügyét. A város vigalmi adó chr.su minden elő­adás és hangverseny bruttó Le­vételének huszonöt százalékát le­foglalja. Ez a 25 százalékos adó­részesedés teszi majdnem . lehe­tetlenné azt, hogy Szuboticán komoly és igényes hangverse­nyeket lehessen rendezni, mert ha a 20 százalékos állami adó'' tű' még 25 százalékos váró : adót is kell fiz-tni, v gyis Í10 jegybevétel minden 100 dinárja i hó! 45-öt kell «dóban kifizetni, akkor vagy olyan magas össze­gekben kell megszabni a he’y­­■ rak at, hogy az elriaszthatja a közönséget, vagy - pedig bátran vállalni kell a majdnem biztos fizetés esetleg súlyos kocká­zatát, Ámde jogosultnak látszik > város közönsége részéről az n kívánság, hogy a város vezetői zzal tegyék lehetővé a szinti»z fel1'piitsél, amivel megbénítják a ultarális ételei, Mintahogy ez útadót útépítésre, a betegápolást dót betegápolási költségekre fordítják, a vigalmi odó tevé­iét fadiisák a színház felépítésére. Azt ez összeget, amit a közön­ség szórakozásékor, szón ’ iasa* őrt megfizet, fordítsák a legneme­sebb szórakozási alkalom meg­teremtésére: a színház felépítésére. Ha a város a színháza epra át­engedi a három év óta ezen a címen befolyó összegeket s ha biztosítja a szinházalapra a vi almi adók bevételeit, akkor maró -hó ­napra biztosítja a színház feh pi­­téséhez szükséges pénzt s akkor jövőre már színházba járunk Szu­­boücán. A város kulturális életének ér­dekek a városi háztartás pénzügyi érdekeivel össze keli egyeztetni. Ás sem lenne helyes, ha a v’áro' jövedelméből olyan nagy részt emésztenének fel a kulturális ki adások,' hogy miattuk a többi szükséglet fedezete akadályokba ütköznék, de az is tarthatatlan állapot,, hogy a város lakosságá­nak szórakozásával, a műkedvelő előadások és a mozik látogatásá­val előálló jövedelmet: a város folyó kiadásainak fedezésére for­dítsák, amikor színház nincs s amikor ezek a vigalmi adók tör­ték derékon a város gyönyörűen nekiinduló kulturális, főként zenei életét. A városnak most alkalma van jóvátenni azt a kárt, amit a pénzügyi szempont kizárólagos érvényesít ősével a város kuiterál»3 í. Ez a gesztus té a nemes tradíció]u a gesztus — föl­deién okozí méltó lenne városhoz és es iépítené a szubotfeai színházat. Igazolták a vajdasági mandátumokat Vita d választási atrocitásokról ás az igazolványkényszerről ■ 6r&] Milán a nemdcüáégi; szervezkedés ellen j*aa— Az igazolóbizottság valamennyi pánaszl elutasította Beogrfidhöl jelentik : Még min­dig nem tisztázódott ez a politikái ..Özvéleraényt rendkívül érdeklő kérdés, hogy mi lesz a Radies­­párti «Mandátumokkal. Az igazoló­­bizottság pénteken nem jutott el a horvátországi mandátumokig, a vajdaságiak tárgyalása teljesen .efogia ía idejét; a politikai hely­zet kifejlődése tekintetében ezért továbbra is teljes a bizonytalan­ság, bár a jelek szűnni a kormány ugyldtszik véglegelhatározta,hogy Iíz íiiíümvtdeirtíi törvény alapján megsemmisíti a horvát parasztpár! képviselőinek mandátumát. Hogy mik lesznek ennek a lépésnek a Következményei, ez előrelátható: az ellenzéki blokk passzivitásba vonul és ezzel egész uj fordulatot ad a politikai helyzetnek. A Radics-mandátumok sorsa szombaton dől el, amikor ez iga­zoló-bizottság hozzá fog a horvát­országi mandátumok ellen benyúj­tott petíciók megvizsgálásához. Panaszok a szuboticai választás ellen Az igazoló-bizottság pénteki ülésén a vajdasági - mandátumok tárgyalását a szabói Icaiak kai kezd­te meg. A szuboticai kerület