Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-14 / 71. szám
2. öTdaf. BACSMEGYE! NAPLÓ 1925. március 14, Grol megmenekültünk a bántalmazástól mondotta — és tudomásom van arról, hogy ezen a belügyminisztériumban is csodálkoztak. Ugylátszik, a belügyminisztériumban meg volt a proskri báltok listája. A legnagyobb előnyt azonban az igazolvány-rendszer biztosította a kormánypártoknak. Szubaticá » és a Vajdaság több más városában, ahol erős volt az ellenzék, érvényben volt ez az igazolvány-rendszer, amelynek a kormánypártok a szavazatok tízezreit köszönhetik. Erőszakkal is szavazni küldtek embereket, akiknek a radikálisok urnájába kellett dobni a gummigolyót, Szuboticán a radikálisok nemcsak a szerbek, hanem a magyarok közt is azzal agitállak — folytatta Setyerov — hogy a haza, a király, az ország és a közrend veszélyben forog, ha nem a radikálisokra szavaznak. Felolvasta a szu- Óoíicai radikálispárt magyar nyelvű rophatni állításainak bizonyítására. Képzeljék cl — mondotta — hogy ezek a nem a mi nemzeliségiinkhö tartozó emberek ilyen dilemma eh áílitva, hogy mertek volna a hatóságok elten nyilatkozni ? Szuboticán a törvényszék a Radics-párti jelölőlistát is megsem nitette az államvédelmi (örvény, helyesebben <. minisztertanácsi határozik alapján. Dr. Radonics Jován : Nem igaz! Nem ezen a címen semmisítették meg a Radics-pdrt listáját, hanem azért, mert nem vo t elég aláírás í Setyerov Sz’avkó : Valóságos rejtély, hogy ilyen körülmények közt Grol és dr. Pteszkovics Lu kacs bejutott a parlamentbe. Ezt kizárólag négy választási elnöknek köszönhetik, akik nem voltak radikálisok, mint például a bajmoki választás elnöke, aki nem engedte meg, hogy a csendőrök igazoltassák a választókat. Ahol jogíiszíeiő emberek vezették a választásokat, ott az ellenzék győzött, A Ti d káli sok hétezer uj szavazatot kaptak — mondotta -- és ez valamennyi magyar szavazat. A bunyevác-sokác-párt panaszával kapcsolatban megállapítja, hogy a petíció teljesen jogosult, de e panaszt aláíró két ezer erpber leszavazása sem segítette volna a pártot a választási hányadokhoz. Kérte a szuboiicai kerületi választások megsemmisítését, Grol Milán a szuboticai mandátumok megsemmisítése ellen SimapoK'ics radikális személyes kérdésben szólalt fel. Kijelentette, hogy valóban adott főidet a csetnikeknek. mert elintézte valamennyi kérvényt, amely a mimsztériumbm hevert. Grol Milán először Simonovicsnak válaszolt. Ö is adott volna földet a esetnikeknek. sokkal inkább, mim például a horgost radikális-párt elnökének! aki háromszáz holdat hanoit száz dinár iával, hogy azután azonnal húszszoros áron adton túl rajta. — A nemzetiségi kérdés — mondta Grol — a békeszerződésekben rendezve van. Azt hiszi. Radonics sem fogta rossz néven venni, ha kifejti álláspontját ebben a kérdésben, hiszen Radonics is tízezer magyar szavazatot hanoit. Egv olvan nemzeti államban, mint az S. H. S. királyság. a nemzetiségi kisebbségeket megilletik az alapvető polgári jogok, biztosítani kelt számukra a szabad kulturális fejlődést és a gazdasági harcban való szabad részvételt. semmi többhöz azonban nincs joguk. A magyaroknak, németeknek és törököknek tehát nem kellene külön nemzeti pártokban szervezkedniök és egyszer már be kellene látniok. hogy egységes nemzeti államban élünk. Ezt nemcsak az israzolóbizotíság előtt hangoztatja, hanem elmondta a választások alőtt Szuboticán is. ahol egy vacsorán, melyen bunyevácok " és magyarok is részt vettek, ismertette programiát. Itt is elmondta, hogy a magyar várt eszméje nem tetszik neki. sőt olyan messzire ment. hogy azt is elmondta. hogy mit követel az állam a magyaroktól és németektől. Az ország berendezkedésének kérdésében a nemzetiségeknek át kell engedniük a harcot a szerbek, horvátek és szlovének számára, mert ez az ország az ő ideáljuk megvalósulása. így beszélt a gyűléseken is. főképpen azért, mert egyik jelölttársa az autonómiának volt a hive.amit egyes radikálisok is hangoztattak a Vajdaságban. Kijelentette, hogy ő ellene van a Vajdaság autonómiájának. Amit'a választások két hónapja alatt látott és átélt — mondta Groll — bármilyen nehéz is lesz. el akarja felejteni. Horgoson a demokrata urnaőrök csak ügy vehettek részt a választáson, hogy öt nappal a választás előtt titokban Szuboticára mentek és csak a választás hajnalán tértek vissza Horgosra, ahol titokban kellett a választási helyiségbe be'opózniok. A kétezer aláírónak teljesen igaza van és lehetővé kellene tenni ezeknek az embereknek, hogy akaratukat a választásokon kifejezésre futtathassák. Mégsem kíván itt választást, mert ez a kétezer szavazat nem használ az illető pártoknak és ezzel egyik sem fogja elérni a hányadost. mert a szavazatok a magyar és bunyevác pártok között oszlanának meg. Másrészt nem akarja kitenni ezt a sokat szenvedett kerületet egy újabb \ nak. ztus ízgalmai-Grgvn Dusán defetizmussa! vádolja a német pártot » Grgin Dusán radikális Grol álláspontját, a nemzetiségi kérdésben. Vrsacon — mondotta Grgin — a katholikus pap egy Arnold nevű tanítóval összegyűjtötte a népet és a Deutschland. Deutschland über Alles kezdetű dalt énekelték, A lausitzi szerbeknek sokkal kevesebb joguk van. mint a jugoszláviai németeknek. A német pártot defaitista politikával vádolta és kijelentette, hogy az okos német parasztság tev részcél is fordult p német párttól, ezért vesztette el a párt mandátumainak felét.' Abban, a faluban, ahol a Deutschland. Deutschland über Ältest énekelték, a Pribicsevics-párt 100. a radikális-pírt 900.'’a?népiét párt ped'-g ?0Ö- szavazatot kapott. Helyesli Grol álláspontját, hogy a panaszokat vissza keli utasítani. mert azoknak figyelembevétele sem változtatna az eredményen. Dr. Setyerov Sztávkó személyes kérdésben szólalt fel. Utána dr. Polios Radics-pár.ti tiltakozott az ellen, bog?/’a szuboticai törvényszék a Radics-párii listái az államvédelmi törvény lS-ik szakaszára való hivatkozással visszautasította. Szerinte a választási törvény értelmében a bíróság csak formális szempontból bírálhatja felül a jelölő listákat, nem pedig anyagi jog szempontjából. Csatlakozott Setyerovnak ahhoz az indítványához, hogy az egész Vajdaságban semmisítsék meg a választásokat. Végül a szuboticai igazolványkényszerről beszélt és kérte annak jegyzőkönyvi megállapítását, hogy az igazolványok követelése törvényellenes volt. Leovac radikális szerint nem volt terror, csak a mid íentartására volt szükséges az igazolvány-kényszer. Helyesli Grol nemzetiségi programját, felhívja azonban a " ügyeimet arra, hogy a Davidovics-kormány megalakulása után azonnal visszavonta a magyar pártot betiltó rendeletét, bár ez a rendelet nem sértette a nemzeti ■ kisebbségeknek ama jogait, melyeket Grol elismert. Grol visszautasította azokat a hókokat, amelyekben a radikálisok részesítették. Óriási különbség van közte és a radikálisok között, mert az ő véleménye szerint megpgvezéssel és nem erőszakkal kell a kisebbségeket megnyerni, A Davidovics-kormány azért vonta vissza a magyar párt betiltására vonatkozó rmdeletet, mert annak semmiféle törvényes alapja nem volt. Az igazolóbizottság többéire ezután jóváhagvta a szuboticai mandátumokat. majd az elnök szünetet rendelt eh A rumesevái keriile' mandátumai kerültek ezután sorra. A kerületből csupán — panasz érkezett <be, Perles községből, ahol — ticionáló szerint a németek hat óra után erőszakkal behatoltak a választási helyiségbe és ekkor adták le szavazataikat. Grgin radikális ismertette a perlési eseményeket és elmondotta, hogy hasonló eset történt Mariolan községben, ahol a katonaságnak kellett beavatkozni. Élesen támadta a német pártot és kijelentette, örül, hogy nem minden német támogatta a német párti vezetőket. Nem követel vizsgálatot és nem is kívánja riasztás megsemmisítését mert tudja, hogy az említett német polgárok csak vezetőik felhajtására 'lekedtek. Mihajlovics Ljuba demokrata elmondta, hogy a csetnikek, akik között tudomása szerint magyarok és németek is voltak, (!) milyen szerepet játszottuk a' választások alkalmával. — Nagyon jól tudom, — mondotta — milyen embereket használtak fel arra, hogy az ellenzéki pártok választóit terrorizálták. Grgin: Vállalja ezért a felelősséget? ff Mihajlovićs: Vállalom 1 Ezután Moser német párti válaszolt Grginnek. — Lehetnek egyes pártoknak — mondotta Moser — a kisebbségekkel szentben bizonyos programpontjai, de csak megengedhető eszközöket szabad használni. Grol szép bóköjcat kapott beszédéért, de azt senki sem veszi észre, hogy a nemzeti kisebbségeknek is vannak jogos kívánságai, amikkel senki sem törődik, legkevésbé Grgin. Grgin: Sokkal többet tettem a németekért. mint a német képviselők egvüttvéve. Csak emlékezni kell rá, hogy az én érdemem a vasúti tarifális kedvezmény is, amit a borexport fellendítése érdekében kieszközöltem. Moser: Elismerem, hogy Grgin is tett valamit, de pártérdekből tette. Grgin: Vrsacon a lakosság legnagyobb része német és az én közbenjárásom tette lehetővé, hogy a vrsaciak eladhatták boraikat. M oser: Dr. Kraft és a többi német képviselő is eljárt ebben az ügyben, de mi nem tudtunk elérni semmit. Simonovics: Maguk sokkal többet törődtek a kulturbuuddaj. Moser: Igaza van. de fórunk von hozzá a békeszerződés értelmében és önnek nine« mg a p,ért hánvást tenni ö’’öHiek ’S volt n háború e’ottj évebUrti Srpszka Matid l/ér r'f'K/yrfh’Jif' Epv ra'Jíkólisr ÖnöV no1it;Va* r"ervezetet csináltak a kulturbundból. Moser: Elfelejtik, hogy a párt minden gyűlését betiltották? Hosszabb vita után Leovac radikális képviselő emelkedett szólásra és beszédéiben szemére vetette a németeknek, hów Olshausen német követ a Kraft-iigyben interveniált Beszéde után a bizottság igazolta a mandátumokat, mire az az ülést bérekesztette és folytatását délután öt órára tűzte lei. A noviszadi mandátumok A délutáni ülésen, amely háromnegyed! hatkor kezdődött, a bizottság a noviszadi mandátumokkal foglalkozott. Az ülés első szónoka Pcsics Dragutin volt aki kijelentette, hogy szerinte a legnagyobb törvénytelenségek és erőszakosságok a noviszadi kerületben, történtek. Felolvasta a Balluín-nak azt a számát. amelyben Setyerov meggyilkolására uszítottak. Ismertette a sztaribecsei és a petrovoszelói erőszakosságokat Elmondta, hogy Tildén dr. Csereinov noviszadi tisztiorvos negyven-ötven tagú felfegy-. vérzett csoporttal megakadályozta a demokrata-párti gyűlés megtartását. Kér nappal a választás előtt hatóságtól kapott igazolvánnyal felelőtlen elemek járták be a községet és behatoltak a házakba azon a dinen, hogy kommunistákat keresnek. Kováiban éjszaka kopogtattak be az ablakokon. Titelen és 11 ácsisz en tiván on igazol vány;-,kén yszer volt. Egy esendőrtiszteí. akt meg akarta akadályozni, hogy az ‘Henzéki "ilasztókat bántalmazzák, telefon utján felmentették és amikor nem akart engedelmeskedni, felmo-yvej-zeti felelőtlenek fegyverezték le. ' A választásokat véleménye szerint meg kell semmisíteni. . A bizottság s m v a z ;i t öbbs éggel igazolta a mmdátnmokat. A szombori kerület mandátumai ellen benyújtott panaszok letárgyalására tértek át ezután. Setyerov Szlávkó az itetwi pőtvá,nsztás eredményeivel foglalkozott. Részletesen elmondotta RaRcs Tósá és Yeszelinovics Iván versengését ezért a mandátumért. Raiics maga volt a választási elnök. Veszelinovicsnak pedig a saját járásában a fia. mint választási elnök, segített a szavazatokat megszerezni. A főbizottságnak. véleménye szerint, nem lett volna joga a választási akták elvesztése miatt a választást megsemmisíteni. miután az első itebeí választás eredményét könnyen meg lehetett volna állap-tani. Azt indítványozta. hogy Raiics mandátumát semmisítsék meg és küldjenek ki egy parlamenti vizsgálóbizottságot, amely az első itebei választás eredményét megállapítja. Vuics földmivesoárü ismertette a személye eilen elkövetett erőszakosságokat. majd általában a választások lefolyását bírálta. Becskcrekeu — mondotta — 970 oroszt vettek fel a választói névjegyzékbe, hogy Ninrsics külügyminiszternek biztosítsák a mandátumot. Simonovics rád kális beszéde után albizottság elvetette Setyerov indítványát és a kerület mandátumait igazolta. A becskereki kerület mandátumainak tárgyalására tért át ezután az igazolóbizottság. Két panasz érkezett be: Sevics Sime radikális-jelölttől. akf szerint a baranyai járásokat egv kerületnek kellene venni és Hartmann Ferenc és társaitól. akik több választási visszaélést soroltak fel. Dr. Bazala Radics-párti felszólalásában a választási szabálytalanságok miatt parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését javasolta. Pecsics Dragutin demokrata felszólalásában rámutatott arra. hogy