man­dátuma ellen úgy az ellenző!, mint a radikális-párt részéről nyui­­'ottak be panaszokat. Az egyí jeticionáló Lazarevics Szitna, a horgosi radikális pártszervezet el­nöke, aki beadványában elmondja, hogy mialatt ő, mint választási elnök ebédelni jérí, az ellenzéki urnaőrök gumigolyókat osztottak szét az ellenzéki, száy.azók közi. Az Henzék részéről r<z Ívkovics-Ivan “ des párti Dejkics Iván szubdli cai lakos terjesztett be panaszt, amelyben kétezer választó aiáii - savai igazolta, hogy az igazol vénykényszer miatt nem szavaz­hattak le. A vitái Radotlics Jovan, a sza­bolcsi kerület radikális' képvise­lője nyitotta meg, aki hosszú be­stédben rámutatott arra, hogy a szuboticai kerület sajátos néprajzi viszonyai magyarázzák azt, hogy ebben a kerületben a választási küzdelem izgalmai olyan nagy hullámokat vetettek. A kerület­ben történt sajnálatos incidensek is erre vezethetők vissza, ez volt az oka annak, hogy Szekulics Mi­lánt felelőtlen elemek súlyosan inzuitálták és hogy Groi Milánt megtámadták Horgoson. Elmon­dotta, hogy egy választó-gyűlé­sen őt is Inzulíálni akarták — paprikát akartak a szemébe szórni — a hatóság azonban még ide­iében leszerelte a támadókat. Ami D jkićS panaszát illeti, elismerte, i.ogy a szuboticai rendőrség edolt ki igazolványokat, de ez azért történt, mert úgy hallatszott,, hogy olyan emberek is le akarnak sza­vazni, akik nem szuboticai pol­gárok. A rendőrség azonban nem tartózkodóit bent a választási he­lyiségben és senkit sem akadá­lyozott meg abban, hogy lesza­vazzon. A Dejkics által benyúj­tott aláirá-oknál megjegyezte, hogy azok néhány ember kezeirásai. A bunyevác gazdák azért ner szavaztak le, meri látván veze tőik marakodását, egyáltalán nem óhajtottak a választásban részt venni. Az egész szuboticai kei ü leiben két százalékkal nagyobb választásokon résztyoit"k száma, nini a mü't választásokon. Ha igazak lennének a tc-orró! szóló vádak, ekkor ez nőni vess»* lehet séges. Igaz, hogy Szaboiizán csak a választók ötven százaiéba szava­zóit le, azokban azt a Lányévá* col: már említett magatartása okozta. Legjobban bizonyítja azt. hogy nem volt terror, az a kö­rülmény, hogy Dividovks pártja a szuboticai kerületben több mim hétezer szavazatot kapott. A hor* gosst kivéve, nem is vök válasz­tási incidens a . kerületben,1 azor.­­ban ezt sem veszi komolyan, báj radikális részről jön a panasz. Kérte* « panasz elutasítását. Selyerov Szlavká vádjit Seiysrov Szlavlcó demokrata kép­viselő szólalt fe! ezután. A Vajda­­ság.— mondotta — mindig a kor­mánypárti képviselők erőtartaléka volt azoku ik a módszereknek jóvol­tából, amelyeket a kormány ott al­kalmaz. A hatósági befolyásoláson kívül mindenféle szervezetek terrorja is nagy szerepet játszott abban, hogy - a kormány többségei tudott szerezni a Vajdaságban. Különösén a Szrmo és a cseínik-szervezet ter­rorizálta a választókat. A cseíru­­kek úgy vá'tak azokká, hogy űt hold földet kaptak ilyen szolga­iam; teljesítéséért. Est Simonóvics volt agrámuniszter jő! tűdia. Ha a katonaság nem tartotta volna fenn a rendet, akkor a ’sžrnaosok >:s a csetnikek vérontást idéztek volna elő. Ezek a szervezetek hatósági jogokat gyakorollak, ház­­ró!-házra járva, beverték az abla­kokat és megfenyegettek minden ellenzéki választót, hogy ne mer­jen szavazni. Elmondja, hogy az ef'enzéíu Hőkéit közül dr.'. Kraf­­tot, dr. Szi'kuiicsot és Staicsoí véresrevertók. Csoda howv ■ újpt £* i

Next

/
Oldalképek
Tartalom